Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-09 / 134. szám
1977. június 9., csütörtök NÉPÚJSÁG SZERKESSZEN VELÜNK! A végegyházi fürdő JOGÁSZUNK VÁLASZOL Nem volt hiábavaló a végegyháziak összefogása — kezdi levelét Szabó Dénes. —Az illetékes szervek 1971-ben a lezárt termálkutat megnyitották Végegyházán. A megyei tanács is nyújtott támogatást, hogy ha szerény körülmények között is, de végre megnyíljon Végegyházán a fürdő. Sokan járnak ide fürödni. A víz gyógyítja a különböző mozgásszervi betegségeket. Rendszeresen járnak ide Mezőhegyesről, Orosházáról, Mezőkovácsházáról. De megfordultak már itt NDK, román, csehszlovák vendégek is. A kitűnő termálvizet azonban a mainál sokkal jobban kellene hasznosítani. Elsősorban gyógyítás céljára. De a termálkút jó szolgálatot tenne a fóliás zöldségtermesztésnek is. Baj van az utakkal is. A fürdőt ugyanis a rossz utak miatt nehéz megközelíteni. Alkoholmentes klub Dr. Marsai György, a gyulai alkoholmentes klub életéről számol be levelében. A múlt év decemberében hívták életre. Elsősorban a gyógyultak számára nyújt alkoholmentes társas szórakozást. Gazdag kulturális és művelődési programot dolgoztak ki. A klub a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központban működik minden hét keddjén, este 6 és 9 óra között. Az állami és társadalmi szervek is támogatják működését. Jelentős segítséget nyújtanak az üzemek és vállalatok is. Így a Békés megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalat, a Gyulai Bútoripari, illetve Kertészeti Vállalat. A klub vezetősége és tagjai fontos feladatuknak tekintik mindazon embertársuk segítését, akik bizalommal fordulnak hozzájuk. Minden szombaton délután 2 és 4 óra között Gyulán, a Városház u. 17. szám alatt (házkezelőség épülete) Szabó Ferenc klubtitkár fogadóórát tart azoknak, akiknek az alkoholizmussal kapcsolatban bármilyen problémájuk van, vagy betegségük miatt segítségre szorulnak, tanácsot kérnek. Szerkesztői üzenetek Tóth Ferenc, Békéscsaba: Közérdekű bejelentését megvizsgálták. Az IG jelzésű autóbusz gyorsjárat. Az a rendeltetése, hogy a Szamuely utca és a város központja között lerövidítse a menetidőt. Üj megállót nem létesít a Volán Vállalat. Szabó Imre, Békéscsaba: Lakótársai nevében írt panaszát eljuttattuk a Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalathoz. Reméljük, hamarosan érdemleges választ tudunk adni. P. Károly, Orosháza: A sorozás és a katonai nyilvántartásba való vétel miatt kiesett munkaidőre átlagkereset jár. Olajos zár „Egy taxi ülése” című cikkre a következőket válaszolta a Volán 8-as számú Vállalata. „Az ellenőrzések során megállapítottuk, hogy valamennyi taxi-gépkocsi utastere és ülése kifogástalan. A panasszal kapcsolatban meghallgattuk a gépkocsivezetőket is. Elmondták, hogy az utasteret naponta tisztítják. Előfordul viszont olyan eset, hogy az utas be-, illetve kiszálláskor a taxi ajtajának zárához dörzsölődik, s emiatt beszennyezi a ruháját. Az ajtókat ugyanis szükségszerűen gyakran kell olajozni.” Sz. Pálné, Békéscsaba: A házasság alatt OTP-kölcsön- nel épült ház közös szerzemény. A volt férje a ház másik felét csak az ön beleegyezésével adhatja el, hiszen önnek, mint tulajdonostársnak elővételi joga van. Természetesen a lakás, műszaki megosztására is sor kerülhet. Ennek azonban az a feltétele, hogy a ház valóban két önálló lakásra legyen osztható. A szoba alapterületének el kell érnie legalább a 12 négyzetmétert. A békéscsabai Városi Tanács építési osztályától a megosztási rajz alapján elvi építési engedélyt kérhet. Mivel úgy néz ki, hogy a volt férje nem akar elköltözni a lakásból, s önnek sincs hova mennie, a tanácsi elvi építési engedélye alapján kérheti a bíróságtól a lakás műszaki megosztását. Sőt azt is, hogy a műszaki megosztás költségének 50 százalékát a volt férje viselje. Ha a volt férje a műszaki leválasztás munkáját magatartásával akadályozná, ugyancsak a bírósághoz kell fordulnia. A bíróság elrendelheti a lakás műszaki megosztási munkálatainak karhatalmi biztosítását. Ezzel kapcsolatban meg kell még jegyezni, hogy a leválasztás után tulajdonszerzési korlátozás alá eshet, s éppen ezért a leválasztott másik lakást nem vásárolhatja meg. Lehoczki Györgyné, Békéscsaba: A föld megváltási árát egyrészt a föld helyétől, másrészt a művelési ágától és nagyságától függően állapítják meg. A termelő- szövetkezetek megváltás címén a külterületi vagy zártkerti földért a kataszteri tiszta jövedelem nyolcvanszorosát, erdőért, termő szőlőért, gyümölcsösért pedig a kataszteri tiszta jövedelem négyszázszorosát fizetik. (Például, ha egy katasztrális hold tiszta jövedelme 20 aranykorona, ennek nyolcvanszoros szorzata, azaz 1600 forint lesz a föld megváltási ára.) Nem minden nagyüzemi használatban levő föld kerül azonban megvásárlásra. A termelőszövetkezet használatában levő földek közül továbbra is a termelőszövetkezeti tag tulajdonában marad az a föld, amely eddig is az ő tulajdona volt, illetve melyet 1977. január 1. után örököl vagy más címen szerez. Továbbá az sem lesz a termelőszövetkezet tulajdona, amely a termelőszövetkezet tagjával együtt élő házastársának, élettársának, a tag özvegyének a tulajdonában van és amely a földjáradékra jogosult olyan idős személynek a tulajdona, akinek a földje a családtag beviteli kötelezettsége alapján került a termelőszövetkezeti használatba. Nem váltják meg azt a földet sem, melyet haszonélvezeti jog terhel, mégpedig a haszonélvezet ideje alatt, ön, mint haszonélvező, tehát továbbra is jogosult a földjáradékra. (dr. Serédi) A rácson túl más világ van? Köszönet a munkásöröknek MIT MONDA JOGSZABÁLY? A közműfejlesztési hozzájárulásról Dr. Varga Ferenc a gyulai Várfürdő vendégházáról ír. „Helyén valamikor egy erdélyi stílusú tornyos épület állt, mely öltözőül szolgált. Lebontották. A gyulai lokálpatrióták érdeklődéssel figyelték, hogy mi épül majd a helyén. Bizony csupán egy jellegtelen épületet emeltek, mely két gyufásskatulyára emlékeztet — írja olvasónk. — De igazán csak akkor szisszentünk fel, amikor azt láttuk, hogy az épület területét több 10 ezer forint értékű vaskerítéssel zárják él a fürdőtől. Amikor több ezer ember szorong a fürdőben, vágyakozva tekingetnek a rácson túlra, ahol az asztaloknál néhány vendég napozik. Vajon kiknek épült ez a „vendégház” ? Kik lehetnek azok a különös joggal felruházott személyek, akikért kisajátították ezt a szép területet? A napozóhelyen csak néhány hölgy kötöget. A vendégház kihasználatlanul áll, a körülötte levő gyepes terület is. Ha a fürdőhöz tartozik, legyen mindenkié, nincs szükség az elkülönítést prezentáló vaskerítésre.” A pénz nem érkezett vissza Harmati József panaszát az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatósága megvizsgálta. A panaszos 1973-ban BÁN és CSÉB biztosítást kötött, 1974-ben pedig a VTSK sportkör biztosította mint labdarúgót. Balesetét 1974. február 14-én jelentették be az igazgatóságon. Rokkantsági felülvizsgálati kérelmét 1974. augusztus 17-én és 1975. június 18-án nyújtotta be. Harmati József az érvényben levő valamennyi biztosításáról tudott. A baleseti kárje- lentő-lapon ugyanis mindegyik biztosítása után igényelte a kártérítést. A sportbaleset-biztosításról külön kárbejelentő-lapot is kiállított, mégpedig 1974-ben és erre a biztosítására kártérítést is kapott. 1975. augusztus 25- én a sportbaleset-biztosításra 6252 forintot utaltunk ki. Ez a pénz nem érkezett vissza. Feltételezhető, hogy a kézbesített összeget valaki felvehette. Harmati József reklamációja után azonnal utánanéztünk a postánál is. Azt a választ kaptuk, hogy a küldemény sorsának megállapítását a feladástól számított 15 hónapon belül lehet kérni. S mivel ez az idő eltelt, így az üggyel nem tudnak foglalkozni. Intézetünk minden tőle telhetőt megtett, hogy Harmati József megkapja a pénzét. A kézbesítés körülményeinek kivizsgálása azonban nem a biztosítóra tartozik. Mire való a reklám? „Régi olvasója vagyok a Népújságnak és nagyon kedvelem — így któdi sorait Schneittner Mihály. Néha azonban akad bosszankodni való is a lapban. Különösen a hirdetések azok. Miért reklámozzák a tüzelőakciót, a takarékos vásárlást, amikor semmiféle szenet nem lehet kapni hetek óta, sem Orosházán, sem Szentetornyán. Még utalványra sem. Arra hivatkoznak, hogy megrendelték ugyan a szenet, de még nem érkezett meg. Lassan lejár az utalvány, s a kedvezményes akció is. Mire való hát a reklám? Talán arra, hogy bosszantsák vele az embert!” Bárány Mária battonyai tanárnő arról ír, hogy a község nevelőotthonának állami gondozottjait öt éve patronálják a munkásőrök. A kisdobos- és úttörőavatás alkalmával a battonyai munkásőrök az avatószülők. A közelmúltban a 2-es számú általános iskolában rendeztek kisdobos- és úttörőavatást. Az állami gondozottak közül kilenc negyedik osztáZahorán János termelőszövetkezeti nyugdíjas keserű hangú levelet küldött a szerkesztőségünkbe. Arról ír, hogy 1967 szeptemberében Békéscsabán, az Erkel utca 2. szám alatti ház egy részét megvásárolta. Időközben elmérgesedett a viszony a tulajdonostársa között. 1974. április 17-én autóbalesetet szenvedett az idős ember. Ekkor kezdődött kálváriája. Amikor meggyógyult, nővéréhez költözött, mivel még ápolásra szorult. A tulajdonostárs á bútorait és egyéb ingóságait eközben egy szűk helyiségbe rakta. Mikor levélírónk erről értesült, pert indított ellene. A bíróság az lyost úttörőnek és egy elsős tanulót kisdobosnak avattak. Az avatószülők virággal és különböző ajándékokkal kedveskedtek a gyermekeknek. Több munkásőr ezen a napon családi körben látta vendégül a felavatott úttörőket. Az avatás és az egyre erősödő kapcsolat az avatószülőkkel nagy élményt jelent az állami gondozott gyermekeknek. alperest többször pénzbírsággal is sújtotta, mivel a bírói ítéletnek nem akart eleget tenni. Az ítélet pedig úgy szól, hogy az idős embernek adják át a helyiség kulcsait, s rakják vissza a bútorait. Ez év márciusában végre megkapta a kulcsokat, s több tanú jelenlétében vette át az ingóságait. „A bútoroknak azonban mintegy 50 százaléka különböző módon megkárosodott, s egyéb ingóságok is megrongálódtak, írja levelében. — Megnyertem ugyan a pert, mégis én vagyok a vesztes. Hogy lehetett így elbánni egy idős emberrel?” Űt- és közműfejlesztési hozzájárulást az 1970. január elsejét követően létesített villany, gáz, vízvezeték, szennyvízcsatorna, pormentes közút és szilárd burkolásé járda által közvetlenül érintett építési telkek tulajdonosai kötelesek fizetni a létesítmények megvalósulásakor, de csak egyszeri esetben. Nem kell hozzájárulást fizetni az olyan létesítmények után, amelyeket az építési telkek tulajdonosai vagy társulások létesítettek, vagy létesítenek. A hozzájárulás alól ugyancsak mentesítést kapnak az érintett építési telkek tulajdonosai, akik önként vállalt hozzájárulásból, illetőleg helyi erőből közművesítenek. Állami telekértékesítés esetében nem róják ki a hozzájárulást akkor, ha azt az építési telek eladási árának megállapításakor az adásvételi szerződésben figyelembe vették. Nem kell hozzájárulást fizetni, amennyiben a vízvezeték, a szennyvízcsatorna, az építési telek vízellátása, szennyvíz elvezetésére alkalmas, közműpótló berendezés (fúrt kút, vízkiviteli mű, házi szennyvíztisztító és derítő) útján megoldott. Az út- és közműfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettsége kiterjed a lakás-, üdülő- és garázs szövetkezetek tartós használatába adott építési telkek használóira is. A hozzájárulás mértékét beépített lakótelek esetében telkenként állapítják meg. Lakásonként kell megállapítani a hozzájárulás mértékét, ha a telken társasháznak minősülő lakóépület vagy háromlakásosnál nagyobb lakóépület van. A hozzájárulást beépítetlen lakótelek esetében telkenként kell megállapítani, ha a telken az építésügyi szabályok szerint legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető; ugyancsak lakásonként állapítják meg a fizetendő ösz- szeget, ha a telken az építésügyi szabályok szerint kettőnél több lakásos lakóépület építhető. A hozzájárulás mértékét az illetékes tanács létesítményenként állapítja meg. A tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve pedig kiveti és közli az érdekeltekkel. A hozzájárulás összegét csökkenteni kell akkor, ha: az érintett építési telkek tulajdonosai a létesítmény megvalósításával kapcsolatban szervezett társadalmi munkában részt vett. Kevesebb a hozzájárulás a vegyes tulajdonban álló építési telek, illetőleg társasházi lakás esetében, amely 50 százalékot elérő vagy meghaladó mértékben nem állami tulajdon. Csökkenthető még a hozzájárulás abban az esetben ha az érintett építési telekről a tulajdonos kártalanítása nélkül — közút és járda céljára — területet vettek igénybe. Ebben az esetben legfeljebb az igénybe vett területnek a kisajátítási arányának alapján számított értékével csökkenthető a hozzájárulás összege. A hozzájárulás kivethető összege lakótelkenkénti megállapításnál legfeljebb 15 ezer forint, lakásonkénti megállapításnál legfeljebb 11 ezer 500 forint társasháznak minősülő lakóépülettel beépített úszótelek esetében lakásonként legfeljebb 7500 forint lehet. Ha a tulajdonos a hozzájárulást hat hónapon belül nem tudja megfizetni, kérelemre a pénzügyi szakigazgatási szerv megengedheti a hozzájárulás összegének legfeljebb 2 év, beépített lakótelek esetében legfeljebb 5 év alatti kamatmentes vagy évi 6 százalék kamatterhes részletekben történő megfizetését. Ha a tulajdonos a hozzájárulás összegének megfizetése előtt az építési telket elidegeníti, a még fennálló hátralékot egy ösz- szegben kell megfizetni. Ha meghal, a még fennálló hátralékot az örökösökre általában egy összegben róják ki, de a pénzügyi szakigazgatási szervtől kérhetnek részletfizetési kedvezményt, illetőleg kamatmentes haladékot. Az út- és közműfejlesztési hozzájárulás elengedésére még méltányosságból sincs lehetőség, tekintettel arra, hogy az út és közmű megépülése a telek valóságos értéknövelője. Ki a vesztes?
