Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-14 / 138. szám

W77;Júniusl43íkedd Belgrád előtt fl második kosár A hármas ikrek névadója Békéscsabán Nem mindennapi esemény színhelye volt vasárnap a bé­késcsabai Városi Tanács díszterme. Itt rendezte meg a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda Békés megye első hármas ik­reinek : Tóth Andreának, Évi­kének és Mariannák a név­adó ünnepségét. Az aprósá­gok a névadó szülők: Pálmai Józsefné, Kaszai Istvánná és Hamra Margit karján érkez­tek a virágokkal díszített nagyterembe. Elsőnek az úttörők és kis­dobosok köszöntötték verssel, énekkel az ünnepeiteket és a szülőket, a kislányok nyaká­ba felkötötték a kisdobosok kék nyakkendőjét. Az ünnepi szertartás és fogadalomtétel után a békéscsabai Városi Tanács V. B. nevében Fekete Jánosné tanácselnök-helyet­tes köszöntötte a szülőket és gyermekeket, s átnyújtotta a vb ajándékát, mindegyik kislány részére egy-egy taka­rékbetétkönyvet. Hatalmas virágcsokrokkal, ajándékok­kal és kedves szavakkal kö­szöntötték a gyermekeket és a szülőket a 8. számú Volán Vállalat, a békéscsabai Ingat­lankezelő Vállalat képviselői. Ott voltak Tóth György egy­kori katonapajtásai, akikkel együtt szolgált a kislányok születése idején. A kiskato- nák elmondották: nekik még 132 napjuk van hátra a sor­katonai szolgálatból. Ennyi lenne Tóth Györgynek is, ha leányai kedvéért soron kívül le nem szerelik. A szertartás után a név­adószülők, és a közvetlen ro­konok tiszteletére ünnepi ebédet adott a Tóth házas­pár. Ott volt családjával együtt többek között dr. Szé­linger Tibor gyermekgyó­gyász főorvos, aki a hármas ikrek egészségügyi patroná- lója. Elsősorban az ő szakmai tanácsainak köszönhető, hogy a koraszülött hármas ikrek túlhaladták súlygyarapodás­ban a velük egyszerre, pon­tos időre született kisgyer­mekek átlagsúlyát. Pálmai Józsefné, az egyik névadó szülő elmondotta: Zsuzsa asszonnyal, a hármas ikrek édesanyjával akkor kö­tött szoros barátságot, ami­kor első gyermekét, Gyurikát szülte a békéscsabai kórház­ban. Együtt feküdtek a kór­teremben, megbarátkoztak, azóta gyakran összejön a két házaspár. A hármas ikrek megszületése óta egyoldalú a látogatás: Pálmaiék keresik fel rendszeresen Tóthékat, hisz négy kisgyermekkel nemigen lehet kimozdulni hazulról. Hamza Anna akkor kötött barátságot Zsuzsa asz- szonnyal, amikor Gyurika már megvolt, s a második gyermekét várta. Sokat pesztrálta a kisfiút, s segített a terhes asszonynak. A három kislány megszületése óta gya­kori vendég Tóthék lakásá­ban, a kisfiút és a három kislányt imádja. Andrea, Évike és Mariann névadásához mi is szívből gratulálunk. Ary Róza Cukorrépa­termesztők versenye Sarkadon Sarkadon a cukorgyárban szombaton,' június 11-én tar­tották meg azt a vetélkedőt, melyet a cukorrépa-termesz­tők részvételével rendeznek meg az idén minden cukor­gyári körzetben. A Sarkadi Cukorgyár körzetéhez tarto­zó üzemek közül 11 küldte el csapatát, melyek színvonalas, szakmai, politikai vetélkedőn mérték össze tudásukat. A 11 nagyüzem — ebből 2 állami gazdaság, 9 termelő- szövetkezet — összesen 4270 hektáron termeszt ez év­ben cukorrépát. A verseny­zők számot adtak a korszerű cukorrépa-termesztésben szerzett ismereteikről. Elmé­leti tudásuk is biztosíték az ,1980-ra tervezett hektáron­kénti 400 mázsa cukorrépa és 16 százalékos cukortartalom eléréséhez. A cukoripari tröszt kezde­ményezésére első ízben meg­tartott vetélkedő győztese a mezőberényi Aranykalász. Termelőszövetkezet csapata lett, ők továbbjutnak két cu­korgyári fiatallal kiegészülve az országos versenyre. Máso­dik a sarkadi Lenin Terme­lőszövetkezet, harmadik a Hi­dasháti Állami Gazdaság csapata lett. És mégis van vízgond Szarvason Szombati lapunkban közzétettük Kendra Jánosnak, a Bé­kés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatójának nyi­latkozatát a vízellátásról. Szinte postafordultával érkeztek a „víztelen helyekről” az észrevételek. Ezekből az észrevéte­lekből Bajusz Istvánné, Szarvas, Bethlen G. u. 10. szám alatti lakos sorait közöljük, amely a nyilatkozat és a való­ság közötti ellentmondásokat taglalja. Íme a levél, minden kommentár nélkül: Alkotótáborok nyílnak Békésen Harmadszor rendezik meg Békésen a nyári alkotótábo­rokat. Ezen a nyáron a kép­zőművészek és az amatőr­filmesek találnak otthonra Békésen, ahol gazdag prog­ram várja a résztvevőket. Az alkotótáborok előkészí­tő bizottsága legutóbbi meg­beszélésén kidolgozta a tá­borok eseménysorozatát. Mindkét tábor megnyitója július 11-én lesz, ezen Vá­mos László, a város tanács­elnök-helyettese köszönti a résztvevőket. Délután város­nézés lesz, este pedig a mű­velődési házban rendezik meg az ismerkedési estet. Másnap megkezdődik a szak­mai munka. Az első nap elő­adója dr. Bánszky Pál, a Népművelési Intézet osztály- vezetője. A továbbiakban a képzőművészek és az ama­tőrfilmesek is meglátogatják a békési mezőgazdasági szakmunkásképző intézetet, átutaznak Tarhosra, kirán­dulnak Gyulára és Biharug- rára. Közben számos előadás hangzik el, többek között dr. Bereczky Lóránt, az MSZMP KB munkatársa beszél a képzőművészet aktuális kér­déseiről, Pogány ö. Gábor, a Nemzeti Galéria főigazga­tója pedig a kortárs művé­szet, irodalom és képzőmű­vészet kapcsolatait elemzi. A táborok záró napján ki­állítást nyitnak a művelődé­si központban, és bemutat­ják a Békésen készült ama­tőrfilmeket. • Július 20-án egy napra vendégül látják a Békésben élő írókat és költőket is, akik szintén részt vesznek a biharugrai kiránduláson. Egri kirándulás „Tisztelt Szerkesztőség! Sajnos be kell vallanom, hogy június 11-én, szombaton felháborodva tettem le lap­jukat, amit egyébként nagy érdeklődéssel szoktam for­gatni. Felháborodásom oka egy nyilatkozat volt, amit Kendra János, a Békés me­gyei Viz- és Csatornamű VáiUQ&t igazgatója adott a vízellátásról. E nyilatkozat­ban szerepel egy kijelentés, amely szerint Szarvason és Békésen nincs vízgond. Hát nem tudom, hogy Békésen hogy áll a helyzet, de Szarvason korántsem olyan rózsás, mint ahogy az a cikkből kitűnt. Tavaly pél­dául -— mivel III. emeleten lakunk — itt álltunk három hónapig víz nélkül. Ráadá­sul még pici gyerekkel is. Főzni, mosni, vagy uram bo­csa’ a WC-t használni csak éjjel, vagy az éjjel beszer­zett víz felhasználásával le­hetett. Bár előfordult, hogy éjjel sem volt víz. Az idei évről még nem lehet ér­demben nyilatkozni, de a kezdet nem valami biztató. Nem tudom, hogy vízhiány­ról, vagy csak a nyomás csökkentéséről van-e szó, de tény, hogy már egész héten voltak problémák, amire az­tán betetőzésként jött a pénteki és a szombati nap, plusz az említett cikk. Pén­teken délután már nem volt víz, este sem. Éjjel 11 óra körül lett, hogy meddig volt, nem tudom, de szombat reg­gel 6 órakor már nem volt, és egész délelőtt sem. Ezt a levelet délután 4 órakor írom. Ma még nem volt víz. Ha ez az igazgató elvtárs szerint problémamentes víz­ellátás, ám legyen, de akkor legalább ne tegyenek ilyen határozott hangú nyilatkoza­tot, mert ezzel csak a víz nélkül gyötrődő sok-sok ol­vasó felháborodását vívják ki. Szívesen olvasnám az il­letékesek válaszát erről a furcsa ellentmondásról, amely szerint van víz, és mégsincs. Tisztelettel: Bajusz Istvánné, Szarvas, Bethlen u. 10. Sok élményben «olt része az elmúlt napokban, még a tanév befejezése előtt a bé­késcsabai Achim L. András Általános Iskola úttörőinek és kisdobosainak. A megye és az ország legszebb tájaira ki­rándultak, a kisebbek egy­napos, a nagyobbak 2-3 na­pos túrára mentek. A 6/b és a 7/b osztály tanulói panorá­más autóbuszókon Egert je­lölték meg úticéluL Megte­kintették a város nevezetes­ségeit, barangoltak a vár ka­takombáiban, tisztelettel adóztak Gárdonyi emléké­nek, a róla elnevezett múze­umban, s megszálltak a festői környezetben levő bánkúti turistaházban. Visszafelé Debrecenbe látogattak. Ké­pünkön a kirándulók egy csoportját láthatjuk Eger egyik utcáján. Beszéljünk másról is! Ez­zel a felszólítással fordulnak a szocialista országok néhány héttel a belgrádi találkozó előtt a nyugati partnerekhez. Kissé egyensúlyát vesztett ugyanis a témalista, amelyet a túloldal összeállított. Ha­sonlattal élve: csak egyes húrokat pengetnek az euró­pai hangszeren, holott a harmóniához valamennyit meg kell szólaltatni. A gaz­daságit is. Június 15-én összeülnek a jugoszláv fővárosban annak a 35 államnak a küldöttei, amelyek szűk két esztendő­vel ezelőtt aláírták Helsinki­ben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát. Megvizsgál­ják, ki mit tett a dokumen­tumban foglaltak megvalósí­tásáért, és hogyan haladja­nak tovább. Egyebek között azt, miként fejleszthetők . az európai államok és a két észak-amerikai ország gazda­sági kapcsolatai. A TÁRSAK EGYENLŐSÉGE Talán még nálunk is van­nak, akik lebecsülik a szocia­lista országok gazdasági je­lentőségét, úgy vélik, hogy a Kelet és a Nyugat nem tel­jesen egyenlő partnerek. Kétségtelen, hogy a nyugat­európai országok export— import-mérlegében csak né­hány százalékkal-- szerepe­lünk, de ez a kis hányad is sokat ért az 1974—75-i vál­ság idején, hiszen a Nyugat jó néhány százezer dolgozója a Kelet rendelései következ­tében nem vesztette el mun­káját. E kis arány egyáltalán nem természetes, nem szük­séges belenyugodni egyik ol­dalon sem. Már csak azért sem, mert az utóbbi eszten­dőben a nyugati államokban fölfelé indult ugyan a terme­lési görbe, de még műidig sok a kihasználatlan terme­lési lehetőség: üzemrészek állnak, gépek csak néhány órát dolgoznak. Nem szólván most1 a nélkülözhetetlen energiahordozókról és nyers­anyagokról, amelyeket ugyancsak keletről kapnak. Európa országait immár évszázadok óta szoros szálak fűzik össze. Kiegészítik és kisegítik egymást. Egy pilla­natra sem vitás: a szocialis­ta országoknak is nagy szük­ségük van a Nyugattal való kereskedésre, a termelési együttműködésre, a techni­kai haladás élvonalában ál­ló gépekre és műszerekre, amelyeket onnan vásárolnak. És ösztönzik a szocialista or­szágokat azok az igények is, amelyeknek a Nyugaton a mi gyártmányaink meg kell feleljenek. CÉLSZERŰ AJÁNLÁSOK A Helsinkiben aláírt záró­okmány részletesen szól va­lamennyi lehetőségről, amellyel a Kelet és a Nyu­gat országai többé-kevésbé már élnek, vagy amelyeket kihasználhatnak. Ez a bizo­nyos „második kosár”, tehát a dokumentum második fő része, a részletkérdésektől az átfogó nagy elképzelésekig — a témakörök egész tárhá­zát tartalmazza. Néhány fe­jezetcím fölsorolása is jelzi, széles a skála: üzleti kapcso­latok, a gazdasági és keres­kedelmi tájékoztatás bővíté­se, a marketing, az ipari együttmunkálkodás, közös érdekeltségű tervek megva­lósítása (például az Európán belüli villamosenergia-csere), a szabványok egységesítése, együttműködés a tudományos kutatásokban, a környezetvé­delem, a közlekedés és a tu­rizmus fejlesztése, szakem­berképzés. Két esztendő nem sok, a záróokmányban foglaltak megvalósításának természe­tesen még csak a kezdetén vagyunk, ez a dokumentum egyébként sem szerződés, nem kötelező érvényű: aján­lásokat tartalmaz. De a 35 állam küldöttei — előzőleg — több mint kétéves, ke­mény munkával, sok vitával mégicsak együtt dolgozták ki, és mindenki által elfogadott, mindenkinek az érdekeit ma­gában foglaló szöveget rög­zítettek. Túl sok e rövid idő alatt nem is történhetett, egyet s mást mégis följegy­zett a krónika. MAGYAR JAVASLAT A magyar kormány nem sokkal a helsinki csúcstalál­kozó után öntevékenyen, egy sor javaslattal fordult 18 fej­lett tőkés országhoz. Fölso­rolta, mit lehetne közösen tenni az ajánlások megvaló­sításáért, elsősorban a két­oldalú kapcsolatokban. Ja­vaslataink valamennyi kosa­rat érintették. Voltak kor­mányok, amelyek tettreké- szen fogadták a kezdemé­nyezést (főleg a semlegesek), mások udvariasan tartózkod­tak (így a közös piacbeliek). Tény, hogy Helsinki óta Ma­gyarország ötvenegy megál­lapodást kötött a fejlett tő­kés országokkal, köztük bő­ven található a záróokmány ajánlásainak megfelelő gaz­dasági egyezmény. Kádár János ausztriai lá­togatásakor nagyszerűen megmutatkozott Helsinki szelleme és a közös érdeke­ken alapuló együttműködési készség egyaránt. Más szo­cialista és tőkés országok is említhetnének sok hasonló példát, ami a kétoldalú kap­csolatokat illeti. A záróokmányban azonban sokoldalú,tehát kettőnél több, vagy éppen valameny- nyi részvevőt érintő tervek, tennivalók, módszerek is szerepelnek. E vonatkozásban is van mit mondani, bár a lista jóval szerényebb. Nö­vekedett a kereskedelemben fontos információáramlás, nemrég pedig Genfben az Európai Gazdasági Bizottság (az ENSZ egyik szerve) ho­zott határozatot a közös ér­dekeltségű tervek című feje­zet gazdagítására. Napirend­jére tűzte azt a szovjet ja­vaslatot, hogy hívjanak ösz- sze európai kongresszusokat a környezetvédelem, a szál­lítás, valamint az energetika témakörében. A bizottság tagjai úgy döntöttek, hogy megkezdik egy széles körű tanácskozás összehívásának előkészítését a környezetvé­delemről. MINDEN KOSÁR EGYENRANGÚ A haladás Helsinki óta mégsem volt olyan ütemű, mint amilyen lehetett volna. Bizonyos döntések ugyanis nem az időtől, hanem a szándéktól függenek. Sok állam (elsősorban a Közös Piac tagjairól van szó) még mindig hátrányos megkülön­böztetéseket alkalmaz a szo­cialista országokkal szemben; hátravan még (a helsinki dokumentum több más pont­ja mellett) a földrészt átfo­gó tervek megvalósításának elkezdése — energetika, szállítás, tudományos témák. A nyugatiak ezekkel sem si­etnek, még a környezetvéde­lemről összehívandó kong­resszus előkészítésének is csak jövőre lehet nekilátni. A politikai enyhülés, a gazdasági együttműködés és a katonai helyzet összefüg­genek egymással. Európában a politikai enyhülés sikerei voltak a leglátványosabbak, kívánatos lenne, hogy a gaz­dasági együttműködés is fel­emelkedjék erre a szintre, s a kettő minden bizonnyal jó hatással lenne a fegyverzet- csökkentési tárgyalásokra. Tatár Imre

Next

/
Thumbnails
Contents