Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-28 / 150. szám

1977. június 28-, kedd o Madárhangokat gyűjt dr. Ország Mihály, tudományos kutató. Az összegyűjtött hanganyagot az MTA állathangtárában elemzik (MTI-fotó, Várkonyi Péter felvétele — KS) Munkában az ellenőrök Önkiszolgálás—fizetés nélkül Gyakran hallunk, olvasunk arról, hogy a fogyasztási szö­vetkezeteknél nem megfelelő a belső ellenőrzés. Ez első­sorban a kevés létszámmal, a szakképzettség hiányával magyarázható. De az is igaz, hogy a szövetkezetek nagy részében az utóbbi időben alakultak meg az önálló el­lenőrzési osztályok. Így volt ez Vésztőn is, ahol a Körös­menti ÁFÉSZ 1976. január óta öt dolgozóval oldja meg az ellenőrzési feladatokat. Nincs könnyű dolguk, hiszen 119 kereskedelmi, vendéglátóipa­ri, felvásárlási egységben kell leltározni, ellenőrizni. Egy év alatt 274 alkalommal leltároztak az üzletekben. Ez a szám még akkor is önma­gáért beszél, ha a hálózati el­Az elmúlt héten ülést tar­tott a muronyi községi ta­nács. A testület napirendjén két fontos előterjesztés szere­pelt. Az 1976. évi költségve­tési és fejlesztési terv telje­sítése, valamint a jelölőgyű­léseken és tanácstagi beszá­molókon elhangzott javasla­tok megvalósítása. Tavaly egymillió 120 ezer forintot fordítottak a telepü­lés fejlesztésére. Ebből a pénzből elsősorban járdát, napközi otthont építettek, korszerűsítették a közvilágí­tást. Négy év alatt a külön­böző fórumokon számos olyan elképzelést vetettek fel az állampolgárok, ame­lyek teljesen, vagy. részben A megyei tanács gyula- városerdei gyermeküdülőjé­ben 74 kispajtás táborozik ezekben a napokban. Itt tart­ják meg részükre a honvé­delmi szaktábort, amelyre a megye valamennyi részéről érkeztek úttörők. Kállai Je- nőné, a tábor vezetője el­mondotta, hogy változatos és érdekes programot bizto­sítottak a gyerekeknek. Hall­gattak egészségügyi előadá­sokat, amelyen megtanulhat­ták az elsősegélynyújtás alapismereteit, ellátogattak a békéscsabai Nagy Sándor laktanyába, ahol nagy ér­deklődéssel és izgalommal tanulmányozták a haditech­nikai felszerelést, ismerked­tek a katonák mindennapos lenőröknek ennek a 85 szá­zaléka jutott, a többit az egységvezetők végezték. A vagyonmegállapító leltá­rokon kívül figyelemmel kí­sérték: hogyan tartják be a kereskedők a fogyasztói ér­dekeket. Ilyen általános, egyedi vizsgálatokra tavaly 127 esetben került sor. Ezen­kívül az osztályvezető és a belső ellenőr 59 különböző témaellenőrzést tartott. Volt közöttük kisebb panasz, nagy összegű leltárhiánnyal kap­csolatos vizsgálat. Az ellen­őrzési osztály dolgozóinak segítséget nyújt a szövetke­zet felügyelő bizottsága, a helyi szervek intéző és ellen­őrző bizottságai, valamint a tagbizottságok. teljesültek, összesen több mint nyolc és fél millió fo­rint értékben. A már emlí­tett járda- és villanyhálózat­bővítés mellett több százezer forint jutott a belvízelveze­tés megoldására, hatósági húsbolt létrehozására. Átad­ták a községi vízmüvet, fel­újították az óvodái Mind­ezekhez a muronyiak 980 ezer forint társadalmi mun­kával járultak hozzá. A nap­közi otthonos konyha építésé­nél segített a megyei tanács, a Hidasháti Állami Gazda­ság, a lakosság és a szocialis­ta brigádok. A terveket a megyei tervező vállalat ké­szítette társadalmi munká­ban. életével. Természetesen nem hiányzott a számháború és a filmvetítés sem. A legna­gyobb sikere azonban az úgynevezett holdvilág-túrá­nak volt, amelyen a pajtások bátorságukról tettek tanúbi­zonyságot. Kijelölt pályán bizony nem volt könnyű min­den világítás nélkül éjszaka, az erdő közepén teljesíteni a távot. Mindennapos sportve­télkedőn bizonyíthatták be ügyességüket, sőt egy nagy­szerű kezdeményezés ered­ményeként — részt vettek úszásoktatáson — sokan megtanultak biztonságosan mozogni' a mély vízben. A honvédelmi szaktábor szerdán zárja kapuit. önkiszolgálás. Modern el­adási forma. Járkálunk az élelmiszerekkel, itallal, di­vatcikkekkel megrakott gon­dolák között és válogatunk. Ez a közelség, az árubőség bi­zony kísértéssel is jár. Csak egy mozdulat, és... Nos, ki szereti a kereskedők olykor sértő gyanakvását? Mert me­lyik tisztességes vásárlót nem zavarja az eladó árgus pil­lantása? De nemcsak becsü­letes vásárlók vannak. Nem tudom miért tettem Békéscsabán, a Centrum Áruház emeleti irodájában a 25 éves, szőke lány, magába roskadva áll a rendész előtt. Feltürt farmernadrágját vizs- gálgatja, nem mer a sze­münkbe nézni. Csak azt is­mételgeti: — Ugye, nem jelentenek fel? Az-áruháziakat érthetően nem hatja meg a könyörgés, a megbánást tanúsító maga­tartás. Hiszen ez a lány szin­te végiglopta a főutca bolt­jait. Az Univerzál két üzle­tében, az élelmiszerboltban és a Centrumban a kardigán­tól a kézbalzsamon át, az italig mindent eltulajdoní­tott, mintegy 1200 forint ér­tékben. — Mennyi iskolát végzett? — kérdezem. — Gimnáziumban érettsé­giztem, majd kijártam az élelmiszeripari szakmunkás­képzőt. Élelmiszerüzemben dolgozom, itt a megyeszék­helyen. — Mennyit keres? — Havonta 2600 forintot, a napokban kaptam 4000 fo­rint prémiumot. — A szülei mivel foglal­koznak? — Édesanyám pedagógus, az apám meg pénzügyi elő­adó az egyik községi tanács­nál. — Miért lopott? Gondolom, várta a kérdést, mégis meglepődik. Kitekint az ablakon, s mintha csak magának mondaná: — Higgye el, nem tudom, miért tettem. — Tavaly összesen nyolc lopást lepleztünk le az áru­házban — tájékoztat Szlávik Lajos igazgató. — Négyszer pedig csak utólag jöttünk rá a turpisságra. Az ismeretlen tettes a régi cipőt, szoknyát itt hagyta a pad alatt, vagy a próbafülkében, s az újjal a lábán, csípőjén távozott. — Milyen trükköket alkal­maznak a tolvajok? — A skála eléggé széles. A legegyszerűbb módszertől a szervezett bandáig. Az utób­biak „falaznak” egymásnak, ha leleplezzük az egyiket, a személyi igazolványokat el­cserélik. Aztán bizonyítsuk be, hogy éppen ő lopott. Persze, mi ismerjük a külön­böző fogásokat és nem dő­lünk be nekik. lé, tényleg itt van Dr. Kertész László, -az Uni­verzál Kiskereskedelmi Vál­lalat jogtanácsosa: — Az elmúlt évben 40 000 forint értékű árut kíséreltek meg elvinni üzleteinkből fi­zetés nélkül, ebből öt alka­lommal ezer forinton felüli volt a lopás. Természetesen, ezeket elfogták az eladók, de ez a lopásoknak sajnos csak egy töredéke. Vastag dossziét vesz elő. Nézem a jegyzőkönyveket. A vidéki lány gyermekszandált csúsztatott a szatyrába, egy tanárnő 540 forintos kardi­gánt lopott. Feltűnően „ke­lendőek” a piperecikkek. A vállalat 53-as számú il­latszerboltjában Csonka Osz­kárné boltvezetővel beszélge­tünk. — Nézze, nem könnyű a dolgunk. A lebukást több vá­sárlás előzi meg. Hetekig, sőt hónapokig figyelünk egy-egy gyanús vevőt, míg elkapjuk. Fellépnünk csak akkor sza­bad, ha minden kétséget ki­záróan meggyőződtünk a lo­pásról. A felesleges zaklatás többet árt, mint használ. — Talán még azok is meg­sértődnek, akiket elkapnak? — Ajaj, micsoda csetepaté szokott itt lenni az irodában. Egy középkorú asszony kül­földi rúzst tett a táskájába. Mindent elkövetett, hogy a felelősségre vonást elkerülje. Először könyörgött, aztán fe­nyegetőzött. A központba is bement protekcióért. Végül arra hivatkozott, hogy egy fél liter konyakot megivott, nem tudta mit csinál. A másik idős ember felháboro­dásában még az eladót is lök- döste, sértegette. Vannak egyszerű tagadók is. Mint az a fiatalember, aki az esküvő­jére menyasszonyát szem­héjtussal akarta meglepni. Többszöri unszolásra elővette a belső zsebéből az árut és felkiáltott: — Jé, tényleg itt van... Nők az első helyen Gyulán, a megyei élelmi­szer-kiskereskedelmi vállalat központjában Krizsán Mik­lós igazgató arról beszélt, hogy a bolti lopások száma állandóan emelkedik. — Vállalatunknál 1976-ban 348 „szarkát” sikerült el­csípni, amely 54-gyel több az egy évvel korábbinál. Egy- egy megkárosítás 6—400 fo­rintig terjed. Érdekes, hogy a nők köréből háromszor any- nyi bolti tolvaj kerül ki, mint a férfiakéból. Különösen él­vezeti cikkeket: dohányárut, szeszes italt, kávét tulajdo­nítanak el. Délután két óra. A Buda­pesti Csemege Kereskedelmi Vállalat 105-ös számú békés­csabai üzletében nagy a for­tik a vevőket. Pipis András- né boltvezető panaszkodik: — Piciny az üzlet, ami megnehezíti a munkánkat. Ilyen körülmények között fi­gyelni is nehezebb. De azért mindent megteszünk, hogy le­leplezzük a tolvajokat. Sze­rencsére ők vannak keveseb­ben. Egyébként gyakorlottak vagyunk ez ügyben, hiszen nyaranta a Balatonra is le­járunk kisegíteni. Olyan ese­tem is volt már, amikor a hűtőgépből kivették a sört, és a helyszínen megitták. Még a betétdíjat is követel­ték az üres üvegekért. Segítsünk ajiereskedőknek! A békéscsabai Városi Ta­nács igazgatási osztályán Ta­kács Ilona szabálysértési fő­előadótól érdeklődöm a bün­tetések nagyságáról, gyakori­ságáról. — Tavaly 83 feljelentés ér­kezett az osztályhoz. Ebből 53 embert bírságoltunk meg, és átlagban 1300 forint bün­tetést szabtunk ki. Hozzánk csak az 500 forinton aluli lopások kerülnek, ami ezt az összeget meghaladja, abban a bíróság dönt. Szabálysértés­nél a büntetés ötezer forintig terjedhet. Nálunk a tavalyi statisztika szerint a legala­csonyabb bírság 500, a legna­gyobb pedig 3500 forint volt. — Hogyan viselkednek, akik idekerülnek? — Ki-ki vérmérséklete, társadalmi hovatartozása szerint. Vannak • gyerekek, idősek, fiatalok, munkások, értelmiségiek, felelős beosz­tású egyének és .visszaesők. Szinte érthetetlen, egyesek hogyan jutnák idáig. Sokszor néhány forintos áruért teszik kockára a becsületüket. Valóban érthetetlen. De gondoljuk csak el: a megyé­ben, az országban hány száz­ezer, millió forint kár kelet­kezik a felderítetlen bolti, áruházi lopások miatt. Az el­adókat a becsületes vásárlók is segíthetik azzal,' hogy szól­nak, ha ilyet tapasztalnak, észlelnek. Mert ezek a tolva­A védőoltások eredménye A heveny fertőző megbe­tegedések közül 1976-ban minden eddiginél alacso­nyabbra csökkent a kanya­róban, a tetanuszban és a hastífuszban megbetegedet­tek száma. A korábbi éve­kénél lényegesen kevesebben kapták meg a vérhast, a vörhenyt, a rubeolát és ke­vesebb volt a fertőzéses májgyulladás, valamint a szalmonellózis is. A múlt év kedvező ten­denciája az idén tovább folytatódott. Az első hóna­pokban például havonta mindössze 15—25 kanyarós esetet jelentettek, még ánnál is kevesebbet, mint ameny- nyit a múlt év azonos hó­napjaiban. Megszűnt a ka­nyaró „szezonális” jellege is; ez a betegség Magyaror­szágon gyakorlatilag már nem jelent közegészségügyi gondot. Ez a — nemzetközi viszonylatban is — számot­tevő eredmény egyértelműen az életkorhoz kötött kötelező védőoltásoknak köszönhető és megőrzése is ettől függ. Az országos közegészségügyi intézetben tavaly minden egyes kanyarós eset körül­ményeit megvizsgálták és megállapították, hogy a meg­betegedettek mintegy fele — életkora miatt már, vagy még — nem részesült védő­oltásban. Tavaly tetanuszban mind­össze 56-an betegedtek meg, többnyire 40, sőt 60 éven fe­lüliek, akikre még nem vo­natkozott a védőoltás köte­lezettsége. A megbetegedések számának eddigi legalacso­nyabb szintje sem megnyug­tató azonban, a statisztikák szerint ugyanis évente a be­tegek 60—70 százaléka a te­tanusz következtében meg­hal. A szamárköhögés is a szakemberek figyelmének középpontjában áll: 1963 óta minden betegnél ellenőrzik, hogy megkapta-e a védőol­tást. A közegészségügyi szak­emberek arra is figyelmez­tetnek, hogy a meleg nyári napokon a különböző bél­fertőzések köhnyebben elő­fordulhatnak. Ezért most különösképpen fontos a sze­mélyi és élelmezéshigiéniás szabályok szigorú betartása. A kirándulók, üdülők pél­dául vigyázzanak arra, hogy csak olyan vízzel oltsák szomjukat, amely ivásra al­galom. Az eladók mindegyi­ke el van foglalva. Mérnek, számolnak, rohangálnak. A magas gondolák szinte elrej­Az év eleji általános halászati tilalom után, ismét vízre szállt a Balatoni Halászati Vállalat öt brigádja és tíz motoroshajó segítségével megkezdték munkájukat (MTI-fotó — Bajkor József felvétele — KS) jók nemcsak a kereskedelmet, hanem mindannyiunkat meg­károsítanak. Seres Sándor kalmas. Az ételeket lehető­leg frissen készítsék el és fordítsanak figyelmet az éte­lek tárolására Megvalósult javaslatok Tábor az erdőben

Next

/
Thumbnails
Contents