Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-17 / 193. szám

CH3SH33“ 1977. augusztus 17., szerda Készülődés a tűzijátékra L „í:': .•'s\ V • \i « I í Alkotmányunk ünnepén, immár 13. alkalommal az idén is tűzijátékban gyönyörködhetnek a budapestiek. Képűnkön: a Gellérthegyen a tűzszerészek már szerelik a kilövő állomá­sokat (MTI Fotó, Soós Lajos felvétele — Telefotó — KS) Felkészültek a répa fogadására a cukorgyáriak (Folytatás az 1. oldalról) A megyében megtermelt cukorrépát három gyárban dolgozzák fel. A Szolnoki Cukorgyárban az itt megter­melt mennyiség mintegy 10 százalékát, Mezőhegyesen 43 ezer 500, Sarkadon 34 ezer 500 vagon átvételét tervezik. A korábbinál nagyobb meny- nyiségű répa szállítása, fo­gadása, feldolgozása ponto­san működő mechanizmust feltételez. A termesztő gaz­daságok a cukorgyárakkal kötött előzetes megállapodás alapján augusztus utolsó, il­letve szeptember első nap­jaiban kezdik el a szedést. Ehhez a munkához elegendő mennyiségű gép áll rendel­kezésükre. A szabad kapaci­tásokat az idény elején a kedvezőtlen adottságú tsz- ekbe irányítják. A szállítást Volán és hon­védségi tehergépkocsik segí­tik majd. A cukorgyárak pe­dig ütemezési felárakkal ösz­tönzik a gazdaságokat a szállítási megállapodások megtartására. Erre szükség is van, hiszen eltérés mutat- j kozik a feldolgozáshoz iga­zodó átvételi ütem és a ter­melők szállítási igénye kö­zött. A kettő összhangjának megteremtése a nagy veszte­séggel járó hosszú tárolás miatt elengedhetetlen. A feldolgozó üzemekben ebben az évben még nagyobb gon­dot kell fordítani a répa gyorsabb átvételére. A gaz­daságoknak viszont élniük kell az éjszakai szállítás le­hetőségével. A jövőben is al­kalmazzák az időszakos sza­badföldi tárolását, ezért ugyancsak térítést fizetnek a cukorgyárak. A répa szedé­sének befejezése október vé­gére, november elejére vár­ható. A gyárak mintegy 130 napos cukorrépa-feldolgozási kampányra számítanak. A tanácskozás részvevői végezetül a jövő évre törté­nő előkészületekről szóltak. Megállapították, hogy már most szükséges a táblák ki­jelölése, tápanyaggal való el­látásuk, a talajmunkák jó minőségű elvégzése. Miről ír a Szovjet Irodalom 8. száma? Mai drámaírók legújabb terméséből válogatott a Szov­jet Irodalom augusztusi szá­ma. A dráma-’antológiának is nevezhető olvasmányban a tragédia, a komédia és a tra­gikomédia egyaránt megta­lálható. A csaknem három évtizede publikáló író, Ignatyij Dvo- reckij a szovjet drámaírók­nak ahhoz a nemzedékéhez tartozik, akiknek nevéhez a termelési témák művészi megfogalmazása fűződik. Műve, Az idegen, a Szovjet­unió 70 színházának reperto­árján szerepel. A címszerep­lő „kívülálló” Csecskov, hangsúlyozott fiatalságával a reform újító szándékának megtestesítője. Az erkölcsök komédiája két részben, négy képben, előjátékkal elevenedik meg Szergej Mihalkov Hab című szatirikus játékában. A dok­tori címre áhítozó, lendülete­sen felfelé törekvő Pál Pa- lics Lendületyin, a varázsló, zseni anyagbeszerző Bűbájov és a kellőképpen ostoba Af- fektálov — valamennyien le­leményes gazfickók, a „jó- szolgálati lánc” tagjai, aki amikor érdekük megkívánja, segítenek egymáson, de má­sok kárára. A darab szerzője írásában ezeket az embereket leplezi le. A nálunk is ismert Edvard Radzinszkij Beszélgetések Szókrátésszal című írása Athénben játszódik és örök­érvényű problémákat fesze­get. A színpadot színésznőként jól ismerő Álla Szokofova első drámája a Fárjátyes áb­rándjai című tragikomédia. Az elakadt életekről — vagy ahogy Elbert János írja „el­esett-esetlen csendesekről” — szól ez a kisemberek világá­ba vezető, csehovi történet A fiatalokkal, a felnövek­vő nemzedék erkölcsi töpren­gésével, konfliktusaival el­lentétben a negyven-ötven­évesek életéből merít témát ezúttal az Irkutszkj történet írója, Alekszej Arbuzov. A két felvonásos Esti fény című játék tíz képben vonultatja fel a félszeg, reménykedő, esendő és szeretetre méltó hőseit — Rab Zsuzsa fordí­tásában. Szeptemberben kezdik Rendelet az ez évi Sabin-oltások rendjéről Megjelent az egészségügyi miniszter rendelete a járvá­nyos gyermekbénulás elleni ez évi védőoltásokról. A ren­delkezés értelmében a védő­oltásokat az idén a szoká­sosnál korábban — a hűlé- ses megbetegedések gyako­ribbá válása és az influen­zajárványos időszak előtt — már ősszel elvégzik, hogy ezzel is megelőzzék a légúti fertőzések esetleges terjedé­sét az oltásra kerülő gyer­mekek között. A járványos gyermekbé­nulás elleni oltóanyagot a korábbi gyakorlatnak meg­felelően ezúttal is úgyneve­zett Sabin-cseppek formájá­ban, három részletben, szá­jon át adják. Tekintettel ar­ra, hogy a betegséget há­rom különböző vírus okoz­hatja, teljes védettséget az oltás csak akkor biztosít, ha a gyermek a különböző ví­rusvakcinákat a rendeletben megjelölt időszakokban ma­radéktalanul megkapja. Az oltásokra az idén első alkalommal szeptember 19. és 24. között kerül sor. Má­sodik alkalommal az oltó­anyagot október 31. és no­vember 5. között adják, míg a harmadik vakcinatípus ol­tási ideje december 12. és 17. között lesz. A rendelet értelmében az oltásra kijelölt időszakokban azokat a gyermekeket kell beoltani, akik 1974. október 1-e és 1977. július 30-a kö­zött születtek, illetve akik az oltás idejére elérik a 11 hetes oltási korhatárt. A de­cember közepi, harmadik ol­tási időszak alkalmával te­hát azokat a csecsemőket is be kell oltani, akik 1977. jú­lius 1. és 1977. szeptember 30-a között születtek. A Sabin védőoltások miatt a kanyaró és a himlő elleni védőoltások már augusztus 22-től szünetelnek. Akiket azonban a Sabin-oltások mi­att nem részesítenek kanya­ró- és himlőoltásban, azok az elmaradt kanyaró- és himlőoltást utólag, fogják megkapni. A járványos gyermekbé­nulás elleni vakcinával lázas gyermeket általában nem szabad beoltani. Azt azon­ban, hogy adható-e az ol­tás vagy nem, minden eset­ben az orvos dönti el. Ezért az oltásra kötelezett gyer­mekeket az értesítésben meg­jelölt időpontban feltétlenül vigyék el az orvoshoz. Csak valutáért Látogatás a „dollárboltban’ Gyulán a Várfürdő szom­szédságában van egy üveg­falú üzlet. Az ajtón felirat: „Csak valutáért”. A gyulai­ak „dollárboltnak” nevezik. Belépve az ajtón több nyel­vű felirat látható. A kis he­lyiségben elhelyezett áruk között megtalálható sok cikk, dús a választék, s kedvük­re válogathatnak a vevők a csábító áruféleségekből. A várost évről évre „elle­pik” a nagy számú nyugati turisták, ami azt bizonyítja, hogy határainkon, sőt a vi­lág különböző kontinensein is ..jegyzik” az alföldi kis­várost, s akik ellátogatnak, azok sok valutát költenek szórakozásra, vásárlásra. Egy évvel ezelőtt, pontosabban 1976 szeptemberében nyűt meg a Csemegekereskedelmi Vállalat valutáért árusító idényboltja. Hogy jól döntöt­tek az illetékesek, amikor a városba telepítették, mi sem bizonyítja jobban, mint né­hány számadat: tavaly más­fél hónap alatt háromezer 300 dollárt forgalmaztak, míg ez a szám az idén ápri­lis 1-től napjainkig nyolc­ezer dollárra növekedett. Oakó Éva boltvezető, aki az angol és a német nyel­ven kívül több idegen nyel­ven beszél, elmondta, hogy 15-féle valutáért vásárolhat­nak a városban megforduló idegenek. Magyar állampol­gárok is vásárolhatnak — akik külföldön nem költőt­Új irányító táblák turistáknak A Balatoni Intéző Bizott­ság, a turisták tájékozódásá­nak megkönnyítésére több száz új irányító táblát he­lyeztet él az idegenforgalmi helyeken. Az irányító táblák — ame­lyek elsősorban a gyalogo­san közlekedő turisták tájé­koztatására szolgálnak — jel­zik, hol találhatók a stran­dok, a gyógyszertárak, a WC-k, a szabadtéri színpa­dok, az elsősegélynyújtó he­lyek és a sportpályák. A BIB tervei szerint a kö­zeljövőben a vízi és a köz­úti közlekedésben részt ve­vőknek állítanak fel újabb irányító-tájékoztató táblákat. A kikötőkben a viharjelzés­ről informálódhatnak majd az érdeklődők. A közutak mentén pedig a fontosabb objektumok, a látványossá­gok — például műemlékek — helyét, útját kívánják láb- iákkal jelezni ték el valutájukat — kilenc dollár 50 centig. Főleg az NSZK-ból, Amerikából és Ausztriából hozzánk látoga­tók, valamint jugoszláv ven­dégek térnek be leginkább vásárolni, de megtalálhatók közöttük öt kontinens kü­lönböző országaiból hazánk­ban nyaraló vendégek is. Hogy mi a legkedveltebb áru? A Pick szalámin kívül a herendi porcelán, a ma­gyar népművészeti tárgy és sokan vásárolnak vietnami kerámiát is. Mostanában nagy sikere van a kézzel hímzett blúzoknak. Van olyan állandó vevő is, aki a gyógyfürdőben kezelteti ma­gát és naponta megvásárol­ja az otthonában megszokott cigarettát. Látogatásunkkor éppen egy jugoszláv házas­pár vásárolt népművészeti szőnyeget és herendi porce­lánt. Ormosi Péter 100 °/o A KPM folyóiratának 50. évfordulója likeres pályafutása bi­zonyította, hogy az ___| „éhe a szónak” u gyanúgy jellemzője volt az ellenforradalmi korszak munkásosztályának, mint az „éhe a kenyérnek”. A lega­litás lehetőségeit, az akkor ritkán adódó történelmi pil­lanatot kihasználva a KMP jól számított, amikor 1927 augusztusában folyóiratot, évente tízszer megjelenő szemlét bocsátott útjára Ta­más Aladár mindenre kiter­jedő szerkesztői gondosko­dásával, a Külföldi Bizott­ság aktív felügyeletével. A lap nem egyszerűen saj­tóorgánum volt: mozgalom­má terebélyesedett. A vi­szonylag csekély előfizetői létszám (50—60 fő) ellenére magas példányszámban — a végén már 2900-ban, akko­riban nagyon előkelő szám! — terjesztették. Éspedig a szó szoros értelmében. 100 % terjesztőgárda, mintegy 120 ifjúmunkás se­gítette eljuttatni a párt sza­vát az osztályhoz, a bázis­hoz. A munkás-kultúregye- sületekben 100 % csoportok alakultak, amelyek várták és felszívták a kulturális ideo­lógiai táplálékot, amelyet végre kedvük szerint közve­tített egy nekik szóló folyó­irat A 100 % szavalókoru- sok, önmaguknak és nyilvá­nosan adták elő a kissé pro- letkultos, mozgósító kórus­műveket, amelyek a lap ha­sábjairól és különkiadvá- nyaiból kerültek műsorukra. Több ezer embert, s főleg a munkásosztály fiatal nemze­dékét érintette, befolyásolta, nevelte a 100 °/o mozgalom. Ahogy Tamás Aladár írta: „Rajta keresztül a magyar munkásfiatalság egy minden áldozatra kész csoportja kí­vánta meglobogtatni kom­munista hitét meggyőződé­sét és forradalmi készségét” Ez volt talán legnagyobb fegyverténye. Bár a lap tar­talmi gazdagsága is elisme­rést vált ki a kései olvasó­ból. Irodalmi művektől ak­tuális politikai publiciszti­kán át, fontos elméleti anya­gokig terjed a sor. Termé­szetesen, a kommunista moz­galom korabeli színvonalán, a népfrontos politika meg­hirdetése előtti felfogást, a Komintern akkori irányvo­nalát képviselte a folyóirat. A kompromisszumokra még képtelenül, a potenciális szö­vetségesek iránt túlzó kriti­kával, a meg nem alkuvást időnként a dógmatizmussal felcserélve. De a párt for­radalmi politikáját mégis egyedül képviselve a kora­beli Magyarország sajtójá­ban. Méghozzá tematikailag is széles fronton: a pártban állandóan vajúdó értelmiség­problematika, a munkáskul­túra ügye, a nemzetközi munkásmozgalom nagy egyé­niségeiről szóló elemző írá­sok, a korabeli szociálde­mokrácia egyre erősödő bí­rálata a visszaköszönő té­mák. És nem utolsósorban a Szovjetunió életének bemu­tatása. Az első sikeres proletár- forradalom hazájáról nálunk addig csak ellenséges vagy „mértéktartó” ismertetések, elemzések jelentek meg. A 100 % volt az első lap, ame­lyik elvi-politikai hitvallá­sának tekintette a Szovjet­ország reális-pátoszos képé-1 nek kialakítását. Az irodal­mi anyagokon (Babel, Vsze- volod Ivanov, Jeszenyin, Gladkov, Gorkij, Ehrenburg, Solohov, Majakovszkij stb.) kívül 34 nem irodalmi köz­lemény jelent meg a szov­jet film, a vallás és egyház, nőkérdés, a gazdaság, élet­mód stb. témaköreiben. Szol­gálatot téve a ténylegesen létező szocializmusépítés be­mutatásával a hazai osztály­harcnak. U mozgalom tennivalói, a marxista elmélet, a párt politikájának képviselete és a Szovjetunió bemutatása — nem lehetett hosszú életű az a folyóirat, amely ezeket a témákat tűz­te homlokára az ellenforra­dalmi Magyarországon, s amely különben is egyre nyíltabban hirdetve a KMP vonalát, végül áttért a „nyíltsisakos” taktikára. Az 1929-es betiltás előre várha­tó ténye azonban nem tudta meg nem történtté tenni az addigiakat, amelyek a hazai munkásmozgalom fényesebb lapjaira íródtak. H. B. Munkában az emberek és a gépek Az elmúlt hét végén Méhkeréken gépek és emberek dolgoztak társadalmi munkában az Alkotmány utcai útépítésben. A csaknem fél kilométernyi út létrehozásában a lakosság, a Sarkadi Cukorgyár, a sarkadi KPM üzemmérnöksége, a méhkeréki termelőszövetkezet, mintegy 800 ezer forint értékű társadalmi munkát teljesít Fotó: Béla Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents