Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-07 / 132. szám
IgUilUfcftM--------É pül az y. ötéves tervben 1977. június 7* kedd o Újabb acélmű a Dunai Vasműben Hz ellenőrzés nem bizalmatlanság Tíz éve alakult meg a Bevételi Főigazgatóság ellenőrző szervezete Egy ország ipari fejlettségét, nem is olyan rég, az egy főre jutó acélfelhasználással mérték. Ha a gazdaság jelentős mennyiségű acélt gyártott és feldolgozott — ez önmagában is minőségi jellemző volt. Volt — mondhatjuk, hiszen ma már nem csupán az acél tonnái számítanak meghatározónak, legalább ilyen fontos az energiafelhasználás, a vegyipar produktuma stb. Ám az utóbbi évek gyorsuló fejlődését nem lehet elszakítani továbbra sem az acélgyártás alakulásától. Az ipar, a mezőgazdaság termelésének bővítése nagyban függ az acélipartól, a vaskohászattól. A tervezéssel foglalkozó szakemberek ezt egészen pontosan számokkal is kifejezik: jelenleg a gépipar 1 százalékos termelésnöveléséhez a kohászat termelését csaknem ilyen mértékben szükséges emelni. Ahhoz tehát, hogy legyen elegendő árucikk a boltokban, legyen megfelelő exportterméke a külkereskedelemnek, fejleszteni-bőví- teni kell a kohászat termelését. Például a dunaújvárosi Dunai Vasműben ... Részlet a népgazdaság ötödik ötéves tervéből: „A nyersacéltermelést 1980-ra 4,3—4,5 millió tonnára, a hengereltacél-termelést 3,1— 3,3 millió tonnára kell emelni. A szükségletek jobb kielégítése és a gazdaságosabb termékszerkezet kialakításának folytatása érdekében növekedjen az értékesebb termékek, elsősorban az ötvözött-, és nemesacélgyártmányok, acéllemezek, betonacélok, valamint kohászati másodtermékek gyártása ... Meg kell építeni a Dunai Vasmű új, konverteres acélüzemét. Meg kell kezdeni a Dunai Vasmű új kokszolóblokkjának építését.. A . tervtörvény egyértelműen fogalmaz, összhangban egy korábbi, ugyancsak magas szintű döntéssel, amelyet a kormány a kohászat 15 éves fejlesztési programjáról hozott, még 1974-ben. Ennek ellenére a Dunai Vasműben megvalósuló fejlesztés ma sem mentes a gondoktól és bonyolult körülményektől. Magáról a kiemelt nagyberuházásról, és értékéről, a megvalósítandó termelésbővítésről is vita folyt még a közelmúltban is. Ám abban ma már az illetékesek egyetértenek, hogy a kiemelt beruházási program megvalósítását minden erővel elő kell segíteni. De mi is lesz tulajdonképpen a Dunai Vasműben? Előzetes döntés alapján több mint tízmilliárd forintos költséggel itt valósul meg kohászatunk ötödik ötéves tervének legnagyobb fejlesztése. Lényegében az acélgyártó kapacitást növelik, gondosan meghatározott ütemezéssel. Három konverteres acélmű épül és ehhez oxigéngyártó üzem. (Az alkalmazott korszerű technológia szerint nagy mennyiségű oxigért fú- vatnak az acélgyártó berendezésbe, az így készült acél minősége is jobb és a munka termelékenysége is lényegesen nagyobb.) A korszerű berendezések nagy részét a Szovjetuniótól vásároljuk, a berendezések elkészítésében, a technológia kialakításában a szovjet tervezők is részt vesznek. Az elképzelés szerint a Dunai Vasmű bővítése áthúzódik a hatodik ötéves tervidőszakra és előreláthatóan szakaszosan 1983-ban fejeződik be. A dunaújvárosi gyáróriásban megvalósuló beruházás eleget tesz az ötéves tervben megfogalmazott célnak: növeli az ország acélgyártó kapacitását, de talán még fontosabb: fejlettebb, korszerűbb gyártmányok készítését teszi lehetővé. Az új technológia igényesebb, jobb minőségű alapanyagot teremt a feldolgozó- és a gépiparnak. Aligha elég néhányszor bejárni a dunaújvárosi kohók környékét ahhoz, hogy a látogatónak akárcsak fogalma legyen a munkafolyamatokról, az itt folyó tevékenységről. Miközben a három műszakban szakadatlanul dolgoznak az acél olvasztók; a folyamatos acélöntőműből megállás nélkül kerülnek le a hatalmas, még izzó „acélszeletek” — a csarnokok mellett építők dolgoznak. Betonoznak, alapoznak, geodéták műszereikkel határozzák meg az érkező berendezések majdani helyét. Érdemes elmondani: egyes szerkezeti elemeket a beruházáshoz a Dunai Vasmű állít elő — magának. Az építkezés még a kezdetén jár — egyelőre csak a körvonalai bontakoznak ki a születő új acélműnek, az acélgyártó konvertereknek. Ám az előjelek most már egyértelműen kedvezőek: a munka, az építkezés fölgyorsult. Bizonyságául annak — a Dunai Vasmű bővítésének sorsa átkerült a tervezők kezéből a kivitelezők, megvalósítók kezébe. Az idén 3,7—3,8 millió tonna acélt gyárt kohászatunk, s ennek megközelítően egy- harmada a Dunai Vasműben készül. A beruházás befejezését követően a dunaújvárosi kombinát hozzávetőleg 1,8—2 millió tonna acélt gyárt majd. M. L Gy. A gazdaságirányítás új rendje szükségessé tette olyan új típusú ellenőrzési forma és ennek megfelelő apparátus kialakítását, amely a közvetett irányításban biztosítja a népgazdasági érdekek érvényesülését, az állammal szembeni kötelezettségek teljesítését és emellett megfelelő jelzéseket tud adni a gazdasági szabályzók működéséről, hatásáról. Így alakult meg tíz évvel ezelőtt, 1967-ben a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága és irányítása alatt hat területi igazgatóság. Területi igazgatóságot hoztak létre többek között Szegeden is, amelynek hatásköre három megyére, Bács-Kis- kun, Békés és Csongrád megyére terjed ki. Ez alkalommal beszélgettünk Horváth Gyulával, a szegedi területi igazgatóság vezetőjével. — Mi a célja a pénzügyi revíziónak, illetve milyen munka folyik a területi igazgatóságon és az irányítása alatt álló megyei hivataloknál? — A pénzügyi revízió azt vizsgálja, hogy a gazdálkodó szervek a mérlegbeszámolókat és az eredményelszámolást a valóságnak megfelelően állították-e össze, továbbá, hogy az állammal szembeni pénzügyi kötelezettségüknek eleget tettek-e, illetve a különböző költségvetési juttatásokat helyes mértékben vették-e igénybe, s a számviteli rendjük, bizonylati és okmányfegyelmük megfelel-e az előírt követelményeknek. — Milyen mulasztásokat és hibákat tár fel e szervezet? — Többoldalúan válaszolhatok : A mérlegvalódiság vizsgálata feltárja, hogy a gazdálkodó szervek eredményüket — különböző okok miatt — a valóságosnál alacsonyabb vagy magasabb ösz- szegben szerepeltetik a mérlegükben. Így például a tárgyévet illető bevételeket csak a következő évben számolják el (vagy fordítva), a költségek között veszik figyelembe a beruházás ráfordításait. A vállalatok (szövetkezetek) költségvetési bevallási kötelezettségüknek, illetve a juttatások igénybevételének gyakran a jogszabályoktól eltérő mértékben tesznek eleget. Adóhiányt vagy többletet eredményezhet a termékek helytelen adókulcs-besorolása (például forgalmi adónál, termelési adónál). Mező- gazdasági termelőszövetkezeteknél gyakori a jogtalan állami támogatás igénybevétele vagy például a beruházás megkezdése után igénylik, vagy a beruházás teljesítményértékét — mint a támogatás alapját — az elszámolhatnál magasabb összegben állapítják meg, továbbá az üzembe helyezett létesítményt nem a rendeltetésének megfelelő célra használják stb. Rendszeresen előforduló — gyakran ismétlődő és visszatérő — revizori megállapítás a számviteli és bizonylati rend hiányossága, sok helyen nincs meg az összhang az elő- és utókalkuláció között, nem biztosítják az analitikus és szintetikus könyvelés egyezőségét, megfelelő bizonylat nélkül könyvelnek. Említettem, hogy a revízió a fenti megállapításokon túlmenően feltárja azokat a negatív vállalati vagy éppen személyi vezetői magatartásokat, amelyek a gazdálkodás rendjébe ütköznek. Ezek lehetnek szabálysértések (adatszolgáltatási kötelezettség megszegése, adóügyi szabályok megsértése), de lehetnek súlyosabbnak minősülő cselekmények, például tisztességtelen haszonszerzés, tiltott gazdasági tevékenység folytatása stb. Végül a revizorok bűncselekmény alapos gyanúját is észlelhetik. A pénzügyi ellenőrzés elsősorban a gazdasági bűncselekményeket kívánja felderíteni, az úgynevezett mérleghamisítást, az adócsalást vagy a pazarló gazdálkodást. — Egyáltalán milyen főbb területeket vizsgálnak át? — A témavizsgálatokat zömmel központi irányelvek alapján végezzük — elsősorban a szabályozórendszer működését, a vállalati gazdálkodásra gyakorolt hatását elemezzük. így például az 1976. január 1-én módosított pénzügyi szabályozók hatás- mechanizmusát revizoraink négy szakaszban és meglehetősen széles körben vizsgálják. Vannak olyan vizsgálati témák, amelyek felölelik a gazdasági munka egész területét, ezek a népgazdaság időszerű problémáival foglalkoznak. Ilyenek többek között: a gazdaságtalan termelés, illetve a gazdaságos termékszerkezet kialakítása érdekében tett intézkedések, a takarékossági intézkedési tervek végrehajtása és hasonlóak. A múlt évben a vállalati adminisztratív-ügyviteli munkakörökben elrendelt létszámfelvételi zárlat megtartásának ellenőrzése volt egyik témánk, vagy ebben az évben a vállalati adminisztráció csökkentése, az ügyintézés egyszerűsítése terén szerzett vizsgálati tapasztalatok összegyűjtése. — Van-e az igazgatóságnak szankcionálási joga, lehetősége? — A tisztességtelen haszon, jogtalan nyereség szankciója, a gazdasági bírság kiszabása bírói úton történik. Erre az indítványt az igazgatóság vagy a hivatalok javaslata alapján a főigazgatóság terjeszti elő. Bűncselekmény alapos gyanúja miatt pedig az illetékes bűnüldöző szerveknél tesszük meg a feljelentést. Kifejezetten szankcióval nem járó, de esetleg egy^b intézkedést igénylő vagy éppen csak tájékoztatás célját szolgáló ügyekben jelzéssel élünk a gazdálkodó szervek felügyeletét ellátó hatóságokhoz. — Mondana példákat is? — A múlt évi vizsgálatok alapján 345 egységnél 168 millió forinttal növeltük, 344 egységnél 183 millió forinttal csökkentettük a mérlegeredményt, 381 adóalany terhére 101 millió forint adóhiányt írtunk elő, adótöbbletet 340 gazdálkodó szerv javára állapítottunk meg, közel 50 millió forint összegben. A korábbi évekhez viszonyítva az adóhiányok csökkenése az állammal szembeni pénzügyi kötelezettségek teljesítésének javulására utal. Ebben nagy szerepet jászik a rendszeres pénzügyi revíziók preventív hatása, valamint az apparátus egyéb megelőző tevékenysége. Jó az adómorál a tárcavállalatoknál, viszont néhány termelőszövetkezetnél még mindig előfordul súlyos mérlegvalódiságot sértő, vagy nagy összegű adóhiány megállapítása. Például akun- peszéri Parasztbecsület Mgtsz-nél a múlt évi revízió 5,5 millió forint jövedelem- adó és jövedelemnövekmény- adó-hiányt állapított meg, szabálytalan, illetve valótlan munkaidő elszámolása miatt. — Volt-e valamilyen következmény? — Az elmúlt három évben az alábbi szankciókat alkalmaztuk: 124 szabálysértési eljárást folytattunk le saját hatáskörben, s 63 személyre bírságot szabtunk ki. Más hatóságoknál 43 esetben kezdeményeztünk szabálysértési eljárást, amelyek során 26 személyt bírságoltak meg, fegyelmi, illetve kártérítési eljárást kezdeményeztünk a gazdálkodó szervek felügyeleti szerveinél 23 alkalommal. Gazdasági bírság indítványozására 14 esetben tettünk előterjesztést a főigazgatósághoz. A közelmúltban hozott határozatot a bíróság az Orosházi Lakatos és Gépjavító Ipari Szövetkezet ügyében: a szövetkezetnek 160 ezer forint gazdasági bírságot kell fizetnie, mivel a megrendelőket megillető árengedményt a szövetkezet magának tartotta meg. Az utóbbi három év alatt több mint 300 esetben küldtünk jelzést a gazdálkodó szerveknél szerzett pozitív vagy negatív tapasztalatainkról a vállalatok felügyeleti szerveinek, illetve a szövetkezetek állami törvényességi felügyeletét ellátó szerveknek, továbbá más külső szerveknek, hatóságoknak. — S érezhető valami hatás is? — A törvényesség megtartása, a gazdálkodás szocialista elveinek érvényre juttatása nem jelenti azt, hogy a bevételi apparátus mindenáron csak a hibákat, hiányosságokat keresi és bírságolni, felelősségre akar vonni. A törvénysértések, a jogellenes és a szocialista1 erkölcsi normákba ütköző cselekmények, magatartások ellen következetesen és szigorúan fellépünk, ugyanakkor' igyekszünk előmozdítani — a nép- gazdasági érdekek szem előtt tartása mellett — ■* eredményes gazdálkodásukat és segíteni a még meglevő fo-' gyatékosságok feltárásában, megszüntetésében/ Feladataink igen fontos és szerves részét képezi a prevenciós tevékenység. E körből, a teljesség igénye nélkül, kiemeljük az alábbiakat: Nem misztifikáljuk a pénzügyi revíziót. Az érintett gazdálkodó szerveket előre értesítjük a vizsgálat megkezdéséről. Előtte ismertetjük a vizsgálati programot. A belső ellenőrzés szerveit (a függetlenített ellenőröket, a felügyelő (ellenőrző) bizottságokat) igyekszünk vizsgálatainkba bevonni. A zárótárgyaláson részt vevők körét is szélesíteni igyekszünk: meghívjuk arra a vizsgált egység társadalmi és politikai szerveinek képviselőit, a felügyelő (ellenőrző) bizottság elnökét, szövetkezeteknél az állami törvényességi felügyeletet ellátó szervet is. A zárótárgyaláson a revízió megállapításait részletesen ismertetjük, beleértve a témavizsgálatok anyagát is. Az elmondottakból következik, hogy az igazgatóságon és a megyei hivataloknál felelősségteljes szakmai és politikai munka folyik. Ennek eredményes elvégzését az apparátusban dolgozó, politikailag és szakmailag magasan kvalifikált vezetők, revizorok, jogászok és közgazdászok színvonalas munkája, valamint a főigazgatóság központi irányítása biztosítja. Gazdagh István IHMHVnHWmmMMIMHHWIIIWMHMHIHMHHNUmMIWHMIHinMMmm Konténerben a zöldborsó A Békéscsabai Konzervgyárban egy hete tart a zöldborsó feldolgozása. A partnergazdaságokkal 6300 tonna borsószem átvételére szerződtek, és a termést már kicsépelten hozzák a konzervgyárba. A szállítást konténerekkel könnyítik meg, és ez egyben kiküszöböli a nehéz fizikai munkát Is Fotó: Lónyai László Mi terem a háztájiban Csanádapácán? A burgonya és zöldségtermesztéséről jól ismert és elismert községben, Csanádapácán az elmúlt időszakban — az ösztönző központi intézkedések hatására — tovább fokozódott a termelői kedv. A község belterülete mintegy 375 hektár, és ebből 204 hektár a művelhető. E nagy telkek, valamint a háztáji földek jó lehetőséget nyújtanak a kisárutermelés- hez, és az apácaiak élnek is ezzel a lehetőséggel. Az utóbbi időben kiváltképp a primőr zöldségtermesztés fejlődött gyors ütemben. Működik a községben egy zöldség—gyümölcs termesztő szakcsoport, amely hatékony segítséget nyújt a fólia alatti zöldségtermesztéshez. Legtöbben az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ-szel kötöttek zöldségtermesztési szerződést, és számottevő még a Szegedi Konzervgyárnak szerződött mennyiség. összesen 220-an írtak alá ilyen megállapodást a szövetkezettel, illetve a gyárral — az ÁFÉSZ-szel 28 féle ^rmék átadására írtak alá termelési, illetve értékesítési megállapodást a háztáji gazdák, kisárutermelők. Űjborgonyá- ból például 12, őszi káposztából 14 vagon, karalábéból 1700 darab, primőr paradicsomból 350 mázsa átadását vállalták. Szerződtek továbbá 150 ezer darab primőr paprikára, és 100 mázsa későbbi érésű paprikára is. A kisárutermelést ösztönzi, finanszírozza az ÁFÉSZ. A szerződött feleknek termelési előleget nyújt, és ellátja sok eszközzel, felszereléssel, műtrágyával, növényvédő szerrel, s ezekhez szaktanácsot is kaphatnak a termelők, ami legalább any- nyira fontos, mint az áru. Aki pedig hároméves szerződést köt az ÁFÉSZ-szel, az a fóliavásárlásnál 40 százalékos árkedvezményt kap. A leszerződött mennyiség után ítélve karalábéból, primőr paradicsomból és káposztából nagy a kínálat, kevés lesz viszont a hagyma és az uborka. A helyi Széchenyi Termelőszövetkezet is támogatja a háztáji zöldségtermesztést. A háztáji gazdaságokban burgonyát, petrezselyemgyökeret és karalábét termelhetnek, s ehhez a téesz biztosít földet, vetőmagot, növényvédő szert. így 11,5 hektár burgonyára kötött összesen 79 tsz-tag szerződést, 36- an — hat hektárnyi területen — petrezselyemgyökér, heten pedig egy hektár területen karalábétermelésre vállalkoztak. A takarékszövetkezet egyébként hitelt ad fóliavásárlásra. Ezt eddig 150—160-an vették igénybe, összesen egymillió 200 ezer forint összegben. Az állattenyésztésen belül a szarvasmarha- és sertés- tartás a legszámottevőbb a községben. Hozzávetőlegesen 350—400 tehenet tartanak a háztájiban, s a tulajdonosok ismerik, és igénybe is veszik az állami támogatást. Évekkel ezelőtt fellendült volt, most viszont kissé visz- szaesett a tehéntartás, a hízómarha-eladás. Megfelelő tömeg- és szálas takarmányhoz, valamint alomszalmához hozzájutnának ugyan a szarvasmarha-tartók, de mindez sok munkával jár, és emiatt többen inkább lemondanak a szarvasmarhatartásról. Sok hízósertés kerül viszont ki az utóbbi években a háztájiból: évente 7—8 ezer. Megfelelő a takarmányellátás; a háztájiban megterem a kukorica, a tsz pedig terményt juttat a tagjainak. A takarmánytáp- éllátás viszont akadozik, és nincs lehetőség korpa, árpa és borsó beszerzésére. Számottevően csökkent a háztáji gazdaságokban az értékesítésre szánt baromfi.
