Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-30 / 152. szám

EUSHUsJ 1977;_június_302_csütwtök Tanácskozik az országgyűlés Faluvégi Lajos beszámolója Tisztelt Országgyűlési Az 1976-os év, amelynek gazdálkodásáról most számot adunk, az új középtávú terv­időszak első éve. Céljainkat az V. ötéves tervben megfo­galmazott társadalmi törek­véseink határozták meg. Szi­gorúbban figyelembe vettük a világgazdasági körülmé­nyekben az elmúlt 2-3 évben bekövetkezett változásokat is, amelyek —* hasonlóan sok más országéhoz — megbon­tották külkereskedelmi és pénzügyi mérlegeink egyen­súlyát. Gazdasági fejlődésünk ütemét, a termelés és a nemzeti jövedelem felhasz­nálásának arányait ezért az egyensúlyi követelményekhez igazítottuk. A nemzeti jövedelem 1976- ban az előirányzott 5 helyett 3 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Az összes bevétel 320,4 milliárd, az összes kiadás 322,9 milliárd forint. A költ­ségvetés hiánya 2,5 milliárd forint, kisebb a tervezettnél. Végeredményben a belföldi felhasználás — együtt a fogyasztás és a felhalmozás — ugyanannyival maradt el a tervezettől, mint amennyi­vel a termelés. Más szóval: külkereskedelmi hiányunk 1976-ban csökkenődé a be­hozatal több volf, mint a ki­vitel. A külkereskedelmi forga­lom előző évinél kisebb fiasz- szivumában már megmutat­koztak a termelés és értéke­sítés szerkezeti átalakítására irányuló erőfeszítések kezde­ti eredményei. Az 1976. évi tapasztalatok végső összegezése is igazol­ja, hogy további tennivaló­inkat jól határozták meg az 1977. évi népgazdasági terv­ről, állami költségvetésről és a pénzügyi szabályozókról hozott döntések. Ezeknek eléggé tervszerű megvalósu­lását mutatják az idei első félévi eredmények is. A múlt évi gazdálkodás tapasztalatai sok tanulsággal szolgálnak a mára, s a jövőre nézve is. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Az ipar ágazatai közül az előző évi növekedési szintet meghaladta a vegyipar és a villamosenergia-ipar terme­lésnövekedése. A többi ága­zatban az ütem elmaradt a korábbi évekétől és a terve­zettől is. Az iparvállalatok nyeresé­ge 4,8 milliárd forinttal több a tervezettnél. Az ipar, sőt az egész nép­gazdaság növekedésének súlyponti kérdése az ener­giagazdálkodás. Az ország energiaellátása biztosított, nagy erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a kö­vetkező években is zökkenő- mentes legyen. A források növelésével egyidejűleg nagy figyelmet kell fordítanunk az energia­takarékosságra, hiszen 1 me­gawatt erőművi teljesítmény kiépítése 25—30 millió fo­rintba kerül. 1977 első öt hónapjában az ipar 6 százalékkal emelte ter­melését. A fejlődés üteme gyorsabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Leg­gyorsabban a vegyipar, az élelmiszeripar és a gépipar termelése növekedett. Majd­nem minden ágazatban csök­kent valamelyest a dolgozók létszáma, s emelkedett az egy foglalkoztatottra jutó ter­melés. Ügy tűnik, hogy a termelés, az export és a jö­vedelmek ez évre előirány­zott növelése az iparban tel­jesíthető, sőt némileg túl is teljesíthető. A vállalatok 1978-ra a már ismert körül­ményekkel és szabályozók­kal számolhatnak, ez nyu­godt feltételeket teremt a munkához, és teret enged a kezdeményezésnek. « A mezőgazdaságban 1976- ban mind a növénytermesz­tés, mind az állattenyésztés termelési eredménye kisebb volt az előző évinél. Az 1977. évi népgazdasági terv a mezőgazdaság terme­lésének gyors ütemű fejlődé­sével számol. Kedves Képviselő Elvtársak! Az állami költségvetésből nyújtott társadalmi juttatá­sok — a tervezettnek megfe­lelően — a lakossági jöve­delmeken belül továbbra is a leggyorsabban növekedtek. A szabályozók módosításai elősegítették, hogy a tanácsi pénzalapok a népgazdaság lehetőségeivel összhangban alakuljanak. A pénzügyminiszter szólt az önkéntes társadalmi mun­ka jelentőségéről: kifejezik az erősödő közéletiséget szo­cialista társadalmunkban. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Az ország gazdasági gya­rapodása megelégedéssel töl­ti el népünket, látja és érti a gondokat is, részt vállal az erőfeszítésből, amellyel a nehézségek leküzdhetők. Munkájának lendületet ad a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója iránti tiszteletet kifejező munkaverseny és a szocialis­ta brigádmozgalom számos nagyszerű kezdeményezése, közösséget formáló ereje. Az idei esztendő második felében még mindannyiunk­ra nagyon sok feladat vár, hogy tervünket minden te­rületen nemcsak mennyiség­ben, hanem a gazdasági munka minőségi követelmé­nyei szerint is eredménye­sen teljesítsük. A feladatok­ról és munkánk körülményei­ről már elég gyakran szól­tunk. Most arra van szükség, hogy mindenki felelősen te­gye a dolgát. Ebben a szel­lemben készíti elő a kor­mány a jövő évi munkát, a népgazdasági tervet és az állami költségvetést, amely­ben az önök előtt levő tör­vényjavaslat összeállítása és megvitatása során szerzett tapasztalatokat következete­sen érvényesíteni fogjuk — zárta beszámolóját Faluvégi Lajos, s a kormány nevében kérte az országgyűlést: fo­gadja el a törvényjavasla­tot. • • • A napirend vitájában fel­szólalt Bolvári Józsefné Tol­na megyei képviselő, a Ma­gyar Selyemipari Vállalat tolnai gyáregységének igaz­gatója; Kollár József buda­pesti képviselő, a Csepel Vas- és Fémművek egyedi gépgyá­rának főművezeője; dr. Sá- ghy Vilmos belkereskedelmi miniszter; Weiszböck Re­zsővé Győr megyei képvise­lő, a Soproni Szőnyeggyár igazgatója; dr. Klazsik Györgyné Bács-Kiskun me­gyei képviselő, kiskunfélegy­házi iskolaorvos; Nagypataki Imre Fejér megyei képviselő, a Szabadegyházi Szeszipari Vállalat igazgatója; Osztro- sits József Vas megyei kép­viselő, a Felsőcsatári Tal- cumbánya bányász csoport- vezetője; Táborszki Gyuláné Hajdú megyei képviselő, az OTP derecskéi fiókjának ve­zetője; dr. Kovács Gábor, a Békés megyei X. számú vá­lasztókerület képviselője. Dr. Kovács Gábor Békés megyei képviselő felszólalása A törvényjavaslat bizott­sági előadója egyebek között elmondta: az elmúlt eszten­dőben az ismert nehézségek­hez viszonyítva is sikeres gazdasági évet zártunk, a népgazdaság gazdaságpoliti­kai céljainknak megfelelően fejlődött. Növekedett a terme­lés, az egyensúlyhelyzet ked­vező irányban változott. A fejlődés üteme azonban az egyes gazdálkodási ágazatok­ban lelassult. % A terv- és költségvetési bi­zottság vitájáról beszámolva kiemelte, hogy a nemzeti jö­vedelem az előző évekhez vi­szonyítva kisebb ütemben növekedett. Helyes volt, hogy a nemzeti jövedelem elosztá­sa igazodott a lehetőségek­hez, szorosabb volt az össze­függés a termelés és az el­osztás között. A megtett in­tézkedések ellenére sem áll­hatott be azonban az egyen­súlyi helyzet a nemzeti jöve­delem termelése és felhasz­nálása között. A bizottságok egybehangzó véleménye azt fejezte ki, hogy a szelektív iparpolitikai elveket folya­matosan és következeteseb­ben kell akalmazni, de ez nem történhet a lakossági igények kielégítésének rovására. Nagyobb figyelmet kell fordítani* a termelési ütem fejlődésével összhangban le­vő nyereség elérésére, továb­bá a magas könnyűipari kész­letek képződésének okaira. A bizottsági üléseken . többen sürgették az anyagmozgatás gépesítésének gyorsítását: ta­valy 725 millió forint értékű géppel könnyítették az anyagmozgatást, ezt az üte­met tovább kell fokozni. Dr. Kovács Gábor hangsú­lyozta: felül kell vizsgálni az energiagazdálkodást és az energiatakarékossági intézke­déseket. Fokozottabb takaré­kosságra van szükség, ez se­gíthet energiagondjaink meg­oldásában. Bizottsági ülésen hangzott el, hogy felül kellene vizs­gálni azt a közlekedéspoliti­kai koncepciót, amely a vas­úti szállításokat a közutakra tereli, s jobban ki kellene használni a víziutak adta le­hetőségeket is. A lakásépíté­sekről szólva felhívták a fi­gyelmet arra, hogy a laká­sokban használt szerelvé­nyek, csapok — konstrukció­juk miatt — nem teszik le­hetővé a gázzal, vízzel és egyéb energiával való taka­rékoskodást. Többen hangsú­lyozták, hogy a beruházások üteme jelentősen befolyásolja a termékszerkezet átalakítá­sát, és a hitelek visszafizetésé­nek lehetőségét, nem utolsó­sorban a nemzeti jövedelmet. Néhány nagyberuházás pél­damutatóan valósult meg, köztük a nyirád—izamajori bauxitbánya, az ózdi kohá­szati üzemek dróttermékeket gyártó részlege, a székesfe­hérvári könnyűfémmű első üteme s a szegedi szalámi­gyár. Azt is örvendetes tény­ként nyugtázták a képvise­lők, hogy tavaly a tervezett­nél 12 000-rel több lakás épült fel. Számos helyen gondot okozott viszont, hogy a mű­velődési és oktatási beruhá­zások az építőipar kapacitás- hiánya miatt nem készültek el, sőt a felújításoknál is je­lentős az elmaradás. Na­gyobb figyelmet kell fordíta­ni az alsó fokú oktatási in­tézmények megépítésére, a tornatermek határidőre való elkészítésére. Az elmúlt években is je­lentős összegeket költöttek kutatási és fejlesztési tevé­kenységre, a kutatási ered­mények gyakorlati hasznosí­tása azonban nagyon lassú. Sokan azt sem veszik figye­lembe, hogy nem kell min­dent újra feltalálnunk, van­nak külföldről átvehető, adaptálható kutatási eredmé­nyek is. A mezőgazdasági termelés a korábbi évekhez viszonyít­va három százalékkal csök­kent. A nagyüzemek ugyan tartották a korábbi szintet, a kisüzemek visszaesése azon­ban mintegy tíz százalékra tehető.' Az elmúlt év a szo­cialista mezőgazdaság nagy próbája volt. Az elkövetke­zőkben figyelemmel kell kí­sérni, hogy a kisgazdaságok­ban sok energiával, kedvező irányban induló termelési kedv nehogy újabb hullám­völgybe kerüljön. Jelentős eredmény volt, hogy a tehén­állomány alakulásában a nagyüzem pótolni tudta a kisüzemek kiesését, s az is, hogy az elmúlt évben tíz szá­zalékkal több tejet termeltek, mint 1975-ben. Az elmúlt esztendőkben a mezőgazdasá­gi üzemek és a vízügyi szer­vek nagy erőfeszítést tettek az aszálykárok csökkentésére. A szántóterület hét százalé­kán használták ki az öntözés adta lehetőségeket. Az öntö­zőberendezések nagy része azonban elavult, kisüzemi jellegű. Szükséges lenne a nagyüzemi modern technika bevezetésének hatékony tá­mogatása. Gondot okoz még a me­zőgazdaságban az alkatrész- ellátás is, a helyzetet csak nehezíti, hogy sok gép im­portból származik. A terv.- és a költségvetési bizottság vitájában megálla­pították, hogy a termelési szerkezet átalakítása érdeké­ben felvett hiteleket jól hasz­nálják fel, a hitelek révén előállított többlet-árualapok azokat a célokat szolgálják, amelyek érdekében a hitele­ket folyósították. Helyesnek tartotta a bizottság azt is, hogy a tanácsok pénzbevéte­lének alakulása kapcsolódik a terület gazdasági fejlődé­séhez. Megoldatlan viszont, hogy amíg a központi és a megyei pénzalapok között kedvezőbb az összhang, ad­dig a tanácsokon belül a megyei pénzalapok és a he­lyi tanácsok pénzalapjai kö­zött egyre nagyobb az elté­rés. Néhol olyan kedvezőtlen a helyzet, hogy a megyei ta­nácsok nem tudják biztosíta­ni azt a kötelező 96 százalé­kos bevételt a községi taná­csoknak, ami az előírások szerint indokolt lenne. Szük­séges volna e kérdés megol­dásának jogszabályban való rögzítése. A terv- és költségvetési bi­zottság nevében az 1976. évi költségvetés • teljesítéséről szóló törvénytervezetet elfo­gadásra javasolta. * * * A vitában elhangzottakra dr. Faluvégi Lajos válaszolt, majd az országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság 1976. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényja­vaslatot egyhangúlag elfo­gadta. Az országgyűlés csötörtö- kön délelőtt tíz órakor az OVH elnökének beszámoló­jával folytatja munkáját. MTI Közel 45 ezer forint értékű könyvet adtak el az ünnepi könyvhéten a m ed gyes egyházi Művelt Nép Könyvesboltban, könyvpavilonjában. A bolt megkezdte a tankönyvellátás elő­készítését is. Kucsera Lajosné boltvezető valamennyi iskolát felkeres, hogy az évkezdést tankönyvhiány ne akadályozza Fotó: Gál Edit Ülést tartott az MKBT elnöksége Tegnap, június 29-én dél­után, a MEZŐGÉP szanazugi üdülőjében ülést tartott a Békés megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács elnöksége. Először a versenyszakbi­zottság vezetője, dr. Fodor Endre számolt be a társadal­mi testület elmúlt évi mun­kájáról. Áttekintést adott egyebek között a tavaly élet­be lépett KRESZ anyagából rendezett különböző szintű versenyekről. Részletesen ér­tékelte azokat a vetélkedőket —többek között a már orszá­gos rangúnak számító Sárrét Kupa, Vár kupa, Gyopárku­pa —, melyeken a gyakorlati tudás mellett az elméleti fel- készültségről is számot adtak a versenyzők. A szakbizott­ság szervezésében megrende­zett különböző szintű és ran­gú versenyeken több mint öt­ezren vettek részt. A második napirendi pont keretében dr. Fazekas János, a gépjárműoktatási és neve­lési szakbizottság vezetője számolt be a bizottság mun­kájáról. Mint az előterjesz­tésből kitűnt, megyénkben ta­valy 1400 tanfolyamot szer­vezetek a járművezetőknek, melyeken 65 ezer hivatásos és magángépjármű-vezető vett részt és tett vizsgát. A szak- bizottság munkája kiterjed az ifjúság helyes közlekedés­re való nevelésére. Szoros kapcsolatot tortának általá­nos és középiskolákkal, szak­munkásképző intézetekkel. A különféle oktatómunkában jól helytállnak a közlekedés­ben dolgozó szocialista bri­gádok, felvilágosító tevékeny­ségükkel igyekeznek segíteni a közúti közlekedést. Befejezésül Zlovszki Má­tyás, a gyulai városi és já­rási KBT elnöke számolt be a társadalmi testület munká­járól. Rizstermesztési bemutató A hazánkban megtermelt rizsmennyiség mintegy 25 százaléka származik a Körö­sök mentéről. Ennek a kalá­szosnak hagyománya és tech­nológiája van már a Szarvasi Állami Gazdaságban, amely mintegy 2500 hektáron ter­mel rizst. Az állami nagy­üzemhez 14 partnergazdaság tartozik, mintegy 7500 hektár rizstermelő területtel. Ez indokolta, hogy tegnap a gesztorgazdaság rózsási ke­rületében országos rizstelepí­tési és termesztési tanácsko­zást és bemutatót rendezett az állami gazdaságok orszá­gos központja. A szakmai ta­nácskozáson mintegy 120 szakember vett részt hazánk rizstermelő gazdaságaiból. A megjelenteket Nagy József, a Szarvasi Állami Gazdaság igazgatója tájékoztatta a rizsmegmunkálási gépek kor­szerű alkalmazásának mód­szereiről, a rizstermesztés és telepítés Szarvason alkalma­zott gyakorlatáról. Az eszmecserét követően a szakemberek megtekintették a rózsási kerület rizstelepén folyó munkálatokat, tanul­mányozták a rizstelepépítés módozatait. Hatékony a NEB munkája Tegnap, június 29-én, dél­után ülést tartott a békés­csabai Városi Tanács. Első napirendi pontként a békés­csabai Népi Ellenőrzési Bi­zottság munkájáról szóló be­számolót tárgyalták meg. A városi NEB-et 1975 ja­nuárjában hívták életre. Az eltelt két és fél év alatt több jelentős vizsgálatot végzett a bizottság. 1975-ben 14 válla­latnál, szövetkezetnél és in­tézménynél tartottak ellenőr­zést, amelyben 56 népi ellen­őr vett részt, a múlt évben pedig 37 gazdálkodó egység­nél. Ezeket a vizsgálatokat már 114 népi ellenőr végez­te. A rendellenességek meg­szüntetésére 53 javaslatot terjesztettek elő, s 76 esetben a törvényes állapot helyreál­lítására tettek felhívást. Az adatok a NEB munkájának hatékonyságáról tanúskod­nak, de igazolják azt is, hogy a városi népi ellenőrzési bi­zottság tevékenysége egyre szélesedik. A tanácstagok hozzászólá­sokkal kiegészítve fogadták el a beszámolót. Ezt követően a tanács vb terv- és munka­erőgazdálkodási osztály te­vékenységét vitatták meg, majd bejelentéseket hallgat­tak meg. Elfogadták az út- és közműfejlesztési hozzájáru­lásról szóló határozati javas­latot. —dl

Next

/
Thumbnails
Contents