Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-14 / 164. szám

NÉPÚJSÁG 1977. Július 14., csütörtök Félidőben az aratás (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap érdeklődésünkre a járási hivatalok, városi ta­nácsok mezőgazdasági osztá­lyainak munkatársai el­mondták, íélidejéhez közele­dik a búza aratása, sőt né­hány gazdaságban már a hét végén befejeződik.' A SZEGHALMI JÁRÁS­BAN 25 ezer hektár búza várt az aratás kezdetekor betakarításra. Eddig közel 9000 hektáron végezték el ezt a munkát. A járás terü­letén sí búza érésében nagy az eltolódás. így a szeghal­mi Sárréti Tsz-ben lassan a befejezéshez közeledik, ugyanakkor Vésztőn és Zsa- dányban csak július 11-én, hétfőn kezdődött a búzaara­tás. Eddig mintegy 5200 hek­tárról takarították be a szalmát. Gabonaszállítási gondja a zsadányi Magyar— Lengyel Barátság Tsz-nek van, ugyanis az 50 kilomé­terre levő átvevőhelyre hordják a termést. A búza nedvességtartalma 13—14 százalék, az aratás befejezé­sét július 25-re tervezik. A SZARVASI JÁRÁS ter­melőszövetkezeteiben 136 kombájn kezdte az aratást. Jelenleg 150 arató-cséplő dol­gozik itt. A segítség a gyulai Munkácsy Tsz-ből jött. A mintegy 15 ezer hektár beta­karításra váró kenyérgabo­na 50 százalékát már learat­ták. A békésszentandrási szá­rító üzemanyaghiány miatt állt huzamosabb ideig, mi­vel az ÁFOR felmondta üzemanyag-szállítási szerző­dését. Búzaátvételi gond Gyoma térségében jelentke­zett. A járás területén a ta­valyinál is jobb termést vár­nak. Leghamarabb vasárnap­ra, a csabacsűdi Lenin és a békésszentandrási Zalka Má­té Termelőszövetkezetben fe­jeződik be az aratás. A MEZÖKOVACSHÁZI JÁRÁSBAN eddig 1800 va­gon kenyér- és csaknem 400 vagon takarmánybúzát arat­tak le. Ez az összes mennyi­ségnek mintegy fele. A szombati és a hétfői esők mi­att néhány órára leálltak a kombájnok, azóta azonban az idő kedvezően alakul az aratók számára. A járás te­rületén 26 szárítóüzemet óránként 36 tonna szárítóka­pacitással üzemeltetnek. A szalmabetakarítók nem tud­ják követni az aratás üte­mét, kevés a bálázógép és a villásemelő. A dolgozók üze­mi étkezése és üdítő itallal való ellátása biztosított. Az aratást leghamarabb — ha nem lesz nagyobb esőzés — a battonyai Petőfi és a ka­szaperi Lenin Tsz-ben feje­AZ OROSHÁZI JÁRÁS­BAN július 3-án kezdtek a búza aratásához. A 13 ezer 200 hektárból eddig 7000 hektárnyit vágtak le a kom­bájnok. Itt változatlanul ma­gas a búza nedvességtartal­ma, különösen a dőlt kenyér- gabonáé, ez eléri a 20—24 százalékot. Az aratást eddig csak az állandóan ismétlődő esők akadályozták. így is vasárnapra a tótkomlósi, a gádorosi és a nagyszénási termelőszövetkezetekben be­fejeződik az aratás. A kom­bájnokat pedig átirányítják a többi gazdaságba, hogy azokban is mihamarabb a magtárakba kerüljön a bú­za. A GYULAI JÁRÁS terü­letén is á búzának mintegy 50 százalékát aratták le szer­da reggelig. A szalma beta­karítása ennél lassabban ha­lad: eddig a levágott terület 30 százalékát tisztították meg a szalmától. Az aratás­ban szerda reggelig jelentő­sebb fennakadás nem volt, a búza hektáronkénti termés­átlaga megközelíti az elmúlt évit. Az aratás befejezését a jövő hét végére tervezik. BÉKÉSCSABÁN és a hoz­zá tartozó községekben ed­dig 4800 hektár kenyérgabo­nát arattak le, ez az össz­terület 42 százaléka. A ké­sőbbi érésű tavaszi árpának ugyanakkor csak 14 százalé­ka. A 9 termelőszövetkezet közül egyesekben a búza 51 százalékát, máshol még csak 31 százalékát vágták le. Leg­jobban a békéscsabai Sza­badság, a telekgerendási Vö­rös Csillag, a kétsopronyi Rákóczi és a békéscsabai Le­nin Tsz-ek állnak az aratás­sal. A gabona átvételében fennakadás eddig nem volt, az mintaszerűnek mondható. A szalmát 1400 hektáron ta­karították be. Az aratás be­fejezése a jövő hét végére várható. BÉKÉSÉN és környékén szerda reggelig 3530 hektár­ról takarították be az őszi búzát. Az összes búzának ez 54 százaléka. A hétfői ara­tási szemlén szerzett tapasz­talatok szerint az aratást csak az esők akadályozták, kisebb gondok, ezek félna­pos állásokat jelentettek, az E—512-es kombájnok alkat­rész-ellátásában jelentkeztek. Az aratás üteme a tervezett­nek megfelelően alakul, a kondorosi szárító túlterhelt­sége az utóbbi napokban csökkent. Az aratás befeje­zését július 21-re tervezik. Kepenyes János Szép, új üzemcsarnokkal gazdagodik rövidesen a Bé­kés megyei Szőrme- és Kéz­műipari Vállalat. Az már ugyanis biztos, hogy előbb- utóbb átadják rendeltetésé­nek a 7 millió forintért épült háromszintes üzemházat, a kérdés csak az: mikor? A termelésnek már július 1-én meg kellett volna kez­dődnie, de közbejött egy ap­rónak látszó bökkenő: nincs gázóra. Azaz hogy van, csak éppen nem a tervben előírt magyar gyártmányú, hanem külföldi. Ez a látszólag apró kis eltérés , a tervtől már több mint egyhónapos csúszást okozott az átadásban. Érdekes az is, hogy mi­ért? Megszemlélve a hely­színt, kiderül, az okozza a problémát, hogy a tervsze­rinti magyar gázóra felül csatlakozik, míg a beszere­lésre váró import, oldalt. Óvatos becslés szerint maxi­mum egynapi munkába és néhány ezer forintba kerül az átalakítás,- mégis hetek óta húzódik. Mégpedig azért, mert a generálkivitelező, a Békéscsabai Építőipari Szö­vetkezet, hiánypótlásként rendelte meg a munkát a gázszerelést végző Ingatlan- kezelő Vállalattól, akik ezt nem vállalták azzal, hogy ők mindent elvégeztek a terv­nek megfelelően, nem hiány­pótlásról, hanem új munká­ról van szó. A megrendelést tehát így kellett volna felad­ni és míg a két fél ezen vi­tatkozik, a munka áll, és nem tudják megkezdeni a termelést az új üzemházban, nem vehetik birtokukba a dolgozók a szociális létesít­ményeket. Nem tudni, mikor lesz gáz­szolgáltatás, ennek ellenére a mai napra kitűzték a ható­sági üzembe helyezési eljá­rást. Ezen azt szeretnék el­érni a vállalat vezetői, hogy legalább a raktárak és az üzemcsarnokok működését engedélyezzék. Ez utóbbiban már ott vannak a drága gé­pek, egyelőre kihasználatla­nul és közben rendkívül zsú­folt körülmények között dol­gozik a bőrkonfekció részleg Az új üzemben ugyanis a raktárakon és szociális léte­sítményeken kívül a bőrkon­fekció kap helyet. Ennek ter­melését szeretné növelni a vállalat már az idén mint­egy 5-6 millió forinttal, jö­vőre pedig 10-12 millióval. Különböző férfi- és női ka­bátok készülnek velúr és fé­nyes bőrökből, amelyek iránt nagy a kereslet. Tervezik az exportot is, de erre eddig a munkakörülmények miatt nem volt lehetőség. Az új üzemtől ennek megoldását is várják. A vállalat másik fontos te­vékenysége a szőrmefeldolgo­zás. Különböző, nagyon szép férfi- és női bundák készül­nek, főként bérmunkában, a Pannónia Szőrmefeldolgozó Vállalat részére, ók ugyan jobban járnának, ha saját terméket állítanának elő, eh­hez azonban alapanyag kel­lene, az pedig nincs. Addig, amíg ez a gond meg nem ol­dódik, kénytelenek kapacitá­sukat ily módon lekötni. Fontos munka a vállalat­nál az értékes szőrmehulla­dék feldolgozása is. Ezt Nagyszénáson végzik, ahol modern üzemben, jó körül­mények között mintegy szá­zan dolgoznak. A már más célra nem használható szőr­medarabokból itt faliszőnye­geket és autóülés-huzatokat készítenek. Évente 14-15 ezer darab különféle, hulladékból készített terméket állítanak elő és drága anyagokat men­tenek így meg a pusztulás­tól. Nagyon keresett terméke a vállalatnak az orkánanyag­gal bevont szőrmés gyermek lábzsák. Évente 8 ezer dara­bot varrnak ebből, legtöbbet az országban az ilyen termé­ket gyártó vállalatok közül. Az igényeknek megfelelően Az Alföldön élő embernek élményt jelent a hegyvidé­kek zártsága. A Magyaror­szág északi részén fekvő Bor­sod megyének azonban nem­csak a hegyek adják a kü­lönlegességet. Itt a déli lan­kákon érleli a nap Tokaj- hegyalja szőlőjét, a pincék hűvöse Hegy alj a borát. A Napkirály, XIV. Lajos mon­dását ma már szállóigeként emlegetjük: „Vinum regum rex vinorum”, „Királyok bo­ra, a borok királya”. Azt a szőlőt — amelyről gz aranyvessző-legenda szüle­tett, a híres alkimista, Para­celsus így írt 1524-ben ...... Ú tba ejtettem Tokaj vidékét, ahol házigazdám kettévágott szőlővesszőt mutatott, mely­nek hosszában olyan könnyű aranyszálak voltak, mint aminővel fonnak...” — ma már nagyüzemi módsze­rekkel termesztik. Tokaj- hegyalja 26 községének és két városának, Sátoraljaúj­helynek és Sárospataknak, vagyis a történelmi borvi­déknek szőlőtermesztését a tokajhegyaljai Állami Gaz­dasági Borkombinát fogja össze. — Tokajhegyalján a szőlő­művelés lassan az ezredik évfordulóját „ünnepelheti” változatlan világhírnévvel. A világhírt a jó minőség, a se­hol máshol meg nem termő íz, aroma, hozta meg. Erről beszélgettünk Kardos János­sal, a borkombinát főosztály- vezetőjével. — Nagyon régen tudják már az itt lakó emberek, hogy a hegyek, a Bodrog és a Tisza közelsége olyan kör­nyezet, ami a szőlőben vala­mi különleges képességet alakított ki, az aszúsodásra tervezik a termelés fokozá­sát is. Mindezeknek a terveknek persze alapvető Teltétele, hogy mielőbb átadják ren­deltetésének az új üzemet, s megindulhasson végre a sza­lagszerű termelés. Ehhez — vita helyett — most már a kivitelező vállalatok összefo­való hajlamot. A vidék 12 termelőszövetkezetében, hét szakszövetkezetében és a mintegy 15 ezer kistermelő szőlőskertjében zömmel há­rom fajta szőlőt termeszte­nek. Mindhárom, a furmint, a hárslevelű és a sárga musko­tály kedveli az itteni száraz őszöket és remek bort ad. Persze a környezeti hatáso­kon kívül szükség van arra is, hogy a szőlőt jól „etessük és itassuk”. Ezért ma már teljesen világos az, hogy nem a szőlő termeszti a saját fürtjeit, hanem a vele dolgo­zó ember a műveléssel, a nö­vényvédelemmel, a gondos­kodással. — A borkombinát az itte­ni gazdaságok társulása, vagy van saját szőlőterülete is? — Ez nem egészen igaz sem így, sem úgy. A kombi­nát 1500 hektár saját terüle­ten gazdálkodik. A gazdasá­gok önállóságuk megtartása mellett vesznek részt a mi munkánkban. Végeredmény­ben a technológiai szakta­nácsadás, a talaj- és növény­vizsgálatok, a felvásárlás, a feldolgozás és az értékesítés a mi feladatunk. Közös beru­házásokat valósítunk meg, például bővítettük a tároló- kapacitást, oltványelőállító telepet, közös présházat épí­tettünk. 1973-ban növényvé­delmi társulást alakítottunk, ebben az évben tervezzük megvásárolni a harmadik he­likoptert. De vannak na­gyobb terveink is. A Tisza II. vízlépcső egyik ágából, a Tarcali öntözőfürt vizéből 800 hektár szőlőterületet ön­tözünk majd. — Szőlőt öntözni? Ügy tu­dom, hogy ez a növény in­kább a szárazabb időjárást kedveli. Eső és öntözés Az utóbbi időben elég gyakran borult be az ég és az esőt váróknak nem is kellett csalatkozniuk. De a leesett csapadék sajnos korántsem elegendő a növényzetnek. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságtól kapott értesü­lésünk szerint Békés megyé­ben inkább csak helyi jellegű a csapadékeloszlás, néhány körzet kapott csupán az élte­tő vízből. A növényállomány ugyan rövid időre felüdült, de néhány óra vagy nap után újra jelentkeztek a vízhiány tünetei. Mindenképpen szükség len­ne tehát arra, hogy a gazda­ságok az öntözési lehetőségei­ket minél jobban kihasznál­ják. Az erre az évre terve­zett öntözhető terület 39 ezer hektárnál nem sokkal keve­sebb. A gazdaságok ennek alig felét, mintegy 11 ezer hektárt öntöztek meg, ebből majd kétezer hektár a rizs, 1700 hektár a zöldségféle és 1400 hektár a rét-legelő. Az erre a területre felhasznált vízmennyiség 79 millió köb­méter. Az előző év hasonló időszakához képest 107 szá­zalékkal többet öntöztek a gazdaságok 1977-ben. Ezek a számok ugyan jó eredményt mutatnak, de ha figyelembe vesszük azt, hogy amennyiben a megyében az összes öntözésre használható vizet kijuttatnák a földekre, akkor a teljesítmény 30 szá­zalékkal is nőne, már nem is olyan kedvező a kép. Még kevésbé az, ha azt is meg­nézzük, hogy a megye gaz­daságainak üzemképes álla­potban levő öntözőberendezé­seiből nagyon sok egyáltalán nem, illetve nem teljes kapa­citással üzemel. Az öntöző és a kettős hasz­nosítású csatornákat feltöl- tötték, vizüket ki kellene használni addig, amíg a fo­lyók vize elegendő. Vízkorlá­tozás egyelőre nincs, de az időjárás miatt ennek a ve­szélye is fenyegethet. A nö­vényeknek pedig minden­képp vízre van szükségük ah­hoz, hogy a várt termést ad­— Ez így igaz, de az öntö­zéssel időzíteni tudjuk a „csapadékot”. Akkor kap vi­zet a növény, amikor szük­sége van rá. Terméstöbbletet ma már csak új agrotechni­kai eljárással érhetünk el és ez az öntözés. így a növény­védő szerek, a levél- és a lombtrágya kijuttatását is megkönnyítjük majd. — A tokaji borosüvegeken a Rákócziak címere alatt, igaz nagyon kis betűvel, de egy rövid kis szót lehet ol­vasni: Kner. — Igen, a palackokra kerü­lő címkéket, a díszdobozokat a békéscsabai Kner Nyomda állítja elő. Munkájuk mindig nagyon szép. De nem csupán ennyi a Békés megyei kap­csolatunk, évente mintegy 200 hektoliter tokaji kerül oda. Jórészt a FÜSZÉRT Vál­lalaton keresztül, de saját kocsijainkkal is szállítunk. — A történelmi időkben nagyon sokan ismerték Hegy­alja borát, Mária Teréziától IV. Pius pápáig, Nagy Péter cártól Anatol France-ig. És ma? — Nagyon sokat exportá­lunk. Palackozott boraink 80 százalékát. Hatvannyolc or­szágban, 12 fajta bort vásá­rolhatnak a külföldiek. A nemzetközi borversenyeken háromszázhat árany érmet szereztünk már. Sokban hoz­zájárul ehhez az a tapaszta­lat, amit évszázadok óta hal­moztak fel itt a szőlőművelő emberek. A bor olyan élő anyag, amelynek életkori sa­játosságai is vannak. Mi ezt igyekszünk megtanulni tő­lük. Gál Eszter Az Erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat békési kosár­gyárában található az ország legnagyobb kosárraktára. A főként exportra készülő árukból a havi forgalom eléri a ti­zenkétmillió forintot Fotó: Veress Erzsi gása kellene. Lónyai László

Next

/
Thumbnails
Contents