Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-03 / 155. szám

1977. július 3., vasárnap o lEHJlMTd Mintegy két és fél hónappal ezelőtt kezdődött a munka a Bé­késcsabai Baromfifeldolgozó Vállalat új feldolgozójában. Az eltelt időben több vagon pecsenyekacsát, libát és csirkét dol­goztak fel az univerzális pályán. Képünkön: zsugorfóliába csomagolják a konyhakész baromfit Fotó: Lónyal László Síanorák és T-ujjas pulóver A Békéscsabai Textilfeldol­gozó Szövetkezet 1945-ben jött létre. Kezdetben szűcs­munkákat végeztek, majd 1950-től alsóruházati termé­keket és konfekciót készí­tettek. Az 1969-es év döntő válto­zásokat hozott a profilban. A konfekció mellett megin­dult a termelés a hurkoló­üzemben. Külföldi gépeket vásároltak és külföldi alap­anyagokból bérmunkát vál­laltak, számos nyugati cég­gel kooperálva. A szövetke­zetben gyártott termékek több mint fele ma is kül­földön talál vevőre. Az idén 40 ezer lódenka- bátot készítettek 30 féle fa­zonban, külföldi megrende­lésre, 15 ezer Békéscsabán varrt női szövetkabátot többféle színben pedig a francia nők viselnek majd. Tízezer szabadidő-öltözé­ket, szoknyát, overállt és nadrágot könnyű vászon­anyagból, valamint síanorá- kot a belga partnernek szál­lítanak. Az év első negyedé­ben adtak át több ezer nad­rágot, szoknyát, farmervá­szonból és kordbársonyból a Huke-cégnek. Nemcsak a külföldi, ha­nem a magyar vásárlókra is gondolt a szövetkezet. Még ebben az évben tízezer női szövetkabát kerül a hazai üzletekbe. A belföldre gyár­Ketegyhazi mozaik Kétegyházán túlnyomó- részt román nemzetiségűek élnek. Az idősebbek ma is jól emlékeznek arra, hogy régen milyen nehéz volt a soruk. Az elnyomás, lebecsülés miatt bizalmatlanokká, zárkózot­takká váltak, ami a felszaba­dulás után is csak jó néhány év múlva oldódott fel ben­nük. NEM BÍZTAK Zöldi László, a községi pártbizottság titkára ezzel kapcsolatban egy történetre így emlékszik vissza: — Amikor 1948—49-ben kezdték építeni a villanyháló­zatot, csak figyeltek az em­berek. Mondták nekik, hogy aki a lakásába is be akarja vezettetni a villanyt, annak előre kell fizetnie. Nem bíz­tak a dologban. Azt hitték, hogy csak beszedik a pénzt, aztán nem lesz semmi. A villany jelentőségét sem is­merték. Egész utcasorokat hagytak ki emiatt ß villany- szerelők. A hitetlenkedők csak akkor kaptak észbe, amikor látták, hogy a meg­rendelők lakásában kigyul­lad a fény. Szinte megostro­molták a tanácsot, hogy in­tézkedjen. Fizetnek, de azon­nal vezetssék be hozzájuk is a villanyt. A vízvezeték-építés ha­sonló előzmények után való­sult meg. Persze ma már minden házban van villany és víz. A fürdőszoba sem rit­ka. EZ A DIVAT A Béke Tsz pártirodájában arról beszélgetünk, hogy mi­lyen rend és tisztaság van a borjúnevelőben, ahol Megye­ri Györgyné is dolgozik, ö különösen pedáns asszony, aki — ha valaki álmélkodik a renden, attól — meg szok­ta kérdezni: „Nálatok otthon talán rendetlenség van?” S ha már róla van szó, be is hívják a pártirodába. A beszélgetést bemutatkozás előzi meg. A nevem hallatá­ra menten megjegyzi: — Nálunk éppen hiány van belőle. Azért nem hajtották ki a gulyát ma sem. Derülünk valamennyien. Csanádi György, a tsz párt­titkára azt is tudja, hogy az asszony éppen parkettáztat­ja a lakását. — Elég sokba kerül — mondja ő. — Akkor miért csináltat­ja? — kérdezem. — Ez a divat. Persze nem­csak itt falun, hanem a vá­rosokban is. Lemaradni sen­ki sem akar. DELET HARANGOZNAK A terméskilátásokról be­szélgetünk a pártirodában. Arról is, hogy mély fekvésű a tsz földje és kötött a tala­ja. Tavasszal a sok eső mi­att a víz pusztította a növé­nyeket, most meg az esőhi­ány okoz gondot. Ha hama­rosan lenne (azóta már volt) eső, akkor talán még minden rendbe jönne. S úgy vélik, meg is érdemelné a tsz tag­sága, mert jól és szervezetten dolgozik. Az aratásra pedig alaposan felkészült. Delet harangoznak, de csak folytatjuk a beszélgetést. Egy kis idő után megkérdezem: — Nem késnek le az ebéd­ről? — Ó, nem, az Ezüstkalász vendéglő vár ránk. CsakKal- csó István, a személyzetisünk ebédel otthon — mondja Csa­nádi György és kacsint egyet. — Nálunk, aki késik, nem kap. De futja a kilókból — simítja magát végig Kalcsó István és mindnyájan derül­nek egy jót. KITŐL FÜGG? A Gyula és Vidéke ÁFÉSZ a község központjában ABC- áruházat épít. A munkások úgy tájékoztatnak, hogy az átadást augusztus 20-ra ter­vezik. Én azonban azt egy ki­csit korainak tartom, de Kurta Pál lakatos határozot­tan állítja: — Meglesz. Paulik János, az ÁFÉSZ elnöke mondta, és amit ő mondott eddig, az mindig úgy történt. — Kitől függ? — Tőlünk elsősorban. De dolgozott itt már az egész iroda, Paulik János is kubi- kolt. Dolgoztak a boltosok és mások is. Az egyik munkás Isztin László, aki nyugdíjasként mutatkozik be. Kedélyes em­ber, s beszélgetés közben ha­mar kiderül, hogy ő április 2-án született. Meg hogy ép­pen átlépte április 1-nek, a „férfiak” napjának küszöbét. — Ha valami rossz fát te­szek a tűzre, szokta is nekem mondani az asszony: „Apu­kám, nem hiába... áprilisi vagy.” — Mi az, hogy rossz fát... Egy nyugdíjas? kérdezem tet­tetett csodálkozással. — No, nem annyira. Elég egy-két stampedli törköly és akkor menten eszébe jut áp­rilis. EGY KIS FELRECRTÉS Stégermájer Györgyné a ta­nácstitkár, aki most a ta­nácselnököt és az anyakönyv­vezetőt is helyettesíti, éppen­séggel nincs irigylésre méltó helyzetben. Neki az ebédre csalogató harangszó mit sem számít, és délután 5 órakor rendszerint még arra sincs ideje, hogy az órájára néz­zen. Számára a legtöbb gondot az elavult iskolaépületek je­lentik. Reméli, 1-2 év alatt rendbe hozathatja azokat a ta­nács. Az öregek napközi ott­honáról viszont örömmel be­szél : — Hamarosan a tv is be­mutatja majd. A figyelmet Kurtucz István, egy 70 éven felüli idős bácsi keltette fel, aki az Esti Hírlapnak levelet írt. Beszámolt arról, hogy itt a napközi otthonban tanult meg írni és olvasni. Stégermájer Györgyné egy érdekes családi történetet is mond: A kislányom — román kör­nyezetben — előbb a román szavakat ismerte meg. A fér­jem, aki csak magyarul tud, ujjongott örömében, amikor hallotta tőle: apa. De egyszer észrevette, hogy az apa (egyébként a második a be­tűt kissé ő-nek kell ejteni) szóra vizet adnak a kislány­nak. Gyanússá vált a dolog, és akkor derült ki, hogy „fél­reértés” történt. Igaz, a két szót nemsokára külön tudta választani. Mert románul és magyarul is beszél. Pásztor Béla tott termékek is korszerű, ragasztásos technológiával készülnek. A szövetkezet kapcsolatban áll a Triállal is, amelynek nagy mennyiség­ben szállít sportmezeket és tréningruhákat. A hurkolórészleg 300 ezer kötött holmit állít elő éven­te. Jórészt ezeket a termé­keket is külföldön értékesí­tik. Szívesen vásárolja a most divatos T-ujjú pulóve­reket a Szovjetunió. A ma­gyaros hímzéssel díszített blúzok a német üzletekben keresettek. A termékeket korszerű alapanyagokból, akril, grabona és Tisza-fo- nalakból készítik. A szövetkezetnek négy te­lephelye van. Ez megnehezí­ti a termelést. Az összehan­goltabb munka érdekében a textilfeldolgozók a közeljö­vőben egyesítik erőiket a Békés megyei Méretes Sza­bók Szövetkezetével. Ez le­hetőséget nyújt újabb nagy teljesítményű gépek üzem­be helyezésére. Az új köz­pontban ezer—ezerszáz dol­gozót foglalkoztatnak majd az eddigi 600-zal szemben. A szövetkezet jól zárta a fél évet, a tervet 120 száza­lékra teljesítette, ez hatmil­lió forint nyereséget jelent, amiből 7,7 százalékot bérfej­lesztésre szánnak. Korszerűbb, gyorsabb szállítás Hatéves üzem- és munka- szervezési tevékenységéről adott számot a közlekedés- és postaügyi ágazat a kormány elé terjesztett jelentésben, amelyből kitűnik, hogy sike­rült kialakítani azokat a komplex módszereket, ame­lyek a leghatékonyabban se­gítik a vállalati és népgazda­sági tervek teljesítését. 1971 és 1976 között a közle­kedési ágak közötti munka- megosztás kedvezően válto­zott: a tervezettnél jobban növekedett a közúti közleke­dés, a víziközlekedés és a cső- vezetékes szállítás részará­nya. Ez a szerkezeti változás is jelentősen hozzájárul ah­hoz, hogy ebben az időszak­ban az országban 37 száza­lékkal — tervezettnél na­gyobb ütemben — bővítették az áruszállítási teljesítményt. A MÁV 12 százalékkal nö­velte a teheráru-irányvona- tok számát, és múlt évben már ily módon bonyolítota le az áruszállítás felét. A következő évekre megha­tározott legfontosabb szerve­zési követelmények és célok szerint 1980-ig folytatják a gazdaságtalan és kisforgalmú vasútvonal forgalmának át­terelését a közutakra. Kor­szerűsítik 10-féle — mész, ce­ment, bútor stb. — nagytö­megű árufajta közúti szállítá­sát. Műszaki és szervezési pályázat A műszaki-technikai hala­dást, a tudomány termelőerő­vé válását elősegítő pályáza­tott hirdet a MTESZ, az SZMT és a KISZ megyei bi­zottsága megyénk termelő- egységei, intézményei és tár­sadalmi szervezetei dolgozói­nak, mindazoknak, akik — bármely munkaterületen és beosztásban ténykedve — hasznavehető, eredményesen alkalmazható műszaki fej­lesztési, illetőleg szervezési javaslatot (tervezési, irányí­tási módszereket stb.) dolgoz­tak ki az 1976. január 1-től a pályázat benyújtásáig terjedő időszakban. Az ez év utolsó napjáig be­nyújtható munkákban a pá­lyázóknak azt kell bemutat­niuk, mit tettek, mit oldottak meg, milyen gyakorlati tevé­kenységet fejtettek ki a szel­lemi erők termelőerővé válá­sáért, megyénk műszaki ha­ladásáért. A pályaművek díjazására együttesen 100 000 Ft-ot szán­nak a meghirdetők. A pályá­zatot postán —ajánlva, jeligé­vel, a feladó címének megje­lölése nélkül — kell eljuttat­ni az MTESZ Békés megyei Szervezetéhez (Békéscsaba, István király tér 8.) 9 0 9 ♦♦♦♦* »09 A Libelulla vége Elkezdődött az aratás, las­san megtelnek a kombájn­szérűk. A búza tömeges el­adása még várat magára. Az üzemi vezetők többsége ugyanis jelzéssel élt az ága­zati vezetéshez, döntést vár­va, mert nem értett egyet a gabonatröszt bejelentett mi­nősítési intézkedésével. Ez nyilvánvaló a vállalati érde­ket helyezte előtérbe, szem­ben a népgazdaságéval. Lassan tíz éve, hogy foly­tonosan le szeretnék minősí­teni ezt a jól aklimatizáló- dott, 80 hektolitersúlyt elért, vagyis jó sütőipari tulajdon­ságokkal rendelkező búzát. Különben évek óta ebből sü­tik a kiváló minőségű kenye­ret. Valaki kitalálta, és évről évre előáll azzal, hogy a Li- bellula puha szemű, vagyis takarmánybúza. Ezzel lénye­gében hátráltatja, visszaveti a fajta gyors ütemű térhódí­tását, a hektáronkénti 60-70 mázsa hozam elérését. Az ilyen fajta búzatáblákról hek­táronként ennyi termést arat­tak le az utóbbi napokban. A lassan végnélkülinek tű­nő vitának a napokban dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vetett véget. Az egyik vezetői tanácskozáson bejelentette, hogy a gabonatröszt objekti­ven minősített búzát vesz át a téeszektől. Ez azt jelenti, hogy fajsúlyt mérnek. Ha a búza — tehát a Libellula is — a minősítés során rendel­kezik a kenyérgabonára jel­lemző tulajdonságokkal, ak­kor azt kenyérgabonának kell átvenni, nem pedig másnak. A Libellula sorsa tehát el­dőlt, a búza átvételénél az objektív minősítés a megha­tározó. Ám, mégis előfordul, hogy a megyei gabonafelvá­sárló a búza kisebb részét, 10—15 százalékát takarmá­nyozási célra veszi át. Ennek is megvan a magyarázata. Fogytán a kukoricakészlet, így a tápokba az új termésig a takarmánybúza arányát nö­velni szükséges. Mindenki egyetért azzal, hogy a tápok­ba a drága kenyérgabonát nem illik belekeverni!. Kell hát a takarmánybúza, de nem a korábban beharango­zott módszer szerint. A lényeg: a Libellula-vita eldőlt, a kenyérgabonák sorá­ba lépett. Most már valószí­nű elkezdődik a szállítás. D. K. A békéscsabai Lenin Termelőszövetkezetben Derot típusú traktorral végzik a facsemeték nö­vényvédelmét a lombtrágyázással együtt. Ez a traktor egyszerre tizenkét sor csemetét képes kultivátorozni, töltögetni, illetve növényvédő szerrel kezelni. A képen az egyéves meggy cse- metésben dolgozik, növényvédő szert permetez Fotó: Veress Erzsi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents