Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-30 / 152. szám
1977. június 30., csütörtök o Megyénk több településén rendeztek biztonságiöv-vásárlási és szerelési akciót. Orosházán a helyi autószerviz dolgozói a város központjában álltak a vásárlók rendelkezésére; Matuz János — képünkön —, a szerviz dolgozója gyakorlott mozdulatokkal szereltedbe az öveket. Elmondta, hogy ezen a héten az orosházi autószervizben díjtalanul szerelik be az ott vásárolt biztonsági öveket. Ma még nem késó, de holnaptól már kötelező lesz a biztonsági (elszerelés használata. Épül a burgonyatároló A burgonya a kenyér után a második legfontosabb népélelmezési cikk. A burgonyára tehát szükségünk van, a burgonyának pedig tárolóra. A megyében gondot okoz a zöldségfélék megfelelő elhelyezése. Négy éve született az elhatározás a probléma enyhítésére. A békéscsabai ZÖLDÉRT Vállalat javaslatára három tsz: a csanádapá- cai Széchenyi, a békéscsabai Szabadság és a telekgerendá- si Vörös Csillag kötött megállapodást egy új tároló felépítésére. Az építkezést 1977. első negyedében kezdték el Békéscsabán, melynek kivitelezője a KEVIÉP. Az épület 28 millió forintba kerül. A tároló négy kamrából áll, így lehetőség nyílik többfajta burgonya egy időben történő elhelyezésére, öt méter magas lesz, és egyszerre 3900 tonna burgonyát tud befogadni. Ez a megye tároló- kapacitásának egyharmada. A termény tartósságát a modern, szint alatti szellőzőberendezés biztosítja. Nagy segítség lesz a tsz-nek, hogy a vetőgumót is itt tárolhatják majd, mintegy 1500 tonnát. A megyében ez az első ilyen építmény, melyben kizárólag burgonyát tárolnak. Újdonság, hogy ezentúl csomagoltan fogják árusítani a burgonyát. A gazdaságok összesen 459 hektáron termelik a Somogy gyöngyét, De- sirét, Ébát és az Ostarát. A három utóbbi nemesített holland fajta. Előnyük, hogy folyamatosan érnek be, így nem lesz hiány az üzletekben burgonyából. Az Ostarát már el is kezdték szedni a csabai tsz-ben. A. M. Jó termésre számítanak A békéscsabai Szabadság Termelőszövetkezetben 6200 hektáron gazdálkodnak. A szántóföldi növények közül a gabonafélék és a kukorica foglal el legnagyobb területet. Ebben az évben a gazdaság 1770 hektáron gabona aratására készül. Először az árpa és a zab kerül le mintegy 120 hektárról, majd á búzát takarítják be. A búza tervezett termésátlaga 44 mázsa, a becslések alapján azonban jóval többre számítanak. A Gabonaforgalmi és MalomÜzem a nádas mellen Az Északi Járműjavító békéscsabai villamosgép-javí- tó (XIII/B) üzemében nemrég készült el a hőközpont, ami több; mint 2 millió forintba került. A hőközpont nemcsak a műhelyeket, a szociális létesítmények és az irodák fűtését szolgálja, hanem lehetőséget biztosít a kijavított gőzturbinák próbameghajtására is. A villanymozdonyok meghajtó motorjának a javítása azelőtt a központi üzemben történt. Most ez a feladat részben a békéscsabai üzem- rd hárul és tervezik, hogy év végéig folyamatosan minden villanymozdony meghajtómotorját ide küldik javításra. A hat éve alakult üzemben ma már a villamos és Diesel-elektromos mozdonyok segédüzemi, valamint a vasúti kocsik villamossági berendezéseit, a különböző célokat szolgáló — például váltóállító, motorkocsi-indító — villanymotorokat javítják. Ilyen megbízást nemcsak a MÁV-nak, hanem az iparvágánnyal és mozdonnyal rendelkező nagy ipari üzemeknek is vállalnak. A mind nagyobb szakmai hozzáértést követelő feladatok az Északi Járműjavító vezetőinek az elismerését juttatják kifejezésre. Az emelt szintű villamosgép-szerelő szakmunkásképzés a tanműhelyben már 1972-ben elkezdődött. A fiatalok első csoportja 1975-ben lett szakmunkás. Azóta is minden évben átlag 15-en szerzik meg a szakmunkás-bizonyítványt. Közülük a legjobbak n hatodik félévtől szakmunkásbért kapnak. Eddig egy-két kivételével valamennyi törzsgárdatag és fiatal szakmunkás az üzemben maradt. Vándorlás nincs, ami a jó légkörnek tulajdonítható. Az Északi Járműjavító lehetővé teszi, hogy mindenki, aki arra törekszik és nincs kifogásolni való a magatartásában, tovább tanulhasson. Jelenleg 17-en járnak középfokú iskolába, néhányan pedig már érettségiztek. Közben két erősáramú villamos szakos üzemmérnököt vett fel az üzem és elősegíti, hogy egy tavaly érettségizett szakmunkás a műszaki egyetemen folytassa tanulmányait. Sokan a betanított munkások közül különböző gépkezelői tanfolyamon vesznek részt, néhányan második szakma szerzése céljából vizsgára készülnek. Csupán egy-két segédmunkás nem végezte el még az általános iskola nyolcadik osztályát. A munkakörülmények szemlátomást jók, s ahogy Méhes Lajos, *az üzem vezetője meghatározza: a keresetek más vasipari jellegű üzemekhez képest megfelelők. Fejlődik a szocialista brigádmozgalom, amelyben a dolgozók 80 százaléka vesz részt. A 14 szocialista brigád közül kettő érdemelte ki az aranykoszorús jelvényt, mégpedig Fóris Sándor, Kun Béla és Csonki Imre Ady Endre ifjúsági villamosgépszerelő brigádja. Kriska Sándor Jedlik Ányos ezüstkoszorús villanyszerelő brigádja azzal szerzett külön elismerést, hogy az Északi Járműjavító szakmai és általános műveltségi versenyében a második helyezést érte el. A munkaverseny egyik fő célkitűzése a kifogástalan minőségű munka. A siker bizonyítéka, hogy az itt kijavított alkatrészek miatt — garanciális idő alatt — még egyszer sem maradt „fekve” villany- vagy Diesel-mozdony a vasúti pályán. Az üzem kezdettől fogva az elvárásnak megfelelően teljesítette a feladatát. Ennek köszönhető, hogy az Északi Járműjavító az V. ötéves tervidőszakban olyan új szociális épületet létesít majd, amely megfelel a mai igényeknek. Az építkezést várhatóan a jövő évben kezdik el. És remélhető, hogy a következő években tovább fejlesztik majd az üzemet. Különben a fejlődés egyénileg is megmutatkozik. Néhány éve csak motorkerékpárok és kerékpárok voltak láthatók a bejáratnál. Most — ha jól számolom — az üzem előtti nádasból kihasított ideiglenes parkírozóhelyen kilenc gépkocsi sorakozik egymás mellett. Pásztor Béla ipari Vállalattal 500 vagon étkezési és 20 vagon takarmánybúza átadására kötöttek szerződést. A másik nagy területen termesztett növény a kukorica, amit a gazdaság 1200 hektáron vetett. A növényvédők jól vizsgáztak ezeken a területeken, az állomány szép, beállt. Az utóbbi időben leesett majd 20 milliméter csapadék segített annyit, hogy ne túlságosan érezze meg a növény a szárazságot. A Szabadság Termelőszövetkezetben 320 hektárról már betakarították a zöldborsót, ami még 40 hektáron vár levágásra. Sajnos, ez a növény a tervezettnél mintegy 9-10 mázsával kevesebbet adott, 22-23 mázsát hektáronként. A termelőszövetkezetben szántóföldön is termesztenek paprikát, paradicsomot, karalábét, nyári káposztát, karfiolt, zöldbabot. Ezeket a növényféléket pedig nagy vízigényük miatt öntözni kell. Ezért is várják a gazdaságban annyira a Tisza II. vizének ideérkezését. A békéscsabai vásárcsarnok standján és a ZÖLDÉRT üzleteiben már találkozhatunk a Szabadság Termelő- szövetkezetből beérkezett új burgonyával is. Ezt a növényt 30 hektáron termeszti a gazdaság. A szárazság miatt az állományban sok a vírusfertőzött tő, bár a burgonyát idejében levéltrágyázták. Remélhetőleg a levelek nem száradnak el idő előtt, és így jó minőségű és főként sok gumót tudnak nevelni a burgonyatövek. Papirháború Papírok födik el az íróasztal tetejét. Megrendelések és visszaigazolások, szállítási szerződések és azok módosításai, akadályközlések és kötbérigények. Irattartókat töltenek meg a telexgépen történt üzenetváltások írásos nyomai, s az anyaggazdálkodási főosztály vezetője kesernyés mosollyal mondja, íme a papírháború. Készül a vállalati törvény, s nagy a szükség rá. Egy-egy termelőhely tevékenysége ugyanis csak kis részben bel- ügy, nagyrészt olyan kapcsolatok szövevénye, - ami más cégek munkáját befolyásolja, kedvezően vagy kedvezőtlenül. Némi képet alkothatunk erről a szövevényről, ha tudjuk, a szocialista iparban az önálló vállalatok és szövetkezetek száma megközelíti az ezerhatszázat, az ipartelepeké pedig — azaz az önálló cégek különböző egységeié — a tízezret. Ha csupán öt partnerrel van viszonya egy-egy termelői egységnek — ami nagyon szerény feltételezés —, az is ötvenezer vonal a képzeletbeli térképen, már szinte követhetetlen, megfejthetetlen kuszaság. S még inkább azzá válik, ha ezeket a vonalakat némelyik szállító hasra ütve húzza meg, ígér, bár tudja, úgysem lesz az ígéretből semmi. A főosztályvezető említette papírháború, sajnos, valóság. A vállalatközi kapcsolatokban jogilag sem teljesen megnyugtató a helyzet. Még kevésbé állíthatjuk ezt ä partnerek — erkölcséről, azaz a jogi határokon túlterjedő, sokszor megfoghatatlannak látszó, de valóságos zavarokat okozó magatartásról. Termékek meglehetősen kiterjedt körénél szerződési kötelezettséget írnak elő a jogszabályok, a formával ezek szerint nincs hiba. A gyakorlatban azonban — mint azt különböző vizsgálatok, így a gazdaságkutató intézet elemzései bizonyították — a szerződés könnyen félretolható papír, hátrányos következmények nélküli beváltatlan ígéret. A megrendelő ugyanis kényszerűen tudomásul veszi, mit diktál a szállító cég, mert ha nem, akkor legközelebb szóba sem állnak vele. Még inkább így- van ez a szerződési kötelezettség nélküli termékeknél, s persze, nem egy esetben fölcserélődnek a szerepek, a megrendelő másítja meg szándékát, megígérte valaminek az átvételét, s hirtelen eláll ettől. Furcsa viszonyokba pillanthatunk bele egy-egy szállítási megállapodás olvasásakor. Kiderül például, hogy a teljesítés határideje kényelmesen tág — az első félév, a harmadik negyedév —, s miközben a megrendelőnek ebbe bele kell törődnie, azt is tudomásul vetetik vele, amit előszállítási jognak neveznek, azaz, kaphatja korábban az árut, az ő gondja, mit kezd azzal. így könnyen megfejt- hetővé válik az a lázgörbe, amelyet negyedévenként, félévenként az ipar értékesítése alapján rajzolhatunk. Idén például, az év első negyedében húszmilliárd forint választja el a januárt és a márciust, utóbbi hónapban ennyivel több árut adtak el a termelők, mint az esztendő kezdő harmincegy napja alatt. Ennél is szemléletesebb az a tény, hogy a beruházási célokra történő értékesítés márciusban ötszöröse volt a januárinak, azaz zúdult az anyag, a félkész- és késztermék, amint ezen módon történt tavaly, tavalyelőtt. Nem véletlen, egyszeri jelenségről meditálunk tehát, hanem a zavaroknak arról a gócáról, amelyet mindenki kárhoztat, de fölszámolására kevesen cselekszenek. Az utóbbihoz ugyanis át kéUene törni a bűvös kört, az ígérünk, mert nekünk is ígértek, a megszegjük a szavunkat, mert velünk szemben is megszegték stílusú, típusú gondolkodás- és magatartás- módot. Sok ígéret sem gazdagít egy cseppnyit sem, s e köznapi bölcsesség mintha újdonságként hatna annak számára, ki ígéri, mit magával sem hozott, otthon sem hagyott, amit tehát nem teljesíthet. Miért akkor a megértő bólogatás? Mert nem kerül semmibe, következménye szinte nincsen, s ha időlegesen is, de a jótevőnek kijáró hálát bezsebelhetik érte. Vannak, akik valóságos művészetté fejlesztették az ígérgetést — a szerződéses fegyelemről folytatott népi ellenőri vizsgálat jónéhány olyan vállalatra bukkant, amely esetlen szerződését sem teljesítette a kikötéseknek megfelelően! —, akik szinte sportot űzve hitegetik a partnereket. Ezek a szóbűvészek pályát tévesztettek. Valahogyan tudatni kellene ezt velük. Esetleg a jogi lehetőségek következetes alkalmazásával, az erkölcsi felelősség nagy nyilvánosság előtti számonkérésével. Veress Tamás A FIM Gránit Csiszolókorong és Kőedénygyár Widente gyáregysége 1974-ben települt Rom- hányba. Évi 41 millió forint értékben különböző nagyságú, keramikus kötésű csiszolókorongokat, és hajlékony, tárcsás eszközöket: polírkorong, rotasmirg csiszolótárcsákat stb„ valamint gumi és bakelit kötésű csiszolókorongokat gyártanak az üzemben. Képünkön: Megfelelő formára vágják a csiszolóidomokat (MTT-fotó, Király Krisztina felvétele — KS) Víruskutatók tanácskozása Békéscsabán, az Állategészségügyi Intézetben június 29—30-án kétnapos országos igazgatói értekezletet tartanak a társintézetek vezetői és a víruskutatással foglalkozó szakemberek részvételével. Ilyen jellegű tanácskozásokat negyedévenként rendeznek, hogy megvitassák a nagyüzemi állattartásban előforduló betegségek gyógyításának, elterjedésük megakadályozásának módszereit. A békéscsabai értekezleten most többek közt a szarvas- marhák vírusos betegségei ellen való védekezés lehetőségeiről, az oltási módszerekről, a járványos köhögés kórjelzéseinek tapasztalatairól beszélnek a résztvevők. Szó esik még a sertéstelepeken előforduló vírusbetegség elterjedésének megakadályozásáról és arról, hogy az ebben a munkában annyira nélkülözhetetlen gyógyszerek előállítását megelőző kutatások milyen eredményt hoztak.
