Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-10 / 135. szám

1 1977. Június 10., péntek NÉPÚJSÁG Uborkaátvétel felhanggal Nemrégiben olvastam a Békés megyei Népújságban megjelent cikket, „Mit csinál a ZÖLDÉRT?” címmel. Az írás jól érzékelteti a MÉK utódjának tevékenységét, erőfeszítéseit, hogy eleget te­gyen a rá vonatkozó kor­mányrendelkezéseknek, vagy­is igyekezzen minél jobban ellátni a lakosságot friss zöldséggel. Elismerés jár ér­kétforintos felárral hajlan­dók átvenni az uborkát a türelmetlen termelőktől. Egykettőre létrejön az üzlet, megrakják a gépkocsit, amely már indul is terhével ismeretlen cél felé. Bizonyá­ra még a felárral sem fizet rá az üzletre, és a benzin­költséget felszámítva is ma­rad némi haszna. Egy korábbi adat szerint te, de azért nem ártana, ha időnként körültekintőbb szervezéssel elkerülje — bár nem általános jelenséget —, megkímélje partnereit az időt rabló várakozástól. Igaz, a cikk is megállapítja, „a legjobb szervezés mellett is előfordul, hogy egy-egy na­pon az eladásra kínált áru meghaladja a keresletet.” Hétfő délelőtt. Nem szá­moltam, de legalább 20 sze­mélygépkocsival találkoztam Gyulától Méhkerékig. Mind­egyik dugig tömve uborká­val. A községben a helyi ter­melőszövetkezet felvásárló telepén kis kézikocsik, ke­rékpárok, targoncák állnak megrakottan, frissen szedett uborkával. A mázsánál Kora László átvevő nyugtatgatja a türelmetlen várakozókat. — Nyugalom emberek, már telefonáltam a kocsiért, ha­marosan küldik. — Meddig várjunk még? Elmegy az egész napunk. Hát ennyire fontos a zöldség, hogy se kocsit, se ládát nem Jfüldenek érte? Otthon is len­ne mit csinálni — replikáz- nak főleg az asszonyok. A férfinép türelmesebb, át-át- ugranak a szomszédos bolt­ba, presszóba egy kávérá, vagy egy üveg sörre. — Igaz, ilyen még nem fordult elő — mondja az át­vevő —, hogy ne lett volna itt időben a kocsi meg a ládák. De látja — mutat körbe — mennyi az áru? A várakozás nem tesz jót sem az árunak, sem az emberek­nek. Azt sem igen értik meg — és azt hiszem igazuk is van —, miért kell két szer­vet, az ÁFÉSZ-t és a ZÖLDÉRT-et beiktatni az értékesítési láncba, miért nem szállíthatjuk mi közvet­lenül a kereskedelemnek, a fogyasztóknak. Közben megérkezik a te­lepre Orosz Mihály, a ter­melőszövetkezet elnöke és látva a tanácstalanságot, in­tézkedik, hogy a szövetkezet egyik ráérő tehergépkocsija jöjjön ide és rakodjon. Kint íz egyik mellékutcában az ,,élelmes” üzletemberek meg­szimatolva az átvevésben mu­tatkozó zavarokat, azonnal tettrekészen kihasználják és Méhkeréken termelik meg az országban a fólia alatti ubor­ka 80 százalékát. Jó a ter­melési kedv, szeretik is csi­nálni, kár lenne holmi szer­vezési baklövéssel kedvüket szegni. Hiszen eddig már csak a tsz felvásárlói kilenc vagon uborkát vásároltak fel és indítottak útnak, s az elő­zetes felmérések szerint — bár összesen 30 vagonra van szerződésük — a termés va­lószínűleg meghaladja az 50 vagont. Ez pedig már olyan mennyiség, amelynek zavar­talan átvételére és elszállítá­sára minden érintettnek job­ban oda kellene figyelnie. B. O. Hatvanhétén dolgoznak Dévaványáról az Endrődi Ci­pész Szövetkezetben, jelenleg azonban csupán harminc- nyolc ványait visz és hoz naponta oda-vissza a szövet­kezet munkást szállító bu-i sza. Huszonkilencen vannak otthon gyesen. Ezeket a kis­mamákat látogatta meg jú­nius 7-én Gellai László párt­titkár, Tímár Lajosné sze­mélyzetis és Hornok Béláné az endrődi szövetkezetből: érdeklődtek helyzetük felől, miben lehet segíteni és kér­dezték, mikor jönnek dolgoz­ni, akiknek lassan lejár a gyermekgondozási ideje. Kö­zülük csak hatan vállalták a munkát az idén. (Gellai elv- társék jövetelének hírére még kilencen megjelentek a tanácson, akik munkát vál­lalnának Endrődön. Szívesen fogadták őket, mert az idén hatvan új dolgozóra volna szükség a fejlődő cipész szö­vetkezetben.) A gyesen le­vők azonban szakmunkások. Endrődön képezték ki őket. A mostani felmérés megál­lapításai szerint még sokáig nem lehet számítani munká­jukra, mert nagy részük nem tudja kire hagyni gyer­mekét. Súlyos gond a nagyköz­ségben a gyermekintézmé­nyek helyzete. Az óvodák, bölcsődék már most is túl­zsúfoltak, az idei jelentke­zéseket pedig még kritiku- sabbá teszik a helyzetet. A Bem utcai óvodában példá­ul negyven az új jelentkező és mindössze 27 gyerek he­lye szabadul fel. Ugyanak­kor 13 gyereket kell átven­niük a bölcsődétől. Ez azt jelenti, hogy huszonhat kis­gyerek felvételét kell visz- szautasítaniuk helyhiány mi­att, akiknek szülei a gyes­idejük letöltése után mun­kát vállalhatnának a bete­lepült üzemekben vagy aho­vá korábban jártak dolgoz­ni. Például Endrődön. Saj­nos azonban ezek az üzemek nem segítik olyan módon a nagyközségi tanács erőfeszí­téseit a bölcsődei, óvodai fé­rőhelyek szélesítésében, aho­gyan elvárnák tőlük. Pedig közös érdek — mint a fenti példából is kitűnt —, hogy bővülhessenek a gyermekin­tézmények Dévaványán is. A nagyközségből csaknem ez­ren dolgoznak olyan üzem­egységekben, szövetkezeti te­lepeken, amelyeknek anya- vállalata máshol van. Ám a szülők gondja gyermekeik elhelyezésében, hogy tovább­ra is munkát tudjanak vál­lalni, Dévaványán marad. Mi sem lenne tehát termé­szetesebb annál, hogy anya­gilag is segítsenek az elhe­lyezési lehetőségek szélesíté­sében ott is, ahonnan dol­gozni járnak hozzájuk a munkások. Falugyűlés, párttaggyűlés foglalkozott márciusban a nagyközség tisztaságával. Magyarán azzal, hogy nincs megfelelő szemétlerakodó hely. Ahová hordják a hul­ladékot, onnan a kisebb szél is tovább viszi azt a kör­nyékre. A tanács az elhang­zott javaslatokra most új szeméttárolót jelölt ki a Cse­pel autógyári teleptől észak­ra, a korábban megnyitott földbánya helyén. Nemsoká­ra bekerítik az új tárolót és a tanács arról is gondosko­dik majd, hogy a kihordott hulladékokat rendszeresen lefedjék, az egészségügyi előírásoknak megfelelően ke­zeljék. Az idei belvíz után negy­venöt bejelentés történt a kárt szenvedett lakóházak helyreállítására. A kérelme­ket felülvizsgálták és a szak- vélemények alapján huszon­öt ház újjáépítésére, négy helyreállítására adták meg az engedélyt OTP-kölcsön felvételére. A többi ház erő­sen elavult szerkezetű, ma­gas élettartamú volta miatt szenvedett kárt elsősorban a belvíz idején. Az építkezé­sekhez szükséges falazó­anyag, sóder, fa rendelke­zésre áll és remélik, a mész is megérkezik, mire elkez­dődik az építkezés. Egyéb­ként Dévaványán ebben a fél évben 15 új lakóház épí­tésére adtak ki engedélyt. (Tavaly a száz belvizes ház építése mellett 31 új lakó­ház épült.) V. D. Magyar orvosok látogatása Nordhausenben Magyar orvosok NDK-beli vendéglátóik körében Csaknem ötéves története van a megyei tanács gyulai kórháza és a nordhauseni járási tanács ilfeldi kórháza közötti kapcsolatnak. A ba­ráti együttműködés szemé­lyes ismeretség alapján kez­dődött, melynek ápolásában, továbbfejlesztésében jelentős érdemei vannak dr. Deli László főigazgató-helyettes főorvosnak. A megyei kórház vezetősége és dolgozói kép­viseletében május 23-tól 28- ig hattagú szakmai küldött­ség tartózkodott az NDK-be­li Nordhausenben. Hasznos és igen jó tapasztalatokat sze­reztek. Az ottani kórházból a múlt év áprilisában járt Gyulán először egy delegá­ció. Akkor egy írásos magál­lapodás-tervezetet készítet­tek, amelyben szabályozták'e kapcsolat kereteit. A mosta­ni út viszonzása •_ volt az. NDK-beli orvosdelegáció ta­valyi látogatásának. A küldöttséget dr. Buda István, a megyei kórház fő­igazgató főorvosa vezette. Tagjai voltak: dr. Gyuris Je­nő osztályvezető főorvos aki Száznyolcvanöt kommunista műszak A Sebes György KISZ- vezetőképző Iskolán jú­nius 7-én, kedden, megyei KISZ-aktívaértekezletet tar­tottak, melyen részt vettek a különböző szintű testületek tagjai és a függetlenített ap­parátusok vezetői, munka­társai. A fiatalok nagy ér­deklődéssel hallgatták meg Baukó Mihálynak, az MSZMP Békés megyei bi­zottsága osztályvezetőjének az időszerű gazdaságpoliti­kai feladatokról szóló tájé­koztatóját. Ezt követően az' idén áprilisban zárult 1976— 77-es mozgalmi évben végzett munkáról számolt be Duna Mihály, a KISZ megyei bi­zottságának titkára. Elsőként a különböző mun- kaverseny-mozgalmakról szólt. Mint megállapította, igen jó eredményeket értek el a fiatalok az „Ifjúsági bri­gádok az V. ötéves tervért” verseny keretében, bár a vártnál kevesebb kollektíva nevezett be az elmúlt évben. Mind több helyen szerveznek a KISZ-ések kommunista műszakot, amelyhez az idő­sebb dolgozók is szép szám­mal csatlakoznak. Az építő­táborokkal kapcsolatosan el­mondta többek között a me­gyei titkár, hogy tavaly 27 százalékkal több fiatal dol­gozott építőtáborokban, mint 1975-ben. Kiemelkedő volt ebben a mezőkovácsházi já­rás, valamint Gyula város és járás. S az igény egyre nö­vekszik: mind több termelő-, feldolgozóüzem kéri építőtá­bor szervezését. Ugyanakkor kedvezőtlen tapasztalat, hogy tavaly például a jelentkező fiatalok 8,7 százaléka nem ment el a táborba, „lemor­zsolódott”. Számottevő se­gítséget nyújtott az ifjúság a múlt év őszén a betakarí­tásban is a mezőgazdaság­nak. Tizenhárom és fél ezer fiatal, összesen 2,5 millió munkaórát teljesített. S még egy adat: az elmúlt mozgalmi évben 185 kommunista mű­szakot szerveztek a fiatalok megyénkben, ahol összesén 29 ezren dolgoztak. Csak az ifjúság nemzetközi szolidari­tási napjához kapcsolódóan például, két nap alatt, kom­munista műszakon több mint 12 millió forintos termelési értéket produkált megyénk ifjúsága. Ez év januárjában zárulta Vietnamban épülő szakmun­kásképző iskoláért hirdetett akció. A megye KISZ-esei vállalták, hogy 2 millió fo­rinttal járulnak ehhez hoz­zá — s az eredmény 2 mil­lió 400 ezer forint. Az Alko­tó ifjúság pályázattal kap­csolatosan elhangzott, hogy 1976—77-ben 600-an, össze­sen 785 pályaművet készítet­tek. Ezek között, sajnos, aránylag kevés a fiatalok napi munkájához kapcsolódó, gazdasági vonatkozású pá­lyázat. Az előadó következő nagy témája a védnökségi mozga­lom, amelynek kellő rangot szerzett a KISZ-tagság. E védnökségek fő területei a beruházások, rekonstrukci­ók, óvodák, iskolák patroná- lása és az exportkötelezettsé­gek teljesítése. A védnökség keretében sok kommunista műszakot, társadalmi mun­kát szervez a KISZ. A me­gyében 1976-r77-ben is a Gyulai Húskombinát építése felett vállalt KlSZ-védnök- ség volt a legkiemelkedőbb. Elvétve akad olyan üzem, ahonnan ne vett volna részt fiatal ezen a beruházáson. A szakmai továbbképzés jó eszköze az egyéni verseny­mozgalom. Az elmúlt moz­galmi évben 1400-an vettek részt különböző ifjúsági egyéni versenyeken, többek között a Kiváló Ifjúmunkás, Ifjú Szakmunkás, a Szakma Ifjú Mestere versenyeken. A KISZ—úttörő kapcsola­tokról szólva az előadó meg­állapította, hogy az igen kedvezően alakul, örvende­tes módon egyre több mun­kásfiatal dolgozik úttörő- csapatoknál mint ifivezető. Végül az Edzett ifjúságért mozgalom indításáról, az ez év tavaszán megtartott „két taggyűlésiről szólt a me­gyei titkár, majd a követke­zőképpen összegezte a té­mát: „Az 1976—77-es évi akcióprogram sikeres végre­hajtásával megfelelő alapot teremtettünk az idei felada­tok megoldásához.” Az elhangzottak kapcsán Szabó Miklós, a KISZ me­gyei bizottságának első tit­kára több, kiemelkedően fontos tennivalóra hívta fel a jelenlevők figyelmét. Töb­bek között arra, hogy —bár összességében jó eredmé­nyekkel zárult a mozgalmi év, vannak még, nem is kis számban olyan KISZ-tagok, akik alig tettek ezért vala­mit. A továbbiakban Kibédi- Varga Lajos, a KISZ megyei bizottságának titkára a XI. VIT és a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulója méltó megünneplé­sének előkészületeiről, az ez­zel kapcsolatos feladatokról •szólt. Pataki József megyei úttörőelnök az 1976—77-es út­törőév értékeléséről tájékoz­tatta az ifjúsági vezetőket, Karaba György, a KlSZ-isko- la igazgatója pedig az 1977 —78-as mozgalmi évre való felkészítés feladatait ismer­tette. Az . aktívaértekezlet résztvevői a délutáni előadás előtt sportfoglalkozáson vet­tek részt. T. I. a kórház pártszervezetét is képviselte, dr. Tóth Károly- né szb-titkár és a megyei ta­nács egészségügyi osztályá­nak képviseletében dr. Mau­rer József, a megyei KÖJÁL igazgatója. A Békés megyei delegáció a látogatás alatt megtekin­tette a nordhauseni járási tanács ilfeldi kórházát. A magyar vendégek a kórház vezetőivel, különböző beosz­tású dolgozóival munkaérte­kezleten találkoztak, ame­lyen beszédet mondott dr. Wilfreid Heidel docens, kór­házigazgató főorvos és dr. Buda István főigazgató fő­orvos. Mindketten kiemelték a két egészségügyi intéz­mény gyümölcsöző és erősö­dő kapcsolatát, amely előse­gíti az orvosok, szakdolgo­zók szakmai fejlődését, to­vábbképzését. Hangsúlyoz­ták a kapcsolat politikai je­lentőségét is, amennyiben szerény mértékben ez is se­gíti két szocialista ország dol­gozóinak egymás megismeré­sét, barátságát. Jártak a legmodernebb kórházépítészeti elvek alap­ján tervezett új nordhauseni kórház és egészségügyi szak- középiskola építkezési mun­kálatain, elbeszélgettek a tervezőkkel, kivitelezőkkel. Ez a komplexum 1981-relesz működőképes. Voltak a nagyhírű IFA motorgyárban, meglátogatták az üzemi szak­rendelőt, az üzemi gyógyfür­dőt és a szaunát is. Az egészségügyi intézmények, létesítmények megtekintése mellett szép kirándulást tet­tek a Harz hegységben, meg­ismerkedtek Erfurt neveze­tességeivel, és megcsodálták a híres Wartburg várát. A vendéglátók meleg, ba­ráti hangulatú vacsorát ad­tak tiszteletükre, melyen részt vett dr. Hepke főtaná­csos, járási főorvos és dr. Papé tanácsos, a járási poli- klinika igazgatója. Pohárkö­szöntőjükben ők is méltatták a két baráti ország egészség- ügyi intézményei között mindkét fél számára kiala­kult kapcsolat előnyeit. A látogatás utolsó napján új megállapodást,. tervezetet dolgoztak ki, ebben szerepel a két kórház ifjúsági szerve­zete tagjainak rendszeres cseréje is. A magyar csoport küldetésének sikeréhez mesz- szemenően hozzájárult az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bi­zottságának és a Békés me­gyei Tánács egészségügyi osztályának sokirányú támo­gatása. dr. Buda István főigazgató főorvos

Next

/
Thumbnails
Contents