Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-14 / 138. szám
o 1977. június 14., tedd NÉPÚJSÁG Látogatás Szabó Judit iparművésznél Mindössze három esztendeje végzett az Iparművészeti Főiskolán Szabó Judit gobelin- és szőnyegtervező iparművész. Kollektív kiállításokon Budapesten a Nemzeti Galériában, a Folklór Centrumban, Kecskeméten, Nyíregyházán, Gyulán szerepelt szép sikerrel, az első önálló kiállítását pedig a közelmúltban rendezték meg Szarvason. A fiatal iparművészt szarvasi otthonában kerestük fel, s a szövőszék mellett beszélgettünk munkájáról, terveiről. Sikerrel vendégszerepeit az aradi énekkar Kétegyházán — Szarvason nőttem fel, ahol a szövésnek igen nagy a hagyománya. Érettségi után a szarvasi Háziipari Szövet-, kezeihez szerződtem takácsipari tanulónak. Tulajdonképpen itt alapoztam meg a jövőmet. Olyan asszonyok közé kerültem, akik tudtak és szerettek hímezni, szőni. Tőlük tanultam szorgalmat, kitartást, itt ismertem meg az alkotás örömét. Itt szabadjára engedhettem a fantáziámat. Itt terveztem és szőttem az első gobelin faliszőnyeget. Olyan élettapasztalattal indultam az Iparművészeti Főiskolára, aminek nagy hasznát vettem. A főiskolán Plesnivy Károly tanár irányításával tanult és dolgozott. Időközben XVI. századbeli gobelinminták javítását, másolását vállalta, ezzel is sokat gyarapodott tudása. Édesanyjával bejárta hazánk különböző tájait és Erdélyt, megismerkedett a magyar, szlovák és román népi motívumokkal, szőnyeg- és szőttesmintákkal. — A diplomamunkám egy hatalmas, hófehér gyapjúszőnyeg volt. ősrégi Ryijy skandináv technikával készült. Ferde számozással szőttem, érdekes a minta hatása, a szőnyeg pedig kellemesen puha. Kassák Lajosné vásárolta meg. Szeretném ezt az ősrégi, de nagyon értékes technikát divatba hozni. Egyébként Ba- latonföldváron, a Békés és Bács megyei tanácsi üdülő falán több olyan szőnyeg látható, amit én terveztem. Nagyon szeretek tervezni is, szőni is. Kiállításain sok rajz, akva- rell látható. Szabó Judit vallja, hogy a festés, rajzolás és a textiltervezés édestestvér a művészetben. Rajzolás, festés közben születnek az érdekes szőnyegtervek. Kedveli A vegyesipari vállalat igazgatója a városfejlesztést tárgyaló értekezleten felajánlotta, hogy három gyermek- játszótéren hintákat állítanak fel. S amikor visszament az üzembe, a munkaügyi előadót, Kontra Sándort bízta meg, hogy szervezze meg a hinták készítését. — Nem lesz nehéz dolgod — magyarázta az igazgató —, hiszen Juhász Pista tudja, hogy mit jelent a gyerekeknek a játék; esztergályosbrigádja évek óta patronálja az 5-ös számú iskolát. — Meg neki is -van gyereke — szólt közbe Kontra Sándor. — Persze, persze — bizonygatta az igazgató. — Aztán meg a Körös-sori óvodát is patronálják. — Zárakat, kilincseket javítanak — toldotta meg Kontra Sándor az igazgató szavait. — Ha kulcs vész el, Pista mihelyt szabadul a műhelyből, már szalad és másikat reszel a zárba. — Ez az — mondta az igazgató. — Csak ilyen emberre bízhatjuk a hinták készítését és felállítását. Az a csíkos mintákat, szereti a rongyszőnyeget csakúgy, mint a gyapjút. Szövés közben megszűnik körülötte a világ, minden idegszálával arra figyel: hogyan alakulnak a minták, kenderből, gyapjúból, rongyhulladékból hogyan lesz szemet gyönyörködtető művészi alkotás. — Szarvason még ma is szinte minden második háznál található a padláson, a fészerben szövőszék. Én nagyon szeretném a fiatalokat megtanítani szőni. Ha csak a nyári hónapokban állítanák fel a szövőszékeket, sok szép térítőt, párnát, szőnyeget szőhetnének saját maguk és mások örömére. — Hogy mik a terveim? Szeretnék nagyon sok szépet alkotni. A kiállítások, az elismerések és a segítőkész bírálatok újabb erőt, kitartást adnak ehhez a nagyon szép, de nagy odafigyelést igénylő munkához. A nyári program nagyon dús lesz. Meghívást kaptam Visegrádra. Szeptemberben önálló kiállítást rendeznek nekem a Salamon- toronyban. Örülök és rettentően izgulok. A Duna-ka- nyarban ősszel igen nagy az idegenforgalom, várhatóan sokan megtekintik a kiállítást. Ennek a tudatában készülök. Bemutatásra kerülnek a Duna-kanyarban készült rajzaim, akvarelljeim, újabb szőnyeg- és gobelinterveket, kész munkákat mutatok be Visegrádon. Ez a meghívás annyira lázba hozott, hogy szeretném a nappalokat megnyújtani, az éjszakákat lerövidíteni, minél többet alkotni. A munka mellett persze férjemet, kislányomat sem hanyagolhatom el. Sok sikert kívánunk a visegrádi kiállításhoz és az egész alkotó élethez. anyagot én biztosítom; meg a festéket, hogy jól mutassanak a hinták, ha már a mi üzemünkből kerülnek ki. Hintadeszkákat vágnak az asztalosok, az már nem nagy munka, Pista megadja a méretet, és kész. Kontra Sándor már indulni akart, hogy mihamarább elvigye a hírt Juhász Istvánnak, mert arra gondolt, ha gyorsan készen lesznek a hinták, az az ő szervező munkáját dicséri, de az igazgató megállította az ajtóban; „Még valamit. A tanács végrehajtó bizottsága most tavasszal értékeli a társadalmi munkát, és azok, akik hosszabb ideje ellenszolgáltatás nélkül dolgoznak a városért, május elsején oklevelet kapnak.” Miután Kontra Sándor kijött az igazgatótól, az a gondolat ébredt fel benne, milyen nagyszerű lenne, ha ő is kapna oklevelet. Aranyozott keretet csináltatna arra és otthon kiakasztaná á szobában a falra. S aki megfordulna náluk, mindenki látná szülőhelye iránti sze- retetének bizonyítékát. Mert nyilvánvaló, hogy vastag A nagy hagyományokkal rendelkező romániai énekkultúra aradi képviselői látogattak el hozzánk, Békés megyébe a hét végén. Nem véletlen, alkalmi vendég- szereplésre. Az aradi dalosok látogatása, két hangversenyük a Békés és Arad megye közötti, lassan egy évtizede megalapozott kulturális kapcsolat része. Egy hónapja békési kórus járt Arad megyében, most az ottani megyeszékhely ötven- tagú, pedagógusokból, zenei szakemberekből összetevődő vegyes kórusa jött a testvérmegyébe, Békésbe, ősszel pedig a békéscsabai pedagógus énekkar utazását tervezik. Az aradi énekkar emlékezetes, szép estét szerzett szombati bemutatkozása alkalmából Kétegyházán, a román nemzetiség lakta nagyMegjelent az oktatási miniszter utasítása: szeptembertől új fakultatív tantárgyat lehet bevezetni a gimnáziumokban, Nevelési alapismeretek címmel. Engedélyezését a középiskolák igazgatói abban az esetben kérhetik a megyei művelődésügyi osztályoktól, ha a tárgyi és személyi feltételek biztosítottak. A nevelési alapismeretek tanítására a pedagógia és a pszichológia szakos tanárok jogosultak. betűkkel rajta lesz az oklevélen: „VÁROSUNKÉRT”. Sietett is aztán a vasesztergályosok műhelyébe, ahol gyorsan elhadarta Juhász Istvánnak, hogy miért is jött most ide, és máris rohant volna el, mert a tanácsnál akart lenni minél előbb, hogy elmondja ott; ő már meg is szervezte a hinták gyártását, felállítását. De mielőtt még kilépett volna a műhelyből, Juhász István utánaszólt: „Ne szaladj már annyira, Sándor! Arról nem mondott semmit a főnök, hogy miből csináljuk meg a hintákat? Vagy talán gyűjt- sünk előbb ócskavasat?” Kontra Sándor vékony, hosszú nyaka megrándult és önmagában átkozódott, a fene enné meg a tetves világot, ez meg mit akar éppen most, s visszafordult. Juhász István a micisapka alól kibúvó lobogó, fekete haját dugdosta vissza, majd erős csontú kezével az esztergagépre mutatott: „Ez sem csinál semmit, ha nem kap anyagot. Pedig automatikusan működik.” Kontra Sándor megpiszkálta hegyes orrát és dühösen község lakóinak. Műsoruk szerkezete is arról tanúskodott: nagy gonddal készültek első külföldi vendégszereplésükre. A bemutatott művek repertoárja a barokk kori művektől kezdve egészen napjaink modern szerzőinek darabjait felölelte. A Gabriel Campan vezényelte énekkar másfél órás produkciója azt bizonyította, hogy minden előadásmódban otthon érzik magukat, jártasak a kóruséneklésben. A szólamok rendkívül szerencsés arányúak és ez nagyon előnyös az összhangzásban. Az egységes hangzást külön is dicsérni kell, miután szó-1 listák is énekelnek a kórusban. Valamennyi kórusművet nagy átéléssel, fegyelmezett előadásban hallottuk, Hassler Ünnepi énekét ugyanúgy, mint Fririci renek célja, hogy korszerű pedagógiai, pszichológiai alap- műveltséget nyújtson a nevelés iránt érdeklődő fiataloknak, felkészítse őket a pedagóguspálya tudatos vállalására, fejlessze a pedagógiai képességeket. Lehetőséget ad tehát arra, hogy az alapismeretek nyomán meggyőződjenek saját maguk pedagógusi elhivatottságáról. Az új tantárgy bevezetésénél az oktatásügy vezetői természetesen figyelembe vették azt is, hogy az iskolák ma még több ezer képesítés nélmondta a brigádvezetőnek, hogy miért hecceli, hiszen ugyanúgy tudja, mint ő, a társadalmi munkához az anyagot a főnök adja mindig. Csak az üzemnek van vascsöve vagy vasrúdja. Juhász István ajka körül alig észrevehető mosoly bújt meg: „De hát a köztulajdonhoz engedély nélkül nem nyúlhatunk.” Kontra Sándor nagyot nyelt, s az ádámcsutkája láthatóan felhúzódott, majd leszaladt és úgy szólt, mint akit nagyon megbántottak: „Nehogy már rám fogd, Pista, hogy olyasmire akarlak rávenni, amit nem szabad.” — Még mi nem jut az eszedbe — mondta Juhász István. — De a főnök engedélyéről tudnom kell. — Akkor most már nincs panaszod — dobta a szavakat enyhe gúnnyal Kontra Sándor, s azzal kisietett a műhelyből. És arra gondolt, most már végre mehet a tanácsházára. Először a tervosztályra ment, mivel ott tartja nyilván egy előadó, hogy az üzemek, kerületek mennyi társadalmi munkával járulnak hozzá a városfejlesztéshez. Amikor Kontra Sándor benyitott az előadóhoz, az a régebbi vállalások teljesítését összegezte. Az íróasztaja tele volt jelentésekkel, kimekét, a Három jó barátot. Aztán a magyar zenekultúrának való tisztelgést, a Ko- dály-feldolgozást, vagy Erkel: Bánk bán című operájának Bordalát, melyet Ion Zdhu tolmácsolt nagy átéléssel, magas hőfokon, akárcsak a többi általa énekelt művet. A másik szólista Carmen Rácos Szintén kitűnő hangú művész és szenvedélyes előadó. Egyszóval, a végére belemelegedő kétegyhá- zi közönségnek színvonalas, igazi művészi élményt nyújtó koncerttel kedveskedtek az aradiak és tovább öregbítették a romániai dalkultúra hírnevét. Az ara^i vegyes kar vasárnap este a békéscsabai Balassi Művelődési- Központban lépett fel, majd hétfőn budapesti látogatás után utazott el hazánkból. F. I. külit kénytelenek alkalmazni. A nevelési alapismeretek birtokában viszont a fiatalok bizonyos alapokkal, ismeretekkel léphetnek a kisdiákok elé. Ezen túlmenően az alkalmazásuk időpontjától számítót egy tanéven belül — megfelelő iskolai minősítés és alkalmasság esetén — a tanítóképző esti vagy levelező tagozatán felvételi vizsga nélkül továbbtanulhatnak. Fontos feltétel azonban, hogy a gyakorlati tevékenységükkel megegyező tagozatra jelentkezzenek. mutatásokkal, előtte pedig egy ívnyi' terjedelmű, rovatokra osztott kockás papír feküdt. A könnyebb áttekinthetőség végett az üzemeket, kerületeket kék színnel, a vállalásokat feketével, a teljesítéseket pirossal jegyezte be. A rovatok végére egy + jelet tett, amely mellé majd a legfrissebb vállalások teljesítését írja be. Ez adja meg a végső rangsorolást; ebből derül ki, hogy az üzemek, kerületek vezetői mennyire patrióták. Azon az asztalon pedig, amely az előadó mellé derékszögbe volt helyezve arra az időre, amíg az összegzést készíti, egy másik ív hevert, melyre azoknak a nevét írta be, akik régebb idő óta vesznek részt társadalmi munkában. A végzett munka arányában meg az elismerést kifejező javaslatok szerepeltek: oklevél, jelvény, szóbeli dicséret. A rovatok végére ezen az íven is + jelet írt be, mert a mostani vállalások teljesítménye még módosíthatja, hogy május elsején ki, milyen elismerésben részesül. — Sok a munkád? — kérdezte Kontra Sándor, miután üdvözölték egymást az előadóval. — Ajaj! — válaszolta az előadó. Aztán letette a golyóstollat és rágyújtott. (Folytatjuk) KÉPERNYŐ Gyurika és a többiek A kenguru. Időzített boldogság. A házasság és a gyermek. Címek. Az első kettő a tévé múlt szerdai műsorából, a harmadik pedig az akkor nap megjelent Élet és Tudomány cikke a Szexualitás és párkapcsolat felnőttkorban sorozatból. Együtt a három ugyan merő véletlen, mégis jól példázza tárgyköréből az elméletet és a gyakorlatot. Mit mutatott A kenguru — Bertha Bulcsú és Zsombolyai János filmje — egy hosszú, részletes ágy- és egy érthetetlen verekedési jeleneten kívül? Egy fiatal teherautósofőrt, akinek minden vágya, hogy kamiont vezethessen, mert akkor előtte a világ. A nagy, a rejtélyes, a kalandos. De az ő világa a munkán kívül csak egy szexuális — nem szerelmi és nem túl fontos — kapcsolat. Tengés-len- gés, ténfergés, pedig a főhős jobb sorsra, többre érdemes, jóindulatú fiú, csak igénytelen. Ám amikor jön a gyerek, jön a házasság is. Könnyen elképzelhető, hogy milyen, de ez már fantázia dolga, mert a filmnek vége. De aki átkapcsolt a második csatornára, mindjárt megnézhette a folytatást is, bár az egy szlovákiai magyar írónő — Dávid Teréz — tévéjátéka volt. Ebben is az idő előtt kopogtató gyermekről volt szó, csak itt mindjárt a kezdetén, s gyorsan kényszerű házasság lett belőle az alig tizenhat éves lány és tizenkilenc éves fiú között, a szülők ájuldozó rémületére. És egy hányódó sorsú, szerencsétlen kis gyerek: Gyurika. Akit kényeztetnek ugyan, mégis nyűg mindenki nyakán. A nagyszülők egymás gyűlöletének élnek, anyja és apja — a két gyerekember — közben megpróbál egzisztenciát teremteni. S mire évek múlva ez — nem is akármilyen fokon — sikerül, már édeskevés közük van egymáshoz. Mindketten számos szexuális kapcsolaton esnek át, s talán, vagy éppen ezért jönnek anyagilag rendbe. De közös életük egy fabatkát sem ér. A gyerek pedig kallódik, él, ahogy tud. önálló lakáskulcs, autóbaleset. Még lop is, pedig degesz a nyolcéves gyerek pénztárcája, mert mindenkitől csak pénzt kap, hogy minél hamarabb lerázhassák. S amikor az ajtó mögött még azt is meghallja, hogy senki sem akarta a világra jövetelét — elszökik. Életből merített témák, ha — szerencsére — a valóságban ennek több az ellenkezője. De azért nem árt odafigyelni az elméletre sem, az Élet és Tudomány cikkére A házasság és a gyermek című írás a családalapítással, a szülővé válással és a szülői szereppel foglalkozik. A házasságnak igazán értelme csak úgy van, ha azt tartós családalapításnak szánják, s az alapja nem egy kínos szituáció pillanatnyi megoldása, hanem komoly vonzalom, szerelem, az egyéb lényeges feltételek mellett. A szellemi összhang, egymás természetének ismerete, anyagi függetlenség és az érzelmek szilárdsága biztosíthatja csak azt a családi légkört, amelyben a gyermek nem teher, hanem öröm, még akkor is, ha gondot és nehézséget jelent a vele járó munka és lekötöttség. Minderre pedig nevelni, tanítani kell a fiatalokat, s elsősorban a szülőknek. Mert ha az elmarad, a kétségbeesés már mit sem ér a felelőtlenül megkötött házasság miatt. Vass Márta Ary Róza Az új tantárgy bevezetéséCSEREI PÁL: EGY KIMARADT SOR Szeptembertől a gimnáziumokban : „Nevelési alapismeretek”