Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-27 / 175. szám
1977. július 27., szerda Újabb hitel és állami támogatás a legfontosabb építési kapacitások növelésére Négymilliárd forint értékű hitel és állami támogatás elnyerésére bocsátott ki az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium pályázati felhívást, amelynek célja, hogy az V. ötéves terv hátralevő időszakában segítse a legfontosabb építőipari kivitelezési kapacitások bővítését. Az intenzív fejlesztést a munkaerőgondok sürgetik. Azokat az intenzív fejlesztési megoldásokat kell tehát előtérbe állítani, amelyek a munkaerő-megtakarítással egyidejűleg növelik az építési kapacitást. Ebben a tervidőszakban eredetileg 7,1 milliárd forint értékű állami támogatást, beruházási hitelt és egyéb külső forrásból eredő támogatást irányoztak elő. Az újabb 4 milliárd forintot központi intézkedésre kapta meg az ágazat, hogy a tervidőszak hátralevő éveiben meggyorsítsa a fejlesztést. A tervidőszak hátralevő éveire nyújtott négymilliárd forintból a jelentős munkaerő-megtakarítással járó gépesítésre, építőipari kapacitásfejlesztésre kidolgozott pályázatokra kaphatnak támogatást a vállalatok. Elsősorban azokat az építési kapacitásokat kell bővíteni, ‘amelyek a komplex lakótelepek és a legfontosabb nép- gazdasági beruházások kivitelezését, a közmű-, mélyépítési és útépítési feladatok megvalósítását segítik, főként Budapesten és a lakásépítésben kiemelt más településeken. Fontos fejlesztési cél a már meglevő korszerű lakásépítési kapacitás bővítése is. Támogatást kapnak azonban más termelő ágazathoz tartozó vállalatok is, amelyek az építőiparipari hátterét bővítik, elsősorban a házgyári panelek készítéséhez szükséges sablonok gyártásának, az építőgépek javításának és alkatrészellátásának fejlesztésével. Az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium —illetve képviseletében az Állami Fejlesztési Bank —, a. Magyar Nemzeti Bank és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium szakembereiből összeállított bizottság értékeli a vállalatok pályázatait, beruházási javaslatait. Előnyben részesítik azokat a javaslatokat, amelyek szerint a vállalatok nagyobb saját fejlesztési alapot és hitelt vonnak be a beruházásba és a gépesítéshez elsősorban szocialista importból szerzik be az új berendezéseket - s gondoskodnak szervezett, magas színvonalú kihasználásukról. Az új technológiai berendezések beszerzésére azonban csak akkor nyújthatnak be pályázatot, ha a már meglevő és azonos célú gépeik, berendezéseik sem állnak- tétlenül, tehát igazolják e drága eszközök megfelelő kihasználását. Az idén azokat a pályázatokat értékelik, amelyeket a vállalatok vagy szövetkezetek legkésőbb augusztus 30- ig nyújtanak be az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium beruházási főosztályának. Kísérletek folyékony műtrágyával Ebben az esztendőben tovább bővíti tevékenységi körét a Nehézipari Kutató Intézet Mezőgazdasági Kemi- zálási Szolgálata. Az új vegyipari termékek bemutatásán, propagálásán túl megkezdik az alkalmazástechnikai kísérleteket. Ezzel a lépéssel újabb segítséget adnak a mezőgazdaságnak és a vegyiparnak, és minden eddiginél hatékonyabban tesznek eleget az 1970-jes alapítóokmányban meghatározott feladatoknak: „ez a szervezet összekötő kapocs lesz az ipar és a mezőgazdaság között, segítségével meggyorsítják majd az új kémiai anyagok elterjedését, módszereket, ajánlásokat dolgoznak ki azok felhasználásához is. EGYÜTTMŰKÖDÉS IZ IPARRAL Az újdonságok bemutatásának alapfeltétele természetesen, hogy állandó kapcsolat alakuljon ki a gyártó cégek és a Mezőgazdasági Kemizálási Szolgálat között. Ma már valamennyi, a mezőgazdaság kemizálásában számításba jöhető vállalat partnere a Mezőgazdasági Kemizálási Szolgálatnak. Igénylik és megrendelik termékeik kipróbálását, bemutatását és propagálását, ösz- szesen 15 nagyvállalattal tartanak kapcsolatot, s az elmúlt években számos új termék éppen a Mezőgazdasági Kemizálási Szolgálatnak köszönheti gyors sikerét és elterjedését. Csak néhány példa: innen indultak „hódító” útjukra a permettrágyák, így a Peremartoni Vegyipari Vállalat hármas hatóanyag-tartalmú levéltrágyája, a PERETRIX és a Péti Nitrogénművek levél trágyája, a MIKRAMID is. Ugyancsak része van e szervezetnek abban is, hogy a mezőgazdasági üzemek ma már ismerik a peremartoniak virágkötődést segítő szerét, az akperolt és a péti gyár új növényvédő szerét, a DITHÁN CUPRÖKELAT-ot. Több kísérleti parcellán bemutatták a Nitrokémia új gyomirtó szereit, így a NI- TANIT-ot, a NITIRAN-t és . a LUCENIT-et is. Az agrotechnikai kísérletek és bemutatók mellett fontosnak tartják, hogy rendszeresen találkozzanak az ipar és a mezőgazdaság képviselői. Az évente többször megrendezett bemutatókkal párhuzamosan rendszeresen megszervezik a vegyipar és a mezőgazdaság egészét ösz- szefogó fórumot, az évente tartott „kemizálási napokat”, ahol a szekciókban tartott eszmecserék hasznos információt adnak a mezőgazdászoknak és a vegyészeknek egyaránt. 15 MILLIÓS KÖZPONTI TÁMOGATÁS A Nehézipari Minisztérium és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával megkezdik az alkalmazástechnikai kísérleteket. Összesen 15 millió forintos központi támogatással új témakörben kutatnak majd. Az MKSZ feladata, hogy különböző agrotechnikai kísérletekkel meghatározzák a folyékony műtrágya felhasználásának lehetőségeit, módszereit, eszközeit. A kispar- cellák tapasztalatai adnak majd támpontot nagyüzemi kísérletekhez, alkalmazáshoz. Ennek a kutatási programnak érdekessége, hogy Magyarországon még egyetlen vegyiüzem sem gyárt folyékony műtrágyát, ugyanakkor többen foglalkoznak a gyártás előkészítésével, illetve ezzel kapcsolatos kutatásokkal. A Nehézipari Minisztériumnak és az OMFB- nek ezzel a megbízással éppen az volt a célja, hogy az első megjelenéskor már -a szükséges agrotechnikát is mellékelni tudják. A kísérleteket megkönnyíti, hogy a Debreceni Mezőgazdasági Gépgyár exportra már gyártja azokat a berendezéseket, amelyekkel a folyékony műtrágya gyorsan és gazdaságosan a talajba juttatható. A kísérletsorozatot megelőzően a Nehézipari Kutató Intézet szakemberei már igen sokat foglalkoztak a műtrágyagyártás technológiájával, ezen belül összegyűjtötték a folyékony műtrágya gyártására vonatkozó információkat. NEMZETKÖZI TIPISZTIUTOK A folyékony talajtáplálékok felhasználása igazán nagy méreteket 1974-ben ért el, amikor az USA-ban 4 millió tonna cseppfolyós ammóniát, ugyanannyi nitrogén oldatot és 3 és fél millió tonna folyékony keveréket juttattak ki a földekre. A cseppfolyós műtrágya-felhasználás egyébként Európában is egyre terjed, így főleg Dániában, Franciaországban, Belgiumban, a Német Demokratikus Köztársaságban az agrokémiai centrumok többsége már berendezkedett a folyékony műtrágyák tárolására is. A tapasztalatok szerint ezek hatékonysága nem marad el a szilárd műtrágyáétól, ugyanakkor a munkaerő-megtakarítás — a felhasználáskor is — számottevő. A Borsodi Vegyi Kombinát vállalkozott bizonyos mennyiségű kísérleti anyag próbagyártására. Az ehhez szükséges tapasztalatokat a velük majdnem szomszédos csehszlovák műtrágyagyártói veszi át. Barte Éva Előfeldolgozó Gerendáson A gerendási Munkácsy Tsz nem egy esetben bizonyult már úttörőnek a zöldségtermesztés fejlesztésében. A megyében elsőként próbálták ki néhány évvel ezelőtt a vontatott zöldborsófejtő gépet, s ma már abban a gazdaságban, ahol korábban mindössze 40 hektárt foglalt le a zöldség, egyedül zöldborsót termesztenek 200 hektáron. Közös táblában termesztik a tagok Gerendáson a háztáji uborkát, s ezen a téren a tsz megint csak újítással élt: ebben az évben uborkaválogató gépet rendeltek a kaposvári gépgyártól. Így az uborka, amelynek a szedését a napokban megkezdték, ebben az évben már nagyság szerint osztályozva érkezik majd a községből a konzervgyárba. A félmillió forintba kerülő uborkamanipulátor nemcsak munkaidő-megtakarítással segíti a termesztőket, hanem elejét veszi az átadók és átvevők közti vitáknak is. A gerendási kezdeményezések sorának ezzel még mindig nincsen vége. Az idén tudniillik az uborkaválogató gépen kívül-egy káposztaszedő gépet is megrendeltek a megyei AGROKER-nél. Abból kiindulva, hogy a zöldségtermesztés fejlesztését csak a gépesítettség növelésével oldhatják meg, a ge- rendásiak nagy reménnyel várják az eddig még teljesen ismeretlen káposztabetakarító szerkezetet. Az elmondottak mellett a Munkácsy Tsz még arra is vállalkozott, hogy a konzervgyár segítségével 1978-ra megteremtse a gyökérzöldségek előfeldolgozásának feltételeit a községben. Hétköznapok Köröstarcsán Smiri Lajos tanácselnök 1951-ben . fiatalemberként lett Köröstarcsa tanácsának vb-titkára, 15 éve pedig ő a tanácselnök. — Az utóbbi két évtizedben minőségi változáson ment át a település. 1959-ben megkezdtük a vízműépítést Építettünk 3 artézi kutat, s 18 kilométer vezetéket. Ahogy pénzünk volt, úgy bővítettük a hálózatot. Az idén újább négy kilométerrel bővül a vezetékrendszer, s ez azt jelenti: valamennyi utcába vezetéken jut el az ivóvíz. A szilárd burkolatú utcák hossza is -gyarapodott. Megoldódott az orvosgondunk, a rendelő viszont régi és szűk. A gyermekintézmény ez évtől már nem idényjellegű, igaz évek óta zsúfolt. Üzfejeztével csökkennek és megszűnnek az elöntések, a termelés biztonságosabb lesz. A növénytermesztés gépei a talaj adottságok miatt nálunk^ az átlagosnál hamarabb el” használódnak, s ez évről évre többletkiadást jelent. Az idén 1588 hektáron termesztettünk kalászost, kenyérgabonából rekordtermést takarítottunk be. A napraforgó vetésterülete 500 hektár, jó termést ígér. Az 1950- ben épült 420 hektáros rizstelepünk rekonstrukcióját megkezdtük, 25 mázsás átlagtermést várunk. A 400 hektár kukorica is rekord- terméssel kecsegtet. A szövetkezet állattenyésztésében legjelentősebb a baromfiágazat. A közös gazdaság évente 250 ezer pecseismerik. Naponta csaknem 600-an indulnak dolgozni a környező községekbe, a megyeszékhelyre. — Reggel szinte kiürül a község — folytatja a tanácselnök. A mezőberényi Faipari Szövetkezet, a PATEX, a MEZŐGÉP és a Vas-Műszaki Szövetkezet saját autóbuszával szállítja a dolgozókat. Hasonlóképpen jutnak el a falubeliek a megyeszékhelyre, így a konzervgyárba, a hűtőházba és a baromfi- feldolgozóhoz. Járnak dolgozni innen a Csepel Autógyár szeghalmi és a körösla- dányi gyárába is. Az ipar eddig nem tudott gyökeret ereszteni Köröstarcsán. Akik munkát vállaltak, azok a háztáji állattartásból igyekeztek inkább megélni. Az idén tovább korszerűsítik a községi tanács úthálózatát. A Közúti Építő Vállalat gépei aszfaltszőnyeggel borítják a település szilárd burkolatú útjait lethálózatunkkal nem dicsekedhetünk : a felszabadulás óta nem épült a községben bolt — sorolja szinte címszavakban a tanácselnök. Miből élnek a köröstarcsai- ak? A település gazdasági életét a helyi Petőfi Tsz határozza meg. A 4700 hektáron gazdálkodó szövetkezet elnökével, Szabó Károllyal beszélgettünk. — A tsz termelési értékének 60 százalékát a növény- termesztés, 40 százalékát az állattenyésztés adja. Területünk a Kettős-Körös vonulatában húzódik, mélyfekvésű, kötött talajú. Minden esztendőben visszatérő gondunk a belvíz. Most folyik földjeink meliorációja, aminek benyecsirkét, 40 ezer hízott- és pecsenyelibát ad a fogyasztóknak. A 170-es létszámú, kettős hasznosítású tehenészet tejhozamával nem tartozik az élvonalba, a tehenenként átlag 2300 liter. — Egyre égetőbb a munkaerőgondunk —, kesereg az elnök. — A környező települések ipara vonzza az itt élőket. Fiatal szakembereink is két-három év után odébbáll- nak. Terveink? A meliorációval, a gépesítéssel, a termelés biztonságát kívánjuk fokozni, a termésátlagokat pedig növelni. Tovább fejlesztjük a baromfiágazatot és a ma még nem számottevő juhászatunkat A 3200 lakosú települést napjainkban ingázó falunak A Békéscsabai Kötöttárugyár köröstarcsai üzemében mintegy száz nő dolgozik. Az eltelt másfél évben munkájukkal rászolgáltak a bizalomra Másfél éve a BÉKÖT 3,7 millió forintos költséggel egy telephelyet létesített. Ma már mintegy száz lánynak és asszonynak van állandó kereseti lehetősége a település legrangosabb ipari létesítményében, a konfekcióüzemben. Az itt dolgozók megtalálták számításukat, s a közeljövőben tovább bővítik az üzemet. Az elmúlt négy esztendőben megfiatalodtak az öreg utcák. Egymás után épültek az új házak, szám szerint 325. A községben 88 személy- gépkocsi és több mint '150 motorkerékpár van. A televízió szinte valamennyi otthonban házhoz szállítja ,a nagyvilág eseményeit, a lakosság takarékbetét-állomá- nya meghaladja a 20 millió forintot. Szorgalmas és takarékos emberek élnek Köröstarcsán. Jelentős a községben a háztáji gazdaságok száma. Évente mintegy 3500 hízót szállítanak feldolgozásra, az ÁFÉSZ szakcsoportja mintegy ezret vág a lakosság ellátására. A kisegítő gazdaságokban az utóbbi években nőtt a tehenek száma, mintegy 150-et tartanak nyilván. A presszó előtt néhány személygépkocsi áll. Almásfüzitőről érkeztek. — Merre van a kemping? — érdeklődnek egy nénikétől. — A halászcsárdánál balra forduljanak, pz út oda vezet. Óvatosan menjenek, mert nagyon rossz az út — inti őket óvatosságra. A Holt-Körös partján festői környezetben 12 faház áll, s több száz sátor felállítására van hely. Bármilyen furcsa, a Dunántúlon jobban ismerik a település természeti adottságait, mint a megyében élők. A település régi, de vannak új értékei, természeti szépségei. Egyszóval, van mit felfedezni Köröstarcsán. Szekeres András