Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-11 / 136. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PDRTBIZOTTSÚG ÉS II MEGYEI TQNáCS LAPJA 1977. JŰNIUS 11., SZOMBAT Ara: 80 fillér xxxn. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM Új mederben a Berettyó Megyénk északi részén, a Sárréten évenként visszatérő gondot okoz a Sebes-Körös és a Berettyó árvizének a mentett oldalon jelentkező hatása. Szeghalomnak köz­vetlenül a Berettyó partján épült része a magas vízállá­sok időszakában a szivárgá­sok miatt sokat szenvedett, ugyanakkor megnehezítették a védekezést a töltés tövében épült házak. Árvízvédelmi, biztonsági okokból Szeghalomnál a Be­rettyót áthelyezték, a régi bal partból lett a jobb part. Egy új, 1600 méter hosszú meder készült, s ugyanilyen hosszú védtöltés is épült. Az új me­der 28 méter fenékszélesség­gel készült, a mederéi mély­sége 3 méter, s ez már lehe­tővé teszi a biztonságos hajó­zást is. A mintegy 100 millió forintos munka során a Ti­szántúli VÍZIG földmunkagé­pei 800 ezer köbméter földet mozgattak meg, megerősítet­ték és magasították az árvé­delmi töltést. A régi medret feltöltötték, a hullámteret rendezték. A tervek szerint a régi és az új töltés közötti részt parkosítják, a folyóban szabadstrandot építenek ki. A munkák a befejező sza­kaszához értek, s árvédelmi biztonság szempontjából a környéken felbecsülhetetlen értékeket véd a megerősített töltés, ugyanakkor a körösla- dányi duzzasztó üzembe he­lyezésével lehetőség nyílik az öntözővíz síkvidéki tározá­sára. Valutát hoz a Az ember évszázadok óta ismeri bizonyos füvek, nö­vényféleségek gyógyhatását. Hosszú ideig ezek a növé­nyek csak vadon teremtek. Napjainkban a Herbária országosan megszervezett hálózattal már termeszteti is ezeket a fontos gyógyszer- ipari alapanyagokat. Szeghalom térségében aki­terjedt szikes legelők aranya , a székfű — más néven ka­milla — begyűjtése és fel­dolgozása jelenti a szezon kezdetét a Herbária Or­szágos Gyógynövényforgal­mi Vállalat szeghalmi üze­mében. Az ÁFÉSZ-ektől és saját telepükön naponta ve­szik át ezt a gyógyszeralap­anyagot, s eddig 56 tonnát dolgoztak fel belőle. A Bi- harugrai Halgazdaságban a mesterségesen termesztett kamilla jó közepes termésé­nek begyűjtése a napokban kezdődik. A növény magvait itt később vetették el, így a telepen folyamatossá vált a feldolgozás: a szárítás, a ros­tálás, a szártalanítás, a vá­logatás, a tisztítás, végezetül a fertőtlenítés. Fémzárolás után a szeghalmi feldolgozó- üzem a tervek szerint 50 tonna kamillát szállít tőkés exportra. A székfű feldolgozásával egy időben a konzervgyárak­A békehónap megyei záróünnepsége Csorváson Csütörtökön este cirillbetűs felirat fogadta a csorvási művelődési ház homlokzatán a látogatókat. Ezen az estén rendezték meg a békehónap megyei záróünnepségét, amelynek befejező aktusa­ként a megyénkben tartózko­dó Penza megyei művész- együttes adott műsort. Az ünnepség levezető el­nöke, dr. Lengyel Dezső, a HNF nagyközségi bizottságá­nak elnöke üdvözölte az el­nökségben helyet foglaló dr. Táncos Tibort, az MSZMP harcát, a közel-keleti helyzet rendezésének lehetőségeit, majd részletesen elemezte a helsinki záróokmányok fon­tosságát, amelyet — ellentét­ben az imperialista körök manipulációival — egységes, egész okmányként kell értel­A nagygyűlés részvevői nagy figyelemmel hallgatták az előadót szik aranya nak kaporfüvet készítenek. Eddig 45 tonnát dolgoztak fel a tartósítóüzemeknek. Jú­liustól, a többi gyógynövény feldolgozásával egy időben megkezdik az étkezési hagy­ma tartósítását is. Az alap­anyagot Makó vidékéről szállítják, s a tervek szerint az idén 130 vagon szárított hagymát exportálnak, zöm­mel az NSZK-ba, Japánba és Ausztriába. A szeghalmi gyógynövény­üzemben évente mintegy 30 fajta füvet dolgoznak fel, termékeik 70 százalékát tő­kés exportra szállítják. Az alig 50 dolgozót foglalkozta­tó kisüzem évente mintegy 13 millió forint termelési ér­téket állít elő. Az alapanyag évről évre több, a feldolgo­zókapacitást mégsem tud­ják fokozni, mert a Sarkad! Építőipari Szövetkezet nem készítette el az új üzemrészt, melynek átadási határideje több mint egy éve lejárt. így nem tudják üzembe helyezni a hónapokkal ezelőtt leszál­lított két vágógépet és az egyéb berendezéseket. Ezért az idén is mintegy 3 millió forinttal kevesebb termelési értéket tudnak előállítani, kevesebb gyógyszeralapanya­got tudnak feldolgozni:. — sz — KB külügyi osztályának munkatársát, a történelemtu­dományok kanditátusát, az ünnepség előadóját, Alek- szandra Majorovát, a Pen­za megyei pártbizottság osz­tályvezetőjét, a művészdele­gáció képviseletében Szikszai Ferencet, az MSZMP megyei bizottságának munkatársát, Kibédi Varga Lajost, a KISZ megyei bizottságának titká­rát, Vichnál Pált, a HNF megyei bizottsága munkatár­sát, valamint a járás és nagyközség párt-, állami, társadalmi szerveinek veze­tőit. Az elnöki megnyitóban el­hangzott, hogy a békehónap alkalmából a megyében ren­dezett kisgyűlések, rétegta­lálkozók százai azt bizonyí­tották, hogy a lakosság ma­gáévá tette a párt XI. kong­resszusa nemzetközi kérdé­sekben tett állásfoglalásait és nap mint nap azért fárado­zik, hogy hazánkban maga­sabb szinten valósuljanak meg a szocializmus építésé­nek célkitűzései, amelyek csak békében lehetségesek. Kiemelkedően sikeres volt a május 9-én az Orosházi Üveggyárban megtartott nyi­tó ünnepség, amelyen ezren vettek részt és a „Három év­tized békében” című kiállítás battonyai nyitó ünnepsége, amely kétezer embert von­zott. Az est szónoka beszédében tájékoztatást adott a szép számban megjelent hallgató­ságnak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, amely­ben érintette a Nyugat-Euró- pában megfigyelhető mun­kásmozgalmak erősödését, az afrikai népek felszabadító mezni és végrehajtani. Szólt a közelgő belgrádi értekezlet­ről, a békeépítők varsói kongresszusának eredmé­nyeiről, amely fontos mo­mentum volt a népek közöt­ti kölcsönös megismerésben. A tetszéssel fogadott be­széd után Alekszandra Majo- rova kért szót, aki a testvér- város és -megye nevében üdvözölte a nagygyűlés részvevőit, majd szólt a bé­keharcról, amely mindkét nép számára fontos feladat. Nagyra értékelte a népfront­mozgalmat, az ebben kibon­takozó békeharcot, hiszen mindkét nép nagy vérvesz­teséget szenvedett a II. vi­lágháborúban. Ezért is fon­tos, hogy a béke erői együt­tes erőfeszítéssel szilárdítsák meg a már több mint három évtizede tartó békét, őszinte tisztelettel beszélt a Kádár Jánost ért kitüntetésről, ami­kor munkájának elismerése­ként átvehette a Nemzetközi Lenin-békedí j at. Szó volt arról is, hogyan készül a szovjet nép a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom jubileumának méltó megünneplésére, a csepeliek csatlakozásáról és felhívásá­ról és a művészegyüttesnek eddigi Békés megyei v élmé­nyeiről. „Éljen a magyar— szovjet nép barátsága” — fejezte be felszólalását Alekszandra Majorova, majd egy Lenin-szobrot és az együttes által készített aján­dékot nyújtotta át a párt nagyközségi bizottságának. A békenagygyűlés részve­vői ezután megtekintették a vendégművészek nagy sikerű műsorát. B. O. • A Békéscsabai Hűtőházban feldolgozott szamóca nagy része nyugati exportra kerül a svéd FINDUS céggel kötött megál­lapodás alapján. A környékbeli szövetkezetektől érkezett gyü­mölcsöt gondosan válogatják, mielőtt megkezdenék a fagyasz­tást Fotó: Lónyai László Normalizálódik Békéscsaba vízellátása A megyeszékhely lakossá­gát kellemetlen meglepetés érte a héten: amint mele­gebbre fordult az idő, rögtön akadozni kezdett a vízszol­gáltatás. Gyakran nemcsak a magasabb emeletek, de még a földszintes házak lakói sem jutottak vízhez. Ennek oká­ról és a jövőben várható víz­ellátásról kérdeztük meg Kendra Jánost, a Békés me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat igazgatóját. — A körülmények szeren­csétlen összejátszása vezetett vízhiányhoz. A jó idő megér­kezésével egy időben eltörött a Nagyréti Vízmű betápláló vezetéke és így lényegesen csökkent a városba érkező vízmennyiség. Az ipar, külö­nösen az élelmiszerfeldolgozó ipar napjainkban használja a legtöbb vizet és emelkedett a lakossági fogyasztás is. Mindez arra vezetett, hogy kiürültek a tárolók, felborult a készlet és a fogyasztás egyensúlya és emiatt vált rendszertelenné a vízellátás. — Meddig lesz ez így? — Már nem sokáig. Az el- .tört csövet kijavítottuk, és a lakosság észrevehette, hogy most már az emeleteken is folyt a víz, ha nem is akkora nyomással, hogy begyújtsa a gázbojlereket. Ezen csak ak­kor tudunk változtatni, ha nagyobb kapacitással dolgo­zik a makkosháti vízmű. Saj­nos, az építkezésen dolgozó kooperációs partnereink több munkával elmaradtak és kés­ve érkeztek meg a víztisztí­táshoz szükséges vegyszerek is. Ideiglenes megoldásokkal mindezek ellenére alkalmas­sá tesszük vízszolgáltatásra a kutakat, s a jövő héten be­kapcsoljuk őket a hálózatba. Ez újabb napi 2200 köbmétert jelent. — Zavartalan lesz tehát Bé­késcsaba vízellátása? — Ezt nem mondtam. Bé­késcsaba napi átlagos vízfo­gyasztása 18-20 ezer köbmé­ter, ennyi a kutak hozama is. Csúcsidőben azonban hirte­len megnő a fogyasztás ennek kétszeresére is és ezt már nem győzzük. Gazdasági okokból nem lehet a vízháló­zatot maximális igényekre méretezni, ezért várható, hogy a legmelegebb napokon előfordulhat fennakadás. — Ezek szerint kényszer- intézkedések is lesznek? — Egyelőre nem tervezzük a vízszolgáltatás korlátozá­sát. A hét végén feltöltjük a tárolókat és ha nem jön köz­be újabb műszaki hiba, ak­kor a jövő héten már nor­malizálódik a megyeszékhely vízellátása. Természetesen csak akkor, ha az ipari üze­mek és a lakosság takaréko­san bánik a vízzel. Az ivóvíz­zel való kertlocsolások, autó­mosások csökkentését kérjük a lakosságtól, az ipari üze­mektől pedig azt, hogy a megszabott kontingensen fe­lül ne használjanak vizet. Ha ezt megtartják, akkor az idén a tavalyinál valamivel egyen­letesebb lesz az ellátás. — Eddig Békéscsabáról be­széltünk, de milyen a helyzet a megye többi részén? — Szarvason és Békésen nincs gond, Orosházán vi­szont nagyok a gondjaink. Már régóta évente 2000 új lakást kötnek be a hálózatba, növekszik a csőhálózat hossza is, a vízmű kapacitása viszont nem bővült. Az év elején lát­tunk hozzá új kutak fúrásá­hoz, ezek egy része a jövő hónapban már vizet ad, de többségét csak az év vége fe­lé tudjuk bekötni. Az oroshá­ziak így csak jövőre számít­hatnak komolyabb javulásra. — Önök kezelik a községi vízműveket is. Milyen a fal­vak ellátása? — Általában jó, csak ott van időszakos probléma, ahol sok a kiskerttulajdonos és a tartós szárazság idején egy­szerre sokan öntöznek a víz­vezetékből. Ilyenkor csökken a nyomás és előfordulhat, hogy a távolabbi területekre már nem jut víz. Ezen csak a locsolás korlátozásával le­het változtatni, mert nem ter­vezhetünk vízmüvet kertésze­ti felhasználásra. — Végezetül: mi várható az idén a strandokon? — Igyekszünk a kezelé­sünkben levő strandokon megfelelő szolgáltatásokat nyújtani, ez azonban pénz­kérdés is és az igények gyak­ran meghaladják a lehetősé­geket. Fürdésre általában mindenütt lesz elegendő víz, Békéscsabán pedig rövidesen hozzákezdünk egy új mély­fúrású kút feltárásához, hogy ezzel is tovább javítsuk a helyzetet. Lónyai László

Next

/
Thumbnails
Contents