Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-22 / 171. szám

1977. július 22., péntek o Penzában jártak Szerdán az esti órákban érkezett meg a testvéri Penza me­gyéből Békéscsabára a Békés megyei úttörők húsztagú cso­portja. A pajtások Roczkó Milán és Mravik Anna vezetésé­vel 17 napot töltöttek Penzában. Ugyanakkor, július 2-án a penzai úttörők és komszomolisták 21 tagú csoportja érke­zett, élén Dolzsikova Olga Szergejevnával megyénkbe. A penzai vendégek július 21-én, tegnap este utaztak haza. Felvételünk a Békés megyei úttörők megérkezésének pilla­natait örökítette meg. A hazaérkezőket a penzai fiatalok is köszöntötték a Szabadság téren, „fis ti hogy éreztetek ma­gatokat nálunk f» kérdezi Orsolya Marinától Fotó: Veress Erzsi Néprajzi tábor Battonyán A Kulturális Minisztérium nemzetiségi osztálya, a Ma­gyarországi Románok De­mokratikus Szövetsége és a Békés megyei Múzeumi Szer­vezet közös rendezésében július 25-én Battonyán kez­di gyűjtőmunkáját a honis­mereti és néprajzi ifjúsági tábor tizennyolc középiskolai részvevője. A gyulai román tanítási nyelvű gimnázium és a bat- tonyai Mikes Kelemen Gim­názium tanulói a Magyaror­szágon élő románok hagyo­mányos paraszti kultúráját gyűjtik. Ugyanakkor előadá­sokat is hallhatnak a két­hetes tábor ideje alatt olyan előadóktól, mint dr. Kovács Agnes, az MTA Néprajzi Ku­tatócsoportja tudományos munkatársától, dr. Borsai Honától, a Zenetudományi Intézet tudományos munka­társától és több Romániából érkező néprajzkutatótól. Közös beruházások Endrődön és Gyomán Az utóbbi időben növeke­dett Endrődön és Gyomán azoknak a beruházásoknak a száma, amelyeket a két köz­ség együttesen vállalt. Az egyik ilyen a regionális víz­mű építése volt, amely 1974- ben kezdődött, s azóta már az utcákban lefektették a ve­zetékeket, működnek a köz­kifolyók. Ez a beruházás most újabb szakaszához ér­kezett, megkezdik az utcai vezetékről a lakásokba való bekötését. Eddig mintegy 700-an jelentkeztek Endrő­dön, s kérték, hogy vezessék be lakásukba a vizet. A másik közös beruházás a szennyvízgerinc-vezeték építése, amelynek első üte­me most készül. Ez az end­rődi tisztítóteleptől a két község közti területig húzó­dik, ahol a közeljövőben OTP-lakások építését terve­zik. Az első ütem mintegy 14—15 millió forintba ke­rül, a következő években megvalósuló második ütem mintegy 30—35 millió forin­tot emészt fel. Ez a szakasz a már említett két község közti területtől a gyomai für­dőig húzódik. Még egy jelentős munka van most folyamatban End­rődön, a KPM beruházásában szélesítik, felújítják a 46-os számú főközlekedési útvonal átkelési szakaszát. A megye­határtól Gyomáig terjedő szakasz kétharmada már el­készült. Műszakirajz-tanfolyamot szerveznek A műszaki haladás egyik kulcskérdése: van-e kellő számú, megfelelően képzett szakember. Megyénk műsza­ki színvonalának emeléséért mintegy tizenöt éve rendez különböző — vizsgával, bi­zonyítvánnyal járó — tanfo­lyamokat az MTESZ egyik tagcsoportja, a Gépipari Tu­dományos Egyesület; eddig egyebek között — több mint kétszáz művezetőt, több mint ezer hegesztőt, sok meóst, technikust képeztek ki. A gépipari vállalatoknál folyó műszaki képzést kí­vánja fokozni, szorgalmazni a Kohó- és Gépipari Minisz­térium egyik új egysége is, a KGM Módszertani és To­vábbképző Intézet Ez a szervezet — többek közt — éppen a GTE megyei cso­portjaival működik majd együtt a települések, me­gyék, tájegységek hatéko­nyabb műszaki káderfejlesz­tésében. A GTE idei oktatási prog­ramjában most egy műsza- kirajz-tanfolyam van soron. Augusztus 15-ig jelentkez­hetnek az egyéves (kezdő) tanfolyamra azok — elsősor­ban a fiatalok —, akik a műszaki rajzolói munkához kedvet, tehetséget éreznek. A jelentkezőket természete­sen a küldő üzemek, válla­latok is támogathatják (pl. a mintegy ezer forintos rész­vételi díj átvállalásával), részt vehetnek azonban az ilyen kedvezményt nélkülö­ző dolgozók is, minthogy a foglalkozásokat — hetente két alkalommal — a késő délutáni órákban rendezik, igazodva a közlekedési lehe­tőségekhez is. A tanfolyam elvégzéséről — sikeres vizs­ga esetén — a KGM Mód­szertani és Továbbképző In­tézete ad bizonyítványt. A közeljövőben részletesen is tájékoztatja erről a vállala­tokat, üzemeket a GTE; az érdeklődők mindamellett a békéscsabai Technika Házá­ban (István király tér 8.) is kaphatnak bővebb felvilágo­sítást. Őslénytani szenzáció Japánban Békéscsabán próbálnak a külföldi népi táncosok Alföldi és Békés megyei táncokat tanulnak a nemzetközi néptánctanfolyam hallgatói a Megyei Művelődési Központban. Born Miklós, a Balassi Táncegyüttes vezetője, Kolorovsz- fci Mária és Miinár Pál szólótáncosok oktatják a részvevőket. Képünkön Mlinár Pál cso­portja Fotó: Gál Edit Halászok által kifogott, ed­dig ismeretlen hatalmas ten­geri állat teteméről készített fényképeket és rajzokat mu­tatott be nézőinek szerdán este a japán állami televí­zió. Az őslényre emlékeztető állatot erősen bomlásnak in­dult állapotban a Zuijo Ma­ra japán halászhajó matró­zai még három hónappal ez­előtt Üj-Zéland partjainál fogták ki, de nem sokkal ké­sőbb vissza is dobták a ten­gerbe, mert attól tartottak, hogy beszennyezi a többi zsákmányt. A rendelkezésre álló rövid idő alatt a kapi­tány színes fényképeken és rajzokon örökítette meg a furcsa szörnyét, és ezeket a hajó hazaérkezése után szakértőknek adta át. A televízióban a kapitány elmondotta, hogy a tetem tíz méter hosszú volt, és becs­lése szerint két és fél tonna súlyú lehetett. Jaszuda pro­fesszor, a tokiói haltani inté­zet igazgatója, aki szintén megjelent a képernyőn, a leletet nem tudta azonosíta­ni semmilyen általa ismert halfajtával sem és nem zár­ta ki annak lehetőségét, hogy az állat egy kiveszettnek hitt faj fennmaradt egyed e. Sikama professzor, a koka- hami egyetem őslénytani in­tézetének vezetője a fényké­pek és a rajzok alapján az eddig ismeretlen lényt az ugyancsak a földtörténeti középkorban élt plesiosaurus nevű őshüllők családjába sorolta. „Ha igazolni lehet, hogy a japán hajó zsákmá­nya valóban a plesiosauru- sok leszármazottja, akkor az évszázad legnagyobb őslény­tani felfedezésének lehetünk tanúi” — jelentette ki a professzor. A törvény az emberért van özérzetünket annyi do­log befolyásolja, hogy lehetetlenség lenne mindet felsorolni. Függ pél­dául a jogszabályoktól, a hatósági ügyintézéstől. A pa­ragrafusok behálózzák éle­tünket. Lehet amiatt berzen­kedni, de a jogszabályok nél­kül egyetlen szervezett tár­sadalom sem létezhet. Általá­ban nem is a jogszabályok ellen szól valaki, ha baja van a hatósággal, hanem a jog- alkalmazás körülményeivel nem tud megbarátkozni. Emiatt olykor rosszul érzi magát, nyugtalan. Az állampolgárok közérze­te nem magánügy, különösen üyen szempontból nem. A társadalmi szervezetek, a minisztériumok, a tanácsok állandóan figyelik, hogy bü­rokratikus kinövések ne rontsák a közhangulatot, a munkakedvet. Nem véletlen ez, s nem külön program alapján mérettetik meg időn­ként a hatósági munka. Mert az állami szervezetek a ha­tósági eljárásokban az ügy­intézéssel alakítják kapcsola­taikat az emberekkel. De ennek során más is történik. Az állampolgárok segítséget kapnak jogi ismereteik gya­rapításához. Szükség is van erre, mert a jogszabályokból olyan dömping éri a hivata­lokat, az igazgatási appará­tusokat, hogy még a szak­emberek sem tudnak mindig lépést tartani a paragrafus- áradattal. Visszatérő panasz a túlszabályozottság. Sokan túlbecsülik a jogi szabályozás lehetőségeit, holott legtöbb­ször vezetési, szervezési mód­szerekkel jobban meg lehet­ne oldani a problémákat. A rendeletek között nehéz el­igazodni. A nehéz tájékozó­dás akadályozza a központi elgondolások széles körű megismertetését, de akadá­lyozza az állampolgárokat is abban, hogy minden eset­ben tisztában legyenek jo­gaikkal — így kötelességeik­kel is. Példaként említhet­ném annak az embernek a történetét, aki napokig nem tudott aludni egy hivatalos értesítés miatt Nem tudta le­hunyni a szemét, mert nem értette az írás szövegét. At­tól tartott, valami nagy sza­bálytalanságot vétett, és ezért kérte a tanács megjele­nését. Amikor az irodában magyarra fordították a fel­szólítást, akkor tudta csak meg, hogy a földadó össze­írása miatt kellett megjelen­nie. A minisztériumok prog­ramjukban állandóan hang­súlyozzák : a jogszabályok­nak közérthetőnek kell len­niük. Sőt, a Pénzügyminisz­térium — Grétsy László nyelvész szerkesztésében — tavaly kiadta a Hivatalos nyelvünk kézikönyvét, ami gyorsan elfogyott. De g jogi nyelv körüli viták alig mér­séklődtek. A nyelvi bonyo­lultság nehezíti az ügyinté­zést. Például a kisajátítási jogszabály értelmezése nem egyöntetű. A szakemberek napokig el tudnak vitatkozni egy-egy paragrafusról. Nem­egyszer a kisajátítások ezért elhúzódnak, s az építési te­rület elkészítése késik. Az élet pedig nem tűri a túlszabályozottságot. Annyira sokrétű, sokarcú, hogy nem lehet aprólékos szabályokba szorítani. A hibák elkerülése általában rugalmasságot kö­vetel. Természetesen kár lenne az adminisztrációt fe­leslegesnek, szükségtelennek feltüntetni. Adminisztráció nélkül nincs állami és gaz­dasági élet. De meg kell kü­lönböztetni a szükségest a feleslegestől és figyelni kell az elkerülhetőre, a feleslege­sen bonyolultra. A rugalmasság azonban nem mehet a törvényesség rovására De sok esetben a paragrafusokhoz való betű szerinti merev ragaszkodás a jogalkalmazásban kifejezésre szánt szellemi érvényesülést féKezi. Legrosszabb esetben lehetetlenné teszi egy'rende­let hatásosságát. A törvé­nyek, a rendelkezések szelle­me magában foglalja a szo­cializmus humanitását, s azt az elvet, hogy minden az emberért történik. A szabá­lyok lehetőséget adnak, hogy a jogalkalmazók figyelembe vegyék döntésüknél az ügy­felek érdekeit, személyi kö­rülményeit. Azonban gyak­ran elmarad a méltányosság lehetőségének kihasználása. Nyilvánvaló, mert úgy na­gyobb lenne a felelősség. Könnyebb a paragrafusokat betű szerint venni, mint töb­bet mérlegelni, és személy­re szólóan dönteni. Kényel­mesebb a hivatali vasálarcot feltenni, mint az élethez igazodva, a paragrafusok szellemében eljárni. A szo­cializmus körülményei kö­zött azt várja a társadalom, hogy a jogalkalmazók min­dig és mindenkor hű meghal- lói legyenek a törvényeknek. Ami ebben a megfogalma­zásban azt jelenti: a jogsza­bályokat a társadalmi rendel­tetésnek megfelelőien alkal­mazzák. A jogpolitika érvé­nyesítése nem lélektelen jo­gászi munka, legalábbis nem szabad, hogy az legyen. Ami­kor hivatalokban, irodákban egy-egy rendeletet, törvényt végrehajtanak, akkor a poli­tikát valósítják meg. A rugalmasabb feladatmeg­oldás egyszerűsíti az ügyin­tézést. Alapvető politikai ér­dekeink ezt diktálják. De az egyszerűsítéssel egyenes arányban növekszik a fe­lelősség. A túlzott adminiszt­ráció egyik sarkalatos hibá­ja, hogy elmossa a felelőssé­get, mert rendkívül megoszt­ja azt. 0 X1. pártkongresszus határozatai is nagy fontosságot tulajdoní­tanak annak, hogy az álla­mi és társadalmi élet min­den területén megszüntessük a hatékonyságot rontó oko­kat, az ésszerű megoldások alkalmazásával. Nem vélet­lenül hangsúlyozza a kong­resszus határozata, hogy: „Egyszerűsíteni és gyorsítani kell az ügyintézést, növelni a közszolgálat kulturáltságát. Államigazgatási szerveink szüntessék meg, hogy mun­kájuk helyenként tapasztal­ható bürokratizmusa, nehéz­sége rontsa az állampolgá­rokkal való kapcsolatukat. A párt-, az állami és gazdasági intézmények szálljanak ha­tározottan szembe ezekkel a jelenségekkel.” Halász Miklós Őrsvezetők táborban Ünnepélyesen megnyílt tegnap Gyulán a remetei ne­velőotthonban a városi úttö­rő őrsvezetőtábor. A fiatalok két hetet töltenek itt ismer­kedve az 1977/78-as úttörőév feladataival. Persze nemcsak tanulás jut osztályrészül, emellett különböző kulturális és sportprogramban vesznek részt. A már hagyományos tábortűzön kívül VIT-estet tartanak, „Októberi tettek” címmel akadályversenyen vesznek részt, találkoznak munkásőrökkel, megismer­kednek az „Edzett ifjúsá­gért” sportmozgalomnak az úttörőkre vonatkozó felada­taival. A városi úttörőelnökség rendezésében rendezett tá­bor fiataljai a hagyomá­nyoknak megfelelően műso­ros tábortűzzel búcsúznak.

Next

/
Thumbnails
Contents