Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-30 / 152. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. JÜNIUS 30., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fül Or um ÉVFOLYAM, 15Í. SZÁM az országgyűlés Megkezdődött nyári ülésszaka Szerdán délelőtt 11 órakor a Parlamentben megnyílt az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Bisz- ku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, ott voltak a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a tavaszi üléssszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Berlinben 1977. március 24-én aláirt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megerősítéséről és törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat; 2. a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény- javaslat; 3. dr. Gergely István államtitkárnak, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolója a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól; 4. interpellációk. Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután Púja Frigyes külügyminiszter tartotta meg expozéját. Púja Frigyes expozéja Tisztelt Országgyűlés! — Hazánkban alkotmányos szokás a kiemelkedő jelentőségű nemzetközi szerződések törvénybe iktatása. Alkotmányunk lehetővé teszi azt is, hogy a fontos nemzetközi szerződéseket az országgyűlés erősítse meg. Ennek az ünnepélyes eljárásnak az alkalmazására — az alkotmány módosítása óta — első ízben kerül sor, amikor most a kormány nevében megerősítés és törvénybe iktatás végett előterjesztem a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság 1977. március 24-én Berlinben aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. — A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság 1967. május 18-án kötötte meg az előző barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését, amely a várakozásnak megfelelően betöltötte szerepét. — A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésének megkötését két tényező indokolta: egyfelől a világban és különösen az európai kontinensen az elmúlt években végbement nagy horderejű változások, a Német Demokratikus Köztársaság gyökeresen megváltozott nemzetközi helyzete, másfelől a két ország szocialista építőmunkájának nagy eredményei, sokrétű együttműködésük fejlődése. Mindez szükségessé is tette az új szerződés kidolgozását és aláírását. — A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság államközi kapcsolatai az elmúlt 10 esztendő alatt még sokoldalúbbá és gyümölcsözőbbé váltak. E kapcsolatokban meghatározó szerepet játszik a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a Német Szocialista Egy— ségpártnak a marxizmus—le- ninizmus, a proletár internacionalizmus elveire épülő szoros, testvéri együttműködése. — A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződése nagy jelentőségű okmány; a benne megfogalmazott elvek valóra váltásával és a vállalt kötelezettségek teljesítésével magasabb szinten folytatjuk azt a közös munkát, amelyet az 1967-ben kötött szerződés alapján végeztünk. A szerződés leszögezi, hogy a két ország a jövőben is minden területen fejleszti és erősíti az örök, megbonthatatlan barátságon és a kölcsönös, testvéri segítségnyújtáson alapuló kapcsolatait. Barátságunk és együttműködésünk további erősítésének szilárd alapja, hogy teljes a nézetazonosság közöttünk minden fontos elvi és politikai kérdésben. Kétoldalú kapcsolataink a marxizmus— leninizmus eszméire, a proletár internacionalizmus elvére épülnek. » — A szerződés értelmében a felek minden területen erősítik és szélesítik gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésüket, beleértve a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében folyó tevékenységet is. — A két ország tovább fejleszti az együttműködést a tudomány és a kultúra, a művelődés, az irodalom és a művészetek, a hírközlő szervek, az egészségügy, a környezetvédelem, a testnevelés és a sport területén. — A szerződés egyben a kölcsönös segítségnyújtás dokumentuma is. A szerződő felek kötelezettséget vállaltak arra, ha egyiküket valamely állam, vagy államcsoport részéről fegyveres támadás éri, a másik fél minden eszközzel a segítségére siet. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya egyaránt arra törekszik, hogy ilyen helyzet ne állhasson el; következetésen fellép a reakciós, visszahúzó erők ellen, amelyek agresszív célokat melengetnek s kétségessé akarják tenni az Európa szívében elért törtéi nelmi jelentőségű eredményeket. Ezután az új barátsági, együttműködést "és kölcsönös segítségnyújtási szerződés nemzetközi jelentőségéről szólt Púja Frigyes: — Szerződésünk szervesen beleilleszkedik országaink és a többi szocialista ország hasonló szerződéseinek rendszerébe, összhangban van az ENSZ alapokmányával és az európai béke és biztonság követelményeivel. — A szerződő felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy minden lehetséges módon hozzájárulnak a szocialista közösség testvéri kapcsolatainak fejlesztéséhez, a szocializmus történelmi vívmányainak védelméhez. — Pártjaink és kormányaink egybehangzóan úgy ítélik meg, hogy a nemzetközi életben az enyhülés, a békés egymás mellett élés irányzata a meghatározó. A nemzetközi erőviszonyok alakulásának fő irányán a szélsőséges imperialista körök növekvő aktivitása sem képes változtatni. A világ békéjének megőrzése szempontjából kulcsfontosságú földrészünk biztonságának megszilárdítása. Ezért fordítunk nagy figyelmet az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett harmincöt állam — külügyminiszterek által kinevezett — képviselőinek belgrádi találkozójára. — A belgrádi találkozó előkészítését nehezíti, hogy az enyhülés ellenzői, a szélsőséges nyugati körök a hidegháborús időkre emlékeztető hangokat ütnek meg. A szocialista országok rágalmazásával, a belügyeikbe való beavatkozással, az antikom- munizmus szításával politikai előnyökre akarnak szert tenni, és el akarják terelni dolgozóik figyelmét a kapitalista társadalom súlyosbodó gondjairól. Törekvéseik kudarcra vannak ítélve, mivel a nemzetközi enyhülés, a békés egymás mellett élés még gyümölcsözőbb kibontakoztatása életbevágó érdeke minden országnak és élvezi a népek támogatását. — Az európai béke és biztonság ügye szorosan összefügg a világ más térségeinek problémáival. Fontos látnunk, hogy a nemzetközi élet pozitív irányú fejlődését még akut válsággócok veszélyeztetik. Hazánk, csakúgy, mint az NDK és a Varsói Szerződés többi tagállama, síkra száll a válságos helyzetek politikai rendezéséért az érintett népek valós érdekeinek megfelelően. — Ma már minden felelősen gondolkodó ember számára világos, hogy nincs más út, mint a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése, a vitás nemzetközi kérdések békés, az érdekeltek számára kölcsönösen elfogadható rendezése. Ez nyitja meg a kölcsönösen előnyös gazdasági és kulturális kapcsolatok útját. A szocialista országok — köztük a Magyar Nép- köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság — ezért küzdenek, és az új szerződés aláírásával azt vállalták, hogy külpolitikájukba:* népeik és az egész emberiség létérdekeit tartják szem előtt. Befejezésül Púja Frigyes aláhúzta, hogy az új szerződés jól szolgálja majd országaink nemzeti érdekeit, a szocialista közösség egységét, még szorosabbra fűzi országaink és népeink testvéri összefogását, méltó keretekbe foglalja sokrétű együttműködésüket, és hozzájárul az európai béke és biztonság megszilárdításához. A kormány nevében kérte az országgyűlést, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Német Demokratikus Köztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését erősítse meg, és iktassa hazánk törvényei közé. * • • * A napirend vitájában felszólalt Nagy Miklós, Pest megyei képviselő, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese, Pethő Tibor budapesti képviselő, a Magyar Nemzet főszerkesztője és Boros Béla, ugyancsak budapesti képviselő, a KISZ budapesti bizottságának első titkára. A törvényjavaslat tárgyalásához több felszólaló nem jelentkezett. Határozathozatal következett: az ország- gyűlés a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Berlinben 1977. március 24- én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megerősítéséről és törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. — Most — mondotta az elnöklő Apró Antal —, hogy a Magyar Népköztársaság törvényei sorába iktattuk a Német Demokratikus Köztársasággal kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, az országgyűlés nevében üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük a Német Demokratikus Köztársaság népének, népi kamarájának és kormányának. Napirend szerint ezután a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett; Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. (Folytatás a 3. oldalon.) Békéscsabai látkép Fotó: Veres. Erzsi Napirenden a lakossági szolgáltatás Az állami, valamint a szövetkezeti ipar szakemberei a lakossági szolgáltatás ’időszerű feladatait tárgyalták meg tegnap Békéscsabán, a megyei tanácsnál. A mindennapi létfeltételek formálásával fokozódik a szolgáltatások jelentősége, szerepük egyre nő. Kívánatos, hogy hálózatuk kiépítése az eddiginél céltudatosabb legyen, figyelembe véve a területenként és rétegenként eltérő igényeket — mondta a tanácskozás bevezetőjében Bereczki András, a megyei tanács tervosztályának vezetője. A megyei lakossági szolgáltatásban a fordulatot a IV. ötéves terv • időszaka hozta meg, amikor a szolgáltató egységek 130 millió forintot költöttek a fejlesztésre. A fejlődés ellenére a megyei helyzetkép kedvezőtlen, mert a fejlesztésre fordított pénz az egyre növekvő igények kielégítésére részben volt csak elegendő. Az egy lakosra jutó szolgáltatás országos átlaga 538 forint, a szomszédos megyéké meghaladja a 490 forintot, a Békés megyei ezzel szemben alig éri el a 354 forintot. A számadatok is igazolják: megyénkben a lakossági szolgáltatás az országos átlag alatt van. A kiemelt ágazatban — mosás, vegytisztítás — elértük az országos szintet. Gondok jelentkeznek viszont az elektromos berendezések javításában, és a személyi szolgáltatásban. Nincs megoldva á lakótelepek és a kisközségek ellátása. A városi lakótelepeken például nincs fodrász, számos kisközségből a szomszédos faluba kell utazni borbélyhoz vagy cipészhez. Ugyancsak gond a lakások felújítása, fenntartása. Békés megyében 134 ezer lakás van. Ebből 10 ezer az állami tulajdonban levő, s ennek csupán 35 százalékának megoldott a fenntartása, a javítása, az állagmegóvása. A gondok közé tartozik még a gépjárműjavítás és karbantartás. Kevés az autószerviz, túlzsúfoltak a műhelyek, a műszerezettségük is elavult és hiányos. A meglevő szolgáltatási gondok enyhítésére, fejlesztésére az V. ötéves tervben 220 millió forintot fordítanak. A szakemberek már most látják: a rendelkezésre álló pénz részben oldja meg a gondokat. Éppen ezért a korábbinál jobb koordinációra, összehangolt munkára van szükség. A fejlesztési elképzelések egyeztetésével a lakossági igények jobb, pontosabb, időbeni kielégítésével, a munkaidő jobb kihasználásával számottevő tartalékok szabadulhatnak fel. A tegnapi ülésen részt vett gazdasági egységek képviselői többoldalú tanácskozásokon egyeztetik, vitatják meg elképzeléseiket a szolgáltatás javítására, színvonalának emelésére. II nemzetközi szövetkezeti nap programja Vasárnap, július 3-án reggel Szarvason zenés ébresztő jelzi az 55. nemzetközi szövetkezeti nap ünnepi programjának kezdetét. A szövetkezeti nap szarvasi országos ünnepségének megnyitójára délelőtt kilenc órakor a városi tanácsnál kerül sor. Az ünnepség résztvevői a délelőtti nagygyűlésig az Erzsé- bet-ligetben térzetét adó zenekarok verbunkosait és csár- ddásait hallgathatják. « A nagygyűlés a program szerint 10 órakor kezdődik: a nemzetközi szövetkezeti nap országos ünnepségének közönsége előtt Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mond beszédet. A nagygyűlést követően a gyomai Körösmenti Szövetkezeti Táncegyüttes, illetve a gyulai Körös Szövetkezeti Táncegyüttes ad műsort, majd Lázár Mária és Andó Mihály nótákkal egészíti ki a menüt. Ebéd után rendezi meg az OKISZ Labor a már hagyományosnak számító műsoros divatbemutatót és az országos találkozó hivatalos programját a délutáni órákban sportműsor zárja majd: a Vasas öregfiúk válogatottjával találkozik labdarúgó-mérkőzésen a Békés megyei szövetkezeti öregfiúk csapata. A vasárnapi ünnepi találkozót megelőzően egyébként Szarvas ad otthont annak az országos tanácskozásnak is most szombaton, amelyet a KISZ Központi Bizottsága hívott össze a szövetkezetekben dolgozó ifjúkommunisták munkájának értékelésére.
