Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-03 / 129. szám
0 ^I977j_június_32^péátek A magyar tudomány arcképcsarnokából Bemutatjuk Petri Gábor akadémikust Ajándékozás vagy rongy rázás? A finis még hátra van Könyvhéti körkép r r __ az AFESZ-könyvesboltokból Egy órányi időre, riport- készítésre, még akkor sem könnyű utolérni, ha a ri-< porter éppen 10 napig, mint beteg, a vezetése alatt levő klinikán fekszik... Egyik nap még országunk államfőjének képviseletében a hivatalos delegációt vezeti Marien Ngouabi, a meggyilkolt kongói államfő temetésén, másik nap már végbéldaga- natot operál, és emellett hol a rektori, hol a klinikaigazgatói teendők szólítják különböző szakmai és adminisztratív megbeszélésekre. A professzor azonban hallatlan munkabírással és energiával végzi mindezt, és közben még arra is jut ideje, hogy operált betegeit naponta látogassa, személyesen kövesse gyógyulásuk folyamatát. Dr. Petri Gábor viszonylag egyenes, céltudatos úton haladt pályáján: 1937-ben szerzett orvosi diplomát a pécsi egyetemen, 1945. október elsején lett gyakornok az akkor újjáinduló szegedi egyetemi sebészeti klinikán. Azóta is itt dolgozik, igaz, ma már, mint az I. számú sebészeti klinika igazgatója. Immár másodízben a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora is. (Először az 1958-tól 1962-ig terjedő ciklusban töltötte be e posztot.) Tudományos pályája aránylag gyorsan ívelt magasra: már 1951-ben a mű- téttani tanszék vezetője, egyetemi magántanár, 1952- ben az orvostudományok kandidátusa, és 1958 májusától egyben a sebészeti klinika igazgatója is. Az orvos- tudományok doktora címet 1971-ben szerezte meg: értekezésének témája a bélelzáródás kórtana volt. A magyar orvostudományban jártas olvasó talán némi ellentmondást érezhet: hiszen Petri Gábort a közvélemény egy időben inkább szívsebészként ismerte? Ez így igaz is, de Petri professzor igen sokoldalú sebész, aki a hasi sebészettől a szívműtétekig és a veseátültetésig a sebészet széles skáláját műveli magas színvonalon, és emellett intenzív kutatói tevékenységet is végez. Amikor a Magyar Tudományos Akadémia 1975-ben levelező tagjává választotta, orvosi „önvallomásában” ezt mondta: „1950 körül úgy éreztem, hogy a nagy, neves külföldi intézetek nagy műtéti sorozatait sohasem tudjuk majd reprodukálni, ezért inkább a kísérletes orvostudomány az, amelyben versenyképesek vagyunk. Akkoriban ez még így is volt — közben azonban változott a helyzet, és így akkori „tévedésem” eredménye az lett, hogy a kísérleti munka fejlesztésére fordított erőfeszítések klinikai vonalon „térültek meg”, és így éppen ebben váltunk versenyképessé.” Ami a klinikai eredményeket illeti — valóban, a nemzetközi élvonalban jegyzik a szegedi sebészeket: a műve- sekezeléstől a szív- és érsebészetig, a nyelőcsősebészettől a végbélműtétekig sokfelé ismerik és elismerik az itt folyó munka eredményeit. Nem túlzás azt állítani, hogy mindennek alapját Petri professzor rakta le, akinek sebészeti kutatásaiért az Állami Díjat is odaítélték. Társadalmi tisztségei közül sok korábbit már be sem tölt, és még így is igen sokféle és nagyra értékelt funkciót teljesít. A Tudományos Minősítő Bizottság orvosi klinikai szakbizottságának is elnöke, 1963 óta Szeged város egyik ország- gyűlési képviselője, és tagja az Elnöki Tanácsnak. Mi több: egyedüli orvos tagja. Petrovszkij . akadémikusról, a Szovjetunió egészség- ügyi miniszteréről sokszor említik: széles körű irányító munkája mellett operál is. Nos, Petri professzorról szólva is el lehet ezt mondani: ha „itthon”, azaz Szegeden van, ma is a legnehezebb műtéteket végzi, emellett tovább folytatja izgalmas kutatómunkáját, és irányítja munkatársai kutatásait is. Kutatómunkája a műtét utáni, nem mechanikus eredetű bélelzáródás idegrendszeri hátterét (akadémiai székfoglalójának tárgya is ez volt), a klinikai immunológia, a szervátültetés, továbbá a sokk és a sebészeti anyagcsere egyes kérdéseit öleli fel. E vizsgálatok eredményeit részben már a mindennapos gyakorlatban is alkalmazzák, részben pedig, tárgyuknál fogva, kilátást nyújtanak az elméleti alapok gyakorlati fel- használására. Mindezek mellett, ha egyáltalán beszélhetünk szabad időről, azt mivel tölti Petri Gábor, a magánember? Mindenekelőtt zenével. (Ügy látszik, Albert Schweitzer esete nem egyedülálló: kiváló gyakorló orvosok pihenésében a zene regeneráló hatása már sokadszor bizonyosodik be.) Hegedülni szokott, mostanában már inkább egyedül, mert korábbi partnerei közül sokan kihullottak már a sorból. Azért, ha teheti, ma is műveli az együttes muzsikálást. Ezenkívül sokat olvas, bár korántsem annyit, mint szeretné. Filozófiával, versekkel foglalkozik, sőt, fordít is verseket, több nyelvből, olykor görögből, latinból is. A szegedi klinika folyosóit járva időnként feltűnik az ügyeleti beosztások gépelt lapjain a dr. Petri név Is. Talán még ügyeleteket is vállal a professzor? Azt azért már mégsem: a klinikán dolgozó három Petri dr. egyike gyakornokként itt dolgozó fia, a többi csak névrokon. Egyébként orvos, csak másutt dolgozik lánya és menye is. A „családi hagyományt” tehát folytatják. A gyermekek pályaválasztásában volt-e szerepe? Mosolyogva ingatja fejét: „legfeljebb annyi, hogy megpróbáltam lebeszélni őket...” Persze, ez eleve nem járhatott sikerrel olyan családban, ahol a szakma, a hivatás szeretetéről és magas szintű műveléséről a személyes példát maga a családfő mutatja. Szatmári Jenő István Régi igazság, hogy nincs nagyobb öröm, mint örömet szerezni. Ezt lehet pár kedves szóval, néhány szál virággal, és kisebb-nagyobb ajándékkal. Az viszont nem olyan yé- gi valóság, hogy egy-egy — különösen falusi — lakodalom kapcsán ajándékozás címén milyen rongyrázás folyik. Jószerével addig jutottunk, hogy ezer forint alatti értékű ajándékkal már- már szégyen egy lakodalmi meghívásnak eleget tenni, s a menyasszonyi táncban is csak az Ady-nak van „becsülete”. Nem tudom, jól van-e ez így — vagy talán nagyon is hiszem, hogy nincs jól! —, azt azonban tudom is, hogy ballagás alkalmából (legyen az általános iskolai, vagy középiskolai) —, teljesen helytelen és értelmetlen motorkerékpárt, autót, faházat ajándékozni, több ezer forintot érő zeneszerszámokat, és a jó ég tudja még mit terveznek ilyenkor azok, akik teljesen szem elől tévesztik az igazi célt: az alkalomhoz illő és méltó, a teljesített munkával arányos, figyelmességet megtestesítő ajándékozást! Mert majomszeretet az a javából, ha gyermekünket már tizenéves korában arra neveljük, hogy minden lépésében, minden tettében a „valamit — valamiért” legyen a mozgatórugó. így nem lesz előtte sem a pénznek, sem a munkának, sem Tízéves a testvéri barátság és kölcsönös együttműködés az újvidéki Nikola Tesla elemi iskola és az Orosházi 3. sz. Általános Iskola között. Az ünnepi alkalomból 46 úttörő utazott Orosházáról, háromnapos vendégségbe Üjvidékre, a két iskola irodalmi szakköre közös műsort rendezett, melyen Ady Endrére emlékeztek. Az ünnepi műsor előtt a Nikola Tesla iskola igazgatója köszöntötte a magyar vendégeket, majd Dancz Gyula igazgató adta át az orosházi iskola nevében a legújabb magyar irodalmat képviselő ajándék könyvcsorriagot. i Az ünnepi est fénypontja a 3. sz. általános iskola énekzene tagozatának szereplése Egy igen terjedő, helytelen igeragozási módról ejtünk szót ez - alkalommal. Néha, mint nyelvjárási sajátosság találkozunk ezzel a jelenséggel,. de a köznapi beszédben sem ritka, hogy a feltételes mód jelen idejének egyes számbeli első személye helyén többes szám, harmadik személyű tárgyas ragozású alakot használnak. Valójában tehát a kétféle ragozási forma, vagyis az alanyi és a tárgyas fölcseréléséről van szó, olyan megítélésből adódóan, hogy az alanyi ragozásban is érvényesíteni akarják az illeszkedés szabályait. Azért, hogy világosabban lássuk a hibát, idézzünk fel az ige ragozási alakjaiból néhányat: (én) tudnék, (te) tudnál; (én) vágnék, (te) vágnál; (én) ásnék, (te) ásnál. Tehát az alanyi ragozás feltételes mód jelen idejében az első személyben a mély hangú ige esetében a munkával megszerzett pénzen vásárolt tárgyaknak értéke. Lúdbőrös szokott lenni a hátam, amikor arról olvasok, hallok, hogy tizenéves gyerekek bankettjeiket előkelő szállodák különtermeiben tartják, ahova belépés csak sötét ruhában, és csokornyakkendővel dukál. Ilyenkor azután a kedves szülők kinyithatják a pénztárcát — és ki is nyitják! —, mert nem akarnak elmaradni a másiktól, nem akarják, hogy az ő gyerekük „alábbvaló” legyen a többinél. Közbep árrá nem is gondolnak, hogy ezzel alapozzák meg majd felnőtt gyermekük elégedetlenségét, akinek a Trabant már nem lesz kocsi, csak szappantartó, mert minden „valamire való ember” minimum Zsigulin szaladgál. Es akkor jön a veszek, a cívódás, a családi perpatvar. S végeredményben miért? Eszközökért, tárgyakért, melyeknek megszerzése életcéllá lép elő, mert kimozdítottuk őket arról a helyükről, ahol az emberért vannak, s oda tettük őket, ahol az ember lesz értük. Mi ez, ha nem fejére állított valóság? Ajándékozás nem, rongyrázás minden bizonnyal, és teljes valósággal hamisan torz életcél, melynek végén emberi sorsok tornyosodnak a kiégettség, a kilátástalanság zsákutcájában. Lépjünk a fékre addig, míg nem késő! Szilárd Ádám volt. Az énekkar Süssmayr: A nagyapa névnapja c. kantátájával lépett fel, melyet Dinnyés István karnagy vezényelt. A jól sikerült hangversenyt szűnni nem akaró taps fogadta. A vendégek között ott volt a jugoszláviai magyar írók kiváló egyénisége, az orosházi pajtások régi ismerőse, Fehér Ferenc költő is. Az ünnepi műsor után a vendégek megtekintették a két iskola közös politechnikai kiállítását. Az anyagot a szaktanárok a tanterv alapján, tematikus sorrendben csoportosították. Bő alkalom kínálkozott a kiállításon megismerni a két nemzet népi díszítőművészetét is.-nék. A mély hangú igék mellett lássunk egy magas hangrendű igét is: (én) vetnék, (te) vetnél; (én) ennék, (te) ennél. Ebben az esetben is -nék végződés járul az igéhez. Tehát akár magas, akár mély hangrendű az ige, feltételes mód, jelen idő, egyes szám első személyben a rag mindig -nék. Ha a rag alakját is megvizsgáljuk, akkor nyilvánvaló lesz, hogy a -né a feltételes mód jele, a -k az egyes szám első személyének ragja. Tudnák és innák? Ezek az igealakok valójában csak akkor helytelenek, ha feltételes mód alanyi ragozásban használjuk, mert valójában így helyes: (én) tudnák és látnék. De ugyanakkor többes szám harmadik személyű tárgyas ragozású alakokban így helyes: ők tudnák, innák, ők várnák, ők fognák, ők adnák, ők kapnák és ők is megtanulnák. Fülőp Béla A következő kérdéseket tettük fel három ÁFÉSZ-köny- vesbolt vezetőjének: — Hogyan készültek a könyvhétre? — Milyen értékben forgalmaztak eddig? — Milyen könyvek iránt érdeklődtek különösen az olvasók? A válaszok: MEZÖKOVÄCSHÄZA — Boltunk felkészülten várta a könyvhetet — kezdte tájékoztatását a bolt vezetője, Fejes Lászlóné. — Ilyen gazdag választékkal már régen nem néztünk könyvhét elé. Ez természetesen jól hatott a forgalomra is. A legkeresettebbek a könyvnapi áron forgalomba hozott művek voltak. Boltunkon kívül könyvsátrakban is árulunk, ahol eddig 1600 forint értékben keltek el könyvek. Mezőhegyesen az általános iskolában is folyik árusítás, Kun- ágotán- egy szocialista brigád vállalta ezt a feladatot. Nagykamaráson „könyvbált” rendeztünk, ahol belépődíjként egy-egy könyvet vásároltak a táncolni akarók. Programunkban szerepeltek még író-olvasó találkozók is. Hu- szonkilencedikén Medgyes- bodzásra Fábián Zoltán látogatott el, 31-én Mezőko- vácsházán Erdős László találkozott olvasóival. El Is kelt minden könyvük. Pontos adatot az eladott könyvekről nem tudok mondani, de e néhány nap tapasztalata is azt mutatja, jó eredménnyel zárjuk az idei könyvhetet. OROSHÁZA A könyvesbolt vezetője, Koszorús Oszkár elégedetten számol be boltjuk bő könyvnapi választékáról, amely megközelítően 1 millió 800 ezer forint értékben várta és várja a vásárlókat. — A város és járás területén 52 könyvbizományosunk segít az árusításban. A város területén boltunkon kívül a négy könyvpavilon mintegy 140 ezer forint értékben adott el eddig könyvet. Ügy számítjuk, hogy a könyvheti forgalmunk eléri a 260-280 ezer forintot is. Ez a múlt évi ösz- szegnél százezer forinttal lesz több. Leginkább kelendő könyveink a féláron árusított gyűjteményes kötetek: a Körkép, Szép versek, Téli köd, Rivalda és az írószemmel. Nagy sikert aratott Vezér Erzsébet Ady Endre élete és pályája című könyve, és Ko- valovszky Miklós: Életem nyitott könyve, ami Ady Endre ügyes válogatással összeállított „önéletrajzát” tartalmazza. Moldova György írása idén is sláger volt A könyvhét sikerét a jó könyvek, a gazdag választék már az indulásnál garantálta. Ügy érzem, elégedettek lehetünk. SZARVAS — Bár az idei könyvhétre is alaposan felkészültünk, mégsem érhettünk el olyan eredményt, mint tavaly — mondja Trenka György, a bolt vezetője. Ez érthető is, hiszen tavaly a megnyitó nálunk volt, s ez lényegesen nagyobb vásárlóközönséget vonzott városunkba. Azért most sem panaszkodhatunk. Negyven úttörő háztól házig járt a könyvekkel, s ezzel is szépen — 4500 forintot — forgalmaztak. A város intézményeiben mindenütt megemlékeztek az ünnepi könyvhétről. A művelődési házban kiállítást és vásárt rendeztünk. A kiállításon a Képző- művészeti Alap reprodukciós alkotásai láthatók. Boltunk vasárnap is nyitva tartott, és csak ezen a napon ötezer forintot forgalmaztunk. A siker könyvek: a két új, Adyról szóló kötet, Moldova György: Akit a mozdony füstje megcsapott című könyve, és a könyvnapi áron árusított verses és prózai munkákat csokorba szedő kötetek. A forgalomról pontos adatokat még nem mondhatok, a finis még hátra van. B. S. E. Táncosok az utcában Az ünnepi könyvhét békéscsabai könyvutcájában naponta változatos műsor várja az arra sétálókat, érdeklődőket. Az egyik este a gyulai szövetkezetek Körös táncegyüttese is fellépett ■ az utca színpadán, nagy sikerrel Fotó: Veress Erzsi Orosháziak Újvidéken Anyanyelvi őrjárat Tudnák és innák
