Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-16 / 166. szám
o NÉPÚJSÁG 1977. július 16., szombat _____________________________ Ú j szemléletű m ate m at i kao ktatás Beszélgetés a Pedagógus Továbbképző Intézet igazgatójával a tv-híradó? (II.) Pergessük vissza az idő kerekét 16 évvel; elevenítsük fel a fennállását most ünneplő 20 éves tv-híradó munkatársainak egyik legnagyszerűbb tettét: az első egyenes adás külföldi közvetítést 1961. március közepétől, Gagarin űrrepüléséről és március 14. moszkvai fogadtatásáról. A visszaemlékezésünk szerdától szombat estig rögzíti az eseményeket. Megnehezítette a feladatot, hogy a tévé-közvetítések lebonyolítására még nem volt akkor kiépítve Moszkva felé a mikrohullámú lánc. Az Euróvízió meglevő mikroláncát Berlinben összekötötték az Intervízió vonalával és 4 ezer kilométeres európai körút után érkezett a kép Budapestre. Ez 200 közvetítő állomás pontos és összehangólt munkáját igényelte. Az első űrhajós, Gagarin Vörös téri fogadásának képei végül a következő útvonalon érkeztek Budapestre: Moszkva— Leningrád—Helsinki— Stockholm—Koppenhága— Hamburg—Berlin—Prága —Bratislava—Győr—Gerecse—Szabadság-hegy—Szabadság tér. A Moszkvából jövő képeket Hamburgban osztották el, innen kapta a közvetítést a francia, az olasz, a svájci és az angol televízió. Végre elérkezett a csütörtök, a moszkvai közvetítés napja. Tíz órakor megjelent az Euróvízió, majd az In- tervízió felirata és néhány másodperccel később a várva várt moszkvai képek. A magyar nézők — a moszkvaiakkal egy időben — részesei lehettek a szovjet űrhajós, Gagarin őrnagy megérkezésének és a Vörös téri ünneplésnek. A tv-híradó munkatársai a TASZSZ jelentése után — „ember az űrben” — azonnal munkához láttak, hogy a rendkívüli adások számára elegendő Karsai Eleknek, az ismert történésznek új könyvét a Népszerű történelemi című sorozatban a napokban jelentette meg a Kossuth Könyvkiadó. A könyvkiadónak ez a sorozata ismert és közkedvelt, hiszen az új tudományos eredményeket népszerűsítve, közérthetően adja az olvasók kezébe. A Népszerű történelem cimű sorozatban legutóbb megjelentetett könyvek közül nem érdektelen megemlíteni Aszódy János: A pokol zsoldosai, Hollós Ervin—Lajtai Vera: Köztársaság tér 1956; Szabó László: Doberdo, Isonzó. Tirol, Rozsnyói Agnes: A Szálasi puccs, Hollósi Tibor: Hosszú kések éjszakája című munkáit. , Bátran elmondhatjuk, hogy az eddig megjelentetett kötetekkel a könyvkiadó nagy szolgálatot tett a történelem népszerűsítése érdekében, egyrészt felkeltette az érdeklődést, másrészt utat nyitott az újabb kutatások felé. Karsai Elek könyve elvezet bennünket a magyar háborús főbűnösök népbírósági tárgyalására és megmutatja, hogy milyenek voltak azok, akik felelőtlenül háborúba vitték az országot. Három évtizede közvetítette a rádió a magyar háborús főbűnösök tárgyalását. Ezrek és ezrek figyelték, kísérték nyomon a tárgyalás eseményeit. Annak idején a sajtó, filmriportot biztosítsanak. Az egyik felvételező csoport az MHS központi rádióklubjába robogott. Megörökítették, amint a klub vezetője nagy érzékenységű vevőkészülékkel vette az űrhajó rádiójeleit. Egy forgatócsoport az Esti Hírlap szerkesztőségében a különkiadás készítését vette filmre, mások az üzemeket, az utcákat járták, hogy megörökítsék azt a pillanatot, amikor az emberek értesülnek a nagyszerű eseményről. A külpolitikai szerkesztők rádiófotókat kértek Európa majd valamennyi fővárosából. Egy operatőr külön TU—104-es- sel délután 3 órakor Moszkvába repült, hogy eredeti filmfelvételeket is készítsen az ottani eseményekről. Csütörtök este ismét megjelent a tv-híradó, majd szombat este 35 perces kü- lönműsort adott a Gagarin- nal kapcsolatos hazai és külföldi eseményekről. * * * Esténként háromszor ad számot a tv-híradó kollektívája a legérdekesebb hazai és világeseményekről. A tv- híradó először 1957. július 1- én jelentkezett, kezdetben hetenként egyszer. Ma, húsz év elteltével, hetenként már 15 alkalommal. A riportoknak több mint a fele színesben készül, s néhány hónapon belül — a többi külföldi tévéhez hasonlóan — a tv-híradó riportjai teljes egészében már színesben vehetők. A most jubiláló 20 éves híradó készítésének bonyolult munkájába igyekeztünk egy kis bepillantást, ízelítőt adni, de többet tudtunk meg erről az érdekes munkáról július 2-án, amikor a híradó munkatársai színes filmen mutatták be, mi történik a „most nézzék meg a tv-híradót” bejelentés elhangzásáig. (Vége) Tamás György a rádió naponta közölte a tárgyalás híreit, a Zeneakadémia nagyterme pedig zsúfolásig megtelt a tárgyalás időszaka alatt. Valójában az egész ország ott volt a tárgyalóteremben, hogy az élők és a holtak nevében ítéljen azok felett, akik pusztulásba vitték az országot, akik munkaszolgálatba, vagy gázkamrákba vitték az emberek ezreit. A népbírósági tárgyalás óta három' évtized telt el. A könyv megjelentetését az is indokolttá tette, hogy a három évtized alatt felnőtt egy új nemzedék, akik számára Imrédy Béla, Sztójay Döme, Szálasi Ferenc, vagy Bárdos- sy neve nemritkán csak egy név a történelemkönyvek lapjain. Karsai Elek könyve arra a feladatra vállalkozik, hogy kiléptesse a háborús főbűnösöket) e lapok közül és valódi arcukat mutassa, olyannak, amilyenek voltak akkor, amikor felelőtlenül háborúba sodorták az országot. Megmutatja könyve azt is, hogy ezek az emberek a nép bírósága előtt hogyan vállalták, illetve nem vállalták tetteikért a felelősséget. A könyv legizgalmasabb lapjai közé tartozik, amikor bemutatja a szerző az 1945. október 3-i napot, amikor is a Mátyásföldi repülőtérre megérkezett az a gép, amely szállította a magyar háborús Véget ért a tanév. A gyerekek — ki megérdemelten, ki kevésbé rászolgálva —élvezik a vakáció adta szabadságot. A pedagógusok közül még sokan nem pihennek. Továbbképzésen készülnek a jövő tanévre, még inkább az azt követőre, amikor sor kerül az új tanterv bevezetésére. A pedagógusok felkészítése, továbbképzési formái felől érdeklődtünk Mitykó Jánostól, a Békés megyei Pedagógus Továbbképző Intézet vezetőjétől; — Az országban a pedagógus-továbbképzés régi hagyományokra tekint vissza. A korábbi évek tapasztalatai mindig újabb forma és tartalom keresésére ösztönzik a továbbképzéssel foglalkozó vezetőket. Az idei felkészülésnek mi volt a fő célja? — Az új tanterv bevezetése. Központi szerepe a matematikaoktatás rendszerére való átképzésnek van. Megyénkben mintegy 800 általános iskolában tanító pedagógus vett -részt az elmúlt tanítási év továbbképzésein. Az előadásokat a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola matematika tanszékének; tanárai tartották. — Hogyan fogadták a pedagógusok a merőben új szemléletű matematikaoktatás tervét? — Akik az utóbbi öt évben végeztek, már az új képzésben részesültek, a nevelők többsége pedig fogékony az új feladatok iránt. Nehézséget egyedül a nyugdíj előtt álló idősebb kollégák számára jelent. Nehéz dolog a 15—20 éves gyakorlat után átállni egy merőben más szemléletű tantárgy oktatására. Az átképzésben mégis mindenkinek részt kell venni, mert különfőbűnösök első szállítmányát. A politikai rendőrség nagy készültséggel vonult a Mátyásföldi repülőtérre a háborús főbűnösök érkezésének az időpontjában, átadásuk teljes felkészültség mellett történt. William S. Key tábornagy, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság amerikai képviselője az átadás során a következőket mondotta: „Szálasi Ferenc volt magyar, miniszterelnököt és tíz társát ma átadjuk a magyar kormánynak, hogy mint háborús bűnösöket bíróság elé állítsák őket... További 546 magyar háborús főbűnöst, akiknek kiadatását a magyar kormány kérte, mihelyt a szállítási lehetőségek ezt engedik, ki fogjuk szolgáltatni." Az első szállítmány utasai között volt: Bárdossy László, lmrédi Béla, Szálasi Ferenc, Jaross Andor, Endre László, Szállási Jenő, Gömbös Ernő, Gömbös Gyula volt miniszterelnök fia, stb. A szerző bemutatja azt az izgalmas pillanatot, amikor a repülőgép utasai megpillantották a Dunát, és tudatosodott bennük az, hogy a felelősségre vonást a ledöntött hidakért, romba döntött országért nem kerülhetik el. Karsai Elek ismerteti azt az utat, amelyet Szálasi, Imrédy, Bárdossy és társai megtettek a népbíróság felelősben nem taníthat matematikát. — Megvalósíthatatlan lenne minden tárgyból egyszerre bevezetni az új tanterv szerinti oktatást? — Igen. A bevezetés lépcsőzetesen történik, meghatározott terv szerint. Az 1978—79-es tanévben például a matematikát csak az általános iskola 1. és 5. osztályában vezetik be. A rákövetkező évben pedig a 2. és 6. osztályokban. A fokozatosság elve érvényesül a többi tantárgyakban is. — Hogyan készítették fel a pedagógusokat tájékoztató vezetőket? — Először januárban Egerben vettek részt általános felkészítésen a megyei és városi általános iskolai tanulmányi felügyelők, a továbbképzési intézetek igazgatói, Nyíregyházán pedig az alsó tagozatos felügyelők. A tavaszi szünetben az iskola- igazgatók, tanulmányi felügyelők, a járási-városi munkaközösségek vezetőinek felkészítése történt meg. Augusztus végén négy-öt napos megyei továbbképzésen pedig azokat a pedagógusvezetőket tájékoztatják, akik az egyes iskolák nevelőtestületeit irányítják. A tervek szerint az 1977—78-as tanév első felében lezárul az általános, a második félévben pedig a tantárgyi felkészítés szakasza. Nélkülözhetetlenek az új tantervvel kapcsolatos írásos segédanyagok, dokumentumok. Sajnos ezeknek még csak a fele jelent meg. — Milyen egyéb lehetőség áll a pedagógusok rendelkezésére a szakmai tájékozódáshoz? — Például a rádió kedvelt műsora, a Katedra, ahol az egyes szaktárgyakkal kapcsoségre vonásáig. A tárgyaláson derült ki például az is, hogy Bárdossynak a saját bevallása szerint fogalma sem volt a magyar közjogról, nem ismerte a magyar alkotmányt Megismerkedhetünk a 7026/1941. számú moszkvai számjeltávirattal. Ezt a táviratot Bárdossy elsikkasztotta, nem ismertette sem a minisztertanáccsal, son a kormányzóval. Pedig ez a távirat döntő fontosságú lett volna, mert a Szovjetunió jóindulatáról biztosította Magyarországot és abbeli kérésüket tolmácsolta, hogy az ország ne avatkozzék be a háborúba. A szovjet táviratot Bárdossy a német katonai vezetéssel ismertette, amely ezután a legélesebben- fokozta szovjetellenes politikáját. 1941. június 26-án 13 óra 8 perckor három bombázó repülőgép jelent meg Kassa légterében és 27 bombát dobott le a városra. A gépek német hadigépek voltak, amelyek megtévesztésül orosz felségjeleket viseltek. A német háborús bűnösök nürnbergi perében kiderült, hogy a német és magyar vezérkar közösen tervelte ki a kassai bombázást. Olvashatjuk a kötetben azt a levelet, amelyet Bárdossy írt a kassai repülőtér parancsnokának, aki felismerte és közölte, hogy a kassai bombázógépek német hadigépek voltak. Számos új adattal gazdagítja ez a könyv ismereteinket Olyan adatokkal ismerkedhetünk, amelyek a vádiratból kimaradtak, mert akkor azok a népbíróság előtt nem voltak ismertek. Az újabb kutatások részletesebb latos problémákat vizsgálják gyakorlat közben, vagy a szaklapok, a Köznevelés, a Pedagógiai Szemle, az Iskolatelevízió adásai is segítenek. — A megyei továbbképzési kereteken kívül milyen lehetőségeket tudnak biztosítania nevelők számára? — Hét éve tartunk . kapcsolatot a debreceni tanítóképzővel, ahol alsó tagozatos nevelőink háromnapos módszertani szakmai gyakorlaton vehetnek részt a tanítási év befejeztével. Orosházán három éve folyik az alsó tagozatban testnevelést tanító pedagógusok számára háromnapos nyári szakmai továbbképzés. Régi hagyomány a nyári egyhetes szakmai továbbképzés a szegedi Juhász Gyula Pedagógiai Főiskolán. Az idén történelem szakos nevelőink vettek részt ezen a hasznos továbbképzésen. Tíz matematikus kollégánk a Bolyai Matematikai Társulat vándorgyűlésén hallgatott előadásokat, a szegedi pedagógiai nyári egyetemre pedig 16 Békés megyei pedagógus utazott. Ezeken a képzési formákon kívül évközben két- vagy hároméves komplex szemináriumaink is vannak, amelyeken a szakuknak megfelelő rendszeres módszertani .felkészítésben részesülnek a pedagógusok. A szakmunkásképző intézetekben tanítók tavaly óta a három szomszédos megyével közösen szervezett, szakmai továbbképzésen vehetnek részt. A továbbképzési formák állandóan bővülnek, a pedagógusok egyre nagyobb szükségét érzik a szakmai tudás, pedagógiai felkészültség növelésének. Még akkor is, ha tanulásuk a pihenés óráit rövidítik meg. B. S. E. képet adnak Imrédy, Bárdossy, Szálasi és társa tevékenységéről, arról a népellenes politikáról, amelyet hivatali működésük során tanúsítottak. Teljes valódiságukban állnak előttünk azok, akik felelősek voltak az ország háborúba taszításáért. A karrierizmus, a kalandorpolitika és a hatalmi téboly volt jellemző azokra az emberekre, akiknek legfőbb közös céljuk és tulajdonságuk volt a hitleri politika legmesszebbmenőkig való kiszolgálása. Bebizonyosodott az is a tárgyalás során, hogy ezek az emberek nem véletlenül, hanem német nyomásra kerültek akkor vezető státusokba. A népügyészség a személyeken túl, egy rendszer felett is ítéletet mondott akkor, amikor- halálbüntetést szabott a háborús főbűnösökre. Karsai Elek új könyvét gazdag fényképanyag teszi színessé. Láthatjuk azt a pillanatot, amikor Bárdossy bejelenti a Szovjetunió elleni hadüzenetet, azt a pillanatot, amikor a háborús főbűnösök beszállnak abba a repülőgépbe, amely hazahozta őket, hogy tetteikért vállalják a felelősséget. Láthatjuk Bár- dossyt a nép bírái előtt, Imrédy Budapestre érkezését, Rajniss Ferenc kihallgatását, Jány Gusztávnak, a II. magyar hadsereg volt parancsnokának felelősségre vonását. A magyar nép törvényes keretek között és kellő szigorral ítélkezett azok felett, akik lábbal taposták a törvényt és elárulták az országot Szilvágyi Irén HANGSZÓRÓ A nyár veszélyei Ritkán fordult elő, hogy a rádiójegyzetekben ismételten visszatértem ugyanarra a témára. Most e kivételes esetek egyike következik. Közel két hónappal ezelőtt alaposan „lehúztam a keresztvizet” a Rádiónapló műsoráról. Laposnak, érdektelennek találtam a háromórás monstreprodukciót, s meg is fogadtam, hogy a kedvéért ennyi időt nem töltök többé a rádiókészülék mellett. Csütörtökön délután is eleinte csak fél füllel figyeltem a Petőfi adó műsorát, ám ahogy telt az idő, egyre inkább a készülék mellé telepedtem. S ha egyszer megírtam negatív tapasztalataimat, most kötelességemnek tartom beszámolni az örvendetes változásról is. Rá sem lehetett ismerni a rosszemlékű Rádiónaplóra, önmagáért való, elnyújtott szócsaták helyett eleven riportok, nem okító, mégis tanulságos beszélgetések töltötték ki a műsoridőt. Búzás Andor és Petress István pergő műsorvezetése szellemesen fűzte egybe a különböző témákat és helyszíneket, s a végén észre sem vettem, milyen gyorsan elszaladt a máskor oly kínosan cammogó idő. És amikor az értékekről van szó, meg kell említeni a zenei munkatárs Demjén Erzsébetet is, aki szerencsés kézzel válogatta a zenés betéteket. Minden évben visszatérő, örökzöld témáról, a nyár veszélyeiről szólt a műsor. Ami új volt ebben az összeállításban, az a szerkesztők legfőbb érdeme: nem akartak senkit elriasztani a vakáció és az üdülés örömeitől, csupán figyelmeztettek a lazább életmód, s a kánikula ártalmaira. Nemcsak a hűs habokban lubickolókat keresték fel a riporterek, hanem a forróságban verejtékező munkásokat és gépkocsivezetőket is. Igaz, elég Balaton- és Budapest-köz- pontúra sikeredtek a beszélgetések, de úgy látszik, még égy színvonalasabb műsortól sem lehet elvárni, hogy hazánk távolabbi tájairól is tudósítson. Ha csak a tűzoltóktól beérkezett jelentés nem számít országos körképnek, hiszen ebben — sajnos — megyénk is érdekelve volt: tarlóégetés közben 22 hektár gabona a tűz martaléka lett és 220 ezer forintos kár keletkezett. Gyermekbalesetektől az öregeket veszélyeztető ártalmakig sok mindenről szó volt a műsorban. Zömmel olyan veszélyekről hallottunk, amelyek egy kis gondossággal megelőzhetők. Az évről évre ismétlődő vízbe- fúlások például jóval kevesebb családnak okoznának szomorúságot, ha az iskolákban kötelező lenne az úszás- oktatás. Persze, néhol vannak nehezen megoldható akadályok is, hiszen ha se úszómedence, se természetes vízterület nincs egy községben, akkor csupán „elméletben” aligha lehet bárkit is úszni tanítani. Újfajta veszélyt jelent a mezőgazdaságban mind szélesebb körben terjedő mérgező anyagok, permetezőszerek használata. Manapság már nem elég csupán megmosni a gyümölcsöt, hanem szigorúan be kell tartani a kémiai anyagok használatával ösz- szefüggő rendelkezéseket is. Különösen az idősebb emberek és a szívbetegek számára fontos tanács, hogy tűző napon, vagy a gyógyfürdők meleg vizében csak az orvos által javasolt ideig tartózkodjanak, nehogy ártalmasak legyenek a gyógyító elemek. Semmi boszorkányság nem hangzott el a csütörtöki Rádiónaplóban, mégis érdemes volt végighallgatni a műsort, hiszen olyan tudnivalókra hívta fel a figyelmet, amelyeket nem lehet eleget ismételni. (Andódy)
