Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-07 / 132. szám
1977. Június 7., kedd Darázsfészek-------------------------------------IJHzHH-fíTd H oltág és arborétum Joggal tartja a közmondás; nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. Sok igazság sűrűsödik benne. Csak hát nem mindenhol adnak a haraszt zörgésére. Attól függ, ki fújja azt a szelet. Ám az sem mellékes, honnan fújják. A Mezőhegyes! Állami Gazdaság bánkúti üzemegységének tehenészetében egy takarmányos kezdte fújni a szelet. Nem akart ő mást, csak az igazát: 1975-ben nem kapta meg a túlóradíját és a vasárnapi pótlékot, hát azt követelte. Ám, akikre az ügye tartozott, miként az már lenni szokott, amikor kényesebb a téma, vattát dugtak a fülükbe. így hát, noha megvolt bennünk a jószándék, semmit sem hallottak a haraszt zörgéséből. Mi mást tehetett a takarmányos, tovább fújta a szelet. így jutott el az ügye az állami gazdaság munkaügyi döntőbizottságához. A bizottság tagjai sem voltak restek, s panaszát rendre-módra elutasították. Az ám, mégpedig alapos indokkal, hogy a panaszt két példányban kell előterjesztenie és konkrétabban adja elő búját-baját. Majd bámulatra méltó logikával arra is felhívátk a figyelmét, bizonyítsa be igazát, hogy ki miatt nem kapta meg a túlóra díját. Mintha azt mondták volna, hozza le a csillagot az égről. Mert a bizonyítékok a bérleszámoló fiókjában lapultak. A gazdaságnak kellett volna azokat előcitálnia. A munkaügyi döntőbizottság azonban lovagias volt. Nem nyúlt a darázsfészekbe. Mi mást tehetett a takarmányos, tovább fújta a szelet. Levelet irt ide is, meg amoda is. És jött a válasz innen is, meg onnan is. Pecsét, aláírás, s a tartalom; nesze semmi, fogd meg jól. Csak a népi Kezdődik a turistaszezon, hétről hétre többen indulnak útnak hazai tájakra vagy külföldre. Ezt jelzi a közúti forgalom ugrásszerű növekedése is, hiszen sokan személygépkocsival járják az or- szágot-világot. Ám útközben nem csupán kellemes élményekben lehet részük a turistáknak, akik általában számolnak is ezzel. Kevesen indulnak el biztosítás, mégpedig CASCO nélkül, amely közismert, széles körben elterjedt gépjármű-biztosítási módozat hazánkban. Az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságán most, a turistaszezon kezdetekor, erről kértünk rövid tájékoztatást. ♦ Az ügyfelek igényeihez, a változó körülményekhez igazodva az Állami Biztosító 1972 óta szinte évente bővíti, korszerűsíti, díjemelés nélkül, a CASCO-t — tudtuk meg. így például 1974 őszén vállalta a biztosító a CASCO alapján az összetört vagy olyan ellopott tartozékok megtérítését is, amelyek az autó üzemeltetéséhez szükségesek vagy növelik a jármű üzem-, forgalombiztonságát. Azután: 1972 május óta nem emelkedik az önrészesedés összege az egy biztosítási év alatt bekövetkezett második, harmadik és esetleg további, CASCO alapján kifizetett károk után sem. Az utóbbi években nálunk is egyre többen vásárolnak lakókocsit, utánfutót. Ezért a biztosító kiterjesztette a CASCO-t ezekre az eszköellenőrök szánták el magukat, hogy a dolog végére járnak. Es ekkor derült ki, hogy a panasz bizony helyénvaló volt. De még mennyire! Ám a vizsgálat nemcsak ezt állapította meg. A tehenészeti telep dolgozóinak bérjegyzékén olyan személyek neve is szerepel, akik nem dolgoznak az állami gazdaságban. S nekik is számfejtettek bért. Kitalált nevek! Először csak kettő, aztán újabb kettő. S ami pénz így elfolyt, az több, mint 25 ezer forint. Ennyit sikerült eddig kideríteni. A többit ki tudja. Mert a fiktív kifizetésekről nem készültek bizonylatok. így azt sem lehet tisztázni, kinek mennyi volt a jogos követelése, de azt sem, ki mennyit kapott. Nem csoda, hogy egyesek vattát tettek a fülükbe. S éppen azok, akikre az ügy tartozott. A bérjegyzéket a telepvezető és a helyettese is aláírta. A bérlista készítője találta ki a neveket. ö vette fel a pénzt, ő osztotta el a saját belátása szerint. Még a tehenésznek is juttatott belőle, persze fiktív néven. Csodák csodája, erről az épületes bérezési módszerről elég sokan tudtak az állami gazdaságban. Még a munkaügyi előadó is. Meg is magyarázta a népi ellenőröknek, hogy miért volt szükség erre a szabálytalanságra. Hogy az átlagbéreket kedvező irányba tereljék. Ügy látszik, ez nagyszerűen sikerült. Egyeseknek jól jött ez a bérterelgetés. Hogy hány személyről van szó, arról még nem szól a fáma. Tény, ami tény: Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. De ebből a szélből vihar kerekedik Bánkúton. A mezőkovácsházi járási Népi Ellenőrzési Bizottság ugyanis büntető feljelentést tett a fiktív bérek ügyében. zökre is. Akik pedig külföldre utaznak lakókocsival, utánfutóval, kiegészítő CAS- CO-t köthetnek a vontatott járműveikre. Ez a kiegészítő CASCO azonban baleset-biztosítást nem tartalmaz. ♦ Több módosítás történt a CASCO-n ez év januárjában is. Megszűnt az 50 százalékos — kezdő vezetőknél alkalmazott — pótdíj. Azok az autósok viszont, akik 1976. december 31-e előtt kötötték ilyen CASCO-biztosítást, az egyéves határidő lejártáig fizetik azt. Jól ismert CASCO- kedvezmény, hogy a biztosító két vagy több évi baleset- mentes közlekedés után díjtérítést fizet ügyfeleinek. Ez a díjkedvezmény az idén januártól azokat az autósokat is megilleti, akik tűz, villám- csapás, robbanás, földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, vihar, árvíz, lopás, rablás, jégverés, illetve a gépjármű ablaküveg törése címén 100 forint önrészesedés levonásával kaptak kártérítést. Szintén jogosult a balesetmentes vezetésért járó díjkedvezményre a károsult, ha az összeütközés egy másik autós hibájából következett be, és a kárt okozó vezető kötelező felelősségbiztosítása alapján fizeti ki a javítás költségeit az Állami Biztosító. Akik csak a CASCO baleset-biztosítási összegét vették igénybe, vagy a nyugati országokba, illetve az autóversenyekre köthető kiegészítő CASCO alapján kaptak kártérítést, szintén számíthatnak díjkedvezményre. Szerződés és beruházás A Gyula városi Tanács Végrehajtó Bizottsága határozatot hozott, hogy a város belső negyedében levő Vízgépészeti Vállalat IL-es gyáregységét ki kell telepíteni. Erre a célra a tanács az északi ipartelepen, a Henyei úton közművesített területet biztosított az újonnan épülő ipartelepnek. A vállalat a IV. ötéves terv utolsó évében a megye és a város párt- és állami vezetésének erkölcsi és anyagi támogatásával, az Országos Vízügyi Hivatal anyagi hozzájárulásával meg is kezdte az új ipartelep első ütemének kiépítését, ami 1976 végére meg is valósult. A hazai víz- és szennyvíz* tisztítási feladatok sajátos gép-, berendezésigényét döntően a Vízgépészeti Vállalat elégíti ki. A jelentkező feladatok megvalósításához fontos az ipari háttér fejlesztése, ezért döntött úgy az Országos Vízügyi Hivatal, hogy elfogadja a vállalatnak a Il-es számú gyáregység továbbépítésére vonatkozó pályázatát. Ennek révén a vállalat 60 millió forint központi támogatásban és hosszú lejáratú hitelben részesül, amelynek felhasználásával 1978 végéig meg kell valósítani az új ipartelep építésének második ütemét. A tervek szerint a beruházás eredményeként 1980 végére a Il-es számú gyáregység éves termelése meg kell hogy haladja a 180 millió forintot. Az MSZMP Gyula városi bizottságának kezdeményezésére a Il-es ütem megvalósításában közreműködő szervek és vállalatok nemrégiben kötöttek szocialista szerződést azzal a céllal, hogy az ütemterv teljesítésével biztosítják és elősegítik a II. ütem 1978. év végéig történő üzembe helyezését, és segítséget adnak a termelésnövekedés feltételeinek megteremtéséhez. A szerződő felek egyebek mellett vállalták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára indított munkaverseny szervezésénél — a versenycélkitűzések között — szerepeltetik a beruházás feladatait is. A szerződést az MSZMP gyulai városi bizottsága nevében dr. Marsi Gyula első titkár, a városi tanács vb képviseletében Dér Lajos elnökhelyettes, a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat, a Békés megyei Építő- és Szerelőipari Vállalat, a Vízgépészeti Vállalat, a Il-es számú gyáregység gazdasági és pártszerveinek vezetői látták el kézjegyükkel. Oktatási eszmecsere Tavaly gyümölcsöző kapcsolat alakult ki a Gyulai Gépjárművezető-képző Munkaközösség és a hasonló céllal tevékenykedő jugoszláviai Ada városban működő közösség között. Az elmúlt évben a gyulai szakemberek látogattak el Jugoszláviába, ahol tanulmányozták a gépjárművezető-képzés jugoszláv módszereit. Most az elmúlt héten viszonozták a gyulaiak látogatását és Dragin Jovan, az ottani autósiskola vezetőjének társaságában 13 szakember látogatott Gyulára, háromnapos tapasztalatcserére. A vendégek részt vettek Békéscsabán egy gyakorlati vizsgán és megtekintették az MHSZ oktatótermét és felszerelését. Megismerkedtek a gyulaiak oktatási módszereivel, amiről Remeczki János, a munkaközösség vezetője adott részletes tájékoztatást. A jugoszlávok a szakmai tapasztalatcserén kívül meglátogatták a megyeszékhely és Gyula város nevezetességeit. A hangulatos holt Körös-ág A dél-alföldi tájkörzetnek négy jelentős részéből kettő Békés megye területén van. Gyula, Békéscsaba és környéke, valamint Szarvas, Orosháza és vidéke. Mindkét tájkörzet bővelkedik természeti szépségekben, máshol nem található ritkaságokban. Éppen emiatt mind a két táj rész országos vonzerővel rendelkezik. Gyula a nemzetközi jelentőségű vár és a várkertben létesített gyógyfürdőkomplexum révén. Gyulát a Körösök mentén egészen Sarkadig nagy erdőségek övezik, amelyek a bel- és külföldi kirándulóknak, vadászoknak kedvelt területe. Regionális vonzással Szarvas rendelkezik, híres arborétuma és a holt Körösághoz csatlakozó üdülő- és sportterülete teszi idegenforgalmi jelentőségűvé. — Milyen lehetőségei vannak megyénk idegen- forgalmának? — kérdezzük dr. Inokai Já- nosnét, a megyei idegenforgalmi hivatal vezetőjét. — Sajátos tájaink nagy vonzerővel rendelkeznek, amit az is bizonyít, hogy évről évre növekszik a megyénkbe látogatók száma. Tavály például csak hivatalunk, valamint az orosházi és gyulai kirendeltségünk csaknem 135 ezer vendégnapot forgalmazott fizetővendég-szolgálatban. Az idei évre még jobbak a kilátásaink, legalábbis erre következtethetünk az eddig eltelt hónapok idegenforgalmának alakulásából. — Jelentős átmenő forgalmat bonyolít le megyénk. Sikerűit itt-tarta- ni néhány napra az átutazókat? — Két vasúti és egy közúti határállomás van Békés megyében. Az elmúlt évben a gyulai határállomáson több mint 54 ezer külföldi állampolgár érkezett, és csaknem 62 ezer magyar és külföldi állampolgár utazott ki. Lö- kösházánál 173 ezren, Köte- gyánnál 1200-an érkeztek be, viszont a két vasúti átkelőhelyen csaknem 60 ezren lépték át kifelé a magyar határt. Hivatalunk egyik feladata megszervezni, „hogy az itt megfordult utasok legalább 2-3 napot nálunk töltsenek. Olyan lehetőségeket kellene keresnünk, ami miatt szívesen maradna a vendég. Sajnos, bármennyire jó programot és egyéb természeti értéket is tudunk nyújtani, a vendéglátást csak részben tudjuk biztosítani, kevés a szálláshely. Az elmúlt években alig növekedett a szálláshelyek száma, mindössze a szarvasi Árpád Szálló 106 ágyával bővült. Ha számszerűségben nem is, minőségi javulás azonban történt. A gyopárosfürdői „Napsugár”, a gyomai „Körös”, a békési „Dübögő”, valamint a gyulai kempingtákedveli kirándulóhely lett bor korszerűsödött, s ezeket magasabb osztályba sorolták. — Mindenütt van elegendő hely a fizetővendég-szolgálatban? — Említettem, hogy kevés a szállodai hely, ezért intenzívebben kell növelnünk a fizető vendéglátás helyeit. Szerencsére a szálláshelyek területi elhelyezkedése hozzávetőleg megegyezik az igényekkel. Legtöbb a hely, az összesnek több mint fele Gyulán, 21 százaléka Békéscsabán, 22 százaléka pedig a megye egyéb településein helyezkedik el. — Milyen fejlesztések várhatók az idegenforgalomban? — Tavaly csak kevés olyan kereskedelmi és vendéglátóipari egységet alakítottak ki — gyulai „Souvenir”-bolt, a békéscsabai „Kakas” presz- szó és a várfürdő ÁFÉSZ- étterme—.melyek az idegen- forgalmat is szolgálják. A kereskedelmi fejlesztésekben az elmúlt év inkább az V. ötéves terv keretében megvalósuló beruházások előkészítése évének tekinthető. Ezek közül a legjelentősebb a 120 ágyas orosházi szálloda- és vendéglőkombinát, a 300 bungaló és ezer sátor befogadására alkalmas szarvasi kempingtábor, a megyeszékhelyen létrehozandó kétezer négyzetméteres és egy 800 négyzetméter alapterületű önkiszolgáló étterem, a békéscsabai Ételbár, a gyulai Budrió bisztró, valamint Park étterem rekonstrukciója. — Van-e valami lehetősége a hivatalnak saját kezelésű szállás létrehozására? — Sajnos, nemmel felelhetek. Hivatalunk csaknem másfél évtizeddel ezelőtt alakult, de eddig semmi olyan beruházást nem kaptunk, amely gazdasági bázisunkat növelte volna. Sem kempingünk, sem turistaszállásunk nincs. Pedig számtalan megrendelő csoportos elhelyezést kér. Ezeket el kell utasítanunk, mivel a 35—40 tagú csoportokat lehetetlen fizetővendég-szolgálatban elhelyezni. Valamennyien nagyon örülünk annak, ha megyénk új létesítményekkel gazdagodik, hiszen ezek megyénk idegenforgalmát szolgálják, de természetesen az volna a legjobb, ha saját kezelésű szálláslehetőséggel is rendelkeznénk. Sok látogatót vonz a szarvasi arborétum növényritkaságaival Kép, szöveg: Béla Ottó (Serédi) Korszerűbb CASCO
