Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-02 / 154. szám

1977. július 2., szombat o Aratás kezdetén | rabovszki Mihályt, a békésszentandrási ______ Zalka Tsz elnökét jól i smerik megyénk élelmiszer- gazdaságában. Tudjuk róla, hogy a nagyüzemi gazdálko­dás jó értelemben vett meg­szállottja. A búza-, a kuko­rica-, a napraforgó- és a rizstermesztés titkainak kere­sője, a néző szemek látó szemekké ösztönzője. Az ál­tala vezetett gazdaság mos­toha adottságú, mégis az ilyen tsz-ek fellegvára, a szikes talajok legenergiku- sabb több termésre bírója... A jobbnál jobb, a szebbnél szebb jelzőket lehetne e gaz­daság neve mellé sorolni. Ez a szövetkezet elnökével együtt beírta nevét a roha­mosan fejlődő, erősödő ter­melőszövetkezetek közé. Mindenki tudja Hrabovsz- ki Mihályról, hogy szerény, ha bizonyítani kell: lehet jól, hiba- és vesztéségmentesen dolgozni, traktorra pattan vagy éppen a kombájn nyer­gébe ül és arat. Lehet, töb­beket mosolyra derítenek ezek a sorok. Ö viszont vall­ja, hogy jó gyakorlati ta­pasztalatokat másként nem szerezhet. De arról is meg­bizonyosodhat, hogy ez a munkaritmus, melyet magá­tól megkövetel, milyen tem­pójú, fel tud-e hozzá zárkóz­ni környezete. Mindezt azért írtam le róla, mert egy megdöbbentő kijelentéséért az egész embert mérlegre kellett tennem. A Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szö­vetségének legutóbbi elnök­ségi ülésén ezeket mondta: „Az aratási szemveszteséget hektáronként már évek óta 6-8 mázsára becsülöm. A rendelkezésre álló NDK és SZK típusú kombájnok szemáteresztő képessége nem megfelelő. A betakarítási veszteségek csökkentésének egyetlen lehetőségével ren­delkezünk: a félkaszás meg­oldással.” Tavaly 43,5 mázsa volt a búza megyei átlagtermése, vagyis ennyit takarítottunk be. Hrabovszki Mihály szá­mítása szerint tavaly a hek­táronkénti megtermett búza elérte az 50 mázsa megyei átlagot. De, mert a betaka­rítás ütemét néztük, a gyors munkát látva elfelejtettük megnézni, mi marad a tarlón. Hrabovszki Mihályt 25 éve ismerem. Szavaiban, állítá­saiban egyszer sem csalód­tam, gondolom mások sem. Számomra merésznek tűnt a termésátlag alakulásáról el­mondott észrevétele, mégis egy az egyben elfogadtam, hitelt adtam szavának, szá­mításának. Az ide| gabonatermés a tavalyinál most jobbat, töb­bet mutat. Vajon mennyit tudunk belőle betakarítani? Ha csak annyit, mint ta­valy, akkor hektáronként 8-9 mázsa szemet szórnak el a kombájnosok azzal az indí­tékkal, hogy hajtanak, mert ez a keresetük alapja. Ha most az aratás kezde­tén üzemi vezetőink, a szö­vetkezetek tagjai nem fi­gyelnek fel a szemveszteség­re, akkor hektáronként majdnem háromezer forintot szórnak el! Egy olyan tsz- ben, ahol ezer hektáron ter­melnek búzát a szemveszte­ség miatt csaknem 3 millió forint veszteséggel számol­hatnak. Naponta tehát 200— 300 ezer forint veszteséget okozhatnak az aratásban részt vevők, ha a vezetők és a kombájnosok csak a mun­ka gyorsaságát tartják szem előtt. Megdöbbentő, elgondol­koztató tény ez, melyet Hrabovszki Mihály azzal tá­masztott alá, hogy nézzük meg a tarlóhántott gabona­táblák subaszőr szerű, sűrű árpakelését. Mindenesetre bizonyos tanulságot érde­mes lenne levonni szavaiból és elgondolkozni azon, mit tudnánk tenni a veszteségek megakadályozására. A tsz-ekben egy-egy kom­bájnra 125—130 hektár ga­bona betakarítása jut. Ez az arány lényegesen jobb a ko­rábbi évekénél. Növekedett a nagy teljesítményű kombáj­nok száma is! összességében 13—14 teljes munkanap ele­gendő a termés betakarítá­sához. Ám, ha 16—17 mun­kanap alatt takarítjuk be a búzát, abból nem lehet baj, sőt néhány millióval még meg! is toldható a tavaly el7 ért árbevétel. Ehhez azon­ban vissza kellene fogni a teljes vágószerkezetet, hogy a kombájn cséplőberendezé­se no| a törekbe és a szál-' mába ürítse az értékes sze­met, hanem a magtartályban gyűjtse össze. Azért is kellene megfon­tolni Hrabovszki Mihály fel­vetését, mert senkinek sem lehet mindegy, hogyan ala­kul a gabonából származó árbevétel. A búza tömegében a legjelentősebb árunövénye a tsz-eknek. Másfelől, ha 1977-ben megismételjük a tavalyi 43,5 mázsa hozamot, akkor az 1975-ös árbevétel­hez viszonyítva a termelés- növelésben öt és fél százalé­kot, vagyis a tervezett 11 százalék felét elérhetjük. julajdonképp^n ezért szólt Hrabovszki Mi­hály. Mikor beszélt éreztem igazat mond, az üzemek és az ország javát akarja. Szívleljük meg sza­vait. Dupsi Károly Pótlékpremier a pamutszövőben Ez a műszak is úgy kezdő­dött, mint a többi. Június 30-án, este 10 órakor mun­kába álltak a szövőnők, csé- vélők, anyagmozgatók, mű­vezetők és még néhányan, akikre szükség volt a Pa­muttextilművek békéscsabai gyárában, az éjszakai műszak folyamatosságához. Semmi sem jelezte, és a csattogó gé­pek között talán eszébe sem jutott senkinek, hogy éjfél­kor megváltozott valami’77. július 1-én, 0 óra 00 perckor életbe lépett az éjszakai mű­szakban dolgozók 40 százalé­kos fizetési pótléka. Knyihár György üzemveze­tő sorolja az adatokat: — Nálunk 314-en dolgoznak há­rom, 22-en két műszakban, többségében nők. Akik da­rabbéresek voltak, azok ed­dig is kapták a 40 százalékos kiegészítést, az órabéresek 33, a művezetők 28 százalékot kaptak az éjszakázásért. A délutánért nem járt semmi, és nem kaptak fizetést az éj­szakai műszakok miatt ki­esett szombatokért sem. Most ez megváltozott. Mindenki, aki éjszaka dolgozik, egysé­gesen 40 százalékos műszak- pótlékot kap, és a harmadik műszakban ledolgozott órák számától függően fizetjük a kiesett szombatokat is. Mind­ezt munkásgyűlésen ismertet­tük a dolgozókkal. Ezeken a gyűléseken nem­csak százalékokkal dobálóz­tak, konkrét példákon mutat­ták be, kinek mennyivel nö­vekszik a havi keresete. Egy órabérben dolgozónak példá­ul havonta 200—400 forinttal lesz több a borítékban, attól függően, hány éjszakai mű­szakot teljesített. Éves átlag­ban, a gyár dolgozóinak mint­egy 12 százalékkal emelke­dik a keresete. Mit várnak ettől a Pamut­szövőben ? Elsősorban azt, hogy többen vállalják a há­rom műszakot. Az emelkedő kereset bizonyára gondolko­zásra készteti azokat, akik valamilyen ok miatt eddig ragaszkodtak az egy műszak­hoz. A párás, meleg levegőjű gépteremben csak két láb látszik Medovarszki János művezetőből. Egy szövőgépet állít be éppen, és mert az óriási zajtól nem halljuk egy­más szavát, megkérem, jöj­jön fel velem az irodába. A kérdés természetesen: ho­gyan telt az első felemelt műszakpótlékos éjszaka? — Ugyanúgy, mint a töb­bi. Csak jóval éjfél után ju­tott eszembe, hogy ezután több lesz a pénzem. De az­tán rögtön el is felejtettem, mert ekkora üzemben min­dig van tennivaló, nem na­gyon lehet a munkán kívül másra gondolni. — Mekkora többletjövede­lemre számít? — Ügy gondolom, mintegy kétszázzal kapok többet. — Kevés lesz az, János — szólt közbe Knyihár György, és előhúzza a fiókból a zseb- számológépet. Beüti a számo­kat és néhány pillanat múlva közli a végeredményt: — Egy jó hónapban, amikor 80 órát éjszakázol, 650 forinttal kapsz többet, de ha csak egy hét esik bele, akkor is meg­lesz a négyszáz. Felderül Medovarszky Já­nos arca, ennyire nem számí­tott. — Tudja, nagyon jól jött ez a műszakpótlék — mondja —, itt volt, látja milyen munkát végzünk, a kerese­tünk pedig jócskán alatta ma­radt a könnyebb helyen dol­gozókénál. Én már 31 éve vagyok itt, és sokszor törtem a fejem: ki áll a helyemre, ha egyszer nyugdíjba me­gyek? Most már talán fiata­lok is jönnek erre a munká­ra. Csattogó gépek között dol­gozik Czelle Lászlóné szövő­nő. Több gépet kezel, meg nem áll egész éjjel, mert hol az egyiken, hol a másikon van igazítanivaló. Lazsálni nem lehet, a folyton járó gé­pek diktálják az iramot. Me­Czelle Lászlóné szövőnő: Jólesett, hogy értékelik a munkán­kat leg van, magas a páratarta­lom, sok férfi kidőlne attól a munkától, amit ez a töré­keny asszony végez. — Hét éve dolgozom itt, és nem panaszkodhatok a kere­setre. Megvan havonta a 3200—3300 forint, és most, a műszakpótlékkal még több lesz. — Mit szóltak hozzá, mi­kor megtudták a Miniszter- tanács rendeletét? — Nagyon örültünk. Eddig csak az éjszakai műszakért járt több fizetés, ezentúl a délutániért is. Kifizetik a ki­eső szombatokat is, és ez na­gyon jó dolog. Persze voltak — az egy műszakban dolgo­zók — akik zúgolódtak, ők miért nem kaptak többet? Nekik aztán megmagyaráz­tuk, hogy ez csak annak jár, aki többet is vállal. — Ki tudja számolni, mennyivel kap többet? — Még nem nagyon. El­mondták ugyan, hogy én mintegy 300 forinttal keresek majd többet ezentúl, de még nem értem pontosan, hogyan jöhet ki. Túl a pénzen az is nagyon jólesett nekünk, hogy ott „fent” gondoltak ránk, értékelték azt a munkát, amit végzünk. Közeleg a hat óra, lassan véget ér az éjszakai műszak. Ugyanolyan volt, mint a töb­bi. Egy valami azonban hosz- szú időre emlékezetessé te­szi: ezen a napon volt a pót­lékpremier. Lónyai László Félidő a munkaversenyben A Békéscsabai Kenyérgyárban műszakonként 90 mázsa ke­nyeret sütnek a megyeszékhely és a környező községek el­látására. A nyári szabadságolások időszakában a munkába besegítenek a nyugdíjasok is Fotó: Veress Erzsébet Alig néhány hónap telt el azóta, hogy — a többi kö­zött — megyénk üzemei, gazdaságai is csatlakoztak a csepeli munkások verseny- felhívásához, amely arra szólította fel a szocialista brigádokat, hogy még jobb termelési eredményekkel tisztelegjenek az Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom közelgő 60. évfordulója előtt. A fél év jó alkalom ar­ra, hogy képet kapjunk a teljesítésekről, a novemberig hátra levő négy hónap pedig lehetőséged ad a vállalások és a tényleges eredmények kritikus összehasonlítására ott is, ahol a megvalósítás — eddig legalábbis — nem a legjobban sikerült. Nem utolsósorban a sike­res versenymozgalomnak is köszönhető, hogy csaknem minden téren túlteljesítették tervüket az év első öt hó­napjában. Az OROSHÁZI ÜVEGGYÁR szocialista brigádjai. (Mind síküvegből, mind egyéb ter­mékekből 100 százalék fe­lett teljesítettek, s például gyógyszer- és vegyszer­palackból termelésük 154 százalékos.) Jól állnak az exportra szánt termékek elő­állításával, növekedett a jó minőségű áruk mennyisége és aránya, s nem közömbös az sem, hogy anyagköltségük a tervezettnek csupán 92 százaléka. Kik érték el eddig a leg­jobb eredményeket? Például a síküveggyár keverőüzemé­nek szocialista brigádjai, akik csupán június első két hetében négyezer forint árú villamos energiát takarítot­tak meg; a Hungaropan üzem brigádjai, akik 400 négyzetméterrel több értékes üvegárut készítettek a terve­zettnél; s kiemelkedően jól dolgozott — hogy csak ket­tőt említsünk — a belső szállítás Petőfi Sándor bri­gádja, vagy a tmk-s Bláthy Ottó brigád. Jelentős vállalásokat fo­galmaztak meg A BÉKÉS MEGYEI AÉV szocialista brigádjai is. Fel­ajánlották — egyebek kö­zött — termelési tervük 15 millió forintos túlteljesítését, és hogy a többletet termelé­kenységük 5 százalékos ja­vításával érik el. Hogy ez mennyire sikerül, eldöntik majd a későbbi gazdasági számítások, az azonban biz­tos, hogy eddig tőlük telhe­tőén, mindent megtettek a szocialista kollektívák azért, hogy a Gyulai Húskombinát november elején pórbaüze- mét megkezdhesse, jó ütem­ben halad a békéscsabai kór­ház építése (elkészült az alapozás), és valószínűleg si­kerül a kétszázalékos ön­költségcsökkentés is. Többet kell tenniük azonban a la­kásátadásokért, minthogy az idén átadásra szánt laká­soknak csak a 40 százaléka készült el az első félévben. A MEZÖHEGYESI ÁLLAMI GAZDASÁG 62 szocialista brigádja — összesen csaknem 1600 tag­gal — nem kevesebb, mint 8 millió 80 ezer forint meg­takarítását vállalta az idén, s ennek majdnem a felét ho- zamérték-növeléssel kíván­ják megtakarítani. (Segít eb­ben a gazdaság műszaki és agrárszakember-gárdája is, sőt, ők a brigádok segítésén kívül — újításokra, a jobb szervezésre vonatkozó — egyéni vállalásokat is tet­tek.) Az eddigi versenyben kitűnt az ómezői Kossuth Lajos és az Újhelyi Imre tehenészbrigád — az utóbbi­nak a tagjai a 24 ezer lite­res többlet-tejtermelésből egymaguk 16 ezret vállal­tak —; a növénytermesztők közül pedig a kamaráspusz­tai kerület Tessedik brigád­ja és a peregpusztai Dózsa brigád érte el a legjobb eredményeket. A csepeli munkások felhí­vásához csatlakozva 1 millió forint megtakarítását vállal­ták az idén a megyei GABONAFORGALMI ÉS MALOMIPARI VÁLLALAT szocialista brigádjai, s eb­ből a fél év végéig 850 ezer forínt költségcsökkentést könyvelhetnek el. Fontos fel­adatuk az is, hogy — a gép­javításokkal, a raktárak elő­készítésével —• sikerre vi­gyék a felvásárlást, az új termés begyűjtését és tárolá­sát; ez utóbbi megvalósítá­sáért 1460 óra társadalmi munka elvégzését vállalták az évforduló tiszteletére. Az eddigiek során kiemel­kedően sokat tett mindezért a békéscsabai körzeti üzem Alkotmány brigádja és a Kulich Gyula brigád, vala­mint a gyomai üzemből a Béke és a Rakodóbrigád. A sarkadi keverőüzem Április 4. brigádja és a dévaványai hántoló Hántoló brigádja ugyancsak büszke lehet pél­dás szorgalmára, munkavég­zésére. Egyebek között az ez évre tervezett 93 millió forintos nyereség 3 milliós túlteljesí­tését vállalta. Varga János Új automata mosógép Kisméretű, úgynevezett helytakarékos automata mo­sógép sorozatgyártását kezdi meg néhány héten belül a Hajdúsági Iparművek, az NSZK-beli AEG céggel kö­tött kooperációs és licenc­szerződés alapján. A magyar szakembereket részben az NSZK-ban, részben itthon képezte ki a nyugatnémet vállalat. A Transelektro külkeres­kedelmi vállalat aktív piac­kutató munkájának eredmé­nyeként létrejött együttmű­ködési szerződés lehetővé te­szi a hazai automata mosó­gépek választékának bővíté­sét. Az első mintadarabok már elkészültek, ezeket most vizs­gálják az NSZK-ban. Rövi­desen legyártják a 0-szériát és a HIM-ben még ebben az évben két-háromezer kismé­retű automata mosógép ke­rül le a gyártószalagokról. Ezek egy részét a nyugatné­met partner visszavásárolja. Egyébként már jövőre 20— 25 ezret szállít a hajchísági gyár az új mosógépekből a belkereskedelemnek és több ezret exportálnak is. Néhány év múlva, a gyártás felfutá­sakor 100 ezer kis automata mosógép készül el évente. A magyar és az NSZK-be­li villamosipari vállalatok együttműködnek harmadik piacon való értékesítésben is, így közösen szállítanak erő­művet Törökországba, trasz- formátorállomást Kuvaitba, s együtt vesznek részt ver­senytárgyalásokon számos közel-keleti országban. A Transelektro NSZK-beli exportja az utóbbi öt év­ben megháromszorozódott, az idén 15—20 százalékkal lesz nagyobb, mint a múlt esztendőben.

Next

/
Thumbnails
Contents