Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-14 / 164. szám
> 1977. Július 14„ csütörtök Határőr-romantika? A laktanya kapujában őrmester állt. Amikor a bevonuló fiatalok odaértek, harsány hangon elordította magát. — Állj!!! Az arcokon szorongás, némelyiken valóságos félelem látszott. — Megjöttek, jó emberek? — kérdezte nyájasnak egyáltalán nem nevezhető hangon. — Vége a civiléletnek, itt majd megismerik a magyarok istenét!! Ne mozogjon ott, maga hosszúra nőtt gólyamadár. Még egyszer végignézett a sorokon, rövid hatásszünetet tartott, majd belerengett a környék: irány a raktár. Menet indulj! Mozogjanak élénkebben! Farmerben Így kezdődött számomra a katonaidő ezelőtt jó negyed- százada. Azóta nemcsak sok idő telt el, de alaposan megváltoztak a szokások is a laktanyákban. * * • Orosháza, határőrség. A bevonulókat gépkocsik hozzák a művelődési háztól, ahová a behívójuk szólította. Katonaládáknak nyoma sincs. Szatyrok, táskák, benne egynapi hidegélelem, tisztálkodási felszerelés. — Nézze csak az arcokat? — mondja halkan kísérőm, Kurilla Antal őrnagy — nyoma sincs rajtuk a félelemnek, inkább az érdeklődés, a kíváncsiság jellemzi ezeket a fiatalokat. Éppen Zsarnai Imre százados köszönti a sorköteleseket, majd tájékoztatja őket a haza szolgálatának első napi teendőiről. Az ország több mint 4200 óvodájában befejeződött az oktatási év. A szükséges felújítási időszaktól eltekintve azonban nem tartanak nyári szünetet, a nyári időszaknak megfelelő, az átlagosnál is több játékkal, kirándulással teletűzdelt, „lazább” programmal várják a gyerekeket. Az 1976—77-es oktatási évben 350 ezer gyermek járt óvodába, 30 ezerrel több mint 1975-ben. 1976-ban 153 új óvoda nyílt meg, s ez 10 és fél ezer gyerek elhelyezését jelentette. Épületbővítéssel, átalakítással és más módon további 10 ezer hely létesült, ugyanakkor! 5 ezer megszűnt. Az 1972. évi oktatáspolitikai párthatározatnak megfelelően a hatévesek szinte teljes köre részesült valamilyen szervezett iskola-előkészítésben. Több mint háromnegyed részük óvodába járt, megközelítően 17 százalékuk pedig az úgynevezett iskolaAmolyan felmérés ez az első találkozás, ki mihez ért, ki tud idgen nyelveket, ki szereti az állatokat — kutyavezető Is kikerül majd belőlük — kinek mi a szakmája. Amikor mindez megtörténik, következik a személyes beszélgetés arról, kinek maradt otthon elintézetlen családi ügye, egyéb problémája, amit még el kellene intézni, hogy ez se zavarja őket a katonaélet elkövetkezendő két esztendejében. Amikor ezen is túlesnek, irány a raktár, felszerelés átvétele A számukra oly szokatlan és idegen holmik: egy zubbony, egy csizma, bokaszorító szíj, ellenzős sapka. Aztán bohó- kás próbálkozás, hogy ezek mind megfelelő állapotban és megfelelő helyre kerüljenek. Segítőkészségben nincs hiány, az „öreg katonák” jóindulatú mosoly kíséretében segítenek a felöltözésben és rövid idő múltán kilép az ajtón a legfrissebb, Braun László, akinek elsőként sikerült magára ölteni a mundért. — Nem volt nehéz, hiszen itt dolgoztam eddig is gépkocsiszerelőként a laktanyában. Nem ismeretlen számomra az itteni élet, csak most már egyenruhában folytatom. Örülök, hogy ideElső ismerkedés a fegyverekkel kerültem, orosházi vagyok, közelében maradok az otthonnak. • • • Gyevi Ernő őrnagy a kiképzési pont parancsnoka. Ebben a beosztásban tevékenykedik már negyedszázada, s ezért talán ő tudja legelőkészítő foglalkozásokon vett részt Ezekben a hetekben az óvónők figyelme már az új tanév feladatai felé fordul: továbbra is a színvonalbeli eltérések csökkentése, a módszertani kultúra fejlesztése a feladat. Az óvoda új alapdokumentumainak bevezetési időszaka teljesen lezárult, az intézmények a vég- rehájtás szakaszában vannak. 1978-tól viszont új dokumentumokat vezetnek be az iskolákban és ez az óvónőkre is feladatokat ró. Régi gond, hogy miként lehetne a gyerekek számára az óvoda és az iskola közötti átlépést zökkenőmentesebbé tenni. Az érvényben levő új óvodai és a most megjelenő iskolai dokumentumok készítése során nagy figyelmet fordítottak erre. Egyebek között ezért, is nélkülözhetetlen, hogy az óvónők ez utóbbiakat is megismerjék. Van dolga a fodrásznak inkább megítélni a hasonlóságot és a különbséget, ami a bevonuló fiataloknál tapasztalható az évek hosszú során át. — Az utóbbi évtizedben, de még inkább az utolsó öt évben egyre fejlettebbek a bevonuló fiatalok. Nemcsak fizikailag értem, hanem szellemileg is. Ez azt hiszem természetes, hiszen a civiléletben megfelelő környezet, háttér áll ennek elősegítésére. Edzettségi állapotuk jó alapot teremt a kiképzés fáradságának elviseléséhez. Különben a régmúlté már az a sokat emlegetett kiképző, aki káromkodással, különböző fenyítéssel, megalázással akart vasfegyelmet teremteni és „nevelni” az újoncokat. Ma már egyre inkább előtérbe kerül az alaposan felkészített pedagógiai ismeretekkel bíró oktatótiszt, közülük többnek két diplomája is van. Rendszeres továbbképzésben részesülnek pedagógiai, filozófiai, pszichológiai ismeretekből. Az a tapasztalatunk, hogy a fiatalok bár még mindig előítéletekkel vonulnak be, de legtöbbjük már az első hét végén elmondja, nem ezt várta azután, amit a civiléletben hallott a kiképzésről. Tapasztalható az is, hogy a fiatalok szívesen választják a határőrséget, megtalálható elképzelésükben a határőr- romantika, ami nem kis vonzerőt jelent számukra. Különben nézzen körül alaposan a laktanyában, meggyőződhet arról, hogy inkább lehet nevezni jól felszerelt munkásszállásnak, mint hagyományos értelemben vett laktanyának. A városban nálunk volt először színes televízió, könyvtár, klubszoba, minden körletben televízió, saját zenekar, és társasjátékok állnak rendelkezésre a pihenőidő hasznos eltöltésére. Rendszeresen eljárnak á városi moziba, színházi előadásokra, a közeli strandfürdőbe. Zenés ébresztővel kelnek, működik a csapatstúdió, amely a legjobbak részére kívánságműsort sugároz. Naponta négyszeri étkezés van, és hogy milyen, az is bizonyítja, hogy a nehéz kiképzési időszak alatt inkább gyarapodnak, mint fogynak a fiatalok. • • * Frik Zoltán Békéscsabáról vonult be, az ÁFÉSZ géplakatosa volt. — Megvallom őszintén, szerettem volna inkább máshová kerülni, mint a határőrséghez. Félek a határőrizet nagy felelősséget követelő munkájától. Különben értek a fegyverekhez, négy éve a vadásztársaság tagja vagyok. Az udvaron újabb csoport érkezik a raktárhoz. Egyik tagja Diószegi Imre, Sarkadon, a cukorgyárban dolgozott. — Keresztapám is határőr volt, egyik haverom is katona, a másik nemrég szerelt le, ők mondták, ne izguljak, ki lehet bírni ezt a két évet. Egyedüli gyerek vagyok, szüleim nem voltak túlságosan elragadtatva, hogy be kellett vonulni. Apám hozott el« gépkocsival, mondtam anyunak, ne kísérjen el, nem bírom a sírást. Gyorsan elkattintottam a fényképezőgépet, megörökítem Imrét civilben, és fél óra múlva, vagy talán annyi sem kell már, egyenruhában áll a fényképezőgép elé. A különbség szemmel látható, a ruhával együtt katonás testtartást is felvett. A laktanyában eltöltött fél nap meggyőzött arról, hogy nagy áz a különbség, ami a régmúlt és a mostani katonaéletet illeti. Bizonyára az otthonmaradottak, a szülők, a feleségek, a menyasszonyok is megnyugszanak majd, ha eljön az első eltávozás, kimaradás vagy szabadság, amikor személyesen hallhatják meg odahaza is, milyen a katonaélet 1977- ben. Béla Ottó Bakaruhában Egy év alatt: 30 ezerrel több óvodás Magyar Passió Gyulán Két-háromszáz éve virult hazánkban a passiójáték, különösen a tanító rendeknél, a jezsuitáknál, minoritáknál, Csíksomlyóról 1732-től kezdve számos magyar nyelvű, népi hangmegütésű iskoladrámát ismerünk: valameny- nyi Jézus életét, keresztre feszítését vitte színre, több-kevesebb társadalmi felhanggal. A gyulai nyári várjátékok idei rendjébe jól illeszkedik az a Katona Imre által szerencsés kézzel egybeszerkesztett Magyar Passió, melyet a csíksomlyói hagyaték alapulvételével alkotott mai színpadon elhangozható népi játékká. A Groza parki templom tövében, a nyers fenyődeszkákból ácsolt egyszerű színpadról rég múlt századok prédikátorainak ostorozó szava süvített, Kecskeméti Vég Mihály zsoltárának strófái szóltak, akár egy protestáns kollégium kántusának rekedt torkából törnének elő. A Magyar Passió is passiójáték, tehát Jézus életét eleveníti meg, az ismert történetet, akár egy lumi- ére-i mozgófilm, vetíti a néző szeme elé, ám ami.több mint a szokásos keretjáték: a főbb alakok (Jézus, Judás, a főpapok) monológjaikban nemcsak „propagandabeszédet” mondanak, de fény derül emberi bensőjük indítékaira, mód adódik a színészeknek emberi arculatok megrajzolására is. Ez a Passió letagadhatatlanul a magyar századok munkája, s jól rímel a várjátékok régebbi, a magyar múltból hozzánk szóló drámáira. Az előadás maga is ezekre emlékeztetett. A legsikeresebbekre. Ruszt József rendezésében tisztaság, szigorú egyszerűség, ugyanakkor több szólamú hangszerelés érződik. És egy nagy dolog: a rendezői anyanyelv iránti tisztelet. A puritán színpad naiv-komplikált keretében igazán otthon érezte magát a jézusi szelídségű Jordán Tamás, az esett emberből árulóvá váló Judás (Trokán Péter), a szangvinikussága mellett meggyávuló Pétert három mondattal telibetaláló Kézdy György. De sorolnom kell Sára Bernadette, Lukács József, Szakácsi Sándor, Szegváry Menyhért nevét. És nem szabad hátrább hagyni egy sorral sem a lelkes, hittel játszó teljes fiatal kollektívát. Varga Imre Sára Bernadette és Jordán Tamás az előadás egyik jelenetében Fotó: Demény Gyula Forráskiadványok — 8. Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715—1730 A gazdaság és a társadalom történetének vizsgálata során különösen értékesek azok a források, amelyek konkrét adatokat tartalmaznak, csökkentve ezzel a valószínűségekre, feltevésekre támaszkodó kutatók tévedési lehetőségét. A kvantitatív módszerrel készülő kutatások iránti igény mellesleg egyre jobban erősödik, a marxista és polgári történetírásban egyaránt. Ember Győző Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715—1730 című könyve is azok közé tartozik, amely rengeteg hiteles dokumentumra támaszkodik. A Békés megyei Levéltár forráskiadványai által kiadott sorozat nyolcadik darabja elsősorban az 1725. évi adó- összéírást dolgozza fel, de foglalkozik a többi kilenc, 1715 és 1730 között készült megyei adóösszeírással is. A szerző nem véletlenül választotta részletesebb vizsgálódása tárgyául az 1925. évi összeírást. Ebben ugyanis olyan kérdésekre is választ kapott, amelyek a többi összeírásból nem deríthetők ki. Az összeírás szokásos rovatain túl — melyek egyebek közt tartalmazzák a családfők neveit, az együttlakó családok számát, az állatok fajtáját és számát — az összeíró biztosok pontokba foglalták a szöveges részt. Ebből megtudhatók a település körülményei, s hogy ebben milyen szerepe volt a földesuraknak. Utaltak arra, hogy mi volt az elvándorlás oka. A számos érdekes melléklettel készült könyvet Szabó Ferenc szerkesztette, Petőcz Károly tervezte. Éremtár Pannonhalmán A pannonhalmi várban több évszázad alatt mintegy 30 ezer érmét gyűjtöttek össze. Az éremtár anyagának egy részét több éves munkával rendezték. Csupán a római kori gyűjtemény hétezer érmét tartalmaz. Az időszámítás előtti VI.—VII. századtól kezdődően a császárok és a köztársaságok korából őrizték meg a bronz- és rézpénzek ezreit. Úgyszintén gazdag a római kori arany- és ezüstpénz- gyűjtemény. A magyar pénzgyűjtemény négyezer darabos. Különösen sok tallért őriztek meg. Falbontások, ásatások, felújítások révén gyakran kerülnek elő újabb érmék. így találtak nemrégen négy dobozban 200 régi kínai rézpénzt, valamint Napóleonaranyakat.
