Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-27 / 175. szám
1977. július 27., szerda i:i jguifiTcj Hogyan lehet jobb a bölcsödé? nemcsak a községbelieknek, hanem a környékbelieknek is felüdülést, pihenést, szórakozást biztosít. A melegebb hétvégeken másfél ezren is felkeresik a meleg vizű medencéket, és a szép parkot. Űjdonság, hogy az idén ősztől nem zárja be kapuit, hanem a téli hónapokban is üzemel, a szükséges feltételeket ehhez már megteremtették Fotó: Béla Ottó Nemrég tíz olyan kever- mesi lakos adott vért, akik rendkívül ritka vércsoportba tartoznak. Július 25-én, hétfőn Békéscsabán önkéntes véradáson 70—80-an jelentek meg a községből és mintegy 30 liter vért adtak. Az emberi segíteni akarást jelentő nemes vállalkozást Kevermes vezetői, valamint Lusztig Mártonné vöröskeresztes titkár szervezte. A községből mind többen jelennek meg véradáson, ami annak tulajdonítható, hogy a vezetők fokozottabban törődnek az önkéntes véradókkal. Többek között például közös összejöveteleket szerveznek. Ha ez az erkölcsi és anyagi megbecsülés a jövőben folytatódik, akkor a régi, többszörös véradók mellett az újonnan jelentkezők száma is növekedni fog. Képünkön a hétfői véradáspn megjelentek egy része látható. Fotó: Martin Gábor Jő a kiszolgálás, nagy a forgalom A Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat békéscsabai 40-es számú büféjének az ajtajára kifüggesztik: Délután 3 órától leltár miatt zárva. Minden negyedévben egyszer fordul elő. Ilyenkor egyúttal termelési tanácskozást is tartanak, amelyen a büfé csaknem valamennyi dolgozója részt vesz. Máskor egész nap van árusítás. Vasárnap is este 6- ig. Ha a forgalom napszakonként változik is, mindig van vendég, aki étkezik vagy vásárol. A város lakossága sok év alatt megszokta és megszerette ezt a büfét, ami a mindennapok nélkülözhetetlen tartozékává vált. Ilyen nyitva tartás mellett persze nem könnyű a dolgozók helyzete. Jó munkájukkal azonban mégis elérték, hogy a bolt az utóbbi években négyszer kapta meg a Kiváló címet, a két — a 20 —20 tagú Egyetértés és a Béke — Szocialista Brigád pedig háromszor érdemelte ki az aranykoszorús jelvényt Az idei első félévi eredményüket mi sem fejezi ki jobban, mint az, hogy 9 millió forint értékű forgalmat bonyolítottak le, ami a tavalyi hasonló időszakhoz képest 15 százalékkal több. És ha azt is megfontoljuk, hogy az áruk java része csak néhány forint akkor nem nehéz elképzelni, hogy mennyi munka hárult egy- egy dolgozóra. Mégis mindenki igyekezett becsülettel teljesíteni a rábízott feladatot, ami nem volt kevesebb, mint a vendégek jó kiszolgálása. Akkor is, ha egy-egy vendég éppenséggel visszaélt a jogával. Mint egy alkalommal az az ittas férfi, aki bográcsgulyást kért. Erre az esetre László Sándorné, az üzletvezető helyettese így emlékszik vissza: — Még meg sem kóstolta, amikor kötekedni kezdett: Ez étel? „Mit képzeltek?” (Tegezve.) Aztán egyre jobban belelovalta magát a dologba és nem is próbálta megválogatni a szavait. Hiába csitítottuk. Végül kérte a vásárlók könyvét és „írt, írt” nagy buzgalommal, de csak kusza vonalakra futotta a képességéből. Ám nem panaszdélutánt, hanem termelési tanácskozást tartottak a büfé dolgozói, akik elsősorban azt beszélték meg, hogyan lehetne a saját munkájukat tovább javítani. Mert azért van a saját házuk táján is néhány tennivaló. A törekvés, a jó szándék — sokan tanúsítják — megvan. Kedvelt a büfé, szívesen járnak oda a vendégek. És talán érdemes lenne kitenni a táblát: Itt szocialista brigádok dolgoznak. Pásztor Béla Miről ir a Fáklya? Az európai kommunista és munkáspártok tavaly Berlinben megrendezett konferenciáját idézi föl a Fáklya július 24-én megjelent 14. száma. Mint mindig, most is nagy teret szentel a lap a szovjet—magyar együttműködésnek. Az együttműködési szerződés alapján Moldáviában kukoricát termelő bajai szakemberekről olvashatunk. Színes képekkel gazdagon illusztrált riportot közöl a lap a híres bányászvárosról, Donyeckről. Egy képriport az 1812-ben alapított híres Jaltai Botanikus Kertbe kalauzolja el az olvasót, ahol öt világrész virágait tekinthetik meg az érdeklődők. A budapesti kulturális élet egyik kiemelkedő eseménye lesz idén ősszel Fjodor Re- setnyikov kiváló szovjetorosz festő tárlata, amelyet a Nagy Októberi Szocialista forradalom tiszteletére rendeznek. A kiállításról előzetest ad a lap. A tudományos-technikai újdonságok kedvelői egy, a holográfiával foglalkozó írást olvashatnak és tallózhatnak más tudományos érdekességek között. A szovjet kulturális élet újdonságai közül pedig a moszkvai Csehov- bemutatóról, az Ivanov előadásáról közöl írást a Fáklya. Megismerkedhetünk a Barcelonában „a világ legjobb Carmenje” díjat nyert operaénekesnővel, Jelena Obrazcovával is. Segíts magadon, az isten is megsegít — tartja a közmondás. A Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat békéscsabai kirendeltsége és a megyeszékhely élelmiszerüzleteinek dolgozói azonban úgy értelmezték a fenti közmondást, hogy csak magukra számíthatnak. Ezt is tették. Tulajdonképpen miről is van szó? A kirendeltség, amely a Mednyánszky utcában van, bizony nagyon szűkösen áll helyiségek dolgában. Nagyobb rendezvény alkalmával eddig mi mást tehettek, hol itt, hol ott kilincseltek, hogy megfelelő termet szerezzenek vagy éppenséggel a két, egybenyíló irodahelyiségben szorongtak. A párt- alapszerveZet taglétszáma 34. El lehet képzelni, hogy egy- egy taggyűlést milyen mostoha körülmények közötl tarthattak meg. Természetesen más, hasonló népes ösz- szejövetelt és tanácskozást is. A párt-, a KISZ- és a szakszervezet ezért is kezdeményezte a megnyugtató és végleges megoldást. S mosi látva a közös munka eredményét, nem hiába tették meg az erőfeszítéseket. De beszéljen erről Vincze Ká- rolyné, a pártalapszervezet titkára, a kezdeményezés egyik elindítója: t— A kirendeltség mellett volt itt egy romos épület. Ezt szemeltük ki magunknak arra, hogy végre valahára egy nagy termet, egyúttal a klubélet elindítását is szolgáló helyiséget építsünk fel. Nos, a gondolatot tettek követték. Mindenki összefogott, dolgozott. A városi tanácstól bontásanyagot kaptak a romos épület helyre- állításához. A vállalat 30 ezer forintot adott hozzá. A kirendeltség és a csabai élelmiszerboltok dolgozói elsősorban a párttagok, KISZ- esek és a szocialista brigádtagok több mint kétezer óra társadalmi munkával mintegy százszemélyes termet építettek fel, majd a vállalat adta berendezéssel otthonosan be is bútorozták. Az egyik sarokban kis büfé nyílt meg. Most még csak néhány társasjáték és egy biliárdasztal nyújt az idejö- vőknek szórakozási lehetőséget, ám nemsokára televíziójuk is lesz. Sőt, egy kis könyvtár is helyet kap itt, s az inspekciózó könyvtáros nagyobb rendezvények alkalmával itt árusítja majd a Kossuth Kiadó különböző könyveit, folyóiratait. Egy szó, mint száz, a kezdeményezésből valóság lett. Olyannyira, hogy vasárnap délután — s az sem véletlen, hiszen a munkában megfáradt dolgozókkal való törődést bizonyítja — már megtartották a társadalmi munkában épített nagyteremben a nyugdíjasok találkozóját. A rendezvényen, amelyen Vincze Károlyné párttitkár üdvözölte a részvevőket, majd ismertette az összejövetel célját, ott volt Rajki István, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára, Gazsó István KISZ- titkár és Gara Gizella, az szb kultúrfelelőse is. A találkozó részvevői ezután megalakították azt az előkészítő bizottságot, amely kidolgozza a nyugdíjas klub programtervét és augusztus 2-án délután 5 órakor javaslatot tesz a klubbizottság tagjaira. _Már az első összejövetelről is a gondoskodás jó érzésével mehettek haza a nyugdíjasok. A csabai élelmiszerboltok hat szocialista brigádja uzsonnával és hűsítővel vendégelte meg őket, majd nagy figyelemmel hallgatták és nézték meg Be- reczki Józsefnek, a vendéglátóipari vállalat dolgozójának diafilmes előadását Észak-Magyarországról. Az otthonteremtő kezdeményezés azonban még nem ért véget. Vinczéné újságolta, hogy a közeljövőben még egy kis termet hoznak rendbe a szűkebb körű rendezvények, vezetőségi ülések, politikai és szakmai oktatások céljára. Később pedig — élve a lehetőségekkel — egy műanyag tetős nyári helyiséget létesítenek maguknak, mindannyiuknak. Megvalósulnak-e? Az eddigi eredményeket látva, nem kétséges ezek sorsa sem. P. P. □ agyarországon az első bölcsőde 1852-ben létesült. Mindössze nyolc évvel a világ.első ilyen intézményének megnyitása után. Ám közel egy évszázadnak kellett eltelnie, hogy általánosan elterjedjen hazánkban. A bölcsőde iránti igények mai, rohamos növekedésével a férőhelyek számának bővítése nem tudott lépést tartani, s a nagyvárosokban egyre zsúfoltabbá váltak bölcsődéink. Amúgy is általánosan elfogadott, hogy hároméves korig a gyermekek legkívánatosabb környezete, nevelésének legjobb közege a család. A gyermekek ebben az időszakban reagálnak legfogékonyabban a külvilág hatásaira, ekkor alapozódik meg érzelmi életük. A bölcsődék túlzsúfoltsága, s a megfelelő nevelési módszerek hiánya miatt sok helyütt a gondozás csak a gyermek- megőrzés szintjét érheti el. Gondozónők munkájának vizsgálata során a szakemberek megállapították, hogy a gyermekek egészséges nevelése, jó ellátása legföljebb hat fős csoportokban lehetséges. Ahol egy gondozónőre ennél jóval több gyerek jut, ott a kicsik sűrűbben betegszenek meg, érzékenyebbek, sérülékenyebbek. A bölcsődei igények kielégítését tehát nem szabad az intézmények túlzsúfoltságával megoldani. Inkább arra kellene törekedni, hogy az édesanyák minél nagyobb számban vegyék' igénybe a gyermekgondozási segélyt, s legalább két évig maradjanak otthon a gyermekükkel. Nyilvánvaló azonban, hogy anyagi és más okokból ez nem valósítható meg mindenütt. Mit tehetünk tehát azoknak a gyermekeknek a harmonikusabb fejlődéséért, akik bölcsődébe kerülnek? Minden országban, ahol a nők munkavállalása számottevő, szakemberek kutatják a három éven aluli gyermekek intézményes ellátásának legeredményesebb módszereit. Általában az a~ tapasztalat, hogy a gyerekek számára nem maga a bölcsőde intézménye, hanem a nevelés, az ellátás színvonala az, ami nem kielégítő. Ezen kell tehát változtatni. Ezekben az országokban a bölcsődék korszerű működtetésének, a bennük folyó gondozói, nevelői munkának elvi és módszertani kérdéseivel tudományos intézetekben szakemberek egész sora foglalkozik. A bölcsőde a gyermek- nevelés alapintézménye, rendkívüli a felelőssége, hiszen a gyerekek életében ebben az időszakban a leggyorsabb ütemű a fejlődés. Hazánkban jelenleg mintegy 53 ezer bölcsődei férőhely van. Ezek száma az évtized végére 70 ezerre növekszik. Jelenleg több mint 10 ezer gondozónő dolgozik, s ahhoz, hogy ők valóságos nevelői lehessenek a gyerekeknek, megfelelő általános műveltséggel, s magasabb szakmai képzettséggel kell rendelkezniük. A gondozónőképzésben az elmúlt évben jelentős változás történt, melynek célja a magasabb alapképzés biztosítása volt. Jelenleg egy bölcsődei férőhely létesítésének átlagköltsége 120—180 ezer forint. Ahhoz azonban, hogy a bölcsődék gyermekmegőrző jellege megszűnjön, s tevékenységükben a nevelés váljék döntővé, nem elég a dolgozók képzettségének növelése, vagy az anyagi támogatás fokozása. A bölcsődék egységes szervezésére, szakirányítására, segítésére és ellenőrzésére is szükség van. Ezeket a feladatokat hivatott megoldani az a nyolcvan fős kísérleti bölcsődét és a hozzá csatlakozó módszertani intézetet magába foglaló intézmény, amelyet a napokban adtak át Budapesten, a Tüzér utcában. ITsbölcsőde élete, műkö,. jg dése lényegében nem H® különbözik a hasonló nagyságú intézményektől, éppen azért, hogy az itt kidolgozott, kikísérletezett módszerek az ország összes bölcsődéjében alkalmazhatók legyenek. A Bölcsődék Országos Módszertani Központja tehát a gyermeknevelés e fontos intézményeinek szakmai, kutatási központja, irányítója lesz. D. K. □
