Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-20 / 169. szám

1977. július 20., szerda Műszakpótlék-emelés a herényi PflTEX-ben csökkent. Ugyanis egy-egy nagyobb megrendelésnél túl­órázniuk kellett, és sokszor még ez sem bizonyult kielégí­tő megoldásnak: sokszor áll­tak a gépek. Mint látható, a munkaszervezési intézkedé­sek számtalan előre nem lát­ható nehézséget idézhetnek elő. Ezért szükséges folyama­tos korrigálásuk, kiigazítá­suk. Persze más módon: anyag­takarékossággal, a minőségi követelmények megszigorítá­sával ugyancsak milliós érté­kek óvhatók meg. A nyomda­iparban először itt vezették be a MEO-rendszert. Ennek keretében a MEO-csoport ha­vonta információs jelentést ad a vállalat vezetésének. Rendszeres a minőségi ellen­őrzés, aminek alapján pré­miumot fizetnek. Anyag- és munkamegtakarítási célból például „házasítással” egy­szerre többféle dobozt nyom­tatnak. Ezzel az év végére várhatóan 1 millió százezer forintot takarítanak meg. A Kner Nyomda — Huszár Mihály igazgató szerint — a munkafolyamatok szervezett­sége és a megvalósult üzem- szervezési intézkedések nél­kül aligha duplázhatta volna meg termelését. Ez annál inkább így igaz, mivel az összes termelésnövekedés 86 százaléka a termelékenység növekedéséből ered. Remélik, hogy ez az új, 130 millió fo­rintos üzemcsarnokban sem lesz másként. Kepenyes János Csak a Skála Áruházakban kapható majd ez a kisméretű konyhabútor-ganitúra, melyet a Battonyai Asztalosipari SzSvetk ezetben gyártanak. A modern lakásokba illő, 5t színben ké­szülő, tetszetős bútordarabok szállítására most folynak a tárgyalások Fotó: Veress Erzsi A csárdaszállási Petőfi Termelőszövetkezet építőbrigádjai dol­goznak annak a rizsvetőmag-tárolónak és szárítónak az építé­sén, mely ha elkészül, nemcsak a Petőfi Tsz, hanem a környék többi rizstermelő gazdaságának terményét is fogadja majd. A tároló mintegy 9 millió forintba kerül, a költség egyharmadát a gabonaipar viseli és ilyen arányban részesül a haszonból is. Az építkezés jól halad, a terv szerint már az idei vetőmag­termést az új tárolóban dolgozzák fel, egészen a vetőmag fém. zárolásáig Fotó: Ló nyal László így szerveznek a Knerben Csakhogy tévedésüknek valamennyien örülhetünk. Ugyanis a Kner az 1972-ben elért 380 millió forintos ter­melési értékét 1977-re 770 millióra akarja növelni. Az első féléves adatok is bizo­nyítják — 393 millió forint az elért termelési érték — meg­valósulhatnak az elképzelé­sek. A zsúfoltság enyhítésére az északi ipartelepen új üzemcsarnok épül 120 millió forintos állami hitellel. A már megindult építkezés be­fejeztével az új telepre ke­rül a címkegyártás. Most arról tájékozódtunk, hogyan lehetett az évek so­rán a 380 millióból 770, s az új gépek megvásárlásán túl mennyiben segítette a terme­lékenység növekedését a munka- és üzemszervezés. — Nem hagyhatjuk figyel­men kívül, hogy a gépek jobb kihasználtságát legjob­ban a begyakorlottság javí­totta. Így ugyanazon a gépen, melyen korábban tapasztalat híjáin óránként 3500—4000 ívet nyomtak ki, jelenleg kö­zel a gép maximális teljesít­ményéhez 6Í00 ív nyomását végzi el ugyanaz a szakmun­kás — magyarázta Kocsor Ferenc, a terv- és munkaügyi osztály vezetője. A nagyobb teljesítmények elérésében fontos szerepet kap az ösztönző bérezési rendszer. Ez a mindenkor meglevő normák túlteljesíté­sére, vagyis a munka intenzi­tásának növelésére serkenti a dolgozókat. A másik célja e bérezési formának a veszte­ségidők csökkentése. Itt a normában engedélyezett, a dolgozóktól függő veszteség­idők mérséklését ösztönzik. (Ez a kiesés gépcsoportonként az ossz. munkaidő 8—15 szá­zaléka.) A nyomda teljes üzembe állításától, 1971-től több nagy teljesítményű gépet vásárol­tak. Természetesen ez egyik feltétele volt annak, hogy évenként 10—12 százalékkal nőtt a termelés. Így tavaly 7,7 százalékkal lett több az egy dolgozóra jutó termelési érték, mint 1975-ben. A mo­dern gépek sem hozzák meg azonban a várt hasznot, ha mondjuk rossz a kihasznált­ság! fokuk, akadozik a mun­kával való folyamatos ellátá­suk. Ez utóbbi esetben rá­adásul csökken a munkások keresete, romlik a hangula­tuk. A Kner Nyomdában a 900 fizikai munkás közül 670 dolgozik több műszakban. — Tavaly a műszakszám éves szinten 1,8 volt, s ezzel a nyomdák közül az elsők közé kerültünk — mondta Huszár Mihály. A szervezési feladatok megoldása sem lehet spontán jövő és így gyakran kétes eredményeket hozó vállalko­zás. A szervezés komplex fel­adat, melyet tervezni kell, hozzáigazítva a termelés ál­landóan változó követelmé­nyeihez. A nyomdában az ötödik ötéves terv előkészíté­sével párhuzamosan szerve­zésfejlesztési tervet készítet­tek. — Hosszú ideje gondot okoz az elszállításra váró címkék, dobozok csomagolá­sa. Ezért a szalagos csomago­lásról a zsugorfóliás csoma­golásra történő átállást ter­veztük. Csakhogy az új cso­magolási forma drága, s így azonnali elterjesztésére nem tudtunk vállalkozni még ak­kor sem, ha ezzel hasznos munkaerőt szabadíthatunk fel. Másik akadálya általá­nossá tételének, hogy a meg­rendelők sem készültek fel megfelelően az így szállított termékek fogadására. Ily mó­don most öt ember munkáját takaríthatjuk meg — tájé­koztatott Kocsor Ferenc. — Hasonlóan nehéz fel­adat az anyagmozgatás kor­szerűsítése. Most mintegy 160 dolgozót foglalkoztatunk ilyen munkakörben. Erre joggal mondhatnánk: sok. De itt is egyetlen munkaerő megtakarítása tíz, sőt százez­rekbe kerül. Legtöbb kézi munkát a kinyomtatott do­bozok hulladéktól való meg­tisztítása adja. Korszerűsíté­sének akadálya, hogy nincs megfelelő hely a gépek elhe­lyezésére és kevés a pénz. — magyarázta Huszár Mihály. Munkaerőt megtakarítani azonban csak ott lehet, ahol a létszámcsökkentés nem okoz termeléskiesést. A nyomda a fotó területén be­vezette a normarendszert. S míg korábban a sok munka miatt panaszkodtak, most már arra kérték az ott dolgo­zók a vállalatvezetést, hogy tegyenek valamit, mert kevés a munka és így kicsi a kere­set is. Ezt követően öttel csökkentették a fotóban dol­gozók számát. Csakhogy ezzel a részleg rugalmassága is Szavaink súlya „Minél szélesebb körű esz­mecsere előzi meg határoza­tainkat, annál garantáltabb azok helyessége, megalapo­zottsága. Döntéseinket tehát demokratikusan kell meg­hozni. A végrehajtás során azonban már nem engedhe­tünk teret a vitának. A kö­zös elképzelést megvalósító munkában nincs helye a de­mokratizmusnak.” Üzemi demokráciáról lé­vén szó, a közvélemény na­gyon egyszerűen és népsze­rűén valahogy az előbbiek szerint fogalmaz. Tegyük hozzá: nem is helytelenül. Hadd hívjuk fel azonban a figyelmet arra, hogy mint minden leegyszerűsítés, ez is csak egy döntő láncszemét ragadja meg a kérdésnek. Való igaz, hogy az üzem­ben — de a társadalmi élet minden területén, vonatko­zásában is — a demokrá­cia legfőbb megnyilvánulása az, ha az adott közösséget érintő, a közös sorsot meg­határozó, befolyásoló döntés meghozatalában mindenki részt vesz, aki annak a kö­zösségnek a tagja. A beleszó­lás joga, a javaslattevők meghallgatása vitán felül vi­rágzó demokratizmust tük­röz. A kérdés most már csak az: meddig tart, meddig ter­jed ez a demokratizmus? Mi ad súlyt a döntést megelőző, döntést hozó vitának, szava­inknak? Es itt érkezünk el oda, ahol már nem érthe­tünk teljesen egyet az idé­zett egyszerű és népszerű vé­leménnyel. Mert nem igaz az, hogy a határozathozatalt követően megszűnik a de­mokratizmus, s hogy a mun­kának, a feladat végrehaj­tásának már semmi köze a demokráciához. A demokrácia legfőbb lé­nyege tudniillik nem a vita maga, a demokrácia éppen azzal válik teljessé, ha a demokratikusan meghallga­tott panaszt orvosolják, a kritikai észrevételt megszív­lelik, a jobbító javaslatot megfogadják és kivitelezik. A közösen hozott határozat döntés szerinti és vita nél­küli végrehajtása ugyanúgy része az üzemi demokráciá­nak, mint a döntést megelő­ző eszmecsere. Még pontosabban fogal­mazva: demokratikus dönté­seink súlyát nem más — nem az azt megelőzően vitára fordított idő mennyisége —, hanem éppen a végrehajtás, a munka adja. Az igazi de­mokráciában a többségi aka­rat fejeződik ki, ami viszont aligha képzelhető el az ezt az akaratot érvényre jutta-. tó fegyelmezett feladatvégre­hajtás nélkül. (kőváry) Első félévi tervét 1,2 száza­lékkal túlteljesítette és öt­venezer méter kitűnő textíli­át állítot elő a Pamuttextil­művek mezőberényi gyára — adtuk hírül a minap. Ennek kapcsán megyénk egyik leg­régibb textilüzemében az iránt is érdeklődtünk, hogyan valósították meg a műszak­pótlék-emelést. * » * A közelmúltban tárgyalta meg a gyár szakszervezeti ta­nácsa és szb-je, hogyan való­sul meg az üzemben az em­lített központi intézkedés. Az átlagosan mintegy 13,5 száza­lékos béremeléssel 2 millió 200 ezerrel több forinthoz jutnak évente a herényi PATEX dolgozói, szám sze­rint 478-an. Közülük 420 fi­zikai munkás: többségük tel­jesítménybéres, de az időbé­resek is szép számmal kap­nak béremelést. Ez egy jó szövőnő esetében annyit tesz, hogy például egy havi bére az alapóra­bérrel, a délutáni és éjsza­kai pótlékkal együtt mintegy öt-hatszáz forinttal lesz több, mint korábban. A legjobb szövők — a korábbi 3200-as maximummal szemben — négyezren felüli összeget is megkereshetnek, és a legki­sebb fizetés sem lesz keve­sebb 2400—2500 forintnál. Átlagosan mintegy 350— 450 forinttal nő a lánc- és vetülékcsévélők és a befűzök bére. Az ő keresetük átlaga, amely korábban a legjobb esetben is csak a kétezer fo­rintot érte el, mostantól elér­heti a 2500-at is. S természe­tesen minden munkás eseté­ben továbbra is függ a ke­resmény nagysága a darab­bértől, a teljesítménytől és a minőségtől —, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Érdemes néhány szót szán­ni arra is, hogyan születtek meg a személyre szóló ja­vaslatok és döntések ezzel kapcsolatban. A darabbéres és az időbéres munkások béremelését egyaránt szemé­lyekre szólóan beszélték meg valamennyi illetékes fóru­mon, elsősorban a szakszer­vezeti és munkásgyűléseken. Így a bizottságok elé már jól előkészített és megvitatott javaslatok kerültek. A telje­sítménybéres munkakörökre próbaelszámolásokat tettek közzé, ebből a jobban vagy kevésbé jól dolgozók egy­aránt kiolvashatták, mire számíthatnak. Még gondo­sabban jártak el az úgyneve­zett személyi béreknél. Nem születhetett olyan döntés, amely a szakszerve­zeti bizalmiak egyetértésével ne találkozott volna. Minden remény megvan rá tehát — summázták a mezőberényiek —, hogy a műszakpótlék kö­rültekintő, az üzemi demok­rácia követelményeinek megfelelő bevezetése jó ha­tással lesz a munkahelyi légkörre, ez pedig a PATEX eredményeit befolyásolja majd kedvezően. V. J. Több cukor Mezőhegyesről A szezonra való felkészü­lés jegyében tart a karban­tartás a Mezőhegy esi Cu­korgyárban. Ebben az idő­szakban kijavítják, felújít­ják a gépeket, berendezése­ket, hogy a szezon kezdeté­re ismét alkalmasak legye­nek a három műszakos, fo­lyamatos termelésre. Ez azért is lényeges, mert egyetlen óra kiesés több százezer forint veszteséget jelent. A karbantartással egyide­jűleg folyik az a 45 millió forintos beruházási program, melynek keretében bővítik a cukorvonalon a centrifugá­kat és melasz cukortalanítót állítanak be. Ami az előbbit illeti, a korábbi félautoma­ta és kézi munkaerőigényes berendezéseket teljes auto- matikára cserélik, amely működtetése kevesebb lét­számot igényel és jobb tech­nológiát biztosít. A tervek szerint december 30-ra kel­lene beszerelni a beruházás másik részeként készülő me­lasz cukortalanítót, amely az eddig jószerével hasznave­hetetlen melléktermékből, a melaszból kivonja a még meglevő cukrot. A szezonra való felkészü­lés másik része a nyers­anyag biztosítása, a tervek, programok elkészítése. A gyár 11 ezer 300 hektár te­rületre szerződött, sajnos eb­ből 250 hektár vetése kipusz­tult. Így összesen 40 ezer va­gon feldolgozandó répára számítanak, négyezer vagon­nal többre, mint tavaly. Az elmúlt szezonban 3707 vagon cukrot gyártottak, az idei terv 4000 vagon fölötti. En­nek feltétele azonban a jó cukortartalom, amelynek biztosításáért a termelőszö­vetkezetek, állami gazdasá­gok még sokat tehetnek. Az elmúlt napok- csapadékos időjárása sajnos ennek nem kedvezett, több helyen elga­zosodott a répa. Most még segíthetnek ezen, ami azért is indokolt, mert a termelő­üzemeket a répa cukortar­talma szerint is premizálják. — óriási a zsúfoltság. Így a félkész- és készterméke­ket a feltétlen szükségesnél többször kell megmozgatni, vagy oda helyezni, ahol éppen hely van —, hallottuk Huszár Mihálytól, a Kner Nyomda igazgatójától, aki eh­hez még hozzátette: — Kinőttük üzemcsarnokainkat, raktárainkat. A nyomda építésekor még abban remény­kedtünk, hogy hosszú időre megoldódnak ilyen jellegű gondjaink. Tévedtünk... JEGYZET

Next

/
Thumbnails
Contents