Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-23 / 172. szám

1977. július 23., szombat Csabai forgalomirányító lámpák „Már megint volt egy bal­eset a Tanácsköztársaság út­ja és a Jókai utca kereszte­ződésében” — szóltak teg­nap reggel ismerőseim. „Dísznek van a forgalom- irányító lámpa” — mondta lekezelően egy másik, s az illetőnek valóban igaza van. Egy hónapja, hogy elké­szült a megyeszékhelyen az új terelőút, s próbaüzemi jelleggel működik az útke­reszteződésben a forgalom- irányító lámpa. Ebben az időszakban a fent említett kereszteződésben három bal­eset történt. Az első a hó­nap elején volt, amikor is a kereszteződésben szabály­talan sávváltoztatás miatt egy Trabant és egy Volga ütközött össze. A következő balesethez csütörtökön reg­gel vonultak ki a közleke­dési rendőrök. Ekkor egy Volga személygépkocsi a sárga jelzés végén még át akart jutni a kereszteződé­sen. Amint elhagyta a lám­pa vonalát, már piros jel­zés volt érvényben, kereszt- irányból zöld, vagyis szabad jelzést kaptak a járművek. A kereszteződésben az em­lített Volga belerohant a szabályosan közlekedő ZIL daruskocsiba. Tegnap, pén­teken reggel történt itt ka­rambol. A Jókai utcában egy segédmotor-kerékpár a sárga jelzésre megállt, a mögötte haladó ZIL teher­gépkocsi nem tudott lefékez­ni — fékhibára hivatkozott a vezetője —, s hátulról be­lökte a segédmotor-kerék­párt a Tanácsköztársaság útjára. A három baleset csak köz­vetve van összefüggésben a lámpával. Mert ami a lám­pákat, a jelzéseket illeti, jól láthatók, egyértelműek az útburkolati jelek, s jó a for­galmi rend kialakítása. Ak­kor mi a hiba? — kérdezhe­ti bárki. A hiba az, hogy számta­lan gépjárművezető „meg­szokásból” közlekedik, vagy­is a korábban kialakított, s beidegződött forgalmi rendet veszi alapul. A forgalmi rend pedig megváltozott, mégpedig alaposan. A sta­tisztika szerint megyénkben, de az országban is a legtöbb közúti baleset ott történik, ahol a forgalmi rendet meg­változtatják. Am a felmérés­ből az is kitűnik, hogy ezen a helyen bekövetkezett bal­eseteknek mintegy 90 száza­lékát a helyi lakosok okoz­zák, akik megszokták a hosszabb időn át, esetleg évekig érvényben levő köz­lekedési szabályokat. Ezt igazolja a második baleset: a szabálytalankodó személy- gépkocsi vezetője figyelmen kívül hagyta a lámpát. Még azt sem mondhatta, hogy nem vette észre, nem tudott róla, mert a kereszteződés­től alig 100 méterre lakik. Akkor ki kell kapcsolni a lámpát, vagy rendőrt kell állítani a kereszteződésbe? Egyik se megoldás. A rend­őri irányítás felesleges, mert ezt, s a biztonságos közleke­dést hivatott szolgálni a lám­pa. Amikor átadták az Ist­ván király tér és a Gyulai út kereszteződésében a for­galomirányít ó lámpát, sokan bírálták, mondván: lassítja a forgalmat. Szó ami szó, valóban lassúbb lett itt a forgalom, de lényegesen biz­tonságosabb. Amióta ez a lámpa működik, itt két koc­canásos baleset volt, azt is helyi lakosok okozták. Ak­kor mit tehetnek a jármű­vezetők? Csak azt, hogy ne megszokás alapján közleked­jenek, vegyék tudomásul a megváltozott forgalmi ren­det, a közlekedés szabályait pedig tartsák meg. — Szekeres — Óvoda társadalmi fisszefogással Dévaványán az idén hely hiányában 92 apróságot nem tudtak felvenni az óvodába. A meglevő négy gyermekin­tézmény is túlzsúfolt, több mint 300 gyermek foglalja el a 232 helyet. A községi tanács kereste a lehetőséget arra, hogy valamennyi ' elutasított gyereket felvegyenek, elhe­lyezzenek óvodába. A régi bölcsőde épületét szemelték ki szükségóvodának a község vezetői. Az épületben a he­lyiségek adottak, némi ráfor­dítással rendbe hozzák, s az elképzelések szerint szep­temberben megnyílik a nagyközség ötödik óvodája. Az átalakítási, felújítási munkában segítenek a tele­pülés szocialista brigádjai. A berendezés vásárlásához va­lamennyi gazdasági egység anyagi segítséget nyújt. A kosárfonó vállalat 50 ezer fo­rintot, a helyi vadásztársaság pedig 30 ezer forintot már átutalt az óvoda létesítésé­hez. Ezzel nem oldódik meg, csupán enyhül az óvodagond Dévaványán, ugyanis a köz­ségben 400 kismama van gyermekgondozási segélyen. Megfizettették a kárt VÄLASZ A PAZARLÁS AZ ÜTŐN CIMÜ CIKKRE A Békés megyei Népújság július 8-i számában megje­lent Pazarlás az úton című írásra a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya a következőket válaszolta: „A búza átvételi helyre tör­ténő szállítása közben a ka- muti Béke Tsz egyik gépko­csijának hátul lenyitható ol­dalfalát nem zárták le, az a rossz útviszonyok miatt jú­lius 5-én, az éjjeli szállítás közben kinyílt és nagyobb mennyiségű búza a közútra szóródott. Ennek egy részét össze tudták gyűjteni, a töb­bi veszendőbe ment búzáért a gépkocsivezetőt a tsz veze­tősége felelősségre vonta és a teljes összegű kár megtérí­tésére kötelezte.” Miről fr a Lányok, Osszonyok 8. száma Legyen mindig napfény — ez az 1977 nyarán a Szovjet­unióban rendezett nemzetkö­zi gyermektalálkozó jelsza­va. A fesztiválról a Lányok, Asszonyok legújabb, 8. szá­mában olvashatunk. A Bajkál—Amur vasútvo­nal mentén egyre több tele­pülés nő fel a szibériai tajgá- ban. Vajon hányán választ­ják majd a mai építők közül végleges lakóhelyül ezt a zord éghajlatú, de természeti szépségekben páratlan tájat? — erre a kérdésre keresi a feleletet Lovas Gyula, a Ma­gyar Nemzet moszkvai tudó­sítója. Együtt — egymásért címmel Pásztor Gabriellával, a KISZ KB titkárával Orosz Mária készített interjút arról, ho­gyan készül a magyar ifjú­ság a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordu­lója megünneplésére, a II. szovjet—magyar ifjúsági ba­rátságfesztiválra. Irina Bogacsova fiatal éne­kesnő a milánói Scalában tökéletesítette énektudását. Nevéhez ma már olyan ala­kítások fűződnek, mint a Carmen címszerepe, vagy Hovanscsina erős lelkű Már­iája. A népszerű és tehetsé­ges énekesnő pályafutásáról, szerepeiről Szépség és szigo­rúság címmel olvashatunk a legújabb számban. A Lányok, Asszonyok mel­lékletében pulóverek, mellé­nyek, kardigánok kötésmin­tája, a keresztszemes szőnyeg és párna elkészítési módja mellett hasznos tanácsokat kaphatunk, hogyan rendez­zük be kétszobás lakásun­kat. Címfestő Üvegtáblák, KRESZ-táblák, cégfeliratok, reklámtáblák egy­aránt készülnek a Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szö­vetkezet címfestő részlegében Békéscsabán. Az ország minden részéből érkező megrendelések átlagosan havi 280 ezer forint forgalmat jelentenek a részlegnek Fotó: Veress Erzsi Harmincéves szocialista tisztképzésünk Ö emokratikus és szocia­lista tisztképzésünk ebben az évben ün­nepli fennállásának harmin­cadik évfordulóját. Hazánk­ban három évtizeddel ez­előtt az első lépéseket tet­tük meg a demokrácia, a szocialista forradalom kibon­takozásának útján. A gazda­sági újjáépítés mellett az új társadalmi rendért folyt a küzdelem. Az imperialista hatalmak elképzeléseivel nem egyezett a fasizmus alól felszabadult népek társadalomépítő tö­rekvése. Elhangzott Winston Churchill hidegháborút elin­dító fultoni beszéde, az Egyesült Államok az atom­fegyver birtokában fenyege­tően lépett fel a Szovjetunió és Európa felszabadult or­szágaival szemben. A népi demokratikus Ma­gyarország számára is lét­kérdéssé vált a hadsereg fej­lesztése, olyan tisztikarra volt szükség, amely a nép­ből származott. 1947. július 23-án írta alá a köztársasági elnök a Kossuth Lajos Ka­tonai Akadémia alapítóleve­lét. ősszel olyan munkás-, paraszt-, értelmiségi fiatalok vonultak be a megkezdődő oktatási évre, akik a kom­munista párt felhívására, ajánlására választották a tiszti hivatást. A harminc év előtti ese­mények már történelemnek tűnnek, de azok részére, akik végig élték azokat, még most is élő emlékeket idéz­nek. Számomra különösen jelentős ez az évforduló: 1947. őszén a Kossuth Aka­démia első hallgatói között lehettem, ma a Kossuth La­jos Katonai Főiskola pa­rancsnokhelyetteseként, a ki­képzést irányítom. A két dátum között társadalmunk, népünk politikai, gazdasági és kulturális, szellemi fejlő­désével, felemelkedésével arányosan lépést tartott nép­hadseregünk és tisztképzé­sünk fejlesztése is. A hajdani Kossuth Aka­démián 1947-ben bevonuló fiatalok — a múlt lehetősé­gei szerint — több-kevesebb alapismerettel kezdték meg tanulmányaikat, de töretlen akarattal és elhivatottsággal készültek jövendő parancs­noki feladataikra. Sokan kö­zülük a csapatélet tapaszta­lataival gazdagodva, külön­böző felsőfokú végzettség birtokában ma mint nép­hadseregünk közép- és felső­vezetői munkálkodnak. A Kossuth Akadémián fo­lyó tisztképzést 1949—1956. között — a megnövekedett mennyiségi, szakmai köve­telményeknek jobban meg­felelő szervezetben és felté­telekkel — a különböző fegyvernemi tiszti iskolákon folyó oktatás-nevelés váltot­ta fel, 1957-ben az Egyesített Tiszti Iskolán folyt a tiszt­képzés, a hallgatók felvéte­lénél már a középiskolai érettségizettek kerültek elő­térbe. Az Elnöki Tanács 1967-ben főiskolai rangra emelte a tisztképzést, így jött létre a Kossuth Lajos Katonai Főis­kola, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola és a Kili­án György Repülő Műszaki Főiskola. Katonai főiskoláink az ok­tatás tartalmával, az oktató- állomány felkészültségével és az anyagi-technikai felté­telekkel egyaránt megfelel­nek a felsőfokú tanintéze­tekkel szemben támasztott követelményeknek. A széles elméleti alapok­ra helyezett marxista—leni­nista oktatás, az általános és a katonai műveltséget to­vábbfejlesztő pedagógiai, műszaki-technikai, vezetésel­méleti ismeretanyag, az ide­gen nyelvtudás és a magas színvonalú testedzési köve­telmények biztos alapot nyújtanak a szakmai-kato­nai tananyag alkalmazóké­pes elsajátításához. A négy­éves képzés után a hallgatók a tiszti, parancsnoki felada­tokra való felkészültséget igazoló diploma mellett pe­dagógiai tanári, illetve üzemmérnöki képesítést is kapnak. Tanáraink a társadalmi követelményeknek megfele­lően egyetemi vagy katonai akadémiai végzettséggel (van aki mindkettővel) rendelkez­nek, többen tudományos te­vékenységet elismerő cím birtokosai. Nagy tapasztala­tot szereztek a katonai ok­tatás-nevelés szervezésében, vezetésében és végrehajtásá­ban. Az oktatást korszerű tech­nikai berendezések segítik: zártláncú tv-rendszer, egyé­ni és kollektív oktatógépek, különféle laboratóriumok, gyakorló eszközök állnak rendelkezésre. Tanintéze­tünk parancsnokképző főis­kola, így a csapatvezetés el­sajátításához nélkülözhetet­len jól felszerelt gyakorló- pályák, gyakorlóterek, lőte­rek, a néphadsereg kiképző- bázisai biztosítják a jó fel­készülés lehetőségeit. A főiskolán igen sokféle lehetőség van a hallgatók egyéni lehetőségének kibon­takozásához. A szakkörök­ben a kultúra szinte vala­mennyi területére kiterjedő tevékenység folyik. Az Or­szágos Tudományos Diákköri pályázatokban, a kulturális fesztiválokon, a sportverse­nyeken hallgatóink kiemel­kedő eredményeket érnek el. Szabad idejük hasznos eltöl­téséhez Szentendre, a Duna­kanyar és Budapest közelsé­ge igen kedvező lehetőséget nyújtanak. A tiszti hivatás igen sok­oldalú felkészítést kíván: a parancsnok egyszemélyi ve­zető. Tisztté avatása után azonnal hozzá hasonló korú fiataloknak lesz nevelője, ki­képzője, gondoskodni kell róluk, fegyelmet kell tarta­ni, sok milliós értékű tech­nikát bíznak rá, amit bal­esetmentesen kell üzemeltet­ni. Harminc év alatt az egy­szerű harci eszközöktől az összetett fegyverrendszere­kig fejlődött a haditechnika, az ezeket irányító, kiszolgá­ló ember is más mint há­rom évtizede volt. Társa­dalmunkban ma még maga­sabb műveltségű, igényesebb, a mozgalmi életben jártas fiatalok nőnek fel, akiket a tiszt a legmegtisztelőbb ál­lampolgári kötelezettségük gyakorlatára készíti fel: a szocialista haza megvédésé­re. Ez a fegyverek kezelése mellett elsősorban tudatos hazafiságuk, proletár inter­nacionalista helytállásuk el­mélyítésére irányul. Hallgatóink tanulmányi éveik alatt saját magukban kialakítják azokat a tulaj­donságokat és képességeket, megtanulják azokat a mód­szereket, amelyekkel példa- mutatással társadalmunk alapelveivel összhangban, a szocialista humanizmus alap­ján tudnak foglalkozni a be­vonuló katona fiatalokkal. Azok, akik végig éltük a néphadsereg, ezen belül a tisztképzés harminc év alatt végbemenő fejlődését, a mai fiatalokra — hallgatóinkra — tekintve biztosan mond­hatjuk : elkötelezett, mind szélesebb és alaposabb mű­veltséggel, jó felkészültség­gel rendelkező, szilárd helyt­állásé tisztek kerülnek a fegyveres erők alegységeihez és nevelnek hazájukat sze­rető, azt megvédeni tudó fia­talokat. □ szocialista tisztképzés ezzel tudja tisztesség­gel ünnepelni fennál­lásának harmincéves évfor­dulóját: a dolgozó nép szol­gálatában ! Erdei László ezredes SZOT-kiadvány időszerű gondokról A nemrég megjelent SZOT- alapszervezeti tájékoztatóban (1977/6) mindnyájunkat ér­deklő gondokról szólnak a kiadvány szerkesztői. Szó van a társadalmi életünkben egyre fontosabbá váló üzemi demokrácia kérdéseiről, amely a jogok és kötelessé­gek egyaránt pontos ismerete nélkül megvalósíthatatlan lenne. Ezért vállalkoztak a Minisztertanács és a SZOT együttes határozatának köz­lésén kívül a SZOT elnöksé­gének 1977. május 7-i, az üzemi demokrácia fejleszté­sével kapcsolatos szakszerve­zeti feladatok ismertetésére is. A közgazdasági problé­mákból az újítómozgalom eredményeit ismertetik pon­tos statisztikai adatokkal. Hi­ányzik azonban a számok mellől a gondokat és az ered­ményeket magyarázó átfo­góbb értékelés. Az újságok hasábjain nap mint nap olvashatók pana­szos levelek, amelyek a mó­dosított táppénzrendszer hiá­nyos ismeretéből fakadnak. A szakszervezeti szervek kö­telességüknek érzik a moz­galmi munka módszereivel segíteni a dolgozók minél gyorsabb és magasabb szin­tű betegellátását. Ehhez a szakszervezeti munkához ad fogódzót a kiadvány társa­dalombiztosításról szóló ré­sze. A SZOT munkavédelmi osztálya pedig nyílt levélben fordult a szakszervezeti bi­zottságok titkáraihoz a jobb ügyintézés, a dolgozókat ilyen esetben megillető jogok érvé­nyesítése érdekében. A kiadvány végén pedig a Népszabadság és a Népszóvá hasábjairól közölnek váloga­tást, amely a legfrissebb gaz­dasági kül- és belpolitikai kérdéseket tárgyalja.

Next

/
Thumbnails
Contents