Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-15 / 139. szám

1977. június 15., szerda O Hét nap siker Hz MSZBT aranykoszorűs jelvényét kapta a penzai művészegyüttes A politikai műveltség műhelyei Megyénk különböző tele­pülésein hét estén át vará­zsolta Békés megyébe a pen­zai művészegyüttes testvér­megyénk dalait, táncait, han­gulatát. A búcsúfellépésre hétfőn este került sor Gyu­lán, az Erkel Művelődési Központ színháztermében. A siker itt sem maradt el, és az előadás is hosszabbra nyúlt a tervezettnél, a leg­több számot ugyanis meg kellett ismételni. Kedves je­lenetre került sor a műsor­záró „Kalinka” után, sünikor a színpadra hatalmas virág­kosarat vittek hálául a szép előadásért. Rövid beszéd kí­séretében köszönetét mon­dott a penzai művészegyüt­tesnek dr. Marsi Gyula, az MSZMP Gyula városi bizott­ságának első titkára: Ezt követően Gyulavári Pál, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára az MSZBT Or­szágos Elnökség megbízásá­ból átnyújtotta az együttes vezetőjének, Alekszandra Majorovának a Magyar— Szovjet Baráti Társaság aranykoszorús jelvényét. Az együttes vezetője vá­laszbeszédében megköszönte a kitüntetést, és azt a lelkes fogadtatást, amelyben részük Komolyan mondom... .. .hacsak lehet, pártolom a hazai ipart. Nem valami nemzeti gőg vezérel ebben, sokkal inkább a jó tapaszta­latok. Tudunk mi jót gyár­tani, akár világszínvonalút is. Legutóbb is csak véletlenül vettem valami külhonit. Rá­fért volna már a fürdőkádra egy jó alapos sósavazás, de hát ha nincs — mint mond­ták a háztartási boltban — akkor nincs. Mit ajánl he­lyette? -*- kérdeztem az ud­varias fiatalembert az üzlet­ben. — Aiaxot — mondta —, remekül tisztít ez a külföldi súrolópor. Szemüveg nélkül adtam érte 19 forintot. Ott­hon már múlhatatlanul kel­lett az okuláré, mert sehol se látszott rajta szabad szemmel a szóráshoz szüksé­ges apró lyukacskák helye, amit ki kell szúrni. Tüzetes vizsgálat után sem lett meg, de ráakadtam a sokszínű, ám felbonthatatlan henger alakú dobozon a gyártó ne­vére. Ugyancsak elámultam: a híres Colgate Milánóban. Hát ezt nem hittem volna Colgatékról, hogy a flancos dobozról elspórolják a szó­róhelyet. Mindjárt eszembe jutott, milyen igazam volt eddig is: nem mind arany, ami fénylik nyugaton. De ettől még nem lett fé­nyes a fürdőkád. Valahogy ki kell bontani, s nem ma­radt más, mint a tetejét kö­rülnyírni a konzervnyitóval. Es most kérem, ne nevesse­nek, komolyan mondom, hogy a felhajtott doboztetőn alulról ott voltak a lyukak, amelyek felülről azért nem látszottak, mert pont oda ra­gasztották a jó vastag ma­gyar címkét, rányomtatva, hogy az Aiax citromillatú súrolópor. Így folytatódott a szöveg: forgalomba hozza a Vegyianyag Nagykereskedel­mi Vállalat. De az már le­maradt a céduláról, hogy melyik találta ki ezt a vicces megoldást. S bogy nem al­kalmi, véletlen tréfának szánták, arról meggyőződtem másnap a boltban: a többi dobozon is a kritikus hely volt leragasztva. Ha már ilyen hosszan el­méláztam a külföldi súroló­por fölött, be kell még val­lanom, hogy tényleg citrom­illatú. Egyéb erénye nincs is, de tanulsága igen: Tovább pártolom a hazai ipart! Vass Márta volt fellépéseik során. Ezt követően a Penza megyei Kuznyeczk — Gyula testvér- városa — párt-, állami és társadalmi szerveinek meg­bízásából a jelenlevők aján­Június 21—26: Békéscsabán Megyénk ezen a nyáron sem szűkölködik jelentős kul­turális eseményekben. 1968- ban talált először otthonra a nemzetközi bábfesztivál Bé­késcsabán. Immáron ötödik alkalommal rendezik meg az UNIMA védnökségével a vi­lág bábjátszóinak rangos ta­lálkozóját a megyeszékhe­lyen. Ezúttal 10 magyar és 13 külföldi együttes szerepel a fesztiválon gyermekműso­rával. A bábszínészeknek és a Bé­kés megyei gyerekeknek egy­aránt nagy élményt jelent majd, hogy az előadásokat nemcsak szakemberek látják, értékelik. A délelőtti bemu­tatókat .a legilletékesebbek, az óvodások, iskolások láto­gatják az ifjúsági házban. A június 21-i megnyitó ünne­pélyt követően szerdán, csü­törtökön és pénteken délelőtt 10 órától a kaposvári, ölbői, nyíregyházi, pécsi, szentgott­hárdi, budapesti, szentlőrinci és szekszárdi csoportok szó­rakoztatják a gyerekeket. Műsoron szerepelnek többek Lenprogram A Dunántúl 60 mezőgaz­dasági üzemében 8600 hek­táron termelik jelenleg a Budaflax Lenfonó és Szövő­ipari Vállalat részére a rostlent. Ez -adja az alap­anyagát annak a négy és fél ezer tonna lenfonalnak, valamint 30 millió négyzet- méter készterméknek, amely hazánkon kívül még 35 or­szágban talál felvevőpiacra. A nagyvállalatnál nemré­giben láttak hozzá egy nagy­szabású terv megvalósításá­hoz, amelynek középpontjá­ban a len komplex hasznosí­tása áll. Ezt kívánják meg­alapozni az idei beruházá­sokkal is. Az egyik legna­gyobb vállalkozás az új poz- dorja bútorlapgyártó üzem mielőbbi tető alá hozása. A tervek szerint az új létesít­ményben évente 20 ezer köbméter bútorlemez készül. dákokat adtak át Gyula vá­ros vezetőinek. Képünkön Gyulavári Pál átadja Alekszandra Majoro­vának az MSZBT aranyko­szorús jelvényét. között: a Micimackó halha­tatlan meséje, a furfangos nyulacskák története, a nagy- erejű nyúl hőstettei és sok más bolondos, vidám törté­net. A bábszemle érdekessé­ge,. hogy a csoportok nem­csak színpadról köszöntik műsoraikkal a legkisebbeket, hanem a békéscsabai üzemek, gyárak, kultúrtermeiben is életrekelnek a bábfigurák a művészek kezében.. A legutóbbi fesztivál nagy­szerű ötletét valósítják meg újra bábtervezők és a Nép­művészet Mestere: Tóthné, Horányi Ilus. Június 22—23— 24-én reggel 8 órától az ifjú­sági és úttörőház előtti liget­ben szabadtéri közös bábké­szítést mutatnak be az érdek­lődő apróságoknak. A Jókai Színházban rende­zett délutáni szakmai előadá­sok mellett élménygazdag program várja a résztvevő­ket is. Június 23-án délelőtt 9 órától Kemény Henrik báb­művész tart bemutatót a Munkácsy Mihály Múzeum­ban magyar népi bábjátékok­Kommunális bizottságok tanácskozása A közelmúltban a csaba- csűdi Községi Tanács kom­munális bizottsága Körös- tarcsára látogatott. Az elmúlt évben a köröstarcsai Közsé­gi Tanács kommunális bi­zottsága látogatott el Csaba- csűdre azzal a céllal, hogy közös munkakapcsolatot te­remtsenek. A legutóbbi talál­kozón a két bizottság értékel­te egyéves munkáját és azo­kat a fejlesztési eredménye­ket, terveket, amelyeket köz­ségenként megvalósítottak. Az együttes ülés befejezése után a bizottságok tagjai megtekintették a köröstarcsai Kettős-Körös híd építési munkálatait, s megismerked­tek a technológiai szerelés­sel. Ezt követően megtekin­tették a kötöttárugyár helyi telepét, ahol megismerkedtek a kis üzem munkájával. Elis­meréssel nyugtázták a bizott­sági tagok a jó munkakörül­ményeket, melyeket a gyár teremtett dolgozóinak. Az üzemlátogatás után a vendégek megtekintették a községet, megismerkedtek nevezetességeivel. ból. Esténként pedig a békés­csabai társastánc, a Balassi- együttes és a Békéscsabai Szimfonikus Zenekar táncát- muzsikáját élvezhetik a ven­dégek. Külföldi együttesek érkeznek a szomszédos szo­cialista országokból és Fran­ciaországból, az NSZK-ból, Angliából, sőt még a tenge­ren túlról, Kanadából is. A fesztivál célja, hogy a csoportok egymástól tanulja­nak, kicseréljék ismereteiket, nyílt vitákon elemezzék a bemutatókat. A szakmai bi­zottságban a bábművészek nemzetközi szövetségének, az UNIMA-nak vezetőségi tag­jai, külföldi újságírók, báb­művészek értékelik a cso­portok produkcióit. Szomba­ton, június 25-én záróünnep­ségen búcsúznak a fesztivál vendégei megyénktől. Június 26-án, vasárnap a vendégegyüttesek jutalomjá­tékkal szerepelnek megye- szerte reggeltől estig, Batto- nyán, Békésen, Csorváson, Gyomán, Gyulán, Mezőhe­gyesen, Mezőkovácsházán, Szarvason és Szeghalmon. lözismert, hogy hazánk­ban évente mintegy I 2,2 milliónyian is­merkednek az MSZMP po­litikájával és annak ideoló­giai alapjaival; kétharmados többségük a tömegszerveze­tek (a KISZ, a szakszerveze­tek, a népfront) tanfolya­main, az állami egyeteme­ken és főiskolákon, valamint az . állami vezetőképzésben. Az egészen belül a legna­gyobb — egyharmados — hányadot a szorosabb érte­lemben vett pártoktatás képviseli. Ennek két ága: a több mint százharmincezer személyre kiterjedő káder­képzés és a csaknem hat­százezres létszámú, úgyneve­zett tömegoktatás vagy tö­megpropaganda. Az oktatás­ban a párttagságnak 73 szá­zaléka vesz részt, a hallga­tóság soraiban tehát ott ta­láljuk a politikai és ideoló­giai kérdések iránt az átla­gosnál elevenebben érdeklő­dő pártonkívülieket is. A pártoktatásnak e két említett ága vagy szárnya természetesen — funkcióját, tananyagát és módszereit te­kintve — különbözik egy­mástól, ugyanakkor szoros összefüggésben is van egy­mással. A tömegpropaganda gaz­dái, a pártszervezetek, tíz, — a politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális élet egyes területeit érintő — tanfolyam közül választhat­nak, a hallgatóság érdeklő­désének és előképzettségé­nek, főleg pedig a • munka­vagy lakóhely politikai szük­ségleteinek megfelelően. Ezeknek a tanfolyamoknak a rendszere hosszú évek so­rán kristályosodott ki, kü­lönösen az utóbbi öt-hat esz­tendőben korszerűsödött igen figyelemre méltóan; helyi ötéves oktatási tervekben ölt testet. Nem iskolarendszerű itt az oktatás, a csoportok a propagandista vezetésével megbeszélve-vitatkozva sajá­títják el az ismereteket. Fontos feladat; hogy ezek a csoportok ne csak az isme­retszerzés, hanem a szocia­lista meggyőződés kikovácso- lódásának műhelyei is le­gyenek. Ennek a több mint félmilliónyi hallgatóságnak az eszmei-politikai felvérte- zettsége — „anyagi erővé válya” — felbecsülhetetlen erőforrása az élét minden te­rületén a holnap, a fejlett szocialista társadalom építé­sének. Nagy társadalmi céljaink megvalósításának, rendsze­rünk szilárdságának és szün­telen erősödésének, a szocia­lista demokrácia fejlődésé­nek nélkülözhetetlen feltéte­le, hogy a politikai, társa­dalmi, gazdasági és kulturá­lis élet irányító posztjain, a párt-, az állami, és társa­dalmi szervek vezető testü­letéiben — az alapoktól a legmagasabb szintig — jó vezetőképességgel rendelke­ző, általános, szakmai és mindenekelőtt politikai érte­lemben jól képzett emberek dolgozzanak; ugyanakkor a választáshoz vagy kinevezés­hez megfelelő minőségű, mennyiségű utánpótlás áll­jon rendelkezésre. Egész tár­sadalmunknak érdeke az is, hogy vezető tisztségbe, veze­tő testületekbe rendszeresen és kellő számban kerüljenek közvetlenül a munkapad mellől munkások, fizikai dolgozók. A pártszervezetek­nek és szerveknek erre irá­nyuló, szerteágazó tevékeny­ségét összefoglaló néven ká­dermunkának nevezzük (az állami életben személyzeti munkának), amelynek egyik döntő szakasza a káderkép­zés, illetve továbbkép­zés. A pártoktatáson belül lépcsőzetesen egymásra épü­lő iskolák szolgálják ezt a célt: a marxizmus—leniniz- mus egy- és kétéves közép­iskolája, hároméves esti egyeteme, s ezt követő, több éves szakpsítók, az öthóna­pos és egyéves pártiskola, valamint az MSZMP Köz­ponti Bizottságának Politikai Főiskolája. A káderképzés­ben a bentlakásos formák mellett egyre nagyobb sze­repet kapnak' az esti és le­velező tagozatok. A káder­képzés tehát iskolarendsze­rű, vizsgakötelezettséggel « jár, bizonyítványt, felsőbb • fokon államérvényes diplo-' mát nyújt, a főiskola pedig * alapot ad tudományos foko­zatok megszerzésére is. Amíg a tömegpropaganda- tanfolyamokon politikánk alapjaival ismerkednek meg a hallgatók, a káderképzés­ben egyrészt mélyebben, részleteiben is e politikával, másrészt pedig annak tudo­mányos, ideológiai alapjai­val: a marxista—leninista fi­lozófiával, politikai gazda­ságtannal, a magyar és a nemzetközi munkásmozga­lom történetével. Magasabb szinten helyet kap a képzés anyagában a szociológia, a vezetéselmélet, s több más fontos kiegészítő tantárgy is. Az elmondottak ellenére nincs merev választóvonal a pártoktatás e két tartomá­nya között. A káderképzés különböző szintű iskoláira elsősorban azokat a pártta­gokat vagy pártonkívülieket javasolják az alapszerveze­tek, akik a tömegpropagan- da-tanfolyamokon — s emel­lett természetesen a gyakor­lati munkában — kitűntek érdeklődésükkel, aktivitá­sukkal, tudásukkal. Csak megbízható alapokra lehet tovább építeni a marxista— leninista műveltséget is. A káderképzés tehát egyrészt szüntelenül merít a tömeg- oktatás táborából, másrészt pedig vissza is ad: jól kép­zett propagandistákat a tan­folyamok vezetésére. mcsak a kommunis­ták között, hanem egész közvélemé­nyünkben is növekvő rang­ja, tekintélye van a pártok­tatásnak. Az érdeklődés kü­lönösen megélénkült a XI. pártkongresszus óta. Nem­csak az esti középiskolára és egyetemre jelentkeznek min­denütt oly sokan, hogy a jelentkezők egy részét hely hiányában fel sem tudják venni, hanem a helyi tömeg­propaganda-tanfolyamok- ra is. Ez az érdeklődés az oktatás színvonalának to­vábbi javítására kötelezi a propagandistákat és a párt- szervezeteket egyaránt. Koncz István •: * A BUDATEJ Szövetkezet Közös Vállalkozás, Törökbálinton gyártja a közkedvelt Leó jégkrémet. Az idén 25 millió pál­cikás, 7 millió poharas, 1,5 millió családi dobozos jégkrémet készítenek. A népszerű jégkrémek a BUDATEJ által kikísér­letezett receptek szerint készülnek. Képünkön: az óránként tízezer darab pálcikás jégkrémet gyártó automata. (MTI-f.otó — KS) Megjelent a Társadalmi Szemle júniusi száma Pártunk fő irányvonalá­nak húsz esztendővel ezelőtt kialakított, s azóta kongresz- szusok egész sora által meg­erősített, a gyakorlatban be­vált alapelveit foglalja ösz- sze a folyóirat vezető he­lyén megjelent cikkében Ka­tona István. Szabó Bálint „Proletárdiktatúra — szocia­lista demokrácia” című írá­sában a magyarországi fejlő­dés néhány tanulságát elem­zi. „Lenin a gazdaság és a politika viszonyáról” cím­mel Bálint József a lenini örökség hazai alkotó alkal­mazásáról írt gazdaságpoliti­kai tanulmányt. Ballai Lász­ló cikke a 15 éves lakásépíté­si terv teljesítésének tapasz­talatairól ad áttekintést. A szovjet államigazgatás fej­lődésének hatvan esztendejé­ről szól Lőrincz Lajos írása. Loránd Ferenc „Szocialis­ta demokratizmus a közok­tatásban” című cikke újsze­rűén veti fel oktatásügyünk néhány elvi kérdését. „Az érthetőség a művészetben” címmel Fukász György vilá­gítja meg írásában a téma egyes problémáit. Mosóczy Róbert tanulmá­nya a KGST-országok gaz­dasági fejlődését ismerteti az 1976—1980-as években. V. nemzetközi bábfesztivál

Next

/
Thumbnails
Contents