Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-17 / 193. szám
■ 1977. augusztus 17., szerda Munkajog . (2.) II szabadság szabályai Célszerű, ha az üzemek, műhelyek és osztályok létszám szerint, személyre lebontva — előre elkészítik éves szabadságolási tervüket. Természetesen a dolgozó kérelmére engedélyezhető a szabadságnak eltérő időben való kiadása is. A szabadság kiadásának időpontját a vállalat határozza meg, de annak beosztása előtt a dolgozót meg kell hállgatni és kívánságait lehetőség szerint figyelembe kell venni. A gyermekes dolgozókat, valamint azokat, akik már hosz- szabb időt töltöttek a vállalatnál, kívánatos előnyben részesíteni. A terv összeállításakor azt is vegyék figyelembe, hogy aki egyik évben nyáron volt szabadságon, arra a következő években télen, ősszel, utána tavasszal kerüljön sor. A szabadság időpontját — a kollektív szerződés eltérő rendelkezésének hiányában — legkésőbb a kiadás előtt egy hónappal közölni kell a dolgozóval. Csak a dolgozó beleegyezésével Helyes, ha a dolgozót az évi rendes szabadságának mértékéről az év elején írásban tájékoztatják, s egyben felhívják, hogy megadott határidőn belül közölje: mely időpontban és mértékben kívánja szabadságát igénybe venni. Munkatorlódás, betegség vagy más ok miatt ha a szabadságot el kell halasztani, akkor később, az akadályoztatás megszűntétől számított harminc napon belül kell kiadni. Ezt az időpontot viszont a • vállalat csak a dolgozó beleegyezésével vagy rendkívüli ok miatt változtathatja meg; a kollektív szerződés eltérő határidőt is előírhat. Ha a munkaviszony — az áthelyezés esetét nem számítva — év közben kezdődött, csak az évi alap- és pótszabadság arányos része jár, kiadása csak a munka- viszony első hat hónapjának elteltével igényelhető. A szabadság, kettőnél több részletben csak a dolgozó kérésére adható ki. Ilyen esetben is biztosítani kell, hogy egybefüggően vehesse ki a hat munkanap szabadságot. Különleges esetek: A munkaviszony év közbeni megszűnése, vagy sor- (első tényleges) katonai szolgálatra történő bevonulás esetén, ha emiatt a szabadságot az év folyamán már nem lehet kiadni, úgy annak a vállalatnál eltöltött időre eső arányos részét az évben meg kell váltani. Ha pedig a dolgozó már több szabadságot vett igénybe, mint amennyi az évből a vállalatnál eltöltött idővel arányos volna, a különbözeire járó átlagkeresetet munkabéréből le kell vonni, illetőleg tartozását a „munkavállalói igazolólapéra fel kiadásának kell jegyezni. Nem szabad a többletet levonni, ha a dolgozót sorkatonai szolgálatra hívták be, vagy munkaviszonya nyugdíjaztatása miatt, esetleg halála következtében szűnt meg. Az áthelyezett dolgozó együttesen kapja meg szabadságát a két vállalattól. Miután a javító-nevelő munkára ítélt dolgozónak a büntetés alatt szünetel a munkaviszonya, azért az évnek csak arra az időszakára illeti meg a rendes szabadság arányos része, amikor már a munkaviszonya alapján végzett munkát. Beszámított szabadnapok A hét minden napja munkanap, függetlenül attól, hogy a dolgozónak a vállalati munkaidőbeosztás szerint (például ötnapos munkahét esetén szombaton stb.) munkát kell-e végeznie. E szabály alapvető célja az, hogy a dolgozóknak a munkahét hosszától függetlenül azonos mértékű szabadságot kell biztosítani. Ugyanis ha a szabadnapokat nem kellene beszámítani a szabadság- időbe, akkor például egy évben huszonnégy munkanap szabadságra jogosult dolgozó, öt és fél napos munkahét esetén, legalább évi 16 órai átlagkeresettel és két munkanappal — ötnapos munkahét esetén pedig legalább évi '32 órai átlagkeresettel és négy munkanappal — több szabadságban részesülne a heti 44 órás munkaidőt hat nap alatt ledolgo- zókkal szemben. Egyenértékűség tehát akkor jön létre, ha a részletek- ! ben kiadott szabadságot is úgy számolják el, mintha egybefüggő lenne. Például a dolgozónak évi 24 munkanap rendes szabadság jár és kéthetenként van szabadnapja, ez esetben a szabadságidőből akkor is két szabadságnapot kell szabadnapon kiadottnak tekinteni, ha ; a dolgozó a szabadságát 2-3 napos részletekben veszi ki. : Ez esetben minden 11 nap után egy napot kell ilyen ; címen beszámítani, illetőleg már kiadott szabadságaként nyilvántartani. Az előző ren- [ delkezéseket a 3/1973. (II. 3.) j MüM sz. rendelet 9. §-ával módosított 6/1967. (X. 8.) MüM sz. rendelet 18. §-ának (2) bekezdése értelmében a I rendes (1 alap- és pót-) szabadságra és a rendkívüli sza- j badság különböző formáira j külön kell alkalmazni. Pél- | dául a 24 munkanap rendes szabadság után 2 munkanapot kell igénybe vett szabadságként beszámítani, míg a dolgozót megillető tanulmányi szabadságból csak akkor, ha annak mértéke a 11, ! illetve a 23 munkanapot meghaladja. Ebben az esetben egy, azaz két napról lehet szó. (Vége) Gy. Gy. Új létesítmények Az építőiparra általában jellemző, hogy a második fél év az „erős”, ekkor jelentkezik rendszerint az előző hónapok munkája utáni eredmény. A Gyomai Építőipari Szövetkezet ezúttal rácáfolt erre a megállapításra: első féléves tervét időarányosan, 50,3 százalékra teljesítette, és jelentős intézmények, épületek, lakóházak átadásával gazdagította működési körzetét. A közelmúltban adták át rendeltetésének a gyomai vasútállomás bővített, újjávarázsolt épületeit. A négymillió forintos beruházás magába foglalta egy szolgálati lakás építését is. Az első fél évben elkészült a mintegy 20 milliós endrődi beruházás i: utolsó lépcsőjeként a cipészszövetkezet impozáns szociá- lis épülete és központi irodaháza. Az augusztus 20-i ünnepségek alkalmából pedig a Békés megyei Vegyesipari Vállalat gyomai gázkazángyárának kétmilliós ráfordítással létesített új műhelycsarnokát adják át ren- [ deltetésének, amit határidőre készített el a Gyomai Építőipari Szövetkezet. Ezen túl hét új lakásba költözhettek be a lakók az első fél év során az endrődi „November 7.” ifjúsági lakótelepen. Jelenleg 24 lakás építésén dolgoznak a szövetkezetiek, melyekből ez év végéig ti- > zenkettőt adnak át. Visegrádi vasárnap Élelmiszerek, ruházati termékek, tartós fogyasztási cikkek a KERMI asztalán A Salamon-toronyból megejtő a Duna-kanyar szépsége. Lent a sziklák alatt, a parton egy keskeny autóút alig fér el, pedig már jóval szélesebbre lenne szükség. Kora vasárnap reggel van, de már egymást kergetik a személy- gépkocsik. Zajuk itt fent csak zümmögés. A hajókürtök mély, rekedt hangja viszont megüli mind a két partot, s felszökken a hegyek csúcsán is túlra. Az öreg dunai személyszállító hajók a kirándulók vidám tömegeit ontják magukból. Nyomukat a hullámverésnél maradandóbban őrzik a sörösüvegek, amiket — gond ne legyen a visszaváltással — a Duna amúgy is zavaros vizébe dobálnak a jó torkú szomjasok. Mint megannyi apró barna és zöld bója ing a hajókavarta hullámokon a sok üveg. Lejjebb élelmes csóna- . kosok halásszák ki. Ez pillanatnyilag hasznot hajtóbb és talán szórakoztatóbb is, mint a pecázás. — Ügy látszik nagy pusztítás lesz itt ma ételben, italban, de a zöld növényzetben is: mi így ví- kendezünk. Az öreg folyó zöld partszegélye, az átelleni Nagymaros, meg a mögöttes hegyek, a szentendrei sziget jobbról idelátszó csücske, a Duna hegyek között leírt nagy kanyarja: külön-külön, de együtt is felejthetetlen látvány. Megéri a fáradtságot, hogy még fájós derékkal is feljöjjön a toronyba az ember. A Nap egyre magasabbra kúszik az égen. Benépesül lassan a Salamon-torony, de a még meredekebb sziklán álló Fellegvár is. Ezt most még állványerdő veszi körül: restaurálják. A minap egy helybeli öregasszony titkot áruló hangon magyarázta nekem, hogy régen elkészülhetett volna már ez a ménkű nagy munka — hiszen idestova negyven éve dolgoznak rajta —, ha elfogadjuk a törökök ajánlatát, ök vállalták volna, hogy mindent rendbehoznak itt úgy, ahogy egykoron volt és főleg -gyorsan. Ámde, amit a falakban és a földben kincset találnak, az legyen az övék. Más fizetséget nem kérnek. Bezzeg, mi se kincset nem találtunk eddig, se a romok nem épültek fel. Szóval nézelődök, elmélke- dek. Csend van még körűKitüntetések Augusztus 18-án délelőtt ünnepi megemlékezést tartanak Gyulán, a járási hivatalban alkotmányunk ünnepe alkalmából. Novák Mátyás, a hivatal vezetője mond ünnepi beszédet, majd kilőttem: a kirándulók rajai nem értek idáig fel. Igyek- szek minden kellemeset kihasználni, amit ez a kedves táj nyújthat a szabadsága utolsó napját töltő embernek. Az első raj, egy kisebb csoport most ér fel fújtatva. Látszik rajtuk, hogy nem hegyvidékiek. A mozgásukból, a szuszogásukból. — Ide álljatok — dirigál az egyik nyomban, jóllehet még igazán körül se néztek. — Így látszik majd a torony is legjobban. — Jóska, gyere már te is — szól egy mély hangú tömzsi —, ne csellengj mindig. Ha nem leszel rajta a képen, hogyan ragasszuk a brigádnaplóba? Nem írhatjuk alá: itt voltunk mindannyian. Jóska, ha kelletlenül is, de hajlik a szóra, hiszen a kollektíva becsületéről van szó. Meg aztán ő is vállalta ezt a kirándulást, amikor a felajánlásokat tették. — Készen van már az a kép? — türelmetlenkedik egy testes brigádtag. — Ne pepecselj vele annyit, lent csapolt sört láttam mérni. Szomjas vagyok! A felvétel elkészül. Megvan a bizonyíték, s már sze- delőzködne is a brigád lefelé a csapolt sör forrásához, amikor az egyik, csak úgy félvállról megkérdezi: — Mit gondoltok, hányszor nagyobb ez a Duna a Körösünknél? — Hosszába, vagy keresztbe? — komplikálja tovább egy másik a fogas problémát. Már mindegyikőjük saccolja a vizet, s megindul a tréfáskomoly vita. Szemük közben átkalandozik a túlsó partra, aztán körbe az egész tájra. Magát a tornyot is alapos mustra alá vetik. Ez is, az is mond valamit róla. A Fellegvár felé is sűrűn tekergetik a nyakukat. Aztán látom, hogy a brigád zajongva, évődve felkerekedik. Később a falak mögül bukkannak elő, de nem a kocsma irányában. A fiatalokat is megszuszogtató meredek hegyoldalon kaptatnak mind feljebb, fel a Fellegvárba. Ahogy elnézem őket: fel is érnek, meg is szállják minden póz nélkül, talán csak virtusból, de már nem a brigádnaplóért. tüntetéseket ad át. Négyen kapnak „Kiváló Dolgozó” jelvényt, a törzsgárdatagok közül pedig nyolcán részesülnek arany, tizenhatan ezüst, négyen pedig bronz fokozat törzsgárda-kitünte- tésben. Rajtuk kívül öten kapják meg a megyei tanács elnökének dicsérő oklevelét. A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet szakemberei az első fél évben 1089 kereskedelmi és vendéglátóipari egységben vizsgálták meg a forgalomba hozott áruk minőségét. Nagyobb gondot fordítottak a vágóhidakon a tőkehúsok megmunkálására: tíz ellenőrzött boltban egyetlen esetben sem tapasztaltak a múlt évben gyakori szabálytalan darabolást. A húskészítmények közül mintegy 200 mázsát ellenőriztek. Megállapították, hogy a szabványban előírt követelményeknek csak közepesen felelnek meg. Ilyen minősítést kapott többek között a téli és a csemegeszalámi. A vörösáruk minősége kissé javult, de a Budapesti Húsipari Vállalat' készítményei a közepesnél is gyengébbek voltak. Az intézet szakembereinek az a véleménye, hogy a gyártók a felvágottak ízét a nyersanyag jobb megválo- gatásával, felaprításával, fűszerek adagolásával jelentősen javíthatnák. Vállalati megbízásból hat hónap alatt több mint egymillió tojást vizsgáltak meg. Az áru csaknem kétharmada nem felelt meg a jelzett minőségnek. Vajból háromezer kilogrammot ellenőriztek. Néhány mintát az előírtnál nagyobb víztartalom miatt kifogásoltak. Ilyen volt a szombathelyi és a gyulai tejüzem terméke, örvendetes, hogy a megvizsgált kenyér 60 százaléka jó, vagy ennél is kedvezőbb minősítést kapott, amely az előző fél évhez képest jelentős előrelépést jelent. A tejcsokoládé nagy része megfelelt az érzékszervi előírásoknak. A Csemege Édesipari Gyár mogyorós tejcsokoládéja azonban csomós, érdes volt, ezért javasolták a megkülönböztető KÁF-jel használatának a megvonását. A vendéglátóipari üzletekben forgalomba hozott ételek, italok minőségét 365 fővárosi és vidéki egységben ellenőrizték. Sajnos, számottevő javulást nem tapasztaltak. Változatlanul jellemző a levesek, mártások, főzelékek vízzel való hígítása, az előírtnál kisebb adagok felszolgálása. A fröccs továbbra is a fogyasztói megkárosítás melegágya. Jellemző, hogy a 27 minta közül 21-ben kevesebb volt a bor a kelleténél. Ugyancsak rosszul vizsgáztak a fagylaltok. Az ellenőr-. zött minták 65—70 százaléka nem felelt meg a minőségi követelményeknek. Általában a rossz anyagösszetételt kifogásolták. De a méréssel sem volt minden rendben, hiszen az állami, szövetkezeti kereskedelemben megvizsgált fagylalt egyharmada, a kisiparosoké pedig csaknem teljes egészében súlyhiányos volt. Konfekcionált felsőruházat közül a szövött és l^ötött- hurkolt kelméből készült termékekből 11 ezret vizsgáltak meg. Ezek túlnyomó részének mérete, kivitele, színe megfelelt a követelményeknek. A korábbihoz képest javult a konfekcionálás szak- szerűsége és kevesebb volt az alapanyag hibáiból eredő kifogás. Megfeleltek az I. osztályú minőségnek például a Békéscsabai Kötöttárugyár frottírból készített bébitipegői. Átminősítették viszont a mindszenti HISZ gyermekgarbóit mérethiba, a gyomai HISZ bakfis pulóvereit pedig a nyersanyag-összetétel feltüntetésének elmulasztása miatt. A megvizsgált férfi utcai cipők jelentősebb kifogásra nem adtak okot. Megfeleltek a követelményeknek a gyermekcipők is. Annál több hibát állapítottak meg a női cipőknél. Szabványon kívülinek kellett minősíteni technológiai és kivitelezési hibák miatt a Tisza Cipőgyár száras cipőit, de a gumitalpú, ragasztott szandálok sem feleltek meg az I. osztályú minősítésnek. összességében javult a háztartási gépek minősége. A boltokban és a nagykereskedelem raktárában megnézett 115 hűtőszekrényből mindössze öt volt hibás. Meglehetősen jó az arány a mosógépeknél is: 54 vizsgált gép közül csak kilencet kifogásoltak, azoknál is inkább külső sérülést állapítottak meg. Nem mondható el mindez a háztartási kisgépekről. A szakemberek asztalára került 1450 vasaló, hajszárító, kávéőrlő, kávéfőző és egyéb villamos készülékek között súlyos hibákat is felfedeztek. Különböző kávéfőzőkből 800-at próbáltak ki, ennek 40 százaléka hibás volt. Visszaküldték az Autófém Szövetkezet Pluto és a Kőbányai Szerszámipari Szövetkezet Kalifa elnevezésű két- és négyszemélyes termékeinek tekintélyes részét. Hibátlannak bizonyultak a Szarvasi Vas-Fémipari Szövetkezet Kotyogó, Espresso, Seherezádé kávéfőzői. A Fővárosi Műszerkészítő Vállalat Kö—2 típusú kávéőrlőjének és mixereinek jelentős részénél motorhibát, a műanyagházon repedést észleltek. A híradástechnikai cikkek minősége is jobb volt mint 1976 második felében. Az 1028 megvizsgált nagyképernyős televíziók 90 százaléka hibátlannak bizonyult a tavalyi 82 százalékkal szemben. Az előző félévi tapasztalatokhoz hasonlóan torzított a Videoton RC 4621 típusú táskarádiója. Az importált, hasonló készülékek viszont szinte hibátlanok voltak. Különösen a szovjet VEF, a japán Sanyo, az indiai Murphy tett jó benyomást a szakemberekre. Az asztali rádiónál is hasonló volt a helyzet, ugyanis a Lengyelországból, Romániából, az NDK-ból behozott rádiók kifogástalanul működtek, míg néhány hazai gyártmány —, mint a Roma de Lux, amelynek javult ugyan a minősége — még mindig lehetne jobb. Seres Sándor Minden eddiginél nagyobb az érdeklődés megyénkben a bel- és főként a külföldi utazások iránt. A békéscsabai IBUSZ-irodában az elmúlt hónapban rekordforgalmat bonyolítottak le, mintegy 16 millió forint értékben Fotó: Martin Gábor Enyedi G. Sándor
