Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-14 / 164. szám

1977. Július 14., csütörtök IgHilUkfíTcj ■ ■ SZERKESSZEN VELÜNK! Autójavítás ’ A kárszakértő lefényképez­te az autómat, aztán átestünk a formaságokon. De bizony hamar megbotlottunk, mert már másnap másban álla­podtunk meg. A biztosító le­vele megint mást tartalma­zott. Ez történt januárban. Februárban érdeklődtem autóm kijavítása felől, ek­kor már mésfél hónapja olt hevert a javítóban, közölték, hogy már csak három hét szükséges. Tisztességesen ki­vártam a három hetet. Már­ciusban érdeklődtem, vála­szoltak, újabb két hét türel­met kémek. Eljött a nagy nap. Negyven jogos hibáért mertem szólni, azt mondták vigyem el a gépkocsit a ja­vítóból, ugyanis elvesztek a javítási papírok. Majd egy­két hét múlva behívnak és a hibákat kijavítják. Nem hív­tak — négy hétig... így ment el az április. Májusban írtam, írtak, hív­tak, — mentem. De feleslege­sen. Majd közlik, mikor hoz­zam be a gépkocsit. A má­just türelemmel végigvára­koztam. Júniusban sem szól­tam, nem sürgettem. Végül mégis hívtak. De azt mond­ták — uram, ma már nem kezdünk hozzá. így telt el az első félév. Mindez történt Békéscsabán, a XVII. számú Autójavító Vállalat gépkocsi­karbantartó állomásán. Fodor Attila Orosháza Miért nem lehet meszet kapni? Igaz, messze van még az őszi nagytakarítás és a fű­tési idény. Szerkesztőségünk­höz azonban már több olyan jellegű észrevétel érkezett, ami ezzel az időszakkal függ össze. „Már több mint két hete járom Békéscsabán a TÜ- ZÉP-telepeket, mivel öt ki­ló meszet akarok venni — panaszolta Papp Istvánná békéscsabai olvasónk. — Sajnos, sehol nincs szeren­csém. Mész helyett minde­nütt cementet kínálnak. Kér­dem, miért nem lehet me­szet kapni a TÜZÉP-telepe­ken? Van, aki szereti a fe­hér falakat, ehhez pedig mész kell. Idős létemre ma­gam is meg tudnám ezt ten­ni, hiszen évek óta mindig magam meszelem a lakáso­mat.” A másik kérdés a fűtőolaj­jal kapcsolatos. Régebben a fűtési idény megkezdése előtt és közben kis mennyi­ségben kannákban is árultak fűtőolajat. Egyik olvasónk azt kérdezi, hogy az idén lesz-e utcai árus, vagy sem, illetve házhoz szállítás? Mindkét kérdésre a választ lapunk hasábjain szívesen közöljük. Várszínházi várakozás A július 7-i Szerkesszen ve­lünk című rovatban megje­lent Színház után gyalogtú­ra című írással kapcsolat­ban szeretnénk közölni, hogy velünk is bosszantó dolog történt július 4-én, hétfő es­te, mégpedig ellenkező té­mában. Mi is megnéztük a Miksa császár című darabot Gyu­lán. Az előadás 22.30 órakor fejeződött be, s mivel a vár­színházi busz 23.25-kor in­dul, mi azért voltunk türel­metlenek, mert közel egy órát kellett várakozni a Bé­késcsabára induló buszra. Mi is megkérdezzük, miért nem alkalmazkodik1 az autó­busz indulási időpontja az előadás befejezéséhez, ha már várszínházi buszt állí­tottak be. És mi van abban az esetben, ha rossz idő mi­att elmarad az előadás? Gya­logtúrára indulnak a gépko­csival nem rendelkező né­zők? Baukó Dóra Békéscsaba Veszélyes iivegdarabok E rovaton keresztül szeret­ném felhívni az illetékesek figyelmét a következőkre: Békéscsabán, a Kulich Gyu­la-lakótelep 28—29-es épüle­tei között van a Szabadság és a Brigád mozi hirdető ki­rakata. Üvegét valaki betör­te, s ezek az üvegdarabok szanaszét hevernek. A kö­zelben van egy játszótér, sok a gyermek. Ezek közül nem egy játszik az üvegdarabok­kal is. Eddig szerencsére nem történt baleset, mert a szülők többsége figyelmezteti gyermekét. Sajnos azonban semmilyen biztosíték nincs arra, hogy nem történik, hi­szen ehhez elég egy pillanat tört része is. Gyermekeink érdekében és a szülők megnyugtatására in­tézkedni kellene. Kovács Pálné Békéscsaba Megjegyzés: Az üvegdara­bok eltávolítása nem kíván szaktudást és nagyobb intéz­kedést. Talán a szülők is megtehetnék. Hiánycikk Nem keresem a. kákán a csomót, de azért szeretném megkérdezni az illetékeseket, hogy Battonyán miért nem lehet turistaszalámit kapni? Gondolom, nem gyártanak eleget, vagy pedig a helyi kereskedők nem rendelnek annyit, hogy elég legyen. A boltok eladóitól már több­ször kérdeztem, a válasz mindig az volt: nincs. Men­jek másnap. Akkor kapnak. Sajnos, sohasem jutottam hozzá. Azon csodálkozom, hogy ugyanakkor más város­ban, községben rendszeresen árulnak turistaszalámit is. Akkor miért nem lehet Bat­tonyán is árusítani? • Fekete József Battonya Előadások idősebbeknek A mezőberényi szakmaközi bizottság rendszeresen szer­vez a Vöröskereszttel kar­öltve előadásokat a Pamut­textilművek művelődési há­zában a gyár idős nyugdíjas dolgozóinak. Ezeket az elő­adásokat általában filmek is kísérik, s rendszerint szép számmal vesznek részt az érdeklődők. A legutóbbi elő­adást is több mint nyolcva- nan hallgatták meg. Frei Márton Mezőberény Válaszolt a Volán Az „Udvariatlanság ellen­példával” címmel megjelent írásra a következő választ küldte a Volán 8-as számú Vállalat: „Az ügyet kivizsgáltuk, s megállapítottuk, hogy a ka­lauznő nem a forgalmi mun­kavállalóhoz méltóan végezte munkáját, hibát követett el. Emiatt írásbeli figyelmezte­tésben részesült, 'és felhívtuk a figyelmét az udvarias és előzékeny munkavégzésre. A történtekért a panaszos szí­ves elnézését kérjük.” 1 Szerkesztői üzenetek F. J. Battonya: Rendkívül örülünk a körzeti orvost di­csérő levelének, de nem áll módunkban közölni, ezért javasoljuk, észrevételét kö­zölje a helyi tanáccsal. Stozek József né, Gyula: Szívesen közölnénk a Tisza- menti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat ön­zetlen segítségéről szóló írá­sát, azonban nem tudjuk mi okból, késve érkezett hoz­zánk, ezért már aktualitását vesztette. Józsa Ferenc, Békéscsaba: Javasoljuk, hogy forduljon a városi tanács illetékes osz- tályáhpz. Pálenkás Györgyné, Sza­badkígyós: A szóbeli megál­lapodás sajnos nem elég, an­nak idejében írásban kellett vona ezt rögzíteni. Javasol­juk, forduljanak a munka­ügyi döntőbizottsághoz. Zsibrita János, Békéscsa­ba : Amennyiben szükséges­nek látja, bejelentést tehet a bírósághoz. Bársony János: Mezőhe­gyes : Leveléből nem derül ki, hogy kiről van szó. Amennyiben magángépkocsi- tulajdonos a jelzett személy, úgy valóban nem volt köte­les a kérésnek eleget tenni, bár emberségből megtehet­te volna. Többeknek: A Volán 8-as számú Vállalat vizsgálatot tartott a Saláth-tanya meg­álló utasforgalmát illetően. Megállapította, hogy két megálló létesítése nem len­ne indokolt. Keressük a megtalálót Pora Miklós régi levele­zőnk ezúttal saját esetét jött elmondani a szerkesztőségbe, s kérte a segítségünket. Jú­lius 8-án reggel 6 órakor kis­motorkerékpárral Póstelekre indult, a Békéscsaba, Kulich Gyula-lakótelep IV-es épüle­téből. A lépcsőn lefelé jövet kezében tartotta Sokol rá­dióját, s amíg a motort ki­vette a tárolóból, a rádiót az ,,A’’ lépcsőház ajtajának ki­lincsére akasztotta. Ott is fe­lejtette. Csak később vette észre, hogy a rádió hiányzik. De hiába kereste. Amikor visszatért a készüléket már nem találta a kilincsen. Arra kért bennünket, közöljük, hiszen ez egyetlen szórako­zása. Keressük a becsületes megtalálót, s kérjük juttassa vissza a rádiót, idős, nyugdí­jas levélírónknak. fl vonat elment Sok utas nevében írhat­nám e levelet, mert nem­csak magam voltam, akivel ez történt. Július 26-án fér­jemmel és kisfiámmal Szol­nokról Békéscsabán keresz­tül utaztunk Orosházára. A gyors késett, 16.45 óra he­lyett 17 órára érkezett Bé­késcsabára. Innen Orosházá­ra 16.53-kor indul az a vo­nat, amelyik menetidő sze­rint csatlakozna a gyorshoz. Azonban mielőtt a gyors be­ért, az orosházi vonatot ki­engedték, hogy miért, arra nem kaptunk választ. így másfél órát kellett várni a következő vonat indulásáig. Természetesen az a másik vonat aztán zsúfolt volt. Sze­rintem értelmetlen volt az eljárás a forgalomirányítás részéről. Tudomásom szerint a csatlakozó vonatnak be kell várni a többit, s itt mind­össze pár perc késésről volt szó. Nem tudom, hová sietett az a vonat, hiszen csak Oros­házáig közlekedik. Zsemberi Istvánná, Orosháza Névtelen levelek Bár lapunkban már több alkalommal írtunk arról, hogy névtelen levelekkel nem foglalkozunk, időnként még­is érkeznek hozzánk, s amennyiben a téma úgy kí­vánja, és közérdekű, termé­szetes, hogy mégis felkeres­sük az illetékeseket. Azonban sok esetben fölösleges mun­kát adnak a névtelen levelek, mert legtöbbször kiderül, hogy nem jogos a kérés, vagy már az illetékesek tud­nak róla, hiszen oda is elju­tott a bejelentés. Üjabban egy másik jelen­ség is tapasztalható. Többen nevet és címet is írnak a levél aljára, s amikor az ügyet ki­vizsgáltatjuk, foglalkozunk vele, kiderül, hogy ismeret­len a levélíró, nem létezik a cím se, s ami a levélben író­dott alaptalan, nem egy eset­ben rágalmazás. Ilyen fölös­leges munkát adott nekünk és a társadalombiztosítási igazgatóságnak is egy Bors Máté aláírású, címmel ellá­tott levél. Kiderült, hogy a táppénzcsalás, amiről írt, nem fedi a valóságot. A Ka- benik Tivadar névvel és címmel ellátott levél a dobo­zi tanácsnak adott munkát, s a vizsgálat megállapította, hogy ilyen nevű ember nem lakik a megadott címen, de még Dobozon sem. Nyugdíjas debreceniek Gyulán Nemrég turistacsoport­ként Gyulára érkeztek Deb­recenből a nyugdíjas-pedagó­gusok. Sokan élvezték a für­dőt, a gyönyörű nagy park­kal, mások pedig városnézési sétán vettek részt, ismerked­tek Gyula nevezetességeivel. Akár az utcán érdeklődtek akár az üzletekben 'vásárol­tak, azt tapasztalták, hogy a gyulaiak szeretik -városukat, mindenki nagyfokú udvari­asságot tanúsított, jóindula­tú felvilágosítással szolgált. Erre egy példát: Cséke Lajos, a csoport egyik tagja néhány evvel ez­előtt megismerkedett a gyu­lai román kollégium vezető­jével dr. Szántó Györggyel. Azt kérdezte, nem tudná-e elhelyezni a nyugdíjas peda­gógusokat a nyári hónapok­ban, tudna-e szállást biztosí­tani szerény díjazásért. így alakult ki a kapcsolat több évvel ezelőtt. Az idén a leg­utóbbi kiránduláson is a gyu­lai román kollégiumban vol­tak, s szinte második otthon­ra találtak a debreceni nyug­díjas pedagógusok. Mind­ezért csak köszönetét tudunk mondani, s a barátság Gyu­la város lakosságával tovább szövődik. dr. Bonczos Lászlóné Debrecen Mit mond a jogszabály? Hz újításokról Az újítómozgalom a műsza­ki haladás társadalmi erő­forrása, a dolgozók önként vállalt és tudatos alkotó te­vékenységének szervezett formája. Célja, hogy a dol­gozók újítási javaslatokkal segítsék a műszaki fejlődést, a termelés hatékonyságát. A vállalatok, a szövetkezetek kötelesek az újításokat szé­les körben hasznosítani, s az újítókat erkölcsileg és anyagilag elismerni. Újítás az a műszaki, ille­tőleg munka- vagy üzem- szervezési megoldás, amely viszonylag új, hasznosítása a gazdálkodó szerv részére eredménnyel jár. További feltétel még az is, hogy nem tartozik előterjesztőjének munkaköri kötelességei közé, vagy munkaköri kötelessége ugyan, de jelentős alkotó tel­jesítménynek minősül. Beru­házási újításnak pedig az tekintendő, amelynek hasz­nosítása következtében vala­mely beruházás kivitelezési költségei csökkennek. A megoldás akkor viszonylag új, ha benyújtása előtt ilyet még nem hasznosítottak. Az újítás szerzőjének azt kell elismerni, aki elsőnek nyúj­totta be a javaslatot a vál­lalathoz. Akik közösen nyúj­tanak be újítási javaslatot, társszerzőknek tekintendők. A javaslattevőket egyenlő arányban kell társszerzők­nek tekinteni, ha az újítási javaslatban nem jelölik meg a szerzőség arányát. Az újítás szerzősége nem ruházható át, az újítási díj és a költségtérítés iránti igény azonban átruházható és örökölhető. A rendelet kimondja, hogy az újítót hasznosítás esetén újítási díj illeti meg. Ennek megállapításánál tekintettel kell lenni az újítás műszaki színvonalára, a hasznos eredményre, az újítás nép- gazdasági jelentőségére, a munkakörülményekre gyako­rolt hatására, valamint a termelékenységre, a minő­ségre és a különböző költsé­gek alakulására. Az újítási díj legkisebb mértéke álta­lában a hasznosítás első éve alatt keletkezett hasznos eredmény kettő, beruházási újítás esetén pedig egy szá­zalék. Az újító részére meg kell téríteni munkája ellen­értékét és kész kiadásait, ha javaslatához — munkaidőn kívül készített — rajzokat, terveket, kísérleti darabot vagy egyéb eszközt, melyet a vállalat az újítási kísérlet, illetőleg a hasznosítás során felhasznált. Ha pedig a vál­lalat a javaslattevőt ilyen feladatokkal bízza meg, munkájának ellenértékét és kiadásait akkor is meg kell térítenie, ha az újítási kísér­let nem jár sikerrel. Meg­egyezés hiányában a térítés összegét a bíróság állapítja meg. A hasznosítással kap­csolatos jogokat és kötele­zettségeket a vállalat szerző­désben határozza meg. Munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagsági viszony­ban álló dolgozó tevékenysé­gi körét érintő újítási javas­latot más vállalathoz csak munkáltatója engedélye alap­ján nyújthat be. Nincs szük­ség engedélyre, ha javasla­tát a vállalat nem kívánja hasznosítani, vagy hasznosí­tását az újítás elfogadásától számított egy éven belül nem kezdi meg. A javaslatot a vállalat vezetőjének, szövet­kezeteknél a vezetőségnek kell elbírálnia, mégpedig a benyújtástól számított 60 na­pon belül. A javaslattevőt írásban tájékoztatni kell, hogy a vállalat a javaslatot elismeri-e újításnak, s hasz­nosítani fogja-e vagy sem. Ha az újítást elutasítják, kö­telesek írásban megindokol­ni, s a javaslattevőt tájékoz­tatni a jogorvoslat lehetősé­géről. A javaslattevő bár­mely sérelem esetén a vál­lalat szakszervezeti szervé­hez, illetőleg a szövetkezeti felügyelőbizottsághoz fordul­hat. Az anyagi elismeréssel, a pályázattal, a feladatterv­vel kapcsolatos viták a bíró­ságra tartoznak. A bíróság a vállalatot a"z újítás hasznosí­tására nem kötelezheti. • * * Többeknek: Az oktatási miniszter 5/1977. (VI. 25.) OM számú reúdelete a gép­író és gyorsíró iskolákkal kapcsolatos előírásokat tar­talmazza. Az iskolákban a képzési idő két év. A tanu­lók a második évfolyam si­keres elvégzése után alapfo­kú szakmai minősítő vizsgát tehetnek. Az iskola első év­folyamára az vehető fel, aki az általános iskola 8 osztá­lyát elvégezte, s a 17. élet­évét betöltötte. A középisko­lai végzettséggel rendelkezők számára a képzési idő egy tanévre összevonható. Az is­kola elvégzése a gyors- és gépíró munkakör betöltésé­hez nyújt képesítést. dr. Serédi

Next

/
Thumbnails
Contents