Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-07 / 132. szám

1977. Június 7„ kedd o Rizsvetömag-feldolgozó kooperációban [2333023------------------------­Jubiláló óvoda Békéscsabán A jubileumi ünnepség egyik kedves jelenetét láthatjuk a gyer­mekek műsorából Fotó: Lónyai László Technokraták — technokratizmns Csaknem tízmillió forintos beruházással 200 vagonos rizsvetőmag-szárító, tisztító és tároló épül a mezőberé- nyi Petőfi Tsz csárdaszállá­si kerületében. E nagy je­lentőségű beruházásról a kö­vetkezőket mondotta el Schupkégel Sándor, a terme­lőszövetkezet elnöke: — Csárdaszálláson nagy hagyománya van a rizster­mesztésnek. Az időjárástól függetlenül évről évre az or­szágos átlag feletti termés­hozamot produkáltunk, s jó minőségű rizst szállítottunk a rizshántolóba, de jelentős volt a rizsvetőmag-termelé- sünk is. Nos a Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés (a KITE) 1977-től programba vette rendszeren belül a rizster­melést is. Bázisgazdaságul a mezőberényi Petőfi Tsz-t je­lölték. Nagy örömmel vállal­koztunk erre a sokrétű, nép- gazdaságilag is fontos ter­mény rendszeren belüli ter­melésére, a gazdag tapaszta­latok átadására. Természetesen egyik leg­fontosabb tényező a jó mi­nőségű, bő termő, betegség­nek ellenálló rizsfajtákból a vetőmag-előállítás. A vető­magot viszont nem elég megtermelni: nagyon fontos Egyre szélesebb körben válik ismertté a Gyulai Vár- fürdő gyógyrészlege. A bel­földieken kívül „felfedezték” az NDK-beliek is, akik a kö­zelmúltban két csoportban háromhetes gyógyüdülésre érkeztek Gyulára. A vendé­geket az IBUSZ az AFIT- szállóban helyezte el. Hamar népszerűvé vált a belföldi üdülni vágyók körében az IBUSZ által szervezett gyu­lai út, amit az is bizonyít, hogy 55 csoportban mintegy kétezren látogatnak a fürdő­városba. Érdekes, hogy ezt főleg nyugdíjasok veszik igénybe, akik 10 százalékos kedvezménnyel egy hetet töltenek Gyuláin. Az idén tovább folytató­dik a csehszlovák gyerme­kek üdültetése is, akik négy csoportban, kéthetes turnus­ban, háromszázan laknak majd a kempingtáborban. Kedveltek voltak a külföldi a feldolgozás, a szakszerű tá­rolás. Ezért vált szükségessé, hogy Csárdaszálláson fel­épüljön a 200 vagonos rizs­vetőmag-szárító, tisztító és tároló. A beruházás megva­lósítására egymagunk képte­lenek lettünk volna. Régi jó partnerünkhöz fordultunk segítségért, a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalathoz. A beruhá­zás költségeinek egyharma- dát a vállalat, kétharmadát a termelőszövetkezet vállal­ta. A szövetkezet építőbri­gádja a kiviteli munkákat megkezdte. Szeretnénk, hogy mire beköszönt az ősz, beta­karítják a rizst, megfelelő körülmények között kerüljön feldolgozásra és tárolásra a vetőmag. A kész vetőmag forgalmának árkülönbözeté­ből természetesen a beruhá­zás arányában részesül ai vállalat, illetve a termelő- szövetkezet. Termelőszövetkezetünk ezenkívül berendezkedett a rizs fajfenntartási munkára, trágyázási és vegyszerezési kísérletre is. Ehhez a mun­kához újabb félmillió forint anyagi támogatást ad a ga­bonaipar. Kooperációs együttműködéssel úgy ér­zem, jó gazdái leszünk a rizsvetőmag előállításának — fejezte be tájékoztatóját. utak közül Törökországba, pontosabban Isztambulba in­dított különvonatok, ame­lyeknek sok gyulai utasa is volt. Sokan jelentkeztek a személygépkocsi-tula j dono- sok közül Bulgáriába, ten­gerparti üdülésre. Ugyancsak nagy az érdeklődés az autó­busz-kirándulás iránt, amely Ungvári és Lvovot érinti. Személygépkocsival szer­veznek üdülést a jugoszláv tengerpartra. A gyulaiak kö­rében sokan érdeklődnek belföldi kirándulások iránt is. Különösen a Pécs, Sop­ron, Miskolc, Eger utak nép­szerűek. Az IBUSZ is készül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak méltó megünneplésére. Ezért az ősszel Gyulára lá­togató szovjet turistacsopor­toknak a Magyar—Szovjet Baráti Társasággal közösen üzemlátogatásokat, baráti ta­lálkozókat szerveznek és ren­deznek a városban. Fennállásának 25. évfor­dulóját ünnepelte Békéscsa­bán a Kölcsey utcai óvoda. Az évforduló alkalmából jú­nius 5-én, vasárnap délelőtt jubileumi ünnepséget rendez­tek, melyre a kis óvodások az óvónőkkel együtt nagy lelkesedéssel, vidám műso­rokkal készültek, hogy örö­met szerezzenek nemcsak a szülőknek, hanem azoknak a brigádoknak is, akik e talál­kozóra meghívást kaptak és évek óta patronálják az óvo­dát. Meghívást kaptak, a jubi­leumi ünnepségre sokan azok közül is, akik ide jártak óvo­dába, és a régi nevelők, óvó­nők, gondozók, akik már nyugdíjban töltik megérde­melt pihenésüket. Az ünnepségen különös fi­gyelem kísérte az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat képviselőit, akik rendkívül A napokban fejeződnek be az első mesterszakmunkás­képző tanfolyamok, tíz szak­ma mintegy 400 résztvevő­jével. A Munkaügyi Minisz­térium felmérése szerint a tanfolyamok szervezettsége, magas színvonala azt tükrö­zi, hogy a vállalatok gondo­san választották ki a részt­vevőket, s a szakmai, elmé­leti, valamint gyakorlati képzés kiváló oktatók irá­nyításával mindenütt a mes­terszintnek megfelelően tör­tént. A gép-, a villamosipar, a papírgyártás, az építőipar és a mezőgazdaság területén 1976. utolsó negyedévében megkezdődött továbbképzés tapasztalatait hasznosítva a minisztériumban úgy ítélték meg, hogy a további évek ben is csak fokozatosan nő­sök segítséget adtak ahhoz, hogy a Kölcsey utcai óvoda a gyermekek igazi második otthonává váljon. Állandó kapcsolatot tartanak a válla­lat dolgozói, szakmunkásai ezzel a gyermekintézménnyel, sőt megállapodást is kötöttek társadalmi munkára. Az óvo­da pedig vállalta, hogy az Univerzál dolgozóinak gyer­mekei felvételt nyernek. A brigádok társadalmi munká­ban rendbehozták a világító- testeket, az udvari játékokat, felszereléseket, az olajlábazat festésében is ők voltak a leg­aktívabbak. Most, a jubileu­mi ünnepségen a dekoráció elkészítését is ők vállalták. Társadalmi munkájuk érté­ke több mint 50 ezer forint. De segítettek más brigádok is. A szolgáltató ksz kollek­tívája például az óvoda fej­lődéstörténetét bemutató ki­állításhoz a képeket készítet­te el társadalmi munkában. vélhető azoknak a szakmák­nak a száma, amelyekben mesterfokozatot lehet elérni. A mesterszakmunkás-jelöl- tek elméleti és gyakorlati továbbképzése a szakma jel­legétől függően 200—300 órás, s az állami mester szakmunkás vizsgabizottság előtt tett vizsgával zárul. Az eredményesen vizsgázók a mester szakmunkás cím használatára jogosító okleve­let kapnak, s a korábbinál magasabb szakképzettségi fo­kozatba kell őket sorolni. A továbbképzést az ágaza­ti minisztériumok tovább­képzési központjai szervezik meg és irányítják. Ezek minden évben meghirdetik szakmánként a? induló mes­terszakmunkás tanfolyamo­kat, s felvilágosítást is ad­nak az érdeklődők számára. A technokrata mindennapi képzete valamiféle negatív egyéniséget takar. Technok­rata az, aki nem törődve az emberrel, a dolgok igazgatá­sát helyezi mindenek fölé. Mégpedig oly módon, hogy a technika és a technikai tu­dás hatékony érvényesítése minden mást maga alá ren­delő követelményként fogal­mazódik meg. Ez a törekvés azonban a döntések érdekeken alapuló és értékekhez kötődő rend­szerébe, azaz a politikába ütközik. Ha tehát a technok­raták keresztül kívánják vin­ni akaratukat, meg kell hó­dítaniuk a politikai hatalmat is, vagy legalábbis hatalmi súlyra kell szert tenniük. A technokrata képzet negativi- tása ebben nyeri el betel­jesülését: a hatalomra törő szakelem, amely a dolgok irányításának racionalitását (hatékonyságát) a társada­lom igazgatásának politikai rendszerére is rá kívánja erőszakolni. Ha egy társada­lom politikai-hatalmi rend­szere különösképpen: ellenáll az említett „racionalitásnak”, ezzel csak még -jobban ki­domborodik a technokrata törekvés a maga sajátossá­gaival. A technokrata a tech­nika ágensének tűnik: külde­tése, hogy beteljesítse a tech­nika és tudomány apoteózi- sát, a politikust a szakem­berrel helyettesítse. A technokratizmusnak e megszemélyesített képzet- rendszere azonban kettős ér­telemben is torzít. Egyrészt úgy tünteti fel, mintha a fo­galom a technikával áthatott társadalom technikai elemé­ből nőne ki közvetlenül. Más­részt, mert azt sugallja, mintha az emberek igazga­tását el lehetne választani a dolgok igazságától. Pedig a tudomány jellege Marx óta már régen az ellenkező jel­legű felismerésben. áll. A dolgok igazgatásában ugyan­is eleve emberi viszonyok rejlenek, emberi kapcsolatok realizálóidnak. A r technokra- tizmus politikán kívülisége így csak látszólagos, s maga is jól körülhatárolható ér­dekek szolgálatában lép fel, és nyeri el társadalmi ar­culatát. Forrásait és gyöke­reit tekintve a fejlett tőkés társadalmak olyan jelensége, amelyben a hagyományosabb tőkeérdek-képviseletnél ha­tékonyabban fejeződhetnek ki e tőkeérdek valóságos kö­vetelményei. Nyilvánvaló ugyanis, hogy egy tőkés ország lehetőségei közvetlenül és . lényegesen kötődnek a tőkés világgaz­daság összefüggéseihez. Alap­vető követelmény a belső, nemzeti tőke szempontjából a lépéstartás, a megfelelő po­zíció biztosítása a nemzetkö­zi konkurenciában. A nem­zeti tőke, amely e követel­ményeken túl isi növelni kí­vánja erejét és hatalmát, kettős feladat teljesítésére kényszerül. Érdekelt az ál­lammal való összefonódott- sága, ráutaltsága következ­tében abban, hogy az állam- igazgatás és az .Állami bü­rokrácia munkája kellőkép­pen hatékony legyen; ugyan­akkor pedig a baloldalt, a munkásmozgalmat is magá­ba foglaló parlamenti de­mokrácia erőviszonyaival és ellentétes törekvéseivel szemben, vagy azokat éppen megkerülve arra törekszik, hogy rövid úton érvényesít­se érdekeit. A két törekvés bonyolult kapcsolatban lehet egymással, attól függően, hogy az adott ország fejlődé­se miként felel meg a tech­nikai fejlődéssel összefüggő modern követelményeknek. A technokrácia és a tech­nokraták társadalmi feladat­köre és megbízatása a tő­kés osztály előtt álló fenti feladatok megoldásához kap­csolódik. Modernizációs fel­adatokat is ellát ott, ahol er­re szükség van. De ellátván ezt, egyre inkább felszínre kerül érdekképviseletének közvetlen tőkés jellege. El­lensúlyozásként, akcióit a tu­domány és technika követel­ményeivel, azaz technikai ér­veléssel kívánja igazolni. Ezekkel a komponensekkel egyetemben válik az ideoló­giai viták középpontjává, s bontakozik ki ellenkező ol­dalon a technokráciának és a technokrata nézeteknek a kritikája: a tudományra és technikára hivatkozó érve­lés burzsoá ideologikus jel­legének leleplezése, érdek­összefüggéseire való vissza­vezetése. De miként került át aszó­használat — vetődhet fel a kérdés — a szocialista or­szágok publicisztikájába és politikai szótárába? Szolgál­hat-e egyáltalán valamiféle valóság-összefüggés megjelö­lésére? Tudva levő: a szocia­lista gazdaság teljesítményei­nek! a mércéje maga sem független a világgazdasági összefüggésektől. Hogy a ma­gyar munkás, paraszt és ér­telmiségi teljesítményének mi az értéke — nem egysze­rűen az ország határain be­lül dől el. Így a fejlett tech­nika és a termelés racionali­zálásának, teljesítőképességé­nek a növelése kényszerű kö­vetelményektől befolyásoltan is jelentkezik, áldozatokat követelve valamennyi társa­dalmi rétegtől, megnövelvén a szocialista állam szociálpo­litikai és kulturális nehézsé­geit, de egyúttal felelősségét is. A kérdés ilyen körülmé­nyek között így fogalmazha­tó meg: a gazdaság hatásnö­velésének, folyamatos mo­dernizálásának a követel­ményét szem előtt tartva, fi­gyelmen kívül hagyhatjuk-e egyenlőtlenségeket is terem­tő hatásait, vagy pedig ez utóbbiak figyelembevételé­vel kell a gazdaságfejlesz­tés problematikáját is (po­litizál tan !) megoldanunk. Az első lehetőség egy potenciá­lis technokratalogikát felté­telez; a második viszont a politika mozgósító csatorná­in keresztül különböző meg­oldási lehetőségeket felku­tató és teremtő, tehát „al- terniváló” társadalmi akti­vitás követelményeinek felel meg. Természetesen, az általunk választott utóbbi lehetőség sem kerülheti meg a haté­konyság, a teljesítmény kö­vetelményét. Ez politikai és ideológiai hatását tekintve olyan konzervativizmus, szakelem- és szaktudáselle- nesség lenne, amely saját teljesítményével messze alul­maradna a társadalmi köve­telményekkel szemben. Az előbbi megoldás viszont a társadalmi egyenlőtlenséget és hierarchizálódást olyan mértékben szabadjára en­gedné, hogy az éles kont­rasztként lépne szembe a szocialista hatalom jellegével és értékrendjével. Már az elmondottakból is következik, hogy alapvető különbség van abban, ahogy a technokratizmus kérdé­se tőkés vagy szocia­lista relációban felmerül. A kapitalizmusban a tőkés osz­tályérdek bázisán intézmé­nyesülhet, a szocializmusban viszont hiányzik az az osz­tály, amelynek bázisán meg­honosodhatna. Éppen ezért csak történelmileg, egy meg­határozott fejlődési szakasz és nemzetközi körülmény együttes hatására fellépő, le­küzdhető veszélyként lehet jelen. Anélkül azonban, hogy valaha is a tőkés rendszerre jellemző valósággá válhatna. Hülvely István A könyvhét sikeréért Az ünnepi1 könyvhéten KISZ-esék is segítették a terjesztők és hivatásos eladók munkáját. Képünk a békéscsabai Len- csési úti lakótelepen felállított könyvsátornál készült. Zsan- kóné Fehérvári Judit és Molnár Istvánná, a forgácsolószer­szám- és gépelemgyár technológusai állnak a pult túlsó olda­lán Fotó: Fábián István Gyógyiidiilésen Pályázati felhivás A Népművelési Intézet oktatási osztálya továbbképző tanfo­lyamot szervez működési engedéllyel rendelkező amatőr szín­játszórendezők számára. Az 1977. július 3-tól 9-ig tartó tan­folyamot Budapesten, a Népművelési Intézet audiovizuális stúdiójában rendezik meg. A tanfolyam előadói, gyakorlatvezetői logopédiával, pszi­chológiával, színészpedagógiával foglalkozó szakemberek. A tanfolyamra június 12-ig lehet jelentkezni a Békés megyei Művelődési Központban. A mesterszakmunkás­képzés tapasztalatai

Next

/
Thumbnails
Contents