Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-23 / 172. szám
IZHilUKfiltj. 1977. Július 23., szombat Tejjé válik a szalma Minden aratáskor visszatérő gondja a mezőgazdaságnak: mi legyen a szalmával? Kint hagyni nem lehet, felgyújtani pazarlás, a begyűjtés pénzbe kerül és még mindig megválaszolatlan a kérdés: mi legyen a szalmával? Egy részét elhasználja a mezőgazdaság alomnak, egy részét kiadják a háztáji gazdaságoknak, de a szalmatermés fele mindeddig felhasználatlan marad. I Kötöttruházati export- termékek Gyuláról Pedig a szalma összetételében hasonlít a szénához. Nagyon sok értékes tápanyagot tartalmaz, ezt azonban az állatok nem tudják közvetlenül hasznosítani. A szalma ugyanis kemény, és nagyon rostos, ezért nehezen emészthető. Mikor eltörik, éles széle felsérti az állatok száját. Így mindeddig csak végszükség esetén etették fel. Amikor nagy volt a takarmányínség, már kísérleteztek azzal, hogy mésztejjel puhítsák, úgy etessék, de ez nem vált be. Feledésbe is merült az egész mindaddig, míg újra takarmányhiány nem fenyegetett. Ekkor ismét megkezdődtek a próbálkozások. De szerencsére a hosszas hazai kísérletek helyett a Füzesgyarmati Lucematermesz- tő Rendszer vásárolt egy dán gyártmányú TAARUP—801 típusú szalmafermentáló gépet és ezt odaadta a nagy- bánhegyesi Zalka Termelő- szövetkezetnek kipróbálásra. Felmerülhet a kérdés: miért éppen a zalkások kapták ezt a drága és nálunk jelenleg még egyetlen gépet. Azért, mert őket szorítja legjobban a takarmánygond. A viszonylag kis területen gazdálkodó szövetkezet 1200 tehenet tart, és mindössze 100 hektáros legelőjük van. Ez jószerével csak arra elég, hogy sétáltassák rajta az állományt, a táplálkozáshoz nem ad elegendő termést. Szalma viszont náluk is van rengeteg, ezért kérték: kezdődjék náluk a kísérlet. Ez a gép munkába állításával kezdődött. A TAA- RUP—801 szállítószalagját egy ember eteti kisméretű szalmabálákkal. Ezt először szecskázza a gép, aztán préseli, nátriumhidroxidot adagol hozzá, keveri, szárítja és mindezen műveletek eredményeként a pneumatikus szállító végén megjelenik a puha, szálas takarmány, a fermentált szalma. Óránként 2,5 tonna szalmát dolgoz fel a dán berendezés, és egy ilyen gép több gazdaság igényeit Is ki tudja elégíteni. Így már gazdaságos az ösz- szesen mintegy másfél millió forintba kerülő gép megvásárlása. Természetesen csak akkor, ha a gyakorlatban is beválik. No, nem úgy, hogy működik, hanem oly módon, hogy az előállított anyagot megeszik az állatok. Erre kezdődött el egy háromhónapos kísérlet Nagybánhe- gyesen, a Zalka Tsz-ben. Az Állattenyésztési Kutató Intézet nézi a takarmányhasznosulást, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet vizsgálja a TAARUP—801-et, a nagybánhegyesiek pedig figyelik miként fogadják az állatok a megváltozott takarmányt. Száz tehénnel folyik a kísérlet, mellettük egy ugyanakkora kontrollcsoportot hagyományos módon táplálnak, ök réti szénát kapnak, míg az előbbiek ehelyett 3—5 kiló fermentált szalmát, természetesen bekeverve a napi abrakadagjukat. Már három hete tart a próbaetetés és a két csoport között nincs különbség. Sőt a szalmával etetettek mintha egy kicsivel több tejet adnának, de ez még nem értékelhető különbség. Mindenesetre eddig igazolta a várakozást a kísérlet. Ez nem meglepő, ugyanis külföldön már régóta üzemszerűen használják ezt az eljárást. A dán tehenek például évtizedek óta szalmát is kapnak és tejtermelésük meghaladja az évenkénti 6000 litert. Nagyon kedvezőek a Német Demokratikus Köztársaságból jött vélemények is. A baráti országban három év óta egyre gyorsuló ütemben vezetik be a szal- maetetéses módszert. Néhány hét után még nem lehet beszámolni az eljárás gazdaságosságáról, a gép megtérülési idejéről. Az azonban biztos, hogy nem lesz ráfizetéses. Olyan anyagokat hasznosít ugyanis, melyekkel eddig nem tudott mit kezdeni a mezőgazdaság. így feldolgozva viszont nemcsak kitűnő takarmány, hanem várható, hogy jelentős exportcikk is lesz. A fermentált szalmaszecskából ugyanis további feldolgozással granulátum készül, mely felkeltette a külföld érdeklődését. Több nyugati ország is érdeklődött már utána és az előzetes kalkulációk szerint az exportált szalmagranulátum tonnánként 6—700 forintos nyereséget hozna. Mindezt tőkés devizában. Most már a szakembereken a sor, hogy mielőbb értékeljék a nagybánhegyesi kísérletet és utána megkezdjék a szalmafermentálás országos bevezetését. Ez elsőrendű népgazdasági érdek, mert így a gabonatermesztés hulladékából, a szalmából nemcsak tej, hanem dollár is lesz. Lónyai László A Gyulai Kötőipari Vállalat termékei, a felső kötöttruházati cikkek, sálak, sapkák, kesztyűk hazánk határain túl is keresett termékek. Az idén a különböző ruházati portékákból 78,2 millió forint értékűt gyártanak, s szállítanak a hazai üzleteken kívül a Szovjetunióba, Lengyelországba, Csehszlovákiába, az NDK- ba, Romániába, Angliába, Jugoszláviába és az északi államokba. A vállalat első félévi tervét teljesítette, exportkötelezettségeit túlszárnyalta. Tavaly 113 ezer dollár értékű terméket exportáltak a tőkés országokba, az év első felében pedig 102 ezer dollárért .szállítottak a nyugati országokba. A KGST-országokba irányuló export értéke meghaladta az 1,3 millió forintot, amely A repce, a zöldborsó és a gabonafélék betakarításával szinte egy időben kezdődtek meg a talajmunkák. Az aratás után a föld egy részét másodvetéssel hasznosítják a nagyüzemi gazdaságok. Ezekhez a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Dél-magyarországi Központja elegendő mennyiségű vetőmagot tud biztosítani, így a különböző hibridkukoricafajtákból is. A jól kiválasztott, időben földbe juttatott másodvetés pótolhatja a belvíz és aszály okozta veszteség egy részét. A vállalat másodvetésre ajánlja a napraforgót vagy ennek borsóval vetett keverékét. Nyári vetésekhez A tavalyi nyáron az esőért könyörgő Kovács Katit idéztük. Az idén már esőben nem is volt hiány. Április 10-től 15-ig 72 milliméter csapadék hullott le, s a megye déli területein ezt még csak befogadta a föld, de az északi részen fekvő szikes, kemény talajok nem szívták magukba a csapadékot. Még május végén, június elején is több a tervezettnél. A félévi célkitűzéseket csökkenő létszámmal valósította meg a vállalat. Az év második felében befejeződött a 30,1 millió forintos beruházás, mely ösz- szeg egyharmadát az új gépek vásárlása tette ki. Elkészül az új háromszintes épület is, így zárt technológiai sor segíti majd a termelést. A több éves hullámvölgyből úgy tűnik kilábal a kötőipari vállalat. Ebben nagy szerepe van a kollektívának és azoknak az intézkedéseknek, melyeket bevezettek. A gazdálkodás javítására fokozták a termelést, anyag- és bérnormákat határoztak meg, a kötőgépeken átálltak a több gépes rendszerre, s csökkent az időbér a darabbér javára. nagyszénási lucerna és fűmag áll rendelkezésre. Hiány csak köles és muhar vétőmagvakból van. Békés megyében 91 különböző bolt forgalmaz vetőmagvakat. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat az év első felében az ezek által megtermelt vetőmagot kiszállította. A boltok már megadták 1978-as igényeiket. Az összes megrendelés eddig 24 százalékkal haladta meg a tavalyit. A megyében egymillió 415 ezer tasak színes csomagolású vetőmagot rendeltek. Ezek csomagolása megkezdődött. Ugyancsak folyamatosan halad a korai vetőmagbúzák tisztítása, fémzárolása. 9000 hektár területen állt a víz. Ez az évenként szokásos 4—6000 hektár műveletlen terület mellett pluszként jelentkezett. Megyénkben az utóbbi években a meliorációs munkára évenként csaknem 70 millió forintot fordítanak a gazdaságok, a nagy belvizes területek miatt. Ebből a komoly beruházási összegből sem jutott arra, hogy a meglevő berendezésekkel az ösz- szes víz alatt levő területet lecsapolják. De az esőzés kihatott a bevetett területekre is. A 40 ezer hektár természeti csapás sújtotta területből 30—35 ezer hektár az, ahol többnyire napraforgó, kukorica és kevés cukorrépa terméscsökkenése 20—80 százalékos a becslések szerint. A másodvetésekkel a termelő gazdaságok igyekeznek a nagy terméskieséseket ellensúlyozni. Sokat számít az év végi egyenlegben az is, hogy az aratás jó eredménye mellett a zöldségtermelés másfélszeresére növekedett az elmúlt évhez képest. Ezzel együtt jelentős a mellékágazatok tevékenysége, a kollektívák együttes takarékossága. * * • A megye keleti részén gazdálkodó szövetkezetek a talajadottságok és vízrajzi helyzet következtében évről évre nagy belvízkárt szenvednek, mely kihat a következő évek eredményeire, a közös gazdaságok jövedelmére. A következő évek feladata tehát az, hogy a belvíz- rendezés mellett a meliorációs munkákat is továbbfejlesszék. Van elég vetőmag a másodvetésekhez Másodvetés és meliorácié Túlteljesítették a féléves tervüket A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat féléves mérlegbeszámolója a napokban készült el és a benne rejlő számok sok érdekes és örömteli változásról tanúskodnak. Az adatok azt mutatják: jól áll a vállalat, piaci pozícióit külföldön és belföldön egyaránt teljesítette. Ebben nagy érdemük van a szocialista brigádoknak és a gyár kom14 százalékkal- — emelkedett a szocialista export, 112 millióról 127 millió forintra. Jelentősen nőtt a tojás exportja is, mely egyre fontosabb árucikke lesz a vállalatnak. Rendkívül kedvelt külföldön a magyar libamáj és ezért jó árat is lehet kapni. A vállalat olasz, francia és nyugatnémet vevőknek szállítja ezt az ízletes csemegét. A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat orosházi gyárában is modern szalagok mellett dolgoznak munistáinak, akik például a meggyőzés erejével segítették a két műszak bevezetését a békéscsabai és az orosházi gyárban. A nemrég életbe lépett műszakpótlék is fokozta a munkakedvet és az idei adatok értékelése előtt el kell mondani azt is, hogy a vállalat fennállása óta még sohasem fizettek olyan magas nyereségrészesedést, mint most márciusban. Mindez azt bizonyítja, hogy a tavalyi év nagyon jól sikerült, és ehhez képest javultak még tovább az eredmények. A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat két gyára: a békéscsabai és az orosházi 31 ezer tonna baromfi felvásárlását tervezi ebben az évben. Ebből eddig csaknem 13 ezer tonnányit dolgoztak fel. Ez kevesebb, mint a terv fele, de a baromfi „szezonális cikk” és a második fél évben mindig sokkal többet dolgoznak fel, mint az elsőben. Az elmúlt évi adattal, a 11 370 tonnával összehasonlítva viszont látható, hogy az idén az első hat hónapban 15 százalékkal növekedett a felvásárlás, így biztos, hogy túlteljesítik az éves tervet is. Még nagyobb arányú a tojásfelvásárlás emelkedése: 17 százalékos. Az év végéig tervezett 115 millió darabnak már több mint a felét, 69 milliót vásároltak fel. Kedvező, hogy az idén növekedett az átvett ba- romfik átlagsúlya, és ez fokozza a termelékenységet. A termelőkkel igyekszik minél jobb kapcsolatot kialakítani a vállalat. Azoknak a partnereknek, akik ötéves szerződést kötnek velük, kilónként 10—40 filléres felárat fizetnek és ez sok milliós többletjövedelmet jelent. Az egyre nagyobb mennyiségű áru feldolgozása közben nem feledkeznek meg a minőségről sem: ezt sikerült a tavalyi jó szinten tartani. Rendkívül dinamikusan növekedett a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat exportja, elsősorban az, amely a tőkés államokba irányul. Az elmúlt évihez képest 93,8 százalékkal szállítottak többet az első félévben. Tavaly 271 millió, az idén 526 millió forintért vásároltak tőlük a tőkés országok. Szerényebb arányban — Az üzembe helyezett új feldolgozó vonalak, a korszerű technológiák eredményeként javult az anyagkihozatal is, 1,4 százalékban. Ez szemléletesebben fogalmazva 1895 mázsa élőbaromfinak megfelelő mennyiségű megtakarítást jelent, ami teljesen az eredményt növeli. Mint ahogy az is növeli az eredményt, hogy a javuló mutatókat gyakorlatilag változatlan létszámmal sikerült elérni. Mindez nem mondható el a bérről, ugyanis a tavalyihoz képest 13,6 százalékkal nőtt a bérszínvonal. Ehhez a számhoz azonban el kell mondani, hogy azért ilyen magas, mert az új feldolgozó építése során rengeteget túlóráztak a dolgozók. Csökkent viszont a termelés érdekében elrendelt túlórák száma, és az idén egyáltalán nem kellett vasárnap dolgozni a különböző üzemekben. Az elmúlt évben az előirányzatok túlteljesítésével 1 milliárd 300 millió forint volt a vállalat termelési értéke, az idén 1 milliárd 385 millió forintot terveztek. Ma már biztosra vehető, hogy ezt is túlteljesítik, mert a féléves adatok azt mutatják, hogy a tavalyi 532 millióval szemben az idén eddig 592 millió forintnyi értéket állítottak elő. Szépen példázza a fejlődést, hogy egy dolgozó az elmúlt évben 279, az idén már 303 ezer forint értékű munkát végzett fél év alatt. Mindezek után nem meglepő, hogy nagyon jó a vállalat mérleg szerinti eredménye is. Míg 1976-ban 18 millió forint volt, az idén már 22,7 millió forint. Ez csaknem fele az éves tervben előirányzott 46,6 millió forintnak, és mert mint mondottuk, a második fél év mindig erősebb a baromfiiparban, biztos, hogy ezt az előirányzatot is túlteljesítik. Még sorolhatnánk sokáig a mérlegbeszámoló számait, de nyilván ennyiből is látszik: kitűnően kezdte az évet a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat. Az 1560 dolgozóra most az a feladat vár, hogy tartsa, sőt fokozza az ütemet és így tegyen meg mindent az éves terv túlteljesítéséért. L. L. Óránként 2,5 tonna szalmát dolgoz fel a TAARUP—801 fermentáló gép Sz. J.
