Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-30 / 152. szám
V 1977. Június 30., csütörtök * NÉPÚJSÁG SZERKESSZEN VELÜNK! Utca porfelhőben JOGÁSZUNK VÁLASZOL „A Szerkesszen velünk rovatban fölvetett problémákra az Illetékesek felfigyelnek, és gyakran meg Is oldják azt. Ez késztet minket Is a levélírásra.” — Így kezdődik az a levél, melyet Békéscsaba V. kerület, Povázsal Máté és Jambrik József utca lakói Írtak alá. „Ezeken az utcákon a tégla- és cserépgyár nyerstéglát, a barnevál baromfit, a kacsa- és a libatelepre pedig tápot szállít. Naponta szinte minden öt percben különféle gépjármüvek, hol üresen, hol rakotton mennek Mint máshol, Gyulán is általában déltájban járnak ebédelni az emberek. Sokan közétkeztetésben vesznek részt — Írja Kárnyáczki István gyulai olvasónk, majd így folytatja levelét. — Nem tudni miért, de éppen déltájban halad át a város központján az elhullott állatokat szállító teherkocsi. Akik Egy megható találkozóról számol be levelében özv. Bartyik Mihályné. Békésen az egykori polgári iskola 1947-ben végzett diákjai június 11-én találkoztak. A találkozóra eljött Végh László- né, az iskola egykori igazgatója és Székely Franciska, Tasnádi Irma tanárnők. Az egykori diákok közül 26-an Furcsa eset— F. Lajos a csorvási benzinkútnál segédmotor-kerékpárjába öt liter benzint, és két és fél deciliter kenőanyagot akart vásárolni. Így ír erről az esetről: „A benzinkutas az olajat egy tasakból csak úgy gon- dolomra öntötte a kannába. Kifogásoltam az eljárását, mert nagyon fontos a keverévégig az utcán. Az utcát cseréphulladékkal feltöltötték. A nehéz jármüvek a cserepet porrá zúzták. Napos, száraz időben porfelhőben úszik az egész utca, ellepi a házakat, az udvarokat. A lakásokat nem lehet szellőztetni, örültünk, hogy az utcánkban épült fel az új gyógyszertár. A közelében levő orvosi rendelőt is igen sokan keresik fel. Am ide is beszáll a por. Az érdekelt vállalatok miért nem építenek pormentes utat? S ha erre nincs fedezetük, akkor naponta legalább háromszor-négyszer fel kellene locsolniuk.” ilyenkor mennek ebédelni, azokat megcsapja a kellemetlen szag, elmegy az étvágyuk. De azok sem érzik magukat valami kellemesen, akik már befejezték az ebédet. Miért a városközponton, és éppen a déli órákban kell lebonyolítani az ilyen szállításokat? jöttek el az ország különböző városaiból, hogy 30 év múltán ismét találkozhassanak egymással és régi tanáraikkal. Az alma mater egyik osztályában a régi emlékeket elevenítették fel, és életük, sorsuk alakulásáról beszélgettek. A találkozó vacsorával ért véget a békési Pince borozóban. de megesett si arány. Erre a benzinkutas mindenfélének lehordott, majd otthagyott, s egy éppen akkor érkező személygépkocsihoz sietett. Mikor a munkával végzett, többszöri kérésemre végül is kiszolgált, de az olajat mérés nélkül öntötte a benzinbe. Eljárását másodszor már nem mertem kifogásolni." R visszajáró pénz Kis Bertalan a borravalószerzés új formáját teszi szóvá: Szombaton délután sokan betértek Békéscsabán a Kossuth étterembe. Az udvaron palackokban árulták a sört. Nagy volt a tumultus. Az üvegeket természetesen betéttel adták. Ami ezután következett, az nagyon is elgondolkoztató. Amikor a vendég kiitta sörét, az üveget be akarta, váltani, az eladók nem tudtak fizetni, mert nem volt aprópénzük, ügy látszik, egyes helyeken a visszajáró pénzt borravalónak tekintik. Avagy talán ezzel is elszámolnak a vállalatnak? Vasárnap délután ugyancsak nagy volt a forgalom a Kossuth étteremben." Köszönet a segítségért „Tisztelt Szerkesztőség! Köszönetemet szeretném kifejezni, amiért a múltkori panaszos levelem — amiben Szarvas vízellátási gondjairól írtam — helyet kapott lapjukban. A problémák megoldódtak. Ügy látszik, a nyilvánosságnak tényleg hatalmas ereje van, olyan, ami még vizet is képes fakasztani. Köszönettel Bajusz Istvánná, Szarvas, Bethlen u. 10.” Csempeíigy Március elején Gyulán az Alföldi TÜZÉP-telep fürdőszoba-bemutatót rendezett. Mivel építkeztünk, mi is megtekintettük a bemutatót, sőt csempét is rendeltünk. Az ügyintéző azt mondta, amikor a megállapodást megkötöttük, hogy április vagy május elejére megkapjuk a csempét. Sajnos, csak június elején kaptuk meg. Ám az I. osztályú helyett III. osztályút. A dolog nagyon megdöbbentett. Ugyan miért küldtek III. osztályú árut, holott I. osztályúra vették fel a megrendelést? — kérdi levelében Dézsi Istvánná gyulai olvasónk. Lethár Márta békéscsabai olvasónk nem valami szívderítő esetről számol be. „A minap a kánikulában zsúfolt autóbusszal indultam a délelőtti órákban Gyuláról Békéscsabára. Az egyik megállónál fiatal, szőke kismama szállt fel, karján kétéves kislánnyal. Tanácstalanul nézett körül a buszon, mert nem biztonságos karon ülő gyermekkel állva utazni. Látszott az arcán, hogy megkönnyebbült, amikor észre vette, hogy két egymás mögötti kétüléses helyen hozzá hasonló korú kismamák ülSzerkesztői üzenetek Póra Miklós, Békéscsaba: A Dél-magyarországi MÉH békéscsabai telepének igazgatója panaszát kivizsgálta. Utasította az átvevőt a panaszkönyvvel kapcsolatos előírások következetes betartására. Cséffai Péter, Békéscsaba: Közérdekű bejelentését eljuttattuk a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalathoz. Reméljük, hamarosan érdemleges választ tudunk adni. Bajor Andrásné, Békéscsaba: A 4-es számú postahivatal hétfőtől péntekig 10-től 17.30 óráig, szombaton 10-től 14 óráig tart nyitva. A nyitva tartási időt az előzetes felmérések alapján állapították meg. P. I. Békéscsaba: A József Attila-lakótelepi bölcsőde udvarának rendezését és parkosítását a békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat befejezte. Észrevételeit köszönjük. Szőke János, Gyula: A mezőőri járulékkal kapcsolatos panaszát kivizsgálásra elküldtük a Békés megyei Tanács V. B. pénzügyi osztályához. Hegedűs Lajosné, Gyoma: A gyomai sütőüzemben a zsákokban tárolt lisztet szi- tálás után pneumatikus úton továbbítják a tartályokba, onnan a dagasztócsészékbe. Csak szitált lisztet dolgoznak fel. Hogy melyik műszakban került kötéldarab a kenyérbe, azt nem sikerült a vizsgálatnak kiderítenie. Mikor kapom meg a hallókészüléket? Reszkető kézzel írt levél érkezett szerkesztőségünkbe. Szabó Lászlóné írta Almás- kamarásról. „Február 10-én Gyulán, a kórház audiológiai osztályán kitöltötték a szükséges iratokat, hogy hallókészüléket kapok. Az előírt összeget ki is fizettem. Amikor a vizsgálatra mentem, nem akartam hinni, létezik olyan készülék, hogy én még egyszer halljak. Amikor rámkapcsolták a készüléket, sírtam az örömtől. Lám, hallani fogom még az unokám hangját. Azóta bizony hónapok teltek el, s az ígért készüléket a mai napig sem kaptam meg." nek — maguk mellett egy- egy gyerekkel. Ahogy melléjük ért, az egyik anyuka gyorsan valami fontosat kezdett magyarázni gyermekének, és az ablak felé fordult, kifelé mutatott. Ezért a szőke kismama a másikat kérte meg, hogy vegye ölébe a gyereket, s így neki is jutna hely. Kérését visszautasították. Annyira meglepte ez az oktalan magatartás, hogy elsírta magát. A jelenet láttán a közelben ülő idősebb utasok felálltak és leültették a síró fiatalasszonyt.” A tények önmagukért beszélnek. A. P-né, Gyoma: Állandó özvegyi nyugdíjra az a feleség tarthat igényt, aki 55. életévét betöltötte, rokkant, vagy a férje jogán árvaellátásra jogosult, mivel két vagy több gyermek ellátásáról kell gondoskodnia. Feltéve természetesen, hogy a férj haláláig megszerezte a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. Miként a leveléből kitűnik, férje halálakor ön 50 éves volt, így — bár különben is a jogszabályi feltételeknek megfelelt — özvegyi nyugdíjat nem kapott. Azt a választ kapta a nyugdíjintézettől, hogy öt év múlva megkezdik annak folyósítását. Hiszen az állandó özvegyi nyugdíj akkor is jár, ha az erre jogosító feltételek valamelyike a férj halálától számított 15 éven belül bekövetkezik. Ahogy írja, ebben az évben tölti be 55. életévét, illetve már be is töltötte. Tehát állandó özvegyi nyugdíjra jogosult. Igen ám, csakhogy most attól tart, hogy elveszti ezt a joJúlius 1-én lép életbe az Elnöki Tanács 11-es számú törvényerejű rendelete, mely szabályozza a társasházak létesítését, a társasház-tulaj- don és a házközösség ügyeinek intézését. S egyidejűleg hatályát veszti a társasházakra vonatkozó 1924. évi XII. törvény és a 4360/1948 (IV. 25.) számú kormányrendelet. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletét a hatályba lépése előtt létesített társasházakra is alkalmazni kell. A társasháztulajdon létrehozásához a tulajdonostársak alapító okiratba foglalt megállapodása és a tulajdonnak az ingatlan nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Az alapító okiratban többek között rendelkezni kell a közös tulajdonban álló épületrészek karbantartásával és felújításával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről, a közös kiadás viseléséről. Továbbá arról, hogy a költségek miként oszlanak meg a tulajdonostársak között. Az alapító okirat esetleges megváltoztatásához valamennyi tulajdonos hozzájárulása szükséges, s ezt a változást az ingatlannyilvántartást vezető szervhez is be kell jelenteni. A társasházban levő lakások — az úgynevezett társasházi öröklakások — a tulajdonostársak külön tulajdonában vannak. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek is külön tulajdonban lehetnek, ha az alapító okiratban így megállapodtak. Egy-egy tulajdonost a társasházi öröklakásra és a külön tulajdonban levő, nem lakás céljára szolgáló helyiségre megilleti a birtoklás, a használati rendelkezés joga. E helyiségekben a tulajdonos építési munkát is végezhet. Ha azonban a munka más társasházi öröklakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosainak jogát, vagy jogos érdekét érinti, ki kell kérnie ezek hozzájárulását. A törvény- erejű rendelet kimondja, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségek a közös tulajdonból a tulajdonostársat megillető tulajdoni hányaddal együtt önálló ingatlant képeznek. A lakóépülethez tartozó telek és a közös tulajdonban álló épületrész birtoklására és használatára a tulaj donostársak mindegyike jogosult. Ezt a jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogának, vagy jogos érdekeinek sérelmére. gosultságát, mivel házasságot szándékozik kötni. Valóban, a korábbi rendelkezések szerint mind az ideiglenes, mind az állandó özvegyi nyugdíj megszűnt, ha az özvegy újból házasságot kötött. A társadalombiztosításról szóló II. törvény ezt a rendelkezést hatálytalanította. Kivéve azt az esetet, ha az özvegy az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkorának a betöltése előtt házasságra lép. Mivel ön 55. évének, azaz az özvegyi nyugdíjra jogosító életkor — betöltése után szándékozik házasságot kötni, az özvegyi nyugdíj folyósítását ez nem érintheti. A törvény a széles körben jelentkező társadalmi igénynek kíván eleget tenni, amikor a korábbi szabályozástól eltérően lehetővé teszi, hogy az idős korukban magukra maradt özvegyek ne veszítsék el létfenntartásuk alapját szolgáló özvegyi nyugdíjat abban az esetben, ha újból házasságot kötnek. (dr. Serédi) A karbantartási és felújítási költségek a társasházi öröklakás és a tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek tekintetében a tulajdonost terhelik. A közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos költségek a tulajdonostársak között tulajdoni hányaduk arányában oszlanak meg. Ez vonatkozik a kezelési és üzemeltetési költségekre is. A felújítási munkák költségeinek fedezésére kötelesek alapot létrehozni. A felújítási alap értékét a közgyűlés állapítja meg. A házközösség ügyeiben a tulaj donostársak közgyűlése, illetőleg a közös képviselő dönt. Az alapító okirat közös képviselő helyett intézőbizottság választását is előírhatja. Sőt, számvizsgáló bizottság létrehozására is megvan a lehetőség, amely a házközösség gazdálkodását ellenőrzi. A közgyűlés határozza meg a közös tulajdonban álló épületrészek felújítását és karbantartását. Dönt a közös képviselő, illetőleg az intéző bizottság elnökének és tagjainak megválasztásáról, díjazásáról, visszahívásáról és lemondásának elfogadásáról. Hatáskörébe tartozik a költségvetés, az elszámolás elfogadása. Évente legalább egyszer a közös képviselő, illetve az intéző bizottság hívja össze a közgyűlést. Az összehívását azonban bármelyik tulajdonostárs kérheti. Határozatképességéhez a tulajdonostársak legalább kétharmadának jelenléte szükséges. Ha a közgyűlés határozatképtelen volt, az ismételt közgyűlés — a jelenlevő tulajdonostársak arányára tekintet nélkül — határozatképes lesz. A szavazati jog a tulajdonostársakat tulajdoni arányukban illeti meg. Szavazat- egyenlőség esetén a közgyűlés elnökének szavazata dönt. Ha a tulaj donostársak a közgyűlésen olyan határozatot hoznak, amely a jogszabály, vagy az alapító okirat rendelKezései, illetve a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a határozat meghozatalától számított 60 napon belül bármelyik tulajdonostárs a bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárás a határozat végrehajtását nem gátolhatja, indokolt esetben azonban a bíróság felfüggesztheti a végrehajtást. —dl Étvágygerjesztő illatok Öregdiákok találkozója Adják vissza a padokat! „Békéscsabán, a Kazinczy út 3. szám alatti bérház előtt minden lépcsőháznál két-két padot állítottak fel még 1969-ben, közvetlenül az átadás után. Az évek során a padok száma egyre csökkent, s jelenleg már egy sincs. Több idős ember kénytelen az emeletről széket hozni, hogy egy kicsit üldögélhessen a ház előtt. A kismamák álldogálnak, vagy járkálnak, mert nem tudnak sehová leülni. A bérházban 76 család lakik. Beszélgettünk egymással, hogy hová tűnhettek el a padok? Később azt is megtudtuk, hogy nem is fogjuk őket visszakapni, mert néhány lakó szárítónak használta a padokat, és ez bizony rontotta a városképet. Véleményem szerint azokat kellett volna megbüntetni, akik a padokat ruhaszárításra használták, s nem pedig a munkában megfáradt Idős embereket és kismamákat” — fejezi be levelét Schnet- ter Ferencné békéscsabai olvasónk. Könnyek az autóbuszban MIT MOND AJOGSZKBÜLY? A társasház-tulajdonról
