Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-22 / 171. szám

V 1977. július 22., péntek Munkában a festők. Dombegyháza közterületein festik a ku­takat és a kerítéseket Fotó: Veress Erzsi Lakások szövetkezéssel Dombegyházán Dombegyházán, a művelő­dési ház mögött újonnan épült kétszintes házsor húzó­dik, olyan, amilyet elképze­lünk a jövő falujának köz­pontjaként. Nem nehéz meg­találni a lakásszövetkezet el­nökét, Fülöp Sándort, aki egyben a termelőszövetkezet elnöke is. — Az ötletet az adta, hogy a szövetkezetnek jól képzett szakemberekre van szüksége, viszont fiatalokat idehozni, letelepíteni csak a lakás biz­tosításával lehet. Ezért hatá­roztunk úgy — a járásban elsőként —, hogy lakásszö­vetkezetet hozunk létre cél­jaink megvalósítására. Eddig 12 lakás készült el, három­szobásak, összkomfortosak. Ebből négyet az idén tavasz- szal adtunk át. Aránylag kedvező helyzetben voltunk és vagyunk, hiszen a tanács is támogatta törekvésünket, s a telkekhez olcsón jutot­tunk hozzá. A termelőszövet­kezet építőbrigádja volt a kivitelező, s ennek is kö­szönhető, hogy egy-egy há­romszobás lakás ára itt alat­ta maradt a városokban épü­lő hasonló lakások árának. Az is kedvező volt számunk­ra, hogy nem húzódott éve­Kereskedelem A Békés megyei Élelmi­szer Kereskedelmi Vállalat ez évi célkitűzései között — a kormányprogramnak meg­felelően — fontos szerepet kapott a zöldség, gyümölcs felvásárlásának, értékesíté­sének fokozása. Ezt egyebek mellett úgy valósítják meg, hogy növelik azoknak a bol­toknak a számát, ahol min­den kistermelőtől készpénz ellenében átveszik a gazda­ságban megtermelt árukat. Ha a minőség megfelelő, a legkisebb — mindössze egy kilogrammos — mennyiséget is megveszik. Olyan sikeres­nek bizonyult a boltokban történő felvásárlás, hogy ed­dig burgonyából 30, zöldség­ből 130, gyümölcsből pedig 50 mázsával nagyobb meny- nyiséget vásároltak, illetve árusítottak az üzletekben, mint az elmúlt év azonos időszakában. A jelentős mennyiségű növekedésen túl az sem elhanyagolható, hogy a vállalat árirányító szere­pének eredményeként a zöldség és gyümölcs ára tíz százalékkal alacsonyabb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Hozzájárult a felvásárlás és forgalmazás növeléséhez az a vállalati ösztönzés is, hogy 20 ezerről 40 ezer forintra növelték a célprémium összegét. kig a kivitelezés, egy-egy négylakásos tömb 15—16 hó­nap alatt készült el. További terveinkben újabb 60 lakás felépítése szerepel. Nem kell nagy propagandát kifejteni, hogy gazdát talál­junk hozzájuk. Még olyanok is bejelentették igényüket a fiatalok közül, akik koráb­ban eltávoztak a községből, reménytelennek látva itt helyzetüket. Most lassan „visszaszivárognak”, mert mint az egyik gépkocsivezető mondotta: Békéscsabán csak 5-6 év múlva juthatna la­káshoz, itt viszont másfél-két év alatt beköltözhet Hama­rosan megkezdjük a kétszer négylakásos tömb építését, s ezeket folyamatosan követi majd a többi. Eredményein­ket látva a járásban újabb lakásépítő, karbantartó szö­vetkezet alakul meg. Jól­esik, hogy példánkat többen követik, hiszen ez is bizo­nyítja, hogy érdemes volt el­indulni ezen az úton, mert az egyéni haszon a közösségben is megtermi gyümölcsét a jobb szakemberellátásban, a fiataloknak a községhez való kötődésében. B. O. fogyasztókért A nagyobb élelmiszerbol­tokban bevezették az úgy­nevezett tálcás rendszerű húsértékesítést. így a legke­resettebb húsféléket ott is meg tudják vásárolni, ahol szakbolt nincs a . közelben. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a vásárlók körében nagy sikere van a kezdeménye­zésnek. A dolgozó nők be­szerzési gondjainak enyhíté­sére a vállalat kapcsolatot létesített a Békéscsabai Kö­töttárugyárral és a gyulai megyei kórház vállalati szakszervezeti vezetőségével, hogy a dolgozók rendelései­ket az üzemben megkaphas­sák. A kórháznál ez már megvalósult. Tervükben sze­repel ennek a szolgáltatás­nak a szélesebb körben való kiterjesztése. A vállalat üzletpolitikájá­nak egyik leglényegesebb pontja, hogy Békéscsabán az Univerzállal együtt épülő 100-as számú ABC-áruházat még ez évben átadják a for­galomnak. Ezzel a város központjában, a Tanácsköz­társaság úton a megye leg­nagyobb ABC-áruháza áll majd a vásárlók rendelke­zésére 1000 négyzetmétes alapterületen. Ügy tervezik, hogy ebben az áruházban az eddig nyújtott kereske­delmi szolgáltatások számát a duplájára növelik. B. O. Csereüdülés az NDK-ban, hétvégi pihenés Gyopároson Ilyenkor, a nyári munkák kellős közepén kevesen gon­dolnak a pihenésre, az üdü­lésre a mezőgazdasági üze­mekben, hiszen mindennél fontosabb a termés gyors betakarítása, hogy minél ha­marabb biztos helyre kerül­jön a mag, a mindennapi kenyérnek való. Am, ha mégannyi is a munka, azért az üdüléshez is hozzájutnak a mezőgazdasági dolgozók a nyári hónapokban, s nem­csak télen — bár zömmel olyankor mennek, hiszen ak­kor több az idő. A szakszer­vezeti és munkahelyi veze­tők gondoskodnak arról, hogy az ország legszebb tá­jaira eljuthassanak a mező- gazdaság dolgozói. Mikép­pen gondoskodnak erről az Orosházi Állami Gazdaság­ban, azt dr. Násztor Sándor igazgatótól és a gazdaság üdültetési felelősétől tudtuk meg. Az Orosházi Állami Gaz­daság nem nagy, mindössze 650 állandó dolgozója van, így a szakszervezeti beuta­lókban sem bővelkednek. Az idén a MEDOSZ-tól 40 be­utalót kaptak, s ez átlago­san minden évben azonos. A 40 beutalóból öt családos, amelyeket mindenkor első­sorban a többgyermekesek­nek adnak át. Tavaly példá­ul nyolc többgyermekes csa­lád részesült üdültetésben a 27 közül. Ezenkívül hat gyermekbeutalót is kaptak az idén, amit szintén a nagy- családosok gyermekeinek juttattak, sőt akinek anyagi segítségre volt szüksége, an­nak segélyt adtak, és a gyer­mekek utazási költségét is megtérítették. A gazdaság dolgozói a be­utalások révén az ország legkülönbözőbb tájaira is el­jutnak: Sopronba, Kőszegre, a Duna-kanyar üdülőhelyei­re és Budapestre, az új ró­zsadombi üdülőbe is. A mezőgazdasági dolgozók ki vannak téve az időjárás viszontagságainak. A szerve­zet hamar károsodik, nem ritka az izületi és reumás megbetegedés. Sokaknak jól jön tehát az a kedvezmény, hogy a gazdaság minden év­ben kap szanatóriumi, gyógyüdülőhelyi beutalókat is. Többek között: Párádra, Hajdúszoboszlóra, Hévízre, Harkányba és megyénk für­dővárosába, Gyulára. Mint általában sok hason­ló munkahelyen a korábbi években, ebben a gazdaság­ban is sokszor szinte rá kel­lett beszélni az embereket arra, hogy üdülni menje­nek. Most viszont egyre na­gyobb az ilyen irányú igény. A gazdaság vezetői és a szakszervezeti bizottság ép­pen ezért gondoskodott ar­ról, hogyan lehetne még jobban kiszélesíteni az üdü­lési lehetőségeket. A termelő munka révén már régebben kialakult a jó kapcsolat az NDK egyik gazdaságával. Egy látogatás során született meg a gon­dolat, hogy miért ne lehet­ne csereüdültetést szervezni. Az orosházi gazdaságnak Gyopároson, a tó közelében van egy. szép fekvésű telke, épülettel. Hétvégeken jár­tak is ide néhányan, bár nem volt eléggé kihasználva. Az idén úgy gondolták, jó lenne bővíteni, szépíteni, és ehhez kérték a szocialista brigádok társadalmi segítsé­gét. A dolgozók vállalták a munkát. Tataroztak, festet­tek, kerítést építettek, par­kosítottak. A társadalmi munka értéke csaknem 200 ezer forint. A hétvégi pihenőben most már nyugodtan fogadhatnak külföldi vendégeket is. Ter­mészetesen az elsőbbség mindig a többgyermekes családoké. Egyszerre négy család üdülhet korszerű kö­rülmények között, ahol konyhai felszerelés, a fiata­loknak csónak, lengőteke és egyéb sportfelszerelés áll rendelkezésére. A cél kettős volt: rászok­tatni a dolgozókat, hogy nemcsak üdülni lehet, ha­nem a szabad szombatokat kihasználva helyesen gazdál­kodni az idővel, hétvégeken kellemesen, sportolással, já­tékkal, pihenéssel tölteni az időt, friss levegőn, egészsé­ges környezetben. A másik cél: hogy az NDK-beli vendégeket itt he­lyezhessék el, ugyanakkor a Harz-hegység szépséges vi­dékén üdülhetnek cserében az orosházi gazdaság dolgo­zói. Évente 18—20-an vehet­nek részt ilyen csereüdülé­sen, méghozzá csekély térí­tésért, hiszen az ellátásról a vendéglátó gazdaság gondos­kodik, a dolgozóknak csu­pán az útiköltséget kell megtéríteni. Az első NDK- beli csoport július 26-án ér­kezik, innen pedig augusz­tusban mennek a csereüdü­lők. Baráti összejövetelekre és brigádtalálkozókra is lehető­séget ad ez a hétvégi üdü­lőtelep — s ez a harmadik, nem titkolt cél. Ezt ki is használják, legközelebb jú­lius 29-én a szocialista bri­gádok szerveznek ilyen ta­lálkozót Gyopároson. Üdülésre a gazdaság éven­te 45 ezer forintot költ, a gyopárosi telep fenntartásá­ra és üzemeltetésére 20 ez­ret. A fejlődés nem áll meg. Jövőre tovább akarják bő­víteni az üdülési lehetősége­ket az Orosházi Állami Gaz­daságban. Kasnyik Judit Június 6-án töltötte be 102. évét Gyulán, özv. Hoffmann Antainé. A matróna éveihez képest jól érzi magát, nem be­tegeskedik. Nemrégiben családias ünnepség keretében gyer­meke, három unokája, hat dédunokája, négy ükunokája kí­vánt az ünnepeltnek hosszan tartó egészséget Fotó: Béla Ottó Tanácstagok és a népfrontmozgalom Az 1971-ben hozott tanács- törvény több intézkedés mellett lényegesen megvál­toztatta a tanácsok szerepét. Erősödött a népképviseleti jelleg, kiteljesedett az ön- kormányzat és növekedett a pártirányítás szerepe. o Szegfű István, a Hazafias Népfront Békés megyei bi­zottságának titkárhelyettese ezeket a területeket jelölte meg, amelyeken a legna­gyobb feladatok megoldásá­ban a tanácsok bátran szá­míthatnak a népfrontokra, mint a társadalom legszéle­sebb rétegeit magába fogla­ló tömegmozgalomra. Ilyen bázist jelent a HNF a válasz­tások előkészítésében és le­bonyolításában, sőt indokolt esetben jogosan kezdemé­nyezheti például a szakigaz­gatási szervek vezetőinek visszahívását is. Általában jellemző, hogy az új tanácstörvény beveze­tése után tapasztalt „labi­rintus” megszűnt. Az állami támogatás viszont továbbra is megmarad; a rendelkezés­re álló anyagi eszközök el­osztásában és felhasználásá­ban mind kevesebb tanácsi vezető várja a „föntről” ér­kező utasításokat. Ezeknek az állami szerveknek az irá­nyítói ugyanis nehezebben szoknak hozzá az önállóság­hoz. A népfrontgyűléseken, a fórumokon az emberek megismerik az irányítás rendszerét és ezáltal jobban el tudnak igazodni a tanácsi ügyintézésben is. A törvény megjelenése után az egy-két évig mutatkozó bizonytalan­ságok megszűntek, mert egy­re többen megértik annak je­lentőségét, s mert a tanácsok jobban figyelembe veszik sa­játos körülményeiket, ezáltal a saját területük gazdái lesz­nek. Konkrétan: soha ennyi nyílt tanácsülést nem tartot­tak megyénkben, mint mos­tanában. Ez is igazolja, hogy a szakigazgatási szervek mind jobban igénylik a la­kosság részvételét a feladatok megoldásában, őszintén el merik mondani problémái­kat, s ezeket azután a taná­csi vezetők a tervek összeál­lításakor messzemenően fi­gyelembe veszik. o Az említett törvény a kö­zös tanácsú községekre köte­lező jelleggel írja elő a falu­gyűlések megtartását. Az el­múlt esztendőben összesen 47 falu- és úgynevezett részfa­lugyűléseket tartottak Békés megyében. A népfront — az igények differenciálása, a panaszok csoportosítása ér­dekében is — több tanácsi választókerületben rétegen­ként hívja össze a lakosokat, így kerülhet sor külön-külön a nemzetiségek, az egészség- ügyi dolgozók, a pedagógusok és más csoportok fórumaira. Vésztőn 1976 őszén öt részfa­lugyűlést tartottak. Ezeken többek között a fejlesztési tervek megvitatása, a társa­dalmi munka értékelése és egyéb téma szerepelt a prog­ramban. Tegyük föl, hogy egy egészségügyi intézmény felépítéséhez szükséges pénznek csak 30 százalékát tudja a tanács községfejlesz­tési alapból fedezni. A hiány­zó 70 százalékot társadalmi munkával, a gazdasági egy­ségek támogatásával lehet előteremteni. Nem is kell kü­lönösebben hangsúlyoznunk, milyen jelentős a lakosság ilyen jellegű tájékoztatása Előfordult, hogy egy-egy gyűlésen a népfront titkára elnökölt. Ez kezdetben nem tetszett egyes tanácsi veze­tőknek. Most már más a helyzet. Mert bebizonyoso­dott, hogy a népfront segítsé­gével könnyebbé vált a mun­ka. Egy-egy ilyen falugyűlés nem csak gazdasági, hanem politikai tényezővé lett az utóbbi időben. Általános je­lenség, hogy a tanácstagok közéleti szereplése javult, de a gyűlések látogatottsága még sok kívánnivalót hagy maga után. Gyakran csak 75—85 százalékos részvétellel lehet számolni. A közömbös­ség, a hozzá nem értés, a je­löltség fogyatékosságai mind-mind olyan tényezők, amelyek kedvezőtlenül hat­nak a hiányzók közéleti te­vékenységére. Néhányan, no­ha jól megállják helyüket a munkában, és vallják álla­munk, pártunk politikáját, mégis alkalmatlannak bizo­nyulnak erre a tisztségre. Egyesek az évenként esedé­kes tanácstagi beszámolókat sem tartják meg körzetük­ben. Szerencsére nem ez a jellemző, hanem az, hogy a többség derekasan dolgozik és aktívan vesz részt a köz­életben. o Az öt évre szóló tanács­tagi megbízatás felénél tar­tunk. Az eltelt két és fél év alatt bebizonyosodott, kik az inaktív tanácstagok, akikkel a népfrontbizottságok elbe­szélgetnek. A munka jobb el­látására szolgálnak azok az összejövetelek, amelyekre meghívják a 30 éven aluli korosztály képviselőit, vala­mint a női tanácstagokat is. Az ilyen réteg jellegű fóru­mokat követik azután a falu­gyűlések és a tanácsi gyűlé­sek. A lakótelepeken élő em­berek véleményeit, javasla­tait meghallgatva már eddig is nagyon sok tervmódosítást kellett végrehajtani. Sok szempontból fontos megér­tetni az emberekkel, hogy az nem ellenkezik a művelődés- politikai célkitűzéseinkkel, ha az ivóvízhálózatot és nem a kultúrházat építjük meg előbb. A községfejlesztésre fordítható összeg nagyságát nem, de az épülő létesítmé­nyek fontossági sorrendjét — az ésszerűség és a szükség- szerűség határán belül — meg lehet változtatni. Szegfű István titkárhelyet­tes megelégedéssel beszélt a végrehajtó bizottságok és a népfrontelnökségi ülések együttes tartásáról. Ezt a ki­alakulófélben levő remek kezdeményezést tartalmában még jobban lehetne fokozni. Gyakorlati tapasztalatok iga­zolják: jól bevált módszer az, ha egy-egy tanácstag mellé népfrontaktívát jelöl­nek ki, ha a népfrontbizott­ság vagy az -elnökség nem csak részt vesz, hanem maga is segít fogadóórák, tanácsta­gi beszámolók és egyéb fó­rumok megszervezésében. ♦ A jobb együttműködés, a közös tenniakarás érdekében még örvendetesebb lenne, ha a tanácselnökök, az egyes osztályok vezetői és munka­társai mind több segítséget kérnének a népfronttól. Bukovinszky István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents