Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-30 / 152. szám

1977. június 30., csütörtök o Megyénk több településén rendeztek biztonságiöv-vásárlási és szerelési akciót. Orosházán a helyi autószerviz dolgozói a város központjában álltak a vásárlók rendelkezésére; Matuz János — képünkön —, a szerviz dolgozója gyakorlott moz­dulatokkal szereltedbe az öveket. Elmondta, hogy ezen a hé­ten az orosházi autószervizben díjtalanul szerelik be az ott vásárolt biztonsági öveket. Ma még nem késó, de holnaptól már kötelező lesz a bizton­sági (elszerelés használata. Épül a burgonyatároló A burgonya a kenyér után a második legfontosabb nép­élelmezési cikk. A burgonyá­ra tehát szükségünk van, a burgonyának pedig tárolóra. A megyében gondot okoz a zöldségfélék megfelelő elhe­lyezése. Négy éve született az elhatározás a probléma eny­hítésére. A békéscsabai ZÖLDÉRT Vállalat javasla­tára három tsz: a csanádapá- cai Széchenyi, a békéscsabai Szabadság és a telekgerendá- si Vörös Csillag kötött meg­állapodást egy új tároló fel­építésére. Az építkezést 1977. első negyedében kezdték el Békéscsabán, melynek kivite­lezője a KEVIÉP. Az épület 28 millió forintba kerül. A tároló négy kamrából áll, így lehetőség nyílik többfajta burgonya egy idő­ben történő elhelyezésére, öt méter magas lesz, és egyszer­re 3900 tonna burgonyát tud befogadni. Ez a megye tároló- kapacitásának egyharmada. A termény tartósságát a mo­dern, szint alatti szellőző­berendezés biztosítja. Nagy segítség lesz a tsz-nek, hogy a vetőgumót is itt tárolhat­ják majd, mintegy 1500 ton­nát. A megyében ez az első ilyen építmény, melyben ki­zárólag burgonyát tárolnak. Újdonság, hogy ezentúl csomagoltan fogják árusítani a burgonyát. A gazdaságok összesen 459 hektáron terme­lik a Somogy gyöngyét, De- sirét, Ébát és az Ostarát. A három utóbbi nemesített hol­land fajta. Előnyük, hogy fo­lyamatosan érnek be, így nem lesz hiány az üzletekben burgonyából. Az Ostarát már el is kezdték szedni a csabai tsz-ben. A. M. Jó termésre számítanak A békéscsabai Szabadság Termelőszövetkezetben 6200 hektáron gazdálkodnak. A szántóföldi növények közül a gabonafélék és a kukorica foglal el legnagyobb terüle­tet. Ebben az évben a gazdaság 1770 hektáron gabona aratá­sára készül. Először az árpa és a zab kerül le mintegy 120 hektárról, majd á búzát ta­karítják be. A búza tervezett termésátlaga 44 mázsa, a becslések alapján azonban jóval többre számítanak. A Gabonaforgalmi és Malom­Üzem a nádas mellen Az Északi Járműjavító bé­késcsabai villamosgép-javí- tó (XIII/B) üzemében nem­rég készült el a hőközpont, ami több; mint 2 millió fo­rintba került. A hőközpont nemcsak a műhelyeket, a szociális létesítmények és az irodák fűtését szolgálja, ha­nem lehetőséget biztosít a kijavított gőzturbinák próba­meghajtására is. A villanymozdonyok meg­hajtó motorjának a javítása azelőtt a központi üzemben történt. Most ez a feladat részben a békéscsabai üzem- rd hárul és tervezik, hogy év végéig folyamatosan minden villanymozdony meghajtómo­torját ide küldik javításra. A hat éve alakult üzem­ben ma már a villamos és Diesel-elektromos mozdo­nyok segédüzemi, valamint a vasúti kocsik villamossági be­rendezéseit, a különböző cé­lokat szolgáló — például vál­tóállító, motorkocsi-indító — villanymotorokat javítják. Ilyen megbízást nemcsak a MÁV-nak, hanem az iparvá­gánnyal és mozdonnyal ren­delkező nagy ipari üzemek­nek is vállalnak. A mind nagyobb szakmai hozzáértést követelő felada­tok az Északi Járműjavító vezetőinek az elismerését jut­tatják kifejezésre. Az emelt szintű villamosgép-szerelő szakmunkásképzés a tanmű­helyben már 1972-ben elkez­dődött. A fiatalok első cso­portja 1975-ben lett szak­munkás. Azóta is minden év­ben átlag 15-en szerzik meg a szakmunkás-bizonyítványt. Közülük a legjobbak n hato­dik félévtől szakmunkásbért kapnak. Eddig egy-két kivételével valamennyi törzsgárdatag és fiatal szakmunkás az üzem­ben maradt. Vándorlás nincs, ami a jó légkörnek tulajdo­nítható. Az Északi Járműja­vító lehetővé teszi, hogy mindenki, aki arra törekszik és nincs kifogásolni való a magatartásában, tovább ta­nulhasson. Jelenleg 17-en járnak középfokú iskolába, néhányan pedig már érettsé­giztek. Közben két erős­áramú villamos szakos üzemmérnököt vett fel az üzem és elősegíti, hogy egy tavaly érettségizett szakmun­kás a műszaki egyetemen folytassa tanulmányait. Sokan a betanított munká­sok közül különböző gépke­zelői tanfolyamon vesznek részt, néhányan második szakma szerzése céljából vizsgára készülnek. Csupán egy-két segédmunkás nem végezte el még az általános iskola nyolcadik osztályát. A munkakörülmények szemlátomást jók, s ahogy Méhes Lajos, *az üzem veze­tője meghatározza: a kere­setek más vasipari jellegű üzemekhez képest megfele­lők. Fejlődik a szocialista brigádmozgalom, amelyben a dolgozók 80 százaléka vesz részt. A 14 szocialista brigád közül kettő érdemelte ki az aranykoszorús jelvényt, mégpedig Fóris Sándor, Kun Béla és Csonki Imre Ady Endre ifjúsági villamosgép­szerelő brigádja. Kriska Sán­dor Jedlik Ányos ezüstko­szorús villanyszerelő brigád­ja azzal szerzett külön el­ismerést, hogy az Északi Jár­műjavító szakmai és általá­nos műveltségi versenyében a második helyezést érte el. A munkaverseny egyik fő célkitűzése a kifogástalan minőségű munka. A siker bi­zonyítéka, hogy az itt kija­vított alkatrészek miatt — garanciális idő alatt — még egyszer sem maradt „fekve” villany- vagy Diesel-moz­dony a vasúti pályán. Az üzem kezdettől fogva az elvárásnak megfelelően teljesítette a feladatát. En­nek köszönhető, hogy az Északi Járműjavító az V. ötéves tervidőszakban olyan új szociális épületet létesít majd, amely megfelel a mai igényeknek. Az építkezést várhatóan a jövő évben kez­dik el. És remélhető, hogy a következő években tovább fejlesztik majd az üzemet. Különben a fejlődés egyé­nileg is megmutatkozik. Né­hány éve csak motorkerék­párok és kerékpárok voltak láthatók a bejáratnál. Most — ha jól számolom — az üzem előtti nádasból kihasí­tott ideiglenes parkírozó­helyen kilenc gépkocsi sora­kozik egymás mellett. Pásztor Béla ipari Vállalattal 500 vagon étkezési és 20 vagon takar­mánybúza átadására kötöttek szerződést. A másik nagy területen termesztett növény a kukori­ca, amit a gazdaság 1200 hek­táron vetett. A növényvédők jól vizsgáztak ezeken a terü­leteken, az állomány szép, beállt. Az utóbbi időben le­esett majd 20 milliméter csa­padék segített annyit, hogy ne túlságosan érezze meg a növény a szárazságot. A Szabadság Termelőszö­vetkezetben 320 hektárról már betakarították a zöld­borsót, ami még 40 hektáron vár levágásra. Sajnos, ez a növény a tervezettnél mint­egy 9-10 mázsával keveseb­bet adott, 22-23 mázsát hek­táronként. A termelőszövetkezetben szántóföldön is termesztenek paprikát, paradicsomot, ka­ralábét, nyári káposztát, kar­fiolt, zöldbabot. Ezeket a nö­vényféléket pedig nagy víz­igényük miatt öntözni kell. Ezért is várják a gazdaság­ban annyira a Tisza II. vizé­nek ideérkezését. A békéscsabai vásárcsar­nok standján és a ZÖLDÉRT üzleteiben már találkozha­tunk a Szabadság Termelő- szövetkezetből beérkezett új burgonyával is. Ezt a növényt 30 hektáron termeszti a gaz­daság. A szárazság miatt az állományban sok a vírusfer­tőzött tő, bár a burgonyát idejében levéltrágyázták. Re­mélhetőleg a levelek nem száradnak el idő előtt, és így jó minőségű és főként sok gumót tudnak nevelni a bur­gonyatövek. Papirháború Papírok födik el az íróasz­tal tetejét. Megrendelések és visszaigazolások, szállítási szerződések és azok módosí­tásai, akadályközlések és köt­bérigények. Irattartókat töl­tenek meg a telexgépen tör­tént üzenetváltások írásos nyomai, s az anyaggazdálko­dási főosztály vezetője keser­nyés mosollyal mondja, íme a papírháború. Készül a vállalati törvény, s nagy a szükség rá. Egy-egy termelőhely tevékenysége ugyanis csak kis részben bel- ügy, nagyrészt olyan kapcso­latok szövevénye, - ami más cégek munkáját befolyásol­ja, kedvezően vagy kedve­zőtlenül. Némi képet alkot­hatunk erről a szövevényről, ha tudjuk, a szocialista ipar­ban az önálló vállalatok és szövetkezetek száma megkö­zelíti az ezerhatszázat, az ipartelepeké pedig — azaz az önálló cégek különböző egy­ségeié — a tízezret. Ha csu­pán öt partnerrel van viszo­nya egy-egy termelői egység­nek — ami nagyon szerény feltételezés —, az is ötven­ezer vonal a képzeletbeli tér­képen, már szinte követhetet­len, megfejthetetlen kusza­ság. S még inkább azzá vá­lik, ha ezeket a vonalakat némelyik szállító hasra ütve húzza meg, ígér, bár tudja, úgysem lesz az ígéretből semmi. A főosztályvezető említette papírháború, sajnos, valóság. A vállalatközi kapcsolatok­ban jogilag sem teljesen meg­nyugtató a helyzet. Még ke­vésbé állíthatjuk ezt ä part­nerek — erkölcséről, azaz a jogi határokon túlterjedő, sokszor megfoghatatlannak látszó, de valóságos zavaro­kat okozó magatartásról. Ter­mékek meglehetősen kiter­jedt körénél szerződési köte­lezettséget írnak elő a jog­szabályok, a formával ezek szerint nincs hiba. A gyakor­latban azonban — mint azt különböző vizsgálatok, így a gazdaságkutató intézet elem­zései bizonyították — a szer­ződés könnyen félretolható papír, hátrányos következmé­nyek nélküli beváltatlan ígé­ret. A megrendelő ugyanis kényszerűen tudomásul ve­szi, mit diktál a szállító cég, mert ha nem, akkor legköze­lebb szóba sem állnak vele. Még inkább így- van ez a szerződési kötelezettség nél­küli termékeknél, s persze, nem egy esetben fölcserélőd­nek a szerepek, a megrendelő másítja meg szándékát, meg­ígérte valaminek az átvételét, s hirtelen eláll ettől. Furcsa viszonyokba pil­lanthatunk bele egy-egy szál­lítási megállapodás olvasása­kor. Kiderül például, hogy a teljesítés határideje kényel­mesen tág — az első félév, a harmadik negyedév —, s miközben a megrendelőnek ebbe bele kell törődnie, azt is tudomásul vetetik vele, amit előszállítási jognak nevez­nek, azaz, kaphatja korábban az árut, az ő gondja, mit kezd azzal. így könnyen megfejt- hetővé válik az a lázgörbe, amelyet negyedévenként, fél­évenként az ipar értékesítése alapján rajzolhatunk. Idén például, az év első negyedé­ben húszmilliárd forint vá­lasztja el a januárt és a márciust, utóbbi hónapban ennyivel több árut adtak el a termelők, mint az esztendő kezdő harmincegy napja alatt. Ennél is szemlélete­sebb az a tény, hogy a beru­házási célokra történő érté­kesítés márciusban ötszöröse volt a januárinak, azaz zú­dult az anyag, a félkész- és késztermék, amint ezen mó­don történt tavaly, tavaly­előtt. Nem véletlen, egyszeri jelenségről meditálunk tehát, hanem a zavaroknak arról a gócáról, amelyet mindenki kárhoztat, de fölszámolására kevesen cselekszenek. Az utóbbihoz ugyanis át kéUene törni a bűvös kört, az ígé­rünk, mert nekünk is ígér­tek, a megszegjük a szavun­kat, mert velünk szemben is megszegték stílusú, típusú gondolkodás- és magatartás- módot. Sok ígéret sem gazdagít egy cseppnyit sem, s e köz­napi bölcsesség mintha új­donságként hatna annak szá­mára, ki ígéri, mit magával sem hozott, otthon sem ha­gyott, amit tehát nem telje­síthet. Miért akkor a megér­tő bólogatás? Mert nem ke­rül semmibe, következménye szinte nincsen, s ha időlege­sen is, de a jótevőnek kijáró hálát bezsebelhetik érte. Vannak, akik valóságos mű­vészetté fejlesztették az ígér­getést — a szerződéses fegye­lemről folytatott népi ellen­őri vizsgálat jónéhány olyan vállalatra bukkant, amely esetlen szerződését sem tel­jesítette a kikötéseknek meg­felelően! —, akik szinte spor­tot űzve hitegetik a partnere­ket. Ezek a szóbűvészek pá­lyát tévesztettek. Valahogyan tudatni kellene ezt velük. Esetleg a jogi lehetőségek kö­vetkezetes alkalmazásával, az erkölcsi felelősség nagy nyil­vánosság előtti számonkéré­sével. Veress Tamás A FIM Gránit Csiszolókorong és Kőedénygyár Widente gyáregysége 1974-ben települt Rom- hányba. Évi 41 millió forint értékben különböző nagyságú, keramikus kötésű csiszolókoron­gokat, és hajlékony, tárcsás eszközöket: polírkorong, rotasmirg csiszolótárcsákat stb„ vala­mint gumi és bakelit kötésű csiszolókorongokat gyártanak az üzemben. Képünkön: Megfele­lő formára vágják a csiszolóidomokat (MTT-fotó, Király Krisztina felvétele — KS) Víruskutatók tanácskozása Békéscsabán, az Állategész­ségügyi Intézetben június 29—30-án kétnapos országos igazgatói értekezletet tarta­nak a társintézetek vezetői és a víruskutatással foglalkozó szakemberek részvételével. Ilyen jellegű tanácskozáso­kat negyedévenként rendez­nek, hogy megvitassák a nagyüzemi állattartásban előforduló betegségek gyó­gyításának, elterjedésük meg­akadályozásának módszereit. A békéscsabai értekezleten most többek közt a szarvas- marhák vírusos betegségei ellen való védekezés lehető­ségeiről, az oltási módszerek­ről, a járványos köhögés kór­jelzéseinek tapasztalatairól beszélnek a résztvevők. Szó esik még a sertéstele­peken előforduló vírusbeteg­ség elterjedésének megaka­dályozásáról és arról, hogy az ebben a munkában annyira nélkülözhetetlen gyógyszerek előállítását megelőző kutatá­sok milyen eredményt hoz­tak.

Next

/
Thumbnails
Contents