Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-14 / 164. szám
NÉPÚJSÁG 1977. Július 14., csütörtök Félidőben az aratás (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap érdeklődésünkre a járási hivatalok, városi tanácsok mezőgazdasági osztályainak munkatársai elmondták, íélidejéhez közeledik a búza aratása, sőt néhány gazdaságban már a hét végén befejeződik.' A SZEGHALMI JÁRÁSBAN 25 ezer hektár búza várt az aratás kezdetekor betakarításra. Eddig közel 9000 hektáron végezték el ezt a munkát. A járás területén sí búza érésében nagy az eltolódás. így a szeghalmi Sárréti Tsz-ben lassan a befejezéshez közeledik, ugyanakkor Vésztőn és Zsa- dányban csak július 11-én, hétfőn kezdődött a búzaaratás. Eddig mintegy 5200 hektárról takarították be a szalmát. Gabonaszállítási gondja a zsadányi Magyar— Lengyel Barátság Tsz-nek van, ugyanis az 50 kilométerre levő átvevőhelyre hordják a termést. A búza nedvességtartalma 13—14 százalék, az aratás befejezését július 25-re tervezik. A SZARVASI JÁRÁS termelőszövetkezeteiben 136 kombájn kezdte az aratást. Jelenleg 150 arató-cséplő dolgozik itt. A segítség a gyulai Munkácsy Tsz-ből jött. A mintegy 15 ezer hektár betakarításra váró kenyérgabona 50 százalékát már learatták. A békésszentandrási szárító üzemanyaghiány miatt állt huzamosabb ideig, mivel az ÁFOR felmondta üzemanyag-szállítási szerződését. Búzaátvételi gond Gyoma térségében jelentkezett. A járás területén a tavalyinál is jobb termést várnak. Leghamarabb vasárnapra, a csabacsűdi Lenin és a békésszentandrási Zalka Máté Termelőszövetkezetben fejeződik be az aratás. A MEZÖKOVACSHÁZI JÁRÁSBAN eddig 1800 vagon kenyér- és csaknem 400 vagon takarmánybúzát arattak le. Ez az összes mennyiségnek mintegy fele. A szombati és a hétfői esők miatt néhány órára leálltak a kombájnok, azóta azonban az idő kedvezően alakul az aratók számára. A járás területén 26 szárítóüzemet óránként 36 tonna szárítókapacitással üzemeltetnek. A szalmabetakarítók nem tudják követni az aratás ütemét, kevés a bálázógép és a villásemelő. A dolgozók üzemi étkezése és üdítő itallal való ellátása biztosított. Az aratást leghamarabb — ha nem lesz nagyobb esőzés — a battonyai Petőfi és a kaszaperi Lenin Tsz-ben fejeAZ OROSHÁZI JÁRÁSBAN július 3-án kezdtek a búza aratásához. A 13 ezer 200 hektárból eddig 7000 hektárnyit vágtak le a kombájnok. Itt változatlanul magas a búza nedvességtartalma, különösen a dőlt kenyér- gabonáé, ez eléri a 20—24 százalékot. Az aratást eddig csak az állandóan ismétlődő esők akadályozták. így is vasárnapra a tótkomlósi, a gádorosi és a nagyszénási termelőszövetkezetekben befejeződik az aratás. A kombájnokat pedig átirányítják a többi gazdaságba, hogy azokban is mihamarabb a magtárakba kerüljön a búza. A GYULAI JÁRÁS területén is á búzának mintegy 50 százalékát aratták le szerda reggelig. A szalma betakarítása ennél lassabban halad: eddig a levágott terület 30 százalékát tisztították meg a szalmától. Az aratásban szerda reggelig jelentősebb fennakadás nem volt, a búza hektáronkénti termésátlaga megközelíti az elmúlt évit. Az aratás befejezését a jövő hét végére tervezik. BÉKÉSCSABÁN és a hozzá tartozó községekben eddig 4800 hektár kenyérgabonát arattak le, ez az összterület 42 százaléka. A későbbi érésű tavaszi árpának ugyanakkor csak 14 százaléka. A 9 termelőszövetkezet közül egyesekben a búza 51 százalékát, máshol még csak 31 százalékát vágták le. Legjobban a békéscsabai Szabadság, a telekgerendási Vörös Csillag, a kétsopronyi Rákóczi és a békéscsabai Lenin Tsz-ek állnak az aratással. A gabona átvételében fennakadás eddig nem volt, az mintaszerűnek mondható. A szalmát 1400 hektáron takarították be. Az aratás befejezése a jövő hét végére várható. BÉKÉSÉN és környékén szerda reggelig 3530 hektárról takarították be az őszi búzát. Az összes búzának ez 54 százaléka. A hétfői aratási szemlén szerzett tapasztalatok szerint az aratást csak az esők akadályozták, kisebb gondok, ezek félnapos állásokat jelentettek, az E—512-es kombájnok alkatrész-ellátásában jelentkeztek. Az aratás üteme a tervezettnek megfelelően alakul, a kondorosi szárító túlterheltsége az utóbbi napokban csökkent. Az aratás befejezését július 21-re tervezik. Kepenyes János Szép, új üzemcsarnokkal gazdagodik rövidesen a Békés megyei Szőrme- és Kézműipari Vállalat. Az már ugyanis biztos, hogy előbb- utóbb átadják rendeltetésének a 7 millió forintért épült háromszintes üzemházat, a kérdés csak az: mikor? A termelésnek már július 1-én meg kellett volna kezdődnie, de közbejött egy aprónak látszó bökkenő: nincs gázóra. Azaz hogy van, csak éppen nem a tervben előírt magyar gyártmányú, hanem külföldi. Ez a látszólag apró kis eltérés , a tervtől már több mint egyhónapos csúszást okozott az átadásban. Érdekes az is, hogy miért? Megszemlélve a helyszínt, kiderül, az okozza a problémát, hogy a tervszerinti magyar gázóra felül csatlakozik, míg a beszerelésre váró import, oldalt. Óvatos becslés szerint maximum egynapi munkába és néhány ezer forintba kerül az átalakítás,- mégis hetek óta húzódik. Mégpedig azért, mert a generálkivitelező, a Békéscsabai Építőipari Szövetkezet, hiánypótlásként rendelte meg a munkát a gázszerelést végző Ingatlan- kezelő Vállalattól, akik ezt nem vállalták azzal, hogy ők mindent elvégeztek a tervnek megfelelően, nem hiánypótlásról, hanem új munkáról van szó. A megrendelést tehát így kellett volna feladni és míg a két fél ezen vitatkozik, a munka áll, és nem tudják megkezdeni a termelést az új üzemházban, nem vehetik birtokukba a dolgozók a szociális létesítményeket. Nem tudni, mikor lesz gázszolgáltatás, ennek ellenére a mai napra kitűzték a hatósági üzembe helyezési eljárást. Ezen azt szeretnék elérni a vállalat vezetői, hogy legalább a raktárak és az üzemcsarnokok működését engedélyezzék. Ez utóbbiban már ott vannak a drága gépek, egyelőre kihasználatlanul és közben rendkívül zsúfolt körülmények között dolgozik a bőrkonfekció részleg Az új üzemben ugyanis a raktárakon és szociális létesítményeken kívül a bőrkonfekció kap helyet. Ennek termelését szeretné növelni a vállalat már az idén mintegy 5-6 millió forinttal, jövőre pedig 10-12 millióval. Különböző férfi- és női kabátok készülnek velúr és fényes bőrökből, amelyek iránt nagy a kereslet. Tervezik az exportot is, de erre eddig a munkakörülmények miatt nem volt lehetőség. Az új üzemtől ennek megoldását is várják. A vállalat másik fontos tevékenysége a szőrmefeldolgozás. Különböző, nagyon szép férfi- és női bundák készülnek, főként bérmunkában, a Pannónia Szőrmefeldolgozó Vállalat részére, ók ugyan jobban járnának, ha saját terméket állítanának elő, ehhez azonban alapanyag kellene, az pedig nincs. Addig, amíg ez a gond meg nem oldódik, kénytelenek kapacitásukat ily módon lekötni. Fontos munka a vállalatnál az értékes szőrmehulladék feldolgozása is. Ezt Nagyszénáson végzik, ahol modern üzemben, jó körülmények között mintegy százan dolgoznak. A már más célra nem használható szőrmedarabokból itt faliszőnyegeket és autóülés-huzatokat készítenek. Évente 14-15 ezer darab különféle, hulladékból készített terméket állítanak elő és drága anyagokat mentenek így meg a pusztulástól. Nagyon keresett terméke a vállalatnak az orkánanyaggal bevont szőrmés gyermek lábzsák. Évente 8 ezer darabot varrnak ebből, legtöbbet az országban az ilyen terméket gyártó vállalatok közül. Az igényeknek megfelelően Az Alföldön élő embernek élményt jelent a hegyvidékek zártsága. A Magyarország északi részén fekvő Borsod megyének azonban nemcsak a hegyek adják a különlegességet. Itt a déli lankákon érleli a nap Tokaj- hegyalja szőlőjét, a pincék hűvöse Hegy alj a borát. A Napkirály, XIV. Lajos mondását ma már szállóigeként emlegetjük: „Vinum regum rex vinorum”, „Királyok bora, a borok királya”. Azt a szőlőt — amelyről gz aranyvessző-legenda született, a híres alkimista, Paracelsus így írt 1524-ben ...... Ú tba ejtettem Tokaj vidékét, ahol házigazdám kettévágott szőlővesszőt mutatott, melynek hosszában olyan könnyű aranyszálak voltak, mint aminővel fonnak...” — ma már nagyüzemi módszerekkel termesztik. Tokaj- hegyalja 26 községének és két városának, Sátoraljaújhelynek és Sárospataknak, vagyis a történelmi borvidéknek szőlőtermesztését a tokajhegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát fogja össze. — Tokajhegyalján a szőlőművelés lassan az ezredik évfordulóját „ünnepelheti” változatlan világhírnévvel. A világhírt a jó minőség, a sehol máshol meg nem termő íz, aroma, hozta meg. Erről beszélgettünk Kardos Jánossal, a borkombinát főosztály- vezetőjével. — Nagyon régen tudják már az itt lakó emberek, hogy a hegyek, a Bodrog és a Tisza közelsége olyan környezet, ami a szőlőben valami különleges képességet alakított ki, az aszúsodásra tervezik a termelés fokozását is. Mindezeknek a terveknek persze alapvető Teltétele, hogy mielőbb átadják rendeltetésének az új üzemet, s megindulhasson végre a szalagszerű termelés. Ehhez — vita helyett — most már a kivitelező vállalatok összefovaló hajlamot. A vidék 12 termelőszövetkezetében, hét szakszövetkezetében és a mintegy 15 ezer kistermelő szőlőskertjében zömmel három fajta szőlőt termesztenek. Mindhárom, a furmint, a hárslevelű és a sárga muskotály kedveli az itteni száraz őszöket és remek bort ad. Persze a környezeti hatásokon kívül szükség van arra is, hogy a szőlőt jól „etessük és itassuk”. Ezért ma már teljesen világos az, hogy nem a szőlő termeszti a saját fürtjeit, hanem a vele dolgozó ember a műveléssel, a növényvédelemmel, a gondoskodással. — A borkombinát az itteni gazdaságok társulása, vagy van saját szőlőterülete is? — Ez nem egészen igaz sem így, sem úgy. A kombinát 1500 hektár saját területen gazdálkodik. A gazdaságok önállóságuk megtartása mellett vesznek részt a mi munkánkban. Végeredményben a technológiai szaktanácsadás, a talaj- és növényvizsgálatok, a felvásárlás, a feldolgozás és az értékesítés a mi feladatunk. Közös beruházásokat valósítunk meg, például bővítettük a tároló- kapacitást, oltványelőállító telepet, közös présházat építettünk. 1973-ban növényvédelmi társulást alakítottunk, ebben az évben tervezzük megvásárolni a harmadik helikoptert. De vannak nagyobb terveink is. A Tisza II. vízlépcső egyik ágából, a Tarcali öntözőfürt vizéből 800 hektár szőlőterületet öntözünk majd. — Szőlőt öntözni? Ügy tudom, hogy ez a növény inkább a szárazabb időjárást kedveli. Eső és öntözés Az utóbbi időben elég gyakran borult be az ég és az esőt váróknak nem is kellett csalatkozniuk. De a leesett csapadék sajnos korántsem elegendő a növényzetnek. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságtól kapott értesülésünk szerint Békés megyében inkább csak helyi jellegű a csapadékeloszlás, néhány körzet kapott csupán az éltető vízből. A növényállomány ugyan rövid időre felüdült, de néhány óra vagy nap után újra jelentkeztek a vízhiány tünetei. Mindenképpen szükség lenne tehát arra, hogy a gazdaságok az öntözési lehetőségeiket minél jobban kihasználják. Az erre az évre tervezett öntözhető terület 39 ezer hektárnál nem sokkal kevesebb. A gazdaságok ennek alig felét, mintegy 11 ezer hektárt öntöztek meg, ebből majd kétezer hektár a rizs, 1700 hektár a zöldségféle és 1400 hektár a rét-legelő. Az erre a területre felhasznált vízmennyiség 79 millió köbméter. Az előző év hasonló időszakához képest 107 százalékkal többet öntöztek a gazdaságok 1977-ben. Ezek a számok ugyan jó eredményt mutatnak, de ha figyelembe vesszük azt, hogy amennyiben a megyében az összes öntözésre használható vizet kijuttatnák a földekre, akkor a teljesítmény 30 százalékkal is nőne, már nem is olyan kedvező a kép. Még kevésbé az, ha azt is megnézzük, hogy a megye gazdaságainak üzemképes állapotban levő öntözőberendezéseiből nagyon sok egyáltalán nem, illetve nem teljes kapacitással üzemel. Az öntöző és a kettős hasznosítású csatornákat feltöl- tötték, vizüket ki kellene használni addig, amíg a folyók vize elegendő. Vízkorlátozás egyelőre nincs, de az időjárás miatt ennek a veszélye is fenyegethet. A növényeknek pedig mindenképp vízre van szükségük ahhoz, hogy a várt termést ad— Ez így igaz, de az öntözéssel időzíteni tudjuk a „csapadékot”. Akkor kap vizet a növény, amikor szüksége van rá. Terméstöbbletet ma már csak új agrotechnikai eljárással érhetünk el és ez az öntözés. így a növényvédő szerek, a levél- és a lombtrágya kijuttatását is megkönnyítjük majd. — A tokaji borosüvegeken a Rákócziak címere alatt, igaz nagyon kis betűvel, de egy rövid kis szót lehet olvasni: Kner. — Igen, a palackokra kerülő címkéket, a díszdobozokat a békéscsabai Kner Nyomda állítja elő. Munkájuk mindig nagyon szép. De nem csupán ennyi a Békés megyei kapcsolatunk, évente mintegy 200 hektoliter tokaji kerül oda. Jórészt a FÜSZÉRT Vállalaton keresztül, de saját kocsijainkkal is szállítunk. — A történelmi időkben nagyon sokan ismerték Hegyalja borát, Mária Teréziától IV. Pius pápáig, Nagy Péter cártól Anatol France-ig. És ma? — Nagyon sokat exportálunk. Palackozott boraink 80 százalékát. Hatvannyolc országban, 12 fajta bort vásárolhatnak a külföldiek. A nemzetközi borversenyeken háromszázhat árany érmet szereztünk már. Sokban hozzájárul ehhez az a tapasztalat, amit évszázadok óta halmoztak fel itt a szőlőművelő emberek. A bor olyan élő anyag, amelynek életkori sajátosságai is vannak. Mi ezt igyekszünk megtanulni tőlük. Gál Eszter Az Erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat békési kosárgyárában található az ország legnagyobb kosárraktára. A főként exportra készülő árukból a havi forgalom eléri a tizenkétmillió forintot Fotó: Veress Erzsi gása kellene. Lónyai László
