Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-14 / 138. szám
1977. június 14„ kedd o Termelés beruházás nélkül Hz autóvásár hiénái Nemcsak szállóige, de tény is, hogy Békés megye az ország egyik éléskamrája. A nagyüzemek, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek mellett ha nem is fő, de fontos szerep jut a kisüzemi gazdaságoknak a megye és az ország ellátásában. A közelmúltban hasznos, minden részletre kiterjedő felmérést, elemző tájékoztatást vitattak meg a Hazafias Népfront megyei bizottságán, amely a megyénkben tevékenykedő kisüzemek munkáját, termelését tárja a nyilvánosság elé. A tanulmány jellegű felmérés bevezetőjéből megállapítható, a IV. ötéves tervidőszak Békés megyében a mezőgazdasági termelés fejlesztésének legdinamikusabb időszaka volt. A tervekben előirányzott 16 százalékos növekedéssel szemben a termelés 30,7 százalékkal haladta meg az előző tervciklus átlagát. A legnagyobb mértékben a kisüzemi gazdaságok termelése emelkedett, a bruttó termelésből való részesedésük 35- ről 38 százalékra nőtt. Mit adnak a kisgazdaságok? A IV. ötéves tervidőszakban a kisüzemi gazdaságok Békés megye szántóterületének 14, ezen belül a háztáji gazdaságok csaknem 10 százalékán gazdálkodtak. A legnagyobb területen — öt év átlagában — 50 ezer 600 hektáron kukoricát, közel 1900 hektáron burgonyát, 1400 hektáron búzát, és ezer hektáron lucernát termeltek. A kisüzemi gazdaságok termelték többek között a megye termésmennyiségének kukoricából 38, seprűcirokból 18, takarmányrépából 23, burgonyából 70 százalékát. Évekkel ezelőtt szinte általános volt a háztáji és illetményföldön a kukoricatermelés. Az utóbbi években azonban inkább már az adottságoknak, a hagyományoknak megfelelő, nagyobb jövedelmet és foglalkoztatást biztosító növényi kultúrák, zöldségfélék, virág- és vetőmagvak, ipari és gyógynövények termelése kezdett elterjedni. Érdekes, hogy településenként bizonyos szakosodás figyelhető meg. Méhkeréken, M ed gyesegyházán például zöldségtermelés, -hajtatás, a mezőkovácsházi járás egyes községeiben ciroktermelés, Kétsopronyban kendermag-, Füzesgyarmaton mák-, cukorrépa-termelés honosodott meg. Szerep a zöldségtermelésben Megyénk kisüzemi gazdaságai az előző tervidőszak első négy évében a megye zöldségtermelésének egyharma- dát, 1975-ben pedig 39 százalékát állították elő. ök adták teljes egészében a céklát, spenótot, vöröskáposztát, sóskát, spárgát és a karalábé, karfiol, sárgarépa, petrezselyem, zeller, fokhagyma, fejessaláta, uborka, sárgadiny- nye, dughagyma, sütőtök és csemegetengeri több mint háromnegyed részét. A termelési kedv fokozását célozza az az intézkedés, hogy a ZÖLDÉRT Vállalat V. ötéves fejlesztési tervében beruházásainak 84 százalékát a zöldségforgalmazás fejlesztésére kívánja fordítani. A fejlesztésben és felvásárlásban jelentős szerepet töltenek be az ÁFÉSZ-ek, biztosítva a körzetükben élő lakosság ellátását, sőt a megyén kívüli területek ellátásához és az exporthoz is számottevően hozzájárulnak. Irányításukkal a megyében 1975-ben 18 kertész szakcsoport működött, több mint ezer családdal, és a közösen értékesített zöldség mennyisége megközelítette az 50 ezer mázsát. Változások az állat- tenyésztésben Míg 1970-ben mintegy 20 ezer 200 kisgazdaságban tartottak szarvasmarhát, addig 1975 végére számuk 13 ezer 100-ra esett vissza. Ez azt jelenti, hogy 1970 óta minden harmadik kisüzemben megszüntették a szarvasmarhatartást. Ugyanezen idő alatt a sertéstartással foglalkozó kisgazdaságok száma alig változott. Az állatállományon belül a szarvasmarhák száma évről évre csökkent, a sertéseké pedig igen rapszodikusan változott a IV. ötéves terv időszakában. 1973 tavaszán például mindössze 370 ezer sertés volt, egy évvel később azonban már 727 ezer. A tartást kedvezőtlenül befolyásolták ezekben az években az ösztönző rendszer hiányosságai, amelyek végeredményben egyes ágazatok jelentős visz- szaeséséhez vezettek. Alapvető hiányosságok voltak, hogy a kisüzemi gazdaságok hovatartozása nem volt egyértelműen tisztázva, nem oldották meg megfelelően a tenyész- és szaporítóanyag, a műtrágya, növényvédő szer, takarmány, gyógyszer folyamatos biztosítását. 1974-ben például az állatok átvételében is voltak zavarok. Hozzájárult mindezekhez az adórendszer áttekinthetetlensége, és a nem megfelelő árpolitika. Az V. ötéves tervidőszakban számos központi intézkedés segíti a kisüzemi keeaállomány pótlását, a ciklikusság mérséklését, és a vágósertés-termelés növelését» Liba, tyúk, gyöngyös A vágóállatok és állati eredetű termékek jelentős részét — a vágósertésnek 60, a vágótyúknak és gyöngyösnek 38, a libának 69, a kacsának 69, a tehéntejnek 36, a tyúktojásnak 75 százalékát — a kisüzemi gazdaságok termelték meg 1975-ben. Az ÁFÉSZ-ek keretében ebben .az időben 11 sertéstenyésztő, .-hizlaló, 40 méhész, 35 nyúltenyésztő, 13 baromfi- és tojástermelő, 4 liba-, 3 galambtenyésztő és 7 egyéb kisállattenyésztő szakcsoport működött csaknem hatezer taggal. A szakcsoportok jó szervezeti formának bizonyultak. A termelés anyagi, technikai feltételei ezekben kedvezőbbek, és az értékesítés is biztonságosabb. A termelőszövetkezetek a háztáji termelés, elősegítésére abrakot, szálas és tömegtakarmányt és szalmát biztosítanak. Az együttműködésre jó példa a hunyai Hunyadi Tsz, amely teljes te- nyészkoca-állományát kiadta a háztáji gazdaságokba, és azoktól előre megállapított áron és mennyiségben visz- szavásárolja a választási malacokat. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztésére hozott kormányhatározatokat követő intézkedések már éreztetik hatásukat. Békés megye gyepgazdál- kodás-fejlesztési programjának szerves részeként tartottak nemrég bemutatót és tapasztalatcserét Szarvason. A gyepgazdálkodás fejlesztésében nagy szerep jut a megyének, hiszen több mint 37 ezer hektár rét és legelő fejlesztését tervezik. Az állattenyésztés takarmányigénye erőteljesen növekszik, így tehát a meglevő területek termését minél nagyobb mértékben szükséges kihasználni és az üzemi takarmányozás szerves részévé tenni a gyepgazdálkodást. A termelés intenzitásának növelésével üzemi körülmények között is lehetséges a nagy termés, a jobb beltartalmi értékek elérése. A termelés korszerűsítése azonban csak Az új személygépkocsik importjának állandó növekedése a használtautó-piacok forgalmára is hatást gyakorolt. Ez érvényes mind a szabadpiacokra, mind a Merkur használtautó-telepeire. A Merkur békéscsabai telepe négy éve nyílt meg. — Évente átlagosan mintegy 1500 személygépkocsi cserél nálunk gazdát, forgalmunk 50 millió forint — sorolja Kele Mihály, áruforgalmi előadó. — A korábbi években csak a szabadpiacokra számíthattak az eladók és a vevők. Most a telep állandó értékesítési lehetőséget nyújt. Az eladótéren szépen sorakoznak új gazdára várva az autók. Van itt agyonhajtott Skoda, csillogó Polski Fiat, megtalálható a Trabanttól kezdve a Mercedesig szinte minden típus. Az elmúlt években a legnépszerűbb a Wartburg és a Trabant volt. Az idén a legkelendőbbek a különféle típusú Zsigulik és a Trabant. A Wartburg sokat veszített népszerűségéből. — A Zsiguli aránylag olcsó üzemeltetésű, jó az alkatrészellátása, jó ártartó és kényelmes is. A másik kelendő típus a Trabant. Ezt a márkát főleg a kispénzűek keresik, igénytelensége és olcsó üzemeltetési költségei, miatt. Ha behoznak értékesítésre egy Trabantot, nagyon rövid idő alatt elkel, — mondja az áruforgalmi előadó. ♦ A kocsikat komoly szándékú vásárlók, bámészkodók mustrálgatják. Itt mindenki „szakember”, mindenki tudja melyik kocsi milyen. A sor elején egy CE-s rendakkor lehetséges, ha a gyepek talaját is hasonló gonddal javítják és művelik, mint a szántóterületekét. Ezen a gyepgazdálkodási bemutatón kutatók beszéltek munkájukról, eredményeikről. Elmondták azt is, hogy a vizsgálatok eredményeit a gyakorlatban mindenképpen hasznosítani kell. Az úgynevezett kutatói szemlélet már divatjamúlt fogalom, helyébe a gyakorlati, az üzemi szemlélet lép. A kutatók a termesztés módjának, technológiájának fejlesztésében is segítik a termelőüzemeket. A gyepgazdálkodás fejlesztéséhez jelentős állami támogatást kapnak a gazdaságok. Ennek mintegy 90 százalékát arra fordítják, hogy szántóföldre telepítenek gyepet. számú, a legszebb leánykorban levő 1100-as Fiatot próbálgatják. Egy pöccintésre indul. — Jó a motorja, a műszaki vizsgája még két évig érvényes — mondja az eladó. — Az ára is kedvező, 7000 forint, ezért a pénzért ajándék. — Hobbikocsinak kellene — mondja a vásárló. Lehet hogy furcsa, de ezt a fogalmat nem ismertem. Hobbikertről már hallottam, de hobbikocsiról...?! Aztán elmagyarázták: az új autót kímélik, vesznek egy olcsó járgányt, s azzal járnak horgászni, vadászni. — Nézgelő- döm még egy kicsit — szól a mustráló, s tovább sétál. Néhány perc múlva egy házaspár érkezik. A férj felhajtja a motorháztetőt és sorolja. — A Moszkvics- és a Fiatalkatrész jó hozzá... Ügy tűnik, korához képest nem elhanyagolt — s próbaútra indulnak. Rövid idő után félreállítják, s a szélvédőre kerül a tábla: „Eladva”. ♦ Egy négytagú család Wartburgot akar venni. A három nőnek más-más kocsi tetszik, a családfő sem tud dönteni. Diplomatikusan javasolja: — Vasárnap megnézzük az autóvásárt, hátha ott találunk olyan kocsit, amelyik mindannyiunknak tetszik. — Találtak. Egy Zsigulit vásároltak. A kijáratnál boldog fiatalember tisztítja az UP-s Skoda szélvédőjét. — Kicsit koszos, úgy látom ez csak akkor kapott vizet, amikor megázott. Egyébként jó állapotban Ez nem helyes, hiszen nagy területen van úgynevezett ősgyep, melynek felújításával nagyon jó eredményeket lehetne elérni, a szántóföldi kultúráknak pedig megmaradna a területe. Lényeges kérdés, hogy milyen összetételű gyepet telepítsenek. A jól megválasztott fajtaösszetétel az alapja annak, hogy akár 10 évig is úgynevezett álló gyep legyen egy területen. Olyan általános szabály nincs, amely minden talajra és termesztési körülményre egyaránt érvényes lenne. A gazdaságok a saját adott üzemi körülményeikhez alkalmazott termesztési elvet követik. A cél azonban ugyanaz: jobb minőségű, nagyobb tömegű takarmány előállítása. van, nekem megérte a 61800 forintot. Holnap estére csillogni fog! — s megindul Szarvas felé. A sor közepén CZ-s szürke Moszkvics áll. Ára: 15 ezer 700 forint. Egy fiatalember nézegeti, Mindszentről jött. Szerelőt is hozott. — Januártól van jogosítványom, tanulni jó lesz — mondja, s közben a pocakos szerelő vizsgálja a járművet. ö is csak azt tudja megállapítani, amit az állapotlap tartalmaz: a jnotor közepes, a szelepek zajosak, olajszivárgás van, a tengelykapcsoló rángat, a sebességváltó zajos, a fékek átvizsgálan- dók, a differenciálmű zajos, a karosszéria nagyon korrodált, s még jó néhány észrevételt tartalmaz a lapocska. — öregem, 6—7000-et rá- költesz és lesz egy príma autód. Már holnap hozzá is kezdek — így a szerelő. Nem vagyok szakember, de én még a 16 ezret is keveslem a rendbetételére... A Merkur-telepen az elmúlt hónap volt a csúcs, 180 autót adtak el, s ebben a hónapban kelt el a legdrágább kocsi is: egy Mercedes 200-as Diesel, 176 ezer forintért. ♦ A megyeszékhelyen vasárnap sokan felkeresték az autóvásárt. Míg a Merkur- telepen különféle évjáratú és többségében reális értékű kocsi van, addig a vásáron az autók nagyobb hányada új, vagy keveset használt. Ezeket árulják — busás felárral. Az eladásra felkínált 80 személygépkocsi között legtöbb volt a Zsiguli, áruk változó. Volt néhány 1500-as Lada. Az UX-es rendszámút 97 ezer forintra tartották, egy másik UX-es Ladát 120 ezerért kínáltak, egy UV-s rendszámút 110 ezerért árultak, egy ZG-sért pedig 115 ezret kért a gazdája. Az egyik Fiat 128-as szélvédőjén kis cetli állt: „1300- as Lada kiutalás eladó.” A jól szituált szőke hölgy szemrebbenés nélkül 25 ezer forint felárat kért érte. — Megáll az ember ‘esze — mérgelődött egy középkorú férfi. — A két-három éves kocsikért is szeretnék megkapni az új árat, de a kiutalásért...? Egy ZF-es 1300-as Ladáért 110 ezer forintot kértek. Mellette egy fehér ZM-es Lada állt. — Egy százast kérek érte, természetesen ezerben — mondja az eladó. A ZD-s tolótetős Wartburgot 92 ezerért, egy ZD-s Trabantot 62 ezer forintért árultak. Egyszóval a nyerészkedők jóvoltából borsos árak voltak vasárnap is a csabai autóvásáron. Szekeres András Kukoricatermesztés Vietnamban A vietnami parasztok fő foglalkozása a növénytermesztés. Nagy eredményeket érnek el a kukorica termesztésében is. A Hanoitól délre fekvő Ngbe Tinh tartományban idén 2,5 tonna kukoricára' számítanak. Képünk a tartomány egyik gazdaságában készült (Telefotó — VNA — MTI — KS) Béla Ottó Bemutató a gyepgazdálkodásról
