Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-27 / 175. szám
IgHiUJkfilcl 1977. július 27„ szerda A Magyar w»j* és Dara balatonfüredi gyárában Libanon megrendelésére átrakóuszályokat, Jugoszláviának p~Hg 750 tanná« önjáró uszályokat gyártanak, nem szólva a felújítási munkákról. Kisebb Hajók készülnek még a hasai jégtörő flottilla. valamint a vízügyi igazgatóságok számára (MTI-fotó — Rnzsonyi Gábor — KS) .................................................................................... ................................................................ G yulaiak az NDK-ban A gyulai kertészeti szak- középiskola 34 tanulója 3 tanár vezetésével július 5, és 20. között a Potsdam melletti Werder „Obstproduktion” nevű termelőszövetkezetében dolgozott A tanulók cseresznyét karalábét szedtek, máskor meg az uborkát glo- dióluszt kapálták. A tsz ifjúsági táboraiban ebben az időszakban több mint 2000 német, lengyel, cseh, bolgár és magyar diák is dolgozott A tsz munkaversenyt szervezett, melyet hetenként értékeltek. A gyulai diákok két alkalommal is elsők lettek ebben a munkaversenyben, amiért oklevelet, zászlót kaptak, az iskola KlSZ-szervezete pedig 75 márka jutalmat A munka mellett több kirándulást szervezett a tsz a tanulók részére. Nagyon jól sikerült a rostocki, sprelwal- di, potsdami kirándulás, a táborban lakó német diákok pedig szorgalmasan tanulták a csárdást a magyar diákoktól. A békéscsabai múzeum kiállítási tervei Békési és szarvasi árudák vezetnek Békés megyei körútra indult a gyulai Erkel Ferenc Múzeumban látott „Erdős Kamill és a Békés megyei cigányság” című kiállítás. A neves ciganológus életét, munkásságát és a megyénkben élő cigányság életkörülményeit, életmódját, használati tárgyait bemutató kiállítás július 29-e után a békési múzeumba kerül, majd onnan további útra indul megyénk cigánylakta településeire. Már korábban elkezdték a Munkácsy Múzeum munkatársai egy augusztus 19-én Hol menjen ál a gyalogos? Ismerősöm a zöldséges boltból lépett ki és intett a kezével, hogy várjam meg. Amikor utóiért már mondta is. — Már régen találkozni szerettem volna veled. Tudod, van egy dolog, amit meg kellene írni. Nem nagy ügy, de mindenképpen közérdekű. Arról van szó ugyanis, hogy Békéscsabán, a Bartók Béla út rekonstrukciója nagyon szépen sikerült. Szélesebb lett az út és gyorsabb rajta a forgalom. Egyetlen szépséghibája csupán, hogy a gyalogos, aki a Petőfi utca és a Szabadság tér között át akar menni egyik oldalról a másikra, jó fél kilométert gyalogolhat. És mondja tovább, én pedig hallgatom és igazat kell adnom ismerősömnek. Valóban nem a legszerencsésebb megoldás, hogy azon a szakaszon, ahol gyermekkórház, iskola is van, nem jelöltek ki gyalogátkelőt. Ehhez még egy adat. Az út középvonalán végig ezen a szakaszon záróvonal van. Ha a gyalogos a járda meghosszabbításának irányában mégis átmegy az egyik oldalról a másikra, megbírságolja a rendőr. A rendőrnek úgymond igaza van. Eljárása jogos, hiszen a gyalogos megsértette a KRESZ előírását. A gyalogosnak viszont, különösen szeptember 1. után, ha csak néhány perce lesz, hogy az iskolában az első óráról ne késsen, sürgős az útja. A gyalogosnak, ha mondjuk beteg gyermekét akarja a kórházba vinni, meg kell kerülnie a fél kerületet. Nem nagy ügy, amit ismerősöm elmondott. Segíteni is lehet a gondon, csak egy kis figyelem kell hozzá az illetékesek részéről. B. J. Vállalások a nagy október tiszteletére nyíló, nagy érdeklődésre szá- | mot tartó kiállítás szervezését. „A magyar rajzművészek” című tárlaton az 1909- től 1912-ig működő „Nyolcak” alkotásait mutatják be. A képzőművészetben Nyolcak néven ismert alkotóközösség újító, szemlélet- és ízlésformáló szerepe hasonló volt ahhoz, amit az irodalmi életben a Nyugat című folyóirat töltött be. Berény Róbert, Czigány Dezső, Kemstock Károly, Márffy Ödön, Orbán . Dezső, Poor Bertalan és Tihanyi Lajos neve a képzőművészet kedvelői előtt már ismert A Nyolcak alkotásai mellett a kiállításon szerepel még a velük művészi, baráti kapcsolatban álló néhány alkotó műve is: Fémes Beck Vilmos, Vedres Márk, Lesznai Anna és Lehel Mária alkotásai. A tárlat anyagát a Magyar Nemzeti Galéria bocsátja a Munkácsy Mihály Múzeum rendelkezésére. A két testvérváros, Békéscsaba és a jugoszláviai Zrenjanin között létrejött kulturális egyezmény keretében a múzeum kiállítást rendez Zrenjaninban. A „Békéscsaba művészete a századfordulótól napjainkig” című kiállításon 41 alkotás szerepel, köztük olajfestmények, grafikák, márvány- és mészkőszobrok, bronzérmék. A kiállítás szeptember 14-én nyílik majd Zrenjaninban. Igazgatósági ülést rendezett nemrégiben a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, ahol értékelték az első féléves áruforgalmat, és vázolták az év hátralevő időszakára háruló feladatokat. A teljesítésekről Abrahám György, gazdasági igazgató- helyettes tájékoztatta a résztvevőket. Elmondotta, hogy százszázalékosan teljesítették az első fél évre előirányzottakat Áruforgalmi tervüket 334 millió forintra teljesítették, ami a beruházáshoz viszonyítva több mint 6 százalékos növekedést jelent. Eddigi tevékenységüket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére indított munkaverseny jellemezte, amelyben egész sor kiváló eredmény született Dicsérő- en említették meg a városok közötti versenyt, amelyben Békés vezet 119,6 százalékos teljesítménnyel. Ezt követi Gyula 109 és Orosháza 102 százalékos teljesítéssel. Az árudák között az élre kívánkozik a gyulai 117-es, az 5- ös, a békési 120-as, a szarvasi 112-es, a békéscsabai 34-es és az orosházi 93-as számú üzlet ahol 20—40 százalékkal teljesítették túl előirányzott tervüket Az áruforgalom alakulásáról szólva Krizsán Miklós igazgató elmondotta, hogy kedvezően alakult a hús és húskészítmények, a cukor és kávé, a déligyümölcs, az italáruk forgalma. Ezek közül is kiemelkedik a szénsavas üdítő italok iránti kereslet. A tejtermékek közül különösen sajtból fogyott el sok és javult a forgalom a szegedi szalámiból, több mint 50 százalékkal. Nem mondható el ugyanez a gyulai kolbászról, melynek mennyisége alatta maradt a tavalyi első fél év forgalmának. A következő hónapok feladatáról szólva hangsúlyozta, hogy a hús és húskészítmények, a zöldséggyümölcs, a tej és tejtermékek forgalmának növelése az egyik legfontosabb cél. A vállalat vezetősége anyagilag is ösztönzi dolgozóit a feladatok minél jobb ellátására és bíznak abban is, hogy még ebben a negyedévben átadják a forgalomnak a Békéscsabán épülő 100-as számú árudát, amelynek forgalmát már bekalkulálták idei terveikbe. Bíznak abban is, hogy eleget tesznek vállalásuknak, amit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére tettek, és teljesítik az ebben kitűzött egyszázalékos forgalomnövelést. —Bo— Nagy sakk — nagy gond Orosházán, a szabadtéri sakkasztalnál Fotó: Gál Edit Diákok nyári munkán D diákok ezrei jelentkeznek nyáron az ipari és a mezőgazdasági üzemekben, hogy néhány hetes vagy hónapos munkát vállaljanak. Van akit a pénzszerzés lehetősége, mást pedig a felnőttek világába való betekintés izgalma hajt. Mások a nyári szabadság idejére igyekeznek információt és gyakorlatot szerezni majdani szakmájukhoz. A diákok fizetését ma már rendelet szabályozza, s ehhez kell igazodnia a vállalati bérszámfejtésnek is. Hogy mire költi majd a diák a néhány százasát, az főleg a családok helyzetétől, ambíciójától függ. Van aki farmerre spórol, van aki külföldi útra. Végső soron ez mindegy, nem mindegy azonban, hogy a pénzkeresés örömét milyen élmények kísérik; emberi kapcsolatokkal gazdagodva, vagy éppen illúzióvesztve, csalódottan ülnek vissza ősszel az iskolapadba. Mindebben igen nagy a felelőssége a munkába indító szülőknek és a munkáltató vállalatnak, szövetkezetnek egyaránt. A családi légkör, gondolkodásmód lemérhető azon is, hogy az először munkát vállaló hogyan illeszkedik be a közösségbe, miként fogadja a tapasztalt munkások okításait, a pénzszerzéshez szükséges rossznak vagy maradandó kellemes, hasznos élménynek tekinti-e a nyári munkát A nyáron dolgozó fiú vagy lány friss élményeivel új színt hoz a családba. Mindennap történik vele valami, ami eltér a diákközösségben tapasztaltaktól. Meg kell hallgatni és meg kell velük beszélni a látszólag apró dolgokat is. Nem szabad lekicsinyelni a munkáját még akkor sem, ha éppen söprö- getést, vagy vízhordást bíztak rá. Értékeljük a munkáját, a lelkesedését, hiszen ő ezen keresztül tanulja meg mások munkájának megbecsülését Természetesen ez a dolognak csak az egyik oldala, a másik, hogy a vállalati kollektíva miként fogadja a diákokat. Nos, itt a diákok két csoportjáról szeretnék szólni. A szakközépiskolások könnyebb helyzetben vannak a nyári elhelyezkedéssel, főleg ha a szakuknak megfelelő gyár, vagy termelőszövetkezet van a közelükben. Tény ugyanis, hogy ma már a vállalatok — amelyek egy kicsit is adnak az utánpótlás-nevelésre, szívesen fogadják a szakközépiskolásokat. Számos vegyipari üzemben például, a szocialista brigádok gondjaira bízzák a hivatalos gyakorlaton levők mellett a nyári diákmunkásokat is. Többen, már 2—3 éves nyári munka után, az iskola befejeztével állandó munkára jelentkeztek, és ennek az előnyét a vállalatok vezetői is jól ismerik. Hiszen olyan fiatal kéri a felvételét, aki már otthonos a gyárban, ismeri a munkakörülményeket, a lehetőségeket és ezek alapján döntött, másrészt a vállalat megtakarította a beilleszkedés nehéz hónapjait. A nyári munka egyébként, egy-egy szakma megszerettetésére is jó alkalom. Kiválóan él ezzel a lehetőséggel például a Nagykőrösi Konzervgyár — ahol a diákcsoportok pedagógus felügyeletével dolgoznak. Kinyüt előttük a gyári strand, és a sportpálya kapuja is. Nehezebb az elhelyezkedés és a foglalkoztatás a nem kifejezetten egy szakmára orientált vagy különböző értelmiségi pályára elkötelezett diákok esetében. Ok dolgozni akarnak, pénzt és élményt gyűjteni — a szakmai tapasztalat nem döntő szempont. Döntő azonban, hogy milyen lesz az az élmény a munkával, a gyári vagy szövetkezeti élettel való első találkozás után. Milyen képet foltnál magában a szakmai és emberi kötelezettségről, kapcsolatokról, munkafegyelemről, a közösségi életről. Akár pedagógus lesz, akár orvos, jogász vagy hivatalnok, ezt a képet, ezt az élményt éveken át raktározza és gondolkodásában, megítélésében vissza-visszatér. Milyen legyen tehát a nyári munka, mire ügyeljen a szülő, a gyár, vagy termelőszövetkezet? D ovidén úgy fogalmazhatnám a választ: a pénzszerzés örömén túl igyekezzenek megismertetni a diákokkal a közös munka örömét is. Barta Éva A klub és a KISZ kapcsolata így csinálják a „KÖZGÉ”-ben A közeljövőben módszertani kiadványt jelentet meg a KISZ Központi Bizottsága. Ebben — számos példa közreadásával —, az alapszervezeti kulturális munka lehetőségeit, formáit ismertetik, azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsanak az fjúsági mozgalomban tevékenykedő kul- túrfelelősök számára A mindennapi tapasztalatokra épülő kiadvány anyagát úgy gyűjtötték össze a szerkesztők, hogy messzemenően igénybe vették a megyei KISZ-bizottságok segítségét. A Békés megyei KlSZ-bi- zottság politikai munkatársa, Cs. Tóth János, >rA klub és az alapszervezet kapcsolata” című témában készített dolgozatot a kiadványhoz. Ebben a békéscsabai Sebes György Közgazdasági Szak- középiskola a „KÖZGÉ” klubja és az iskola 15 KISZ- alapszervezete közötti kapcsolatot taglalja. Ez a kapcsolat alapvetően három részből áll: a valamennyi alapszervezetre kiterjedő rendezvények, melyeket a klub könyvtárosa szervez; az alapszervezeti programok, ezeket a titkár és a kultúr- felelős irányítja; végül a klub munkájában egyénileg résztvevőkkel foglalkozik. Ez utóbbi résznél arra kapunk választ, hogy a klub milyen lehetőséget biztosít a KISZ- tagoknak egyéni vállalásaik teljesítéséhez, mivel járulhat hozzá a diákok műveltségének gyarapításához? A békéscsabaiak jelszava: „Legyünk művelt tagjai a társadalomnak. Mint a dolgozatból kitűnik, a Sebes György Szakközépiskola diákjai tartalommal töltik meg a jelszót. Több fordulós vetélkedőt szerveztek a mai magyar írók alkotásairól, íróolvasó találkozó keretében vendégük volt Szabó Magda. Filmankétokon vitatkoztak, az iskola helytörténeti szakköre kiállításon mutatkozott be — hogy csak néhányat említsünk programjaik közül. A dolgozat második részében egy más természetű kapcsolattal foglalkozik a szerző. A békéscsabai ipari szövetkezetek és ezek közös klubjának, a Gyopár Ifjúsági Klubnak a kapcsolatát ismerteti, különös tekintettel a textilfeldolgozó szövetkezet fiataljainak Gyopár klubhoz fűződő kapcsolatára. Bizonyára más helyeken is eredményesen használják majd fel azokat a tapasztalatokat, amelyeket az úttörők—KISZ kapcsolat terén olyan dicséretesen valósítanak meg a csabai szövetkezeti fiatalod*.
