Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-20 / 169. szám
1977. július 20., szerda Műszakpótlék-emelés a herényi PflTEX-ben csökkent. Ugyanis egy-egy nagyobb megrendelésnél túlórázniuk kellett, és sokszor még ez sem bizonyult kielégítő megoldásnak: sokszor álltak a gépek. Mint látható, a munkaszervezési intézkedések számtalan előre nem látható nehézséget idézhetnek elő. Ezért szükséges folyamatos korrigálásuk, kiigazításuk. Persze más módon: anyagtakarékossággal, a minőségi követelmények megszigorításával ugyancsak milliós értékek óvhatók meg. A nyomdaiparban először itt vezették be a MEO-rendszert. Ennek keretében a MEO-csoport havonta információs jelentést ad a vállalat vezetésének. Rendszeres a minőségi ellenőrzés, aminek alapján prémiumot fizetnek. Anyag- és munkamegtakarítási célból például „házasítással” egyszerre többféle dobozt nyomtatnak. Ezzel az év végére várhatóan 1 millió százezer forintot takarítanak meg. A Kner Nyomda — Huszár Mihály igazgató szerint — a munkafolyamatok szervezettsége és a megvalósult üzem- szervezési intézkedések nélkül aligha duplázhatta volna meg termelését. Ez annál inkább így igaz, mivel az összes termelésnövekedés 86 százaléka a termelékenység növekedéséből ered. Remélik, hogy ez az új, 130 millió forintos üzemcsarnokban sem lesz másként. Kepenyes János Csak a Skála Áruházakban kapható majd ez a kisméretű konyhabútor-ganitúra, melyet a Battonyai Asztalosipari SzSvetk ezetben gyártanak. A modern lakásokba illő, 5t színben készülő, tetszetős bútordarabok szállítására most folynak a tárgyalások Fotó: Veress Erzsi A csárdaszállási Petőfi Termelőszövetkezet építőbrigádjai dolgoznak annak a rizsvetőmag-tárolónak és szárítónak az építésén, mely ha elkészül, nemcsak a Petőfi Tsz, hanem a környék többi rizstermelő gazdaságának terményét is fogadja majd. A tároló mintegy 9 millió forintba kerül, a költség egyharmadát a gabonaipar viseli és ilyen arányban részesül a haszonból is. Az építkezés jól halad, a terv szerint már az idei vetőmagtermést az új tárolóban dolgozzák fel, egészen a vetőmag fém. zárolásáig Fotó: Ló nyal László így szerveznek a Knerben Csakhogy tévedésüknek valamennyien örülhetünk. Ugyanis a Kner az 1972-ben elért 380 millió forintos termelési értékét 1977-re 770 millióra akarja növelni. Az első féléves adatok is bizonyítják — 393 millió forint az elért termelési érték — megvalósulhatnak az elképzelések. A zsúfoltság enyhítésére az északi ipartelepen új üzemcsarnok épül 120 millió forintos állami hitellel. A már megindult építkezés befejeztével az új telepre kerül a címkegyártás. Most arról tájékozódtunk, hogyan lehetett az évek során a 380 millióból 770, s az új gépek megvásárlásán túl mennyiben segítette a termelékenység növekedését a munka- és üzemszervezés. — Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a gépek jobb kihasználtságát legjobban a begyakorlottság javította. Így ugyanazon a gépen, melyen korábban tapasztalat híjáin óránként 3500—4000 ívet nyomtak ki, jelenleg közel a gép maximális teljesítményéhez 6Í00 ív nyomását végzi el ugyanaz a szakmunkás — magyarázta Kocsor Ferenc, a terv- és munkaügyi osztály vezetője. A nagyobb teljesítmények elérésében fontos szerepet kap az ösztönző bérezési rendszer. Ez a mindenkor meglevő normák túlteljesítésére, vagyis a munka intenzitásának növelésére serkenti a dolgozókat. A másik célja e bérezési formának a veszteségidők csökkentése. Itt a normában engedélyezett, a dolgozóktól függő veszteségidők mérséklését ösztönzik. (Ez a kiesés gépcsoportonként az ossz. munkaidő 8—15 százaléka.) A nyomda teljes üzembe állításától, 1971-től több nagy teljesítményű gépet vásároltak. Természetesen ez egyik feltétele volt annak, hogy évenként 10—12 százalékkal nőtt a termelés. Így tavaly 7,7 százalékkal lett több az egy dolgozóra jutó termelési érték, mint 1975-ben. A modern gépek sem hozzák meg azonban a várt hasznot, ha mondjuk rossz a kihasználtság! fokuk, akadozik a munkával való folyamatos ellátásuk. Ez utóbbi esetben ráadásul csökken a munkások keresete, romlik a hangulatuk. A Kner Nyomdában a 900 fizikai munkás közül 670 dolgozik több műszakban. — Tavaly a műszakszám éves szinten 1,8 volt, s ezzel a nyomdák közül az elsők közé kerültünk — mondta Huszár Mihály. A szervezési feladatok megoldása sem lehet spontán jövő és így gyakran kétes eredményeket hozó vállalkozás. A szervezés komplex feladat, melyet tervezni kell, hozzáigazítva a termelés állandóan változó követelményeihez. A nyomdában az ötödik ötéves terv előkészítésével párhuzamosan szervezésfejlesztési tervet készítettek. — Hosszú ideje gondot okoz az elszállításra váró címkék, dobozok csomagolása. Ezért a szalagos csomagolásról a zsugorfóliás csomagolásra történő átállást terveztük. Csakhogy az új csomagolási forma drága, s így azonnali elterjesztésére nem tudtunk vállalkozni még akkor sem, ha ezzel hasznos munkaerőt szabadíthatunk fel. Másik akadálya általánossá tételének, hogy a megrendelők sem készültek fel megfelelően az így szállított termékek fogadására. Ily módon most öt ember munkáját takaríthatjuk meg — tájékoztatott Kocsor Ferenc. — Hasonlóan nehéz feladat az anyagmozgatás korszerűsítése. Most mintegy 160 dolgozót foglalkoztatunk ilyen munkakörben. Erre joggal mondhatnánk: sok. De itt is egyetlen munkaerő megtakarítása tíz, sőt százezrekbe kerül. Legtöbb kézi munkát a kinyomtatott dobozok hulladéktól való megtisztítása adja. Korszerűsítésének akadálya, hogy nincs megfelelő hely a gépek elhelyezésére és kevés a pénz. — magyarázta Huszár Mihály. Munkaerőt megtakarítani azonban csak ott lehet, ahol a létszámcsökkentés nem okoz termeléskiesést. A nyomda a fotó területén bevezette a normarendszert. S míg korábban a sok munka miatt panaszkodtak, most már arra kérték az ott dolgozók a vállalatvezetést, hogy tegyenek valamit, mert kevés a munka és így kicsi a kereset is. Ezt követően öttel csökkentették a fotóban dolgozók számát. Csakhogy ezzel a részleg rugalmassága is Szavaink súlya „Minél szélesebb körű eszmecsere előzi meg határozatainkat, annál garantáltabb azok helyessége, megalapozottsága. Döntéseinket tehát demokratikusan kell meghozni. A végrehajtás során azonban már nem engedhetünk teret a vitának. A közös elképzelést megvalósító munkában nincs helye a demokratizmusnak.” Üzemi demokráciáról lévén szó, a közvélemény nagyon egyszerűen és népszerűén valahogy az előbbiek szerint fogalmaz. Tegyük hozzá: nem is helytelenül. Hadd hívjuk fel azonban a figyelmet arra, hogy mint minden leegyszerűsítés, ez is csak egy döntő láncszemét ragadja meg a kérdésnek. Való igaz, hogy az üzemben — de a társadalmi élet minden területén, vonatkozásában is — a demokrácia legfőbb megnyilvánulása az, ha az adott közösséget érintő, a közös sorsot meghatározó, befolyásoló döntés meghozatalában mindenki részt vesz, aki annak a közösségnek a tagja. A beleszólás joga, a javaslattevők meghallgatása vitán felül virágzó demokratizmust tükröz. A kérdés most már csak az: meddig tart, meddig terjed ez a demokratizmus? Mi ad súlyt a döntést megelőző, döntést hozó vitának, szavainknak? Es itt érkezünk el oda, ahol már nem érthetünk teljesen egyet az idézett egyszerű és népszerű véleménnyel. Mert nem igaz az, hogy a határozathozatalt követően megszűnik a demokratizmus, s hogy a munkának, a feladat végrehajtásának már semmi köze a demokráciához. A demokrácia legfőbb lényege tudniillik nem a vita maga, a demokrácia éppen azzal válik teljessé, ha a demokratikusan meghallgatott panaszt orvosolják, a kritikai észrevételt megszívlelik, a jobbító javaslatot megfogadják és kivitelezik. A közösen hozott határozat döntés szerinti és vita nélküli végrehajtása ugyanúgy része az üzemi demokráciának, mint a döntést megelőző eszmecsere. Még pontosabban fogalmazva: demokratikus döntéseink súlyát nem más — nem az azt megelőzően vitára fordított idő mennyisége —, hanem éppen a végrehajtás, a munka adja. Az igazi demokráciában a többségi akarat fejeződik ki, ami viszont aligha képzelhető el az ezt az akaratot érvényre jutta-. tó fegyelmezett feladatvégrehajtás nélkül. (kőváry) Első félévi tervét 1,2 százalékkal túlteljesítette és ötvenezer méter kitűnő textíliát állítot elő a Pamuttextilművek mezőberényi gyára — adtuk hírül a minap. Ennek kapcsán megyénk egyik legrégibb textilüzemében az iránt is érdeklődtünk, hogyan valósították meg a műszakpótlék-emelést. * » * A közelmúltban tárgyalta meg a gyár szakszervezeti tanácsa és szb-je, hogyan valósul meg az üzemben az említett központi intézkedés. Az átlagosan mintegy 13,5 százalékos béremeléssel 2 millió 200 ezerrel több forinthoz jutnak évente a herényi PATEX dolgozói, szám szerint 478-an. Közülük 420 fizikai munkás: többségük teljesítménybéres, de az időbéresek is szép számmal kapnak béremelést. Ez egy jó szövőnő esetében annyit tesz, hogy például egy havi bére az alapórabérrel, a délutáni és éjszakai pótlékkal együtt mintegy öt-hatszáz forinttal lesz több, mint korábban. A legjobb szövők — a korábbi 3200-as maximummal szemben — négyezren felüli összeget is megkereshetnek, és a legkisebb fizetés sem lesz kevesebb 2400—2500 forintnál. Átlagosan mintegy 350— 450 forinttal nő a lánc- és vetülékcsévélők és a befűzök bére. Az ő keresetük átlaga, amely korábban a legjobb esetben is csak a kétezer forintot érte el, mostantól elérheti a 2500-at is. S természetesen minden munkás esetében továbbra is függ a keresmény nagysága a darabbértől, a teljesítménytől és a minőségtől —, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Érdemes néhány szót szánni arra is, hogyan születtek meg a személyre szóló javaslatok és döntések ezzel kapcsolatban. A darabbéres és az időbéres munkások béremelését egyaránt személyekre szólóan beszélték meg valamennyi illetékes fórumon, elsősorban a szakszervezeti és munkásgyűléseken. Így a bizottságok elé már jól előkészített és megvitatott javaslatok kerültek. A teljesítménybéres munkakörökre próbaelszámolásokat tettek közzé, ebből a jobban vagy kevésbé jól dolgozók egyaránt kiolvashatták, mire számíthatnak. Még gondosabban jártak el az úgynevezett személyi béreknél. Nem születhetett olyan döntés, amely a szakszervezeti bizalmiak egyetértésével ne találkozott volna. Minden remény megvan rá tehát — summázták a mezőberényiek —, hogy a műszakpótlék körültekintő, az üzemi demokrácia követelményeinek megfelelő bevezetése jó hatással lesz a munkahelyi légkörre, ez pedig a PATEX eredményeit befolyásolja majd kedvezően. V. J. Több cukor Mezőhegyesről A szezonra való felkészülés jegyében tart a karbantartás a Mezőhegy esi Cukorgyárban. Ebben az időszakban kijavítják, felújítják a gépeket, berendezéseket, hogy a szezon kezdetére ismét alkalmasak legyenek a három műszakos, folyamatos termelésre. Ez azért is lényeges, mert egyetlen óra kiesés több százezer forint veszteséget jelent. A karbantartással egyidejűleg folyik az a 45 millió forintos beruházási program, melynek keretében bővítik a cukorvonalon a centrifugákat és melasz cukortalanítót állítanak be. Ami az előbbit illeti, a korábbi félautomata és kézi munkaerőigényes berendezéseket teljes auto- matikára cserélik, amely működtetése kevesebb létszámot igényel és jobb technológiát biztosít. A tervek szerint december 30-ra kellene beszerelni a beruházás másik részeként készülő melasz cukortalanítót, amely az eddig jószerével hasznavehetetlen melléktermékből, a melaszból kivonja a még meglevő cukrot. A szezonra való felkészülés másik része a nyersanyag biztosítása, a tervek, programok elkészítése. A gyár 11 ezer 300 hektár területre szerződött, sajnos ebből 250 hektár vetése kipusztult. Így összesen 40 ezer vagon feldolgozandó répára számítanak, négyezer vagonnal többre, mint tavaly. Az elmúlt szezonban 3707 vagon cukrot gyártottak, az idei terv 4000 vagon fölötti. Ennek feltétele azonban a jó cukortartalom, amelynek biztosításáért a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok még sokat tehetnek. Az elmúlt napok- csapadékos időjárása sajnos ennek nem kedvezett, több helyen elgazosodott a répa. Most még segíthetnek ezen, ami azért is indokolt, mert a termelőüzemeket a répa cukortartalma szerint is premizálják. — óriási a zsúfoltság. Így a félkész- és késztermékeket a feltétlen szükségesnél többször kell megmozgatni, vagy oda helyezni, ahol éppen hely van —, hallottuk Huszár Mihálytól, a Kner Nyomda igazgatójától, aki ehhez még hozzátette: — Kinőttük üzemcsarnokainkat, raktárainkat. A nyomda építésekor még abban reménykedtünk, hogy hosszú időre megoldódnak ilyen jellegű gondjaink. Tévedtünk... JEGYZET
