Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-12 / 137. szám
1977. június 12„ vasárnap 9 Enekestábor Gyermekek és felnőnek az új óvodáért Tarhoson A Népművelési Intézet fiatalok körében kísérletet végzett azzal a céllal, hogy felkeltse az érdeklődést a közös éneklés iránt, egységes repertoárt alakítsanak ki, találják meg a dalos játékok múltját. A kísérlet fő színhelye a KISZ Békés megyei bizottság támogatásával a megyei KISZ-iskola volt. A kísérlet eredménye azt igazolta, hogy szervezetten, és országos mérvűre kiterjesztve szükséges tanfolyamokat tartani az arra rátermett, vállalkozó kedvű fiatalok számára. Elsőként június 13—14—15- én, tehát hétfőtől kezdődően megyénkben rendeznek ilyen énekes tábort, melynek a békési Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet tarhosi felnőtt-továbbképző intézete ad otthont. Az országos táborban 60 fiatal hallgatja Orosházán az ifjúsági házban június 8-án a napközis tanulócsoportok foglalkozását bemutató módszertani kiállítás nyílt, amelyet a pedagógusok és természetesen a szülők, valamint az érdeklődők egy hétig tekinthetnek meg. A kiállítás érdekessége, hogy összegezni próbálja mindazokat a kísérleteket, eredményeket, próbálkozásokat, amelyek célja a napközis csoportok szabad idős foglalkoztatásának minél változatosabb, érdekesebb megszervezése. Orosházán módszertani csoport foglalkozik immár évek óta a napközis csoportok szabad idejének minél hasznosabb megszervezésével. A Petőfi Művelődési Központ is számtalan alkalommal biztosított lehetőséget arra, hogy a. módszertani csoport mintafoglalkozások megszervezésével kísérletezzen, a választási lehetőségek számát gyarapítsa. Így sor került irodalmi előadásra, játékos vetélkedőkre, gyakorlati foglalkozásokra. Egy alkalommal a filmkészítés módjával ismerkedtek meg a gyerekek, és felmerült egy gyermek VÍZ Reggel van. Felkelés 'után szokás szerint borotválkozom. Utána mosakodás következnék. Kinyitom a csapot. Néhány csepp víz csur- ran és vége. Gurgulázás hallatszik, melynek a vízszint csökkenésével egyre mélyül a hangja. Csavarok egyet a csapon, hátha a gurgulázás a mélyről elindul visszafelé. Semmi nesz. Csak én háborgók kissé hangosabban a szokottnál. — Hogy az a hétszentsé- ges... — kezdem így ismételgetve, s a három pontot mindig valami mással helyettesítem be. Legalább a maradék szappanhabot le tudnám mosni az arcomról! Ha előre szóltak volna, hogy nem lesz víz, akkor nem állnék most itt „megfürödve”. Egy veder vizet biz’ isten tartalékoltam volna. De én, a harmadik emeleti lakó, úgy látszik nem jutottam a vízelzáró eszébe. Le-fel járkálok a lakásban. Hátha mégis meggondolja magát a csap. Közben kinézek az ablakon, s egyszer látom, hogy egy idősebb asszony nagy buzgalommal locsolja a lakása előtti virágokat, bokrokat, sőt még a járdát is. A gumitömlő szájából szélesedő sugárban méterekre eljut az éltető víz. Halk suhogása felhallatszik a harmadik emeletre... —or meg a tanfolyamot, olyan fiatalok, akik vállalták, hogy építőtáborokban, KlSZ-össze- jöveteleken, rendezvényeken közös éneklést vezetnek majd. A tematikában előadások és gyakorlati foglalkozások szerepelnek; Fasang Árpád a közös éneklés öröméről, fontosságáról, Lipták Pál a néprajzi gyűjtőmunka mikéntjéről, saját eredményeiről beszél. A gyakorlati foglalkozásokat Emődi Györgyi vezeti. Hétfőn és kedden a Vuicsics- együttes a táncházhoz nyújt zenei anyagot. A tábort — melyet közösen rendez a KISZ Békés megyei bizottsága, a Népművelési Intézet, a KÓTA megyei szervezete és a békési Városi Tanács művelődésügyi osztálya — Nógrádi László vezeti. animációs film elkészítésének is a gondolata. Ilyen vonatkozásban, jobb együttműködéssel és kapcsolatkiépítéssel a művelődési központ megfelelő művészeti csoportjaival még igen nagy lehetőség van, amelyet ki kell aknázni. A napközis szabad idő foglalkozások jó megszervezéséhez igen sok fantáziára, jó ötletre van szükség. A városban és a járásban mintegy negyven napközis csoport van és ezen gyerekek számára megszervezni az olyan foglalkozást, amely nem csupán egyszerű időtöltés, igen nagy felelősséget is ró a munkacsoportra. A kiállítás csak egy része annak, amely bemutatja a gyermekek munkáját. A látnivaló pedig nem‘csupán a pedagógusok, főleg a napközis csoportok vezetői számára, hanem a szülőknek is igen tanulságos lehet. Adódik pedig ez abból, hogy most közvetlen közelről láthatják azt a munkát, amit a gyermekek végeztek, másrészt számtalan jó ötletet, tanácsot is tarsolyukba szedhetnek arra, hogyan is lehet okosan és jól játszani. A játékra való tanítás pedig fontos pedagógiai követelmény, hiszen ezáltal a felnőttkor munkáját készítjük elő. Hetvenöt személyes új óvoda épül Kötegyánban. A községi tanács felsőbb szervek segítségével is csak több év alatt tudta volna biztosítani a négymillió ^forint költséget, ami az új gyermekintézmény i felépítéséhez szükséges. Kötegyánban ösz- szefogott szinte a falu apra- ja-nagyja. Segítenek gazdasági szervek, de társadalmi munkában ott tevékenykednek az általános iskolások, a KISZ-fiatalok csakúgy, mint a felnőtt aktív dolgozók, illetve a nyugdíjasok. Szombaton befejeződött a tanítás az ország 529 gimnáziumában és szakközépiskolájában. A gimnáziumok I— II—III. osztályaiban osztályonként 23—24 ezer, a szak- középiskolákban osztályonként 26—29 ezer diáknak jelezte a csengőszó az 1976— 77-es tanév végét. A gimnáziumokban megközelítően 23 ezer, a szakközépiskolákban 29 ezer I. osztályos veszi át a tanévzárókon az első középiskolai bizonyítványt. Jövőre az ideinél előreláthatólag mintegy 1700-zal több, megközelítően 50 ezer negyedikes lesz a középiskolákban. A tanévzáró ünnepélyeket június 12—20. között, az iskolák igazgatói által kijelölt napon tartják. Az új I. osztályosok beírásának időpontja az idén június 20. Az általános iskolákhoz hasonlóan, a középiskolákban is szerveznek pótló foglalkozásokat azoknak a tanulóknak, akik egy vagy két tantárgyból nem érték el még az elégséges minősítést sem. A pótló foglalkozások ideje a tanév befejezésétől június 20-ig tart. Az azokon részt vett tanulók pótló beszámolókat tesznek, és sikertelenség esetén a tanévzáró értekezlet javítóvizsgára utasítja őket. A javítóvizsgák ideje általában augusztus vége. A tudnivalókat az iskolák igazgaAz úttörők' eddig 294 társadalmi munkaórát dolgoztak az óvodaépítkezésnél. A KISZ-fiatalok kommunista vasárnapot rendeztek az egy nap az óvodáért akció megsegítésére. A vadásztársaság 20 tagja a legnehezebb fizikai munkában segített. Kötegyánban a lakosság mintegy 900 ezer forint értékű társadalmi munkával segíti a kisgyermekek otthonának felépítését, berendezését. tói a hirdetőtáblán teszik közzé. Az iskolákban a nevelőtestületi tanévzáró értekezletet június 20. és 30. között tartják. Ezeken az igazgatók — a párt- és szakszervezet, valamint a KISZ-szervezet tapasztalatainak figyelembevételével — részletesen elemzik az iskola egész évi nevelőoktató munkáját, a tanítási órákon kívüli tevékenységét, a munkatervi feladatok és a tanév közben hozott határozatok végrehajtását. Ismertetik az iskola nyári programját, a nyári ügyeleti beosztást, valamint a következő tanév előkészítéséhez szükséges tudnivalókat, egyebek között a tantárgyfelosztást. Szombaton utoljára vittek magukkal iskolatáskát a szakmunkástanulók, véget ért a tanév a szakmunkás- képző intézményekben is. Az évzárókat június 25-ig mindenütt megtartják, s ezt követően kezdődnek a körülbelül július közepéig lezajló szakmunkásvizsgák. Ezúttal mintegy 50 ezer fiatal vesz végleges búcsút az iskolától, s foglalja el helyét sokoldalúan képzett szakmunkásként az utánpótlást váró munkahelyeken. További 110 ezren megkezdik pihenésüket, hogy ősszel a szakmunkásképző iskolák magasabb évfolyamán folytathassák újult erővel a pályájukra felkészítő tanulmányokat. (MTI) —fb— Érettségiztek: 1922-ben A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban a közelmúltban ötvenöt éves érettségi találkozót tartottak. A 18 meghívott öregdiák közül 13-an jelentek meg a ritka évforduló alkalmából rendezett összejövetelen. Az f1922-ben érettségizett öregdiákokat Kruchió Gábor igazgató köszöntötte, az iskola énekkara pedig rövid műsorral kedveskedett a vendégeknek. Felvételünkön: az érettségi találkozó részvevői Fotó: Major Gyula Módszertani kiállítás Befejeződött a tanítás Megelőzés D napokban Szarvason sokak figyelmét felkeltette egy rendhagyó megbeszélés. A Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat, a KEVIÉPés a Békés megyei Rendőr-főkapitányság vezetői közösen tekintették át a társadalmi tulajdon védelmének helyzetét, az elért eredményeket és a további tennivalókat. Az együttes munka részvevőit határozott szándék vezette: megelőzni a bajt, védeni, felvilágosítani a dolgozókat, hogy a népgazdaság, a vállalat sérelmére senki se kövessen el bűncselekményt! A korábbi években elkezdődött munka mérlegét így összegezte dr. Sajti Imre rendőr alezredes, a Békés megyei Rendőr-főkapitányság helyettes vezetője: „Annak ellenére, hogy a bűncselekmények miatt indított eljárások száma kis mértékben emelkedett, az ügyek kisebb társadalmi veszélyességet mutatnak. Ez abban mutatkozik meg, hogy a büntetőügyekben okozott kár nem számottevő. Ez a lényeg, ez a szervezett megelőzés eredménye.” Miről is van szó? A TTTV politikai és szakmai vezetői a dolgozók bevonásával a javaik feletti ellenőrzés hatékonyabbá tételére vállalkoztak. A vállalat vezetése, a rendészet és a belső ellenőrzés a vállalati munka folyamatát elemezte, feltárta a hibákat, következményeivel együtt. De ezzel nem elégedett meg, tovább lépett. A keletkezett károkért felelősöket keresett és talált. Ennek az lett a vége, hogy tavaly a keletkezett károk 40 százalékát megtéríttették az illetékesekkel. Nem éppen filléres ügyek ezek. * A szarvasi vállalatot 1976-ban 479 ezer forint károsodás érte. Volt itt lopás, csalás, hűtlen és hanyag kezelés, de főleg a nyilvántartott javakban keletkezett anyagi hiány, a nem kellő odafigyelésből selejtgyártás és még rongálás is! Az esetek 82 százalékát a nyilvántartott javakban keletkezett anyagi hiányok adták: szerszámok, berendezések, tartozékok elvesztésével, hanyag kezelésével. Ugyanakkor az egyéni haszonszerzésre irányuló- cselekményekből a vállalatot ért károsodás összege 1975-höz képest kétharmaddal csökkent. A megbeszélés részvevői áttekintették a vállalat valamennyi működési területét. Megállapították, hogy a Békés—Csongrád megyei, a Hajdú-Bihar megyei, a Szolnok megyei, a Borsod—Heves megyei iroda, valamint a szarvasi gépjavító üzemben a korábbiaknál jobb a helyzet. A felfedett kár ösz- szege a felelősök megkeresésével növekedett ugyan a Békés—Csongrád megyei irodánál, de a megtérítés iránti kötelezettség előírása is nagyobb a korábbinál: több mint hatszorosa az 1975. évinek. A hibák, hiányosságok, a mulasztások következménye tehát itt zsebbe vágott. Vékonyította a borítékot, s ezzel együtt — ami természetes — az elkövetők kirekesztették magukat a prémium- és a jutalomlistáról. Arra is fény derült, hogy az esetek keletkezésük előtt vagy alatt megelőzhetők lettek volna, ha valaki rászól az ittas gépkocsivezetőre: „így nem ülhetsz a volán mellé!”, vagy rákérdezett volna a munkahelyről távozóra: „Leeresztetted a hűtővizet?” Ez így lenne igazán közös ügy, közös óhaj, mert a holnapi munka feltételeire mindig ma szükséges gondolni! És ez nemcsak a belső ellenőr, a rendész vagy a munkahelyi vezető feladata,- hanem mindenkié, aki szereti társát, barátját legalább olyan biztos körülmények között tudni, mint önmagát. A kérdezőre még csak meg sem lehet haragudni, hiszen van úgy, hogy az ember valamit elfelejt. Jólesik neki a figyelmeztetés, a törődés, mert ez még mindig emberibb, mintha másnap hozzák a számlát: hanyag kezelésből 40 ezer forint kára származott a vállalatnak, melynek a megtérítését számára előírták. Kell-e, szükséges-e az olyan következetes ellenőrzés a munkahelyeken, mint amilyen a szarvasi példával elénk tárult? Feltétlen szükséges — adhatjuk a választ két szóban. A munkafegyelem időnkénti lazulása, a hanyagság, a nyilvántartott javakban keletkezett hiány, a lopás, a csalás végső soron a vállalati tervek, intézkedések megvalósítását lassítják, tehát fékezik társadalompolitikai céljaink valóra váltását. Pedig ezek megvalósításában valameny- nyi vállalati dolgozó érdekelt, mert az éves tervek teljesítésétől függ a következő évi bérfejlesztés, a szociális, kulturális alap képzése, az üzemfejlesztés, a jutalom és a prémium összege, a vállalati adó, a város- fejlesztési alap befizetése, amely a lakóhelyen közvetlenül érint embereket, családokat. |ehát nem megengedett az olyan magatartás: „Mit szívóskodik a rendész vagy a belső ellenőr?” Mindezek után csak azt mondhatjuk: vizsgálódjon csak következetesen, mert ő azt szeretné, hogy holnap és mindig a munkában, a munkahelyen találkozzon a dolgozókkal, népedig máshol, a vizsgálatiban» mert ott bizony már késő. D. K. Megjelent az Uj írás júniusi száma Az irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat legújabb számának öén egy Ady-köl- temény után Juhász Ferenc verse köszönti a 75 éves Illés Endrét és az író egy novellája, a Házkutatás. Három elbeszélést találunk még az irodalmi anyag között: Boldizsár Iván, Ördögh Szilveszter és Módos Péter írásait. Üszkös pillanat a címe Juhász Gyula tanulmányának az 1943-as magyar—angol titkos tárgyalásokról, melynek második — befejező — részét közli a folyóirat. Az érdekfeszítő, a nagy- közönség előtt ismeretlen dekrétumok egy részének forrása az angol diplomácia külügyi iratai közül származik. Részletesen foglalkozik Magyarország határkérdéseivel a feltétel nélküli megadás esetén angol szemszögből, továbbá az ország társadalmi-politikai berendezkedésével a háború után. A Pályám emlékezete rovatban ezúttal Sorsom, emlékeim címmel Barcsay Jenő festőművész ismerteti dolgos életét, gazdag életművét: a kis székely falutól Párizsig, majd munkásságának több évtizedes székhelyéig: Szentendréig. Leírja, hogyan — szinte véletlenül — lett festő, kik és mint segítették. Elmondja híres anatómiai könyvének történetét is. Hazai sikerek, külföldi kiállítások, Kossuth-díj jelzi sikeres életútját. Es a 77 éves mester legújabb megbecsülése: Pest megye állandó kiállítást nyit hamarosan műveiből, már meg is vették a házat hozzá Szentendrén.
