Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-21 / 170. szám
1977. július 21., csütörtök Hétköznapi ünnep Bucsán Keresem az MSZMP bu- csai községi titkárát. Az iroda ajtaja zárva. Megyek a tanácsházára. Szerencsém van, a tanácselnök éppen akkor kíséri ki vendégét, nem kell várakozni. — Egymásnak adjuk a kilincset. így van ez mindig? — Hát — és invitál befelé. Nem is kell folytatnia, értem ebből a rövid, hangsúlyozott szóból a lényeget. Hogy bizony sok hivatalos és nemhivatalos látogatóval kell foglalkozni nap mint nap. Rágyújt — ki tudja hányadikat szívja, pedig még kora délelőtt van — a mennyezet felé fújja a kékes füstöt. — Mi újság a községben? — ismétli a kérdést. — Valami mindig történik. Legnagyobb esemény nálunk is, mint szerte az országban, az aratás, a kenyérnekvaló betakarítása. Volt egy tűz is, szerencsére nem okozott nagyobb kárt. Akárhogy vigyáz az ember, mégis előfordulhat. Egy nagyobb gabonatáblában a traktorból kipattanó szikra lobbantot- ta lángra a búzát. Szerencsére ott volt a közelben egy lánctalpas, egy-kettőre körülszántotta a tűz fészkét és amire a tűzoltók kivonultak — pedig elég hamar megérkeztek —, már túl voltak a veszélyen. Az aratás mindig is ünnep volt faluhelyen, az ez még most is. Hiába van hétköznap. A belvizes tavasz ellenére jók a kilátások, a termelőszövetkezet alaposan megszervezte a munkát, megy is minden, mint a karikacsapás, nemcsak az aratás, hanem a szállítás, meg a gépek javítása is. Mintha végszóra várt volna, kopogtatás után belép Földesi György, a termelőszövetkezet párttitkára. — Igyekeztünk, mert tudjuk, fél siker a jó szervezés — mondja, aratunk teljes erővel, nyolc kombájn dolgozik a földeken. Ügy látjuk az eddigiekből, hogy meg is lesz „fejelve” a tervezett 38 mázsás átlagtermés. A szénatermésünk meg olyan, amilyen talán még sohasem volt a bucsai határban. Eddig 50 vagonnal eladtunk, de maradt nekünk is bőven, elég lesz egész évre az állatállománynak. Igaz, az aratás az első, de nem szorul háttérbe emellett a fontos munka mellett a többi ágazat sem. Elég jelentős összegű beruházás folyik, juhhodályokat építünk, mert szeretnénk a jelenlegi 1500-as törzsállományt háromezresre növelni a jövő év végére. Nemcsak munkát, hanem jó keresetet, megélhetést is nyújt tagjainak a szövetkezet. Hogy miből lehet ezt lemérni? Sok mindenből. Például abból is, hogy a postán 10 millió forint körül van a betétállomány, de ez a valóságban több is, hiszen vannak jócskán, akik pénzüket Füzesgyarmaton meg távolabb helyezik el takarékpénztárban. Félszáz személygépkocsi fut a község utcáin, de jóval több a számuk hét végén, amikor a vidékre járók is hazatérnek a faluba, összesen 720 televíziós készülék világít este a lakásokban, s vagy 50 új ház épül ebben az évben fürdőszobával. Igaz, a vízzel itt is vannak gondok, de erről beszéljen ismét Nyilas Péter, a tanácselnök. — Nem is magával a vízzel van itt baj, mert abból bőven ad a kút, 400 köbméter napi teljesítménnyel üzemel. Ez jelenleg fedezi az igényeket. A baj az, hogy itt is elég gázos a víz és emiatt nem lehet a lakásokba bevezetni, csak udvari kifolyót szerelnek be. Nagyon kellene a gázleválasztó berendezés. Meg azt sem értem, hogy miért korlátozzák a bekötések számát Az idén is csak 15-öt engedélyeztek. Üjabb vendég érkezik, elbúcsúzunk az elnöktől. Nem tudom mikor lesz ideje felkészülni a közelgő vb-re, amihez az anyagot még öszsze kell állítani. Egyebek között éppen a vízműtársulatról is szó lesz. Később mégiscsak kinyomozom, hol lehet a község párttitkárát megtalálni. — Szabadságon van, de a gépműhelyben megmondják hol található. A gépműhelyben? Mit kereshet ott? — Óránként 13,50-et, mondja tréfásan kézfogás közben Jelen János, a titkár. Szerelő lenne a szakmám, aztán amolyan kikapcsolódásféleként itt töltök három hetet a szabadságom ideje alatt. A kikapcsolódást nem a munkanélküliségre gondolom. Más az itteni tevékenység, ellentétes a szellemi munkával, nem olyan fáradtságot érzek itt este, mint a hivatalban. Meg aztán régóta nem foglalkoztam már ezzel a munkával. Sok az új gép, nem szeretnék teljesen lemaradni az új technikától. Persze a kereset sem utolsó dolog. Nyújtja olajos kezét. A szétszedett traktor nem sokáig várhat, aratás után munkába áll, szántani kell a tarlót Búcsúzunk Búcsútól, a szeghalmi ÁFÉSZ egyik községbeli üzletén tábla áll: „Leltározunk, szíves elnézésüket kérjük”. Megtudom még, hogy tavaly az itteni boltok 29 millió forintot forgalmaztak. Ez az összeg is adalék lehet a bucsai emberek életszínvonalának értékeléséhez. Béla Ottó Soha ennyi széna nem termett még a bucsai határban Megyei munkaversenykörkép L ....................—........................................ ...—............. ....' ................................... " A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat szocialista brigádjai a tervek túlteljesítését, a minőség számottevő javítását, az anyag- és energiafelhasználás csökkentését vállalták a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére, s felajánlottak ezenkívül összesen 6 ezer óra társadalmi munkát. Zömmel a tervteljesítés is jól alakult az első fél évben. Csupán égetett cserépből termeltek az előírtnak megfelelő meny- nyiséget, égetett és nyerstéglából sok milliós többlet mutatkozik, és meghaladták az előirányzottakat a középfalazóblokk gyártásában is. Sajnos, a minőség dolgában azonban korántsem ilyen kedvező a helyzet. A cserép minősége javult ugyan, a téglánál viszont több mint egymillió forint értékű romlás mutatkozik. A téglagyáriak ezt az anyag gyenge minőségével és a tavaszi indulás nehézségeivel magyarázzák, s az ígérik, hogy év végéig pótolják a lemaradást, helyrebillentik a mérleget. Ez annál is inkább indokolt, mivel munkaversenyeredményeik minden másban igen jók. A fél év legjobbjai a Csaba 1. és 2., a Mezőberény 1. gyár, valamint a gyulai gyáregység szocialista brigádjai. A Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet brigádjai az éves terv 3-4 százalékos túlteljesítését vállalták a jubileumi munkaversenyben, s ezt időarányosan teljesítették is. Elismerésre méltó főként az, hogy exportjuk jelentős növelését a tavalyinál érték el, s termelékenységük növekedése — adatszerűén — 8—8 és fél százalékos. Ám az is igaz, hogy a második fél évben ennél is jobban kell dolgozni, hiszen a szállítási szerződések még többet követelnek a szövetkezettől. Persze, ha mindenki úgy igyekszik majd, mint az eddigiek során a csillárszerelő, a kávéfőző-szerelő részleg, a forgácsolóműhely, továbbá az eloxáló- és festőüzem szocialista brigádjai, akkor a második fél évvel is Rendben lesz minden® « > Borsöttr Vegyi ' “jRöftlBtnatí Nyergesújfalu, PAfi—II. mű- ^zálgyár, ^ Finnország, UPÖhcég. Ide, ezekhez a létesítményekhez szállít a Vízgépészeti Vállalati 2. sz. Gyáregysége (Gyula); vízelőkészítő, -ellátó és szennyvíztisztító berendezésedet. Első fél évük jó\ sikerült: 4-5 százalékos a jesités. A jubileumi mi versenyben ez idő alatt Blahár László és dr. nicq Ferenc lakatosbrigádo! és a Marx nevét viselő if- v júságirtmk-brigád érte el a ’ legjobb eredményt. \ A csabai Férfifehérneműf gyárban elsőként a 131- szalag brigádjai — Tyere^- kova, Zó ja, Kállai Ilona csatlakoztak a csepeli munkáság kezdeményezte jubileumi munka versenyhez^ s főleg\a normaórák telj^íté- sében \és a minőség javításában '^vállaltak feladatot. Nemcsak vállalni tudták — szépen sikerült a teljesítés is: 105,4 százalékra. S ez nem kis dolog: csaknem tízezer ntti köpeny Geotermikus energia a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban növekszik az energiafelhasználás — összefüggésben a korszerű termelési eljárásokkal; a gazdaságok igyekeznek kihasználni azokat az energia- hordozókat, amelyek a termelési költségeket nem növelik túlságosan. Egyre inkább előtérbe kerül a geotermikus energia alkalmazása, főként a növényházak és a fóliatelepek fűtésénél használják jó eredménnyel a termálvizet. 1966 és 1970 között a mezőgazdasági nagyüzemekben mintegy 16 hektár területen épült a föld mélyéről feltörő meleg vízzel fűtött növényház. A negyedik ötéves terv időszakában már 24 hektárra került ilyen korszerű üzem. A gazdaságossági számítások arról tanúskodtak, hogy a létesítmények fenntartása olcsóbb, mintha egyéb fűtőanyagot használnának. Ezért az ötödik ötéves terv időszakában tovább folytatják a geotermikus energiával fűtött növényházak építési programját; az előzetes adatok szerint a gazdaságokban további 13 hektáron emelnek új épületeket. Műszaki előkészítés alatt van 5 nagyobb geotermikus energiával fűtött növényház beruházási programja. A termálvízfűtésű növényháztelepekhez kapcsolódva a némileg lehűlt, de hasznosításra még alkalmas vízzel fóliatelepek talaját fűtik a gazdaságokban, mintegy 120 hektáros területen. A melegvízfűtés újabban egyéb mezőgazdasági létesítményekben is létjogosultságot nyer. A szegedi Uj Élet Tsz-ben ezer négyzetméteren csibekeltető üzemet fűtenek vele, ugyanebben a gazdaságban a paprikát forró víz fel- használásával szikkasztják. A fábiánsebestyéni gazdaságban sertésfiaztatót fűtenek termálvízzel, Szentesen pedig, ahol nagy hagyománya van a geotermikus energia felhasználásának, a baromfi- nevelő telepre vezették be a termálvizet. A mindszenti és a földeáki termelőszövetkezetekben szárítóberendezések működnek a meleg víz fel- használásával. + a tervezetted felül. Nem volt baj a minőséggel sem; műszaki hib^ miatt is csak kevés ruhát \kellett leértékelni. Kiemelkedően jól dolgozott a gyár Vasalótermének Napsugár brigádja is; csaknem hatvanháromezer ruhát hoztak eladásra kész állapotba terven félül, s minőségi mutatóik még az előző brigádokéinál iss jobbak. Az első fél évbeli ez a négy kollektíva járt élen társadalmi munkában és a műveléssel kapcsolatos vállalá- >k teljesítésében Tizennégy szocialista brigád összesen kétszáz tagja tett jubileumi felajánlást az év elején Orosházán, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Dél-magyarországi Központjában. A forgalmazás és felvásárlás növelése révén, valamint fokozott anyagtakarékossággal összesen \ \ 15 millió forint többletbevételt és megtakarítást vállaltak a brigádok. Kivétel nélkül, időarányosan meg is valósították. Kitűnt ebben a Móra Ferenc brigád: ötvenegymillió forinttal nagyobb a forgalmuk a tervezettnél. A Tessedik brigád a szerződéskötési terv túlteljesítésében járt élen. A Kossuth Szocialista Brigád a társadalmi munkában ért el kiemelkedő eredményt. Végül: mind a 14 brigád részt vett és eredményesen dolgozott az „Egy nap a városért” mozgalomban. Varga János A Gyulai Vasipari Szövetkezet forgácsolóműhelyében Nagy Gábor, a szövetkezet Kiváló Dolgozója a csúcs nélküli köszörűgépen NDK ekéhez készít öntvényperselyeket. Ez a köszörűgép négyszer termelékenyebb a hagyományosnál Fotó: Veress Erzsi
