Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-16 / 166. szám
NÉPÚJSÁG 1977. július 16., szombat Bucsai tanulságok Fél év az állattenyésztésben Mindenekelőtt a kérdések: — Lehet-e 1 hektár 5 aranykorona értékű legelőn 50 mázsa búza árának megfelelő fűtermést elérni? — A gazdálkodás eredményeinek láttán, érdemes lenne-e megkülönböztetett anyagi támogatásban részesíteni a bucsai Űjbarázda Tsz-t? — Lehetne-e a mostoha természeti adottságú tsz-ek modellüzeme a bucsai termelőszövetkezet? ♦ Bucsán jó tíz év óta megfordult a világ. De nem lábbal felfelé áll, mint ilyenkor mondani szokták, hanem a talpán, keményen, szilárdan, mint a sziki emberek hite, akarata, bizodalma a jobb sors eljövetelében. Ha pusztán, egyetlen tényt említünk: egy évtized alatt megháromszorozódott a tagság szövetkezetből származó jövedelme — a jelenlegi átlag 32 ezer forint körüli —, már következtethetünk a régi és a jelenlegi állapotokra. Most aratnak. Hektáronként 40—45 mázsa búzát termeltek, többet a tavalyi megyei átlagtermésnél. Az egykori tücsökkoplaló szikes legelőkről aratásig majdnem 350 vagon kiváló minőségű takarmányt nyertek. Készítettek gyepszénát, forró levegős szárítójuk ontotta a fűlisztet és a zöld gyepből még silóztak is. Éppen a napokban adtak el majdnem 80 vagon fűszénát. Azt mondták, h^ jövőre 1 szál fű sem teremne, a takarmányellátásban akkor sem lenne gondjuk. Két évre szól a tartalék. Az állatállomány nem éppen kis számú. Szarvasmarha-férőhelyeikre karikánként 2 felnőtt marha jut. A növendékeket trágyával körülfalazott régi ólakban teleltették át. Az őszi 100—120 kilós borjakból tavaszra 280 kilós lett. A juhállomány egy része lebontásra ítélt épületekben található. A télen a vizes szalmatető alatt recsegett, ropogott a tetőszer- kezet. A tsz-elnök legalább 5-ször azt álmodta, hogy a faluban félreverték a harangot, s mindenki ment, rohant, hogy a beszakadt tető alól mentse az anyaállományt. Szerencsére ez az állapot nem következett be. Ez év tavaszán az volt az első és a legfontosabb építészeti feladat, hogy a juhokat megbízható helyre tereljék, ne legyen rossz álma, éjszakája emiatt senkinek. ♦ A tsz-központ majorjának gazdagsága egyáltalán nem olyan, mint a mostoha természeti adottságú többi tsz-é. A mostoha természeti adottságú szóra Sári Béla főagro- nómus fel is kapta a fejét. Fanyar íze van itt ennek a szónak. Nem is vállalják ezt a megkülönböztetést a bu- csaiak. Szerintük nincsen rossz föld, csak rossz gazda! Bucsán a szövetkezet csinált jó gazdát az emberekből. Persze, Sári Bélának most már könnyű ilyen egyértelműen fogalmazni. De amikor két faluval odébbról Búcsúra ment főagronómusnak, gondolni sem mert arra, hogy a gazdálkodással összefüggő elképzeléseiért megmosolyogják. Mert tulajdonképpen 10 évvel ezelőtt ez történt. És most ő mosolyog. A tavasszal, amikor vágták a gyepet, de nem kézzel, hanem géppel és mindenki már éppen a tizenötödik nap óta hordta a szénát, megállt mellette egy tsz-tag: „Ebbe bele kell gebedni! Mi az istennek ez a sok széna!” — szólt szemrehányóan. Hát ilyenek lennénk mi, emberek, itt Bucsán is? Tíz évvel ezelőtt örültünk, ha valaki kaszát vett a kezébe, és ha levágta az egymást kiabáló fűcsomókat a legelőn. Most a gép kaszál. Csak kocsira kell viliázni... Akkor az volt a baj, hogy nem termett, most meg, hogy terem. Ki tud ezen eligazodni... De azt hiszem, jobban van ez igy. Visszatérve a központi majorra, meglepő, hogy itt terményszárító és forrólevegős lucernalisztüzem is létezik. A terményszárító mellett fém silótomyok sorakoznak, az udvaron pedig a legkorsze- rőbb zöldtakarmány-betaka- rító és felszedővel kombinált pótkocsik állnak. Mintha nem a szegény Bucsán járna az ember, hanem máshol, mondjuk a gazdag Amerikában. A bucsai változásoknak tanulságai vannak. Tíz évvel ezelőtt Sári Béla volt az egyetlen diplomás ember a tsz-ben. Ma már öten vannak. Két szakembert a közeljövőben állítanak munkába. A gazdaság 4 ezer hektáros. A megyei átlagnál itt tehát jobb a szakember-ellátottság. Ennek tudható be, hogy a vezetés általában jól megalapozott, döntésre alkalmas javaslatokat kap, még a meliorációs munkák üzemi kivitelezésére is. A első évben mindig csak kis területen próbálnak ki valamilyen új módszert. Azután odahívják a szövetkezetét. Nézze meg mindenki, mondjanak róla véleményt az emberek. Azután a következő évben lépnek egyet. Így volt ez a gyepgazdálkodással is. Közben kiforrt a legjobb helyi módszer, mellyel egyre nagyobb területet hódítanak el a mostoha körülmények közül. Tulajdonképpen ez történt Bucsán. Jól kihasználták a helyi lehetőségeket, melyek kiaknázására az MSZMP KB titkárságának 1976 szeptemberi határozata is mozgósít. ♦ Bucsán most szorít a cipő. A kérdés: lehetne-e rajtuk segíteni, hogy istállókat építsenek, mert kétszer any- nyi a szarvasmarhájuk, mint amennyi férőhelyük van. Ezért kéréssel fordultak a Sárréti Tej Közös Vállalkozáshoz. Tavaly a tag tsz-ek között 10 millió forint állományfejlesztő hitelt osztottak szét. Érdeklődtek: istállóépítésre lehetne-e ebből a pénzből fordítani? A juhá- szatot is lehetne fejleszteni. Mehetnének ötezer anyáig. Ez is pénz kérdése, mert a fejlesztéshez a személyi feltételek és a takarmányháttér adott. A juh is összejönne saját szaporulatból, de az épület meg a járulékos beruházás: villany, víz, út saját erőből már nem megy. Meg kellene vizsgálni ezeket a bucsai törekvéseket: életerősek-e, megérné-e a népgazdaságnak a megkülönböztetett bánásmód? Másrészt azon is érdemes lenne elgondolkodni, hogy a bucsai változások tanulmányozása a hasonló hajóban utazóknak megérné-e az előbbrejutás mozgató rugóinak megismerését? A bucsai Űjbarázda Tsz tulajdonképpen máris felnőtte magát a mostoha természeti adottságú tsz-ek modellüzemévé. Érdemes lenne erre jobban felfigyelni és az itt kialakult jó szellemet máshová is elplántálni, hogy ezzel is rövidítsük az utat, mely a gyengétől az erős, a jól megalapozott üzemekig vezet. Mérleg a nagyberuházásokról Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium építőipari vállalatai az első fél évben — az előzetes adatok szerint — hónapról hónapra egyenletes ütemben dolgoztak, termelési hullámzás nélkül, s így 13,8 százalékkal több munkát végeztek, mint a múlt év azonos időszakában. A jubileumi versenynek különösen jelentős eredménye, hogy gyorsult a munka a nagyberuházásokon, ahol a dolgozók 17,8 százalékkal növelték termelésüket. A paksi atomerőműnél a jubileumi versenyben nagy erőfeszítéseket tettek a szocialista kollektívák az időközben szükségessé vált terv- módosítások okozta nehézségek áthidalására. A nehézségek túlnyomó részét sikerült elhárítani, s így az építkezés üteme kielégítő. Többek között a legfontosabb létesítményeket építő 22-es számú Állami Építőipari Vállalat dolgozói az idén előirányzott 406,6 millióból 216,9 millió forint értékű munkát végeztek az első fél évben, s így az éves tervnek már 53,5 százalékát teljesítették. Az ózdi kohászati üzemekben az acéltermelés intenzi- fikálását célzó gyorsított beruházáson dolgozó Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat munkásai eddig az éves feladat 67 százalékát valósították meg. A következő három hónapban tovább növelik a munka ütemét, hogy szeptemberben munkaterületet adhassanak a technológiai szerelőknek. Az előírtnak megfelelő ütemben épül a Gyulai Húskombinát, ahol a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói az első fél évben 76 millió forint értékű munkát végeztek, s eddig éves tervük 49,3 százalékát teljesítették. A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet szocialista brigádjai a csepeli munkások felhívásához csatlakozva — többek közt — a búza hozama, továbbá a HÜS- ÉS TEJTERMELÉS jelentős növelését tűzték célul. Ezt teljesítették is. A búzatermés előreláthatólag 12 százalékkal lesz nagyobb a tervezettnél, a hústermelésben 5 százalékos többlet mutatkozik, s mintegy háromezer literrel felülmúlják a tejtermelési tervet is. Jól sikerült a háztáji hús- és zöldségtermelés segítése: júliust írunk, de a szövetkezetiek csaknem az egész évre előirányzottaknál tartanak. Legtöbbet tett mindezért — egyebek között — a Ságvári Endre és az Április 4. Szocialista Brigád (állattenyésztők); a kertészetben a Tye- reskova, a traktorosok közt pedig a Petőfi brigád járt az élen. A Nagy Október hatvanadik évfordulója előtt tisztelegve, szocialista szerződésekkel is gondoskodnak feladataik megoldásáról a csabai hűtőház szocialista brigádjai. Jól halad A ZÖLDBAB ÉS A BORSÓ feldolgozása. Köszönhető ez — elsősorban — a feldolgozó üzem Martos Flóra, Tye- reskova, Hámán Kató és Jégvirág brigádjának, és sokat tettek a jó eredményekért a tmk (Csabai Imre, Kulich Gyula, Kandó Kálmán) brigádjai, a gépházi Tamás Zoltán, továbbá az Angela Davis és a Dózsa rakodóbrigádok tagjai. Érthető hát, hogy a jó brigádmunka a tervek teljesítésében is megmutatkozik. A tervezett 472 vagon készáru helyett 583 vagon a hűtőház félévi eredménye, ami a terv 15 milliós túlteljesítését jelenti. Jó eredményekkel zárta idei első fél évét megyénk állattenyésztése. Vonatkozik ez elsősorban arra a két ágazatra, amelynek fejlesztését kiemelt kormányprogram irányozza elő. Ez a két ágazat a szarvasmarha-, illetve a sertéstartás. A szarvasmarha-tenyésztésben hosszú évek óta először sikerült a nagyüzemeknek állományuk növelésével ellensúlyozni a kisüzemekben tartott szarvasmarhák számának fokozatos csökkenését. E folyamat eredményeként a megyében a szarvasmarha-állomány mind döntőbb részben a nagyüzemekben koncentrálódik. Igen kedvezően alakult az állami gazdaságokban a vemhesüsző-állomány, illetve az egy tehénre jutó átlagos tejhozam. Az “első hat hónapban tehenenkénti átlagban kifejt kétezer 28 liter tej nemcsak az elmúlt évi tényszámnál, hanem az 1977- es első félévi tervnél is több. Csaknem háromezerrel emelkedett a tehenek száma a termelőszövetkezetekben, ahol összességében az állomány nagysága a 26 ezret közelíti. Az eddig elért eredmények alapján ugyan az éves átlagos tej hozam várhatóan csaknem 300 literrel haladja majd meg a tervezettet, feltűnő mégis, hogy a termelőszövetkezetek között e tekintetben igen nagy a szóródás: az első fél évben a legrosszabb tehenészetben 800-nál kevesebb, a legjobban 2300-nál több liter tejet fejtek egy tehéntől átlagban. A tejtermelési tervet egyébként mezőgazdasági üzemeink 7,5 százalékkal teljesítették túl, összesen mintegy 511 ezer hektoliter tejet A tervezettnél 8 millióval nagyobb eredmény elérését vállalta a Gyulai Húskombinát 42 szocialista brigádjának 735 tagja. Csaknem 30 százalékkal túlteljesítette első félévi tervét — például — a Szamuely brigád (sertésvágók), és jócskán kitettek magukért a KOLBÁSZKÉSZITÓK is, mind a békéscsabai, mind a gyulai üzemben. Az előbbiek 174, az utóbbiak pedig 179 százalékos túlteljesítést könyvelhetnek el. Nem lehet panasz a sertésfelvásárlókra sem; az ezzel foglalkozó nyolc brigád a féléves tervét több mint 110 százalékra teljesítette, összegezve: munkaverseny-vállalásaikat kivétel nélkül időarányosan teljesítették a húskombinát szocialista kollektívái. A MEZŐGÉP 97 szocialista brigádjának felajánlása általánosságban így jellemezhető: a termelékenység növelése, minőségjavítás és a költségek csökkentésének legkülönbözőbb formái a hasznos munkaidőhányad növelésétől az anyag- és energiatakarékosság legkülönbözőbb módozataiig. A szinte maradéktalan teljesítés eredménye viszont nagyon is konkrét: az első félévi terv 6 százalékos túlteljesítése. Persze, közrejátszott ebben az a 49 ÜJlTÄS is, amit a MEZÖGÉP-üze- mekben az első hat hónapban megalkottak, beváltak az önmeózás különféle formái, módozatai, s a brigádok védnökséget is vállaltak egy-egy különösen fontos termék felett. Ezenfelül még csaknem 19 ezer óra társadalmi munkára is futotta erejükből. Mindebben a csabai és az orosházi gyár dolgozói jártak élen, és minden téren kitettek magukért adva át a tejfelvásárlóknak. Utóbbiak közül a Hajdú megyei Tejipari Vállalat mérései szerint az előző év hasonló időszakához viszonyítva 25,5 százalékkal nőtt megyénkben a tejtermelés. Ugyancsak kedvező jelenség az, hogy időközben megszűnt a kisüzemi tehénlétszám csökkenése, sőt az elmúlt év vége óta á háztájiban már 4-5 százalékkal több tehenet tartanak. A sertéstenyésztés eredményeit vizsgálva megállapítható, hogy a nagyüzemi állomány év eleje óta jelentősen megnőtt, ezen belül a termelőszövetkezetek több mint 15 százalékkal gyarapították sertéseik számát. A kocalétszám alakulásából kitűnik, hogy az ágazat az év végéig valószínűleg túlteljesíti előirányzatait. A tervek szerint ebben az esztendőben a termelőszövetkezetek 290 ezer, a kisüzemek 340 ezer vágósertést értékesítenek. A közös gazdaságok ennek eddig több mint 45, a háztáji gazdaságok pedig csaknem 40 százalékát teljesítették. Ennek értékelésekor figyelembe kell venni természetesen azt, hogy a hízó sertések értékesítésének nagyobb hányada a harmadik negyedévre esik. Az előzetes számítások alapján a termelést növelő sertéstelepi rekonstrukciók eredményeként az állami gazdaságok az idén várhatóan 116 ezer, a közös gazdaságok pedig 300 ezer vágósertést értékesítenek. Emellett is szükség van azonban arra, hogy a termelési feltételek kialakításának segítésével a nagyüzemek hozzájáruljanak a háztáji gazdaságok sertéskibocsátásának fokozásához. a mezőberényiek is. Az ottani Zrínyi és Hunyadi brigád is elsősorban a munkaidő ésszerű kihasználása, valamint a fáspusztai gyermek- otthon patronálása miatt érdemel elismerést. A Pamuttextilművek me- zőberényi gyárának első félévi tervteljesítése 101,2 százalékos. Ez annyi mint ÖTVENEZER MÉTER, a tavalyinál lényegesen jobb minőségű textil. Az elismerésre méltó munka elsősorban két szövődéi csoportnak: a Béke és a Zrínyi Ilona szocialista brigádoknak köszönhető. Ügy látszik, ez meghozta a többiek vállalkozó kedvét is. Mutatja ezt, hogy az év elején még csak 7 szocialista brigád működött a herényi gyárban, azóta viszont további 21 nevezett be a címért folyó versenybe. Egymillió-egyszázezer pár igen jó minőségű cipőt gyártottak az év első hat hónapjában az Endrődi Cipőipari Szövetkezetben, s ezzel tervük legfontosabb pontját teljesítették. A termelés színvonala ugyan emelkedett, de nem az előírt mértékben, így a tervezett minőségjavítás is kisebbre sikerült a vártnál, ám az is igaz, hogy a lemaradás nem jelentős, könnyen pótolható, kijavítható. Idejében elkészültek a CIPŐK SZOVJET EXPORTRA — méghozzá olyan minőségben, hogy nemcsak a házi meó, de a megrendelő sem emelt kifogást —, és az üzem átalakulása, az építkezések közben számos más igen figyelemreméltó eredményük is van. A legjobbak?... Szabászat: „Angela Davis”; tűzöde: „Penzai Barátság”; tmk: „Egyetértés”. Varga János Dupsi Károly A battonyai Május 1. Tsz kertészetében szépen fejlődik a téli káposzta. A négyhektáros területen most az asszonyok szorgoskodnak. Ekekapázás után távolítják el a gyomot Fotó: Veress Erzsi Munkaverseny-körkép
