Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-09 / 134. szám
1977. június 9., csütörtök o Emeletmagas előregyártón kémény------------————— Újítás vagy találmány? Rizstermesztés — rendszerben Dobák György művezető 1975. május 2-án Emeletmagas előregyártott kémények címen újítást nyújtott be a Békés megyei Állami Építőipari Vállalathoz. Már jóval előbb foglalkozott azzal a gondolattal, hogy olyan kéményt kellene a középblokkos és a hagyományos építkezéseknél alkalmazni, mely gyorsan beszerelhető, helyi anyagokból előállítható és jó hőszigetelő. Természetesen fontos az is, hogy füst- és gázszivárgás szempontjából biztonságos legyen. Sikerült is téglazúzalékból, perlitből, cementből és folyami homokból olyan keveréket összeállítania, amely a kéménygyártás minden követelményének megfelel. Az anyag hőszigetelő hatása és szilárdsága különösen kedvezőnek mutatkozik. Az utóbbi alkalmassá teszi arra, hogy öt-hat emelet magas idomot egymásra lehessen helyezni, ami a több szintes házak kéményeinek az építését rendkívül meggyorsítja. A vállalat az újítást kísérletre elfogadta és 1975. szeptember 25-én elküldte az Építésügyi Minőségvizsgáló Intézethez, majd négy kéményidomot is eljuttatott oda. Az intézetből 1976. június 28-án érkezett meg a vélemény, mely szerint a kéményidomok változtatás nélkül megfelelnek, alkalmassági bizonyítvány kiadásához újabb vizsgálatra nincs szükség. A vállalat igazgatója ennek alapján utasította a segédüzemet, hogy a gyártást kezdje meg. Erről 1976. augusztus 5-én értesítette Dobák Györgyöt, egyúttal közölte vele azt, hogy a gyártás eredményességétől teszi függővé, hogy az újfajta kéményt szabadalmaztatja-e vagy sem. Közben a vállalat ismét az Építésügyi Minőségvizsgáló Intézethez fordult és alkalmassági bizonyítvány kiadását kérte. A válasz az volt: kiadja a bizonyítványt, de előbb próbakísérletet tart. Ettől függetlenül a segédüzemben folytatódott a gyártás és eddig több mint 100 lakásba építették be az újfajta kéményt. Folyamatosan építik a többi lakásba is. A vállalat Dobák György nagy jelentőségűnek tartott újítását 1976. októberében szolgálati találmánynak jelentette be, aminek a következő címet adta: „Eljárás tüzeléstechnikai szerkezetek építésére is alkalmas építőelemek hőszigetelő középnehéz betonjainak előállítására.” Ebből kitűnik, hogy a kémény anyaga hőszigetelésre más vonatkozásban is (például kazánház elválasztó falaként) alkalmazható az építkezéseknél. A Békés megyei ÁÉV az emeletmagas kéményelemek termékismertetőjében egyebek közt leírja: „Az egynemű keverék és a beton bedolgozásához hasonló megmunkálási igény nehézség nélkül lehetővé teszi az előregyártá- sát, ezzel megoldja a blokkos építésmód egyik legmunkaigényesebb részének, a kéményépítésnek az egyszerűsítését és tökéletesen pótolja a korábban használt ther- mofor — kéményblokk — elemeket. Az előregyártható- ság és a vakolás kényszerének elmaradása folytán rendkívül gazdaságos, munkatakarékos.” A gyakorlati tapasztalat azt bizonyítja, hogy egy ötszintes épületnél három ember 20 perc alatt szereli ösz- sze a kéményt. A thermofor- kéményblokk elemek összeszereléséhez öt ember 2-3 napi munkájára van szükség. Lajtai Lajos, a vállalat műszaki fejlesztési osztály- vezetője elismeréssel nyilatkozik Dobák György újításáról és véleménye szerint a kémény anyaga a hőtechnikai tulajdonság alapján találmánynak minősíthető. Korek Ferenc, az AÉV igazgatója úgy véli, hogy az Építésügyi Minőségvizsgáló Intézet másodszori véleménye lesz a mérvadó. Az is kérdés még, hogy a segédüzem milyen áron tudja előállítani a kéményelemeket. Annyi már bizonyos, hogy a A Békés megyei Tanács 1. sz. Sütőipari Vállalatának kenyétüzemét 1954-ben építették Békéscsabán. Azóta a gyár kemencéiben szinte állandóan, éjjel-nappal sül a kenyér. Az utóbbi években azonban a kemencék egyre inkább beomlással fenyegetnek. A kétszintes kemencék az idővel tönkrement szigetlés miatt ugyanis magas talajvíz idején nedvességet szívnak fel. Most Békéscsabán, az Orosházi úton a régi tőszomszédságában új üzem épül. Erre már nagy szükség van. Legutóbb például a vállalathoz tartozó szarvasi úti üzem szerelésnél jelentős az élőmunka-megtakarítás. A gyártást még tökéletesíteni kell, ami a műszaki fejlesztési osztály feladata. Természetesen — jelenti ki Korek Ferenc — csak elismerés illeti Dobák Györgyöt, aki újításával hozzájárul a vállalat elsőrendű törekvésének, a munka termelékenységének növeléséhez. Iga István, a vállalati pártbizottság titkára kijelenti: — Sajnos, egyes vezetők nem akarják látni, hogy Dobák György újítása élőmunka-megtakarítást jelent. Ez pedig politikai kérdés. Számításba kell venni még, hogy az újfajta kéménynél a füst- és a gázszivárgás veszélye — a thermoforhoz képest — nagymértékben csökkent. Ha pedig a gyártást fejlesztik, igen jelentős anyagi megtakarítás is elérhető. A vállalat vezetői tehát — helyesen — támogatják Dobák Györgyöt abban, hogy az újítása mielőbb elismertté váljék, sőt jelentőségénél fogva a találmány rangjára emelkedjék. Reméljük, az Építésügyi Minőségvizsgáló Intézet és az Országos Találmányi Hivatal válasza nem várat magára sokáig. Ha pedig olyan találmánynak felel meg, amely minden kétséget kizáróan eredményesen alkalmazható, hadd terjedjen el minél szélesebb körben, szolgálva a társadalom javát. És természetesen lássa a hasznát a vállalat, amely eddig is oly sok gondot és nem kevés költséget fordított az újítás találmányként való elfogadtatására és kapja meg a méltó elismerést Dobák György is. Pásztor Béla egyik kemencéjében meglazult és kiesett egy tégla. Győr-' san kellett határozni, vagy leállnak és napokba, talán hetekbe kerül a javítás, vagy azonnal a forró kemencében agyaggal tömik el a tégla helyét. Az utóbbit, a nehezebbet, de gyorsabbat választották. Természetesen egy-két kemence kiesése még nem okoz nagyobb zavart a város ellátásában, de a vállalat dolgozóitól követel nagy erőfeszítést a hiánypótlás. A bajt tehát jobb időben megelőzni. A gyár felépítésének terve már régen foglalkoztatta a vezetőséget. Akkor azonban — évekkel ezelőtt — ehhez nem volt meg az anyagi fedezet. Végül is a gyár építését 1974-ben kezdték el, a KE- VIÉP, majd a tanácsi vállalat kivitelezésében. Nem zökkenők nélkül. Az első tervbevett átadási határidő 1976. december 31-e volt. A Dunai Vasmű által gyártott könnyű- szerkezetes épület összeszerelése körüli bonyodalmak késleltették a munkát. Az újabb határidő 1977. szeptember 30-a lesz. Ezt követően kerül sor a technológiai szerelésekre. A sütőkemencék próbaüzemét már júliusban megtartják. Még az építést megelőzően tisztázatlan volt, milyen kenyeret készítsenek majd. Gépit vagy több kézimunkát igénylő cipót. Végül a lakosság igényeihez jobban igazodó cipópártiak javaslatát fogadták el. így is várhatóan húsz százalékkal kevesebb munkaerő kell majd a kenyérgyártáshoz. A gyárban a konténeres szállítást vezetik be. Megszűnik a sok gondot okozó sza- lagalagutas kenyérszállítás, A magyarországi rizstermesztés javítását kívánja elősegíteni a „Kukorica- és Iparinövény Termelési Együttműködés” azzal, hogy 1977- től programjába vette a rizs- termelést is, mint termelési rendszeren belüli növénytermesztési ágazatot. A rendszeren belül a KITE a csárdaszállási Petőfi Tsz-t jelölte ki bázisgazdaságnak a rizstermelésben, mivel ebben a szövetkezetben évek óta az országos átlagnál jóval magasabb termésátlagokat érték el és e szövetkezetnek jó termelési tapasztalatai vannak. A tapasztalatok és a kialakult termelési technológiák mellett fontos a jó minőségű vetőmag előállítása, a rendszeren belüli rizstermesztő gazdaságok részére. Ezért a KITE a gabonaiparral közösen vetőmagtermelő üzemeket jelölt ki. Nem elég azonban a jó minőségű vetőmagot megtermelni, azt szakszerűen szárítani, tisztítani, fémzárolni, egyszóval ki is kell készíteni. Ehhez megfelelően gépesített, speciális vetőmagtároló kikészítő üzem építése vált szükségessé. E tevékenységben az érdekek azonosak, ezért keresték annak lehetőségét, hogy a mezőgazdasági termelés és az ipari feldolgozás vállalati érdekeit úgy hangolják össze, hogy abban mindkét fél gazdásági eredménye, de költségviselése is közös legyen. Országosan nem tartozik a rizs a legfontosabb növény- termesztési ágazatok közé, vetésterülete hazánkban jelenleg nem éri el a 30 ezer hektárt. A termelő gazdaságoknak mégis jelentős árbevételi forrás a rizs. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy az V. ötéves terv végére az ország rizsszükségletét hazai termelésből kívánjuk kielémelynek során hatszor-hét- szer rakták át a friss, még puha kenyeret. Az új módszerrel ép, zúzódástól mentes kenyér juthat a fogyasztóhoz. A jövő még ennél is többet ígér; a hidraulikus konténert. Ennek beszerzése azonban pénz híján csak a későbbiekben képzelhető el. Hasonló nehézségekbe ütközik a modern, tartályos, ömlesztett liszt szállítására, raktározására alkalmas tárolórendszer megépítése is. E nélkül továbbra is zsákokban fogadják a lisztet, s így szükség lesz a zsákokat mozgató emberekre is. Folyamatosan halad a dagasztócsészék felújítása is. Az új gyár, amely 44 millió forintba kerül, 240 mázsa kenyeret gyárt majd naponta. Ez alig több az eddiginél, de a minőség összehasonlíthatatlanul jobb lesz. A kenyér tehát a megye- székhelyen rövidesen új gyárban készül. Itt azonban még nem sütnek péksüteményt. A Bartók Béla úti üzem is elavult, nem tudja kielégíteni az igényeket. Ezért készítették el az új süteményüzem technológiai tanulmánytervét. Addig az ellátás javítását átmenti megoldásokkal javítják. A máshol már kiselejtezett sütőkemencét vásárolják meg és újítják fel. Az új épület, a gyártási folyamat egy részének korszerűsítése, mint látható, nem oszlat el egyszerre minden gondot. Az elsődleges cél azonban már most teljesül kockázat- és kellemetlen meglepetésektől mentessé válik a kenyérgyártás, ezzel tovább javul a lakosság ellátása. Kepenyes János gíteni, akkor az aránylag nem nagy terület ellenére népgazdaságilag is jelentősnek tekinthető. Érdemes odafigyelni az együttműködésre, közös tevékenységre, azért is, mert olyan jó kezdeményezésről van szó, amely a termelőüzemek, a felvásárló és a feldolgozó ipar kapcsolatában jelent előrelépést. Az egyszerű társulási — együttműködési megállapodások alapján a csaknem 10 millió forintos beruházást egyharmad részben a gabonaipar támogatja, kétharmad részben a Petőfi Termelőszövetkezet. Ugyanakkor a kész vetőmag kikészítésével járó költségek egy- harmadát a gabonaipar viseli, míg kétharmadát a termelőszövetkezet. A fémzárolt vetőmag árkülönbözetét is, mint eredményt, ilyen arányban osztják fel. A beruházás megvalósítását a termelőszövetkezet házi építőbrigádja vállalta úgy, hogy az idei rizsvetőmag betakarításának időpontjára a létesítményeket átadja. Ez az együttműködés már a szó legszorosabb értelmében vett „egyenlő partneri kapcsolatot jelenti. A Gabonatröszt és a KITE együttműködése keretében jött létre az a megállapodás is, amely szerint a Gabonatröszt segítséget nyújt a rizstermelő gazdaságoknak, amelyek rizstelepépí- tésre, rekonstrukcióra alkalmas gépsorokat vásárolnak. Ez a támogatás is jelentős, hisz gépsoronként mintegy 800 ezer forintról van szó. A rizstermelés fejlesztéséért a KITE irányításával Csárdaszálláson fajtafenntartási, nemesitől munka is kezdődött ez évben, valamint különböző fajta trágyázási és vegyszerezési kísérletek. Ezekhez mintegy félmillió forinttal járul hozzá a gabonaipar. Új öntözőberendezések A békéscsabai Május 1. Termelőszövetkezetben is készülnek az aratásra, természetesen az éppen időszerű munkák mellett. Az ősszel vetett 936 hektár takarmány- és kenyérgabonából a belvíz mintegy 100 hektárt tönkretett. A megmaradt területen azonban szépen érik a mag. Ennek a gabonának az aratásához és a 100 hektáros őszi káposztarepce betakarításához készítik elő a gépeket. Két SZK—6-ost és egy E—512-est vásároltak a kedvezményes akció keretében. Ezeken kívül még öt gép, SZK—6-osok és SZK—4-esek vesznek majd részt a betakarításban. A tervek szerint, ha az időjárás is kedvez, a hónap végén megkezdik az aratást. A Május 1. Termelőszövetkezetben ebben az időszakban a legfontosabb időszerű munka az öntözés. Nyolc MA—350-es és két új KF— 120-as öntözőberendezéssel dolgoznak az öntözendő területeken. A zöldségnövények, a 10 hektáros paprika és a mintegy 300 hektáros zöldbab most kapja az éltető vizet. A zöldbabterületen tervezik az új önjáró berendezések, a KF—120-asok kipróbálását. A 230 hektáros cukorrépát és a 170 hektáros lucernaterületet a régi gépekkel öntözik. A növényvédelmi munkák sem elhanyagolhatóak, mintegy 70 hektáron dolgoznak a növényvédő földi gépek. A kukorica kultivátorozá- sát 460 hektáron végzik. A kézi munkaerőre is nagy szüksége van most a tsz-nek, a 20 hektáros földiepret már szedik a tsz-tagok és a külső munkavállalók, az ugyancsak 20 hektáros fekete- és piros- ribizli is érik már. Zöldborsó Csanádapácáról Egy hete kezdték meg Csanádapácán, a Széchenyi Tsz-ben a zöldborsó betakarítását és cséplését. A 220 hektár területről folyamatosan szállítják és válogatják a nyolc fajta zöldborsót A négy cséplőgép óránként 30 mázsa szemes borsót tisztít Új kenyérgyár a régi mellett
