Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-26 / 149. szám

1977. június 2&, vasárnap o IgUsUJfcfiW A békemozgalom Népek barátsága fesztivál a Szovjetunióban A praktikusról és a prakticizmusról kitüntetettjei Ünnepélyes oklevélát­adásra került sor június 24- én, pénteken a Hazafias Nép­front Békés megyei bizottsá­ga titkárságán. A megyei pártbizottság képviselőjének jelenlétében Szegfű István titkárhelyettes átnyújtotta az Országos Béketanács által adományozott emléklapokat azoknak az aktivistáknak, akik eredményes munkát vé­geztek a békemozgalomban. Oklevelet kapott: dr. Bánfi Sándor, Janurik Pálné, Ki­Drága „tandíj” B. p. vegyianyaggal dolgo­zott. Védőfelszerelést nem használt és ezt az üzemben — mint másoknak is — el­tűrték neki. Sokáig semmi baja sem történt, egyszer azonban a vegyianyag az ar­cába fröccsent. Néhány csepp a szemébe került és súlyos sérülést szenvedett. Még sze­rencse, hogy nem vakult meg. Az üzemi balesetből szár­mazó betegsége idejére kérte a vállalattól a táppénz és a kereset közötti különbözet megtérítését. Elutasították, mert — mint indokolták —, nem használta a védőfelsze­relést. A vállalati munkaügyi döntőbizottság 50 százalékos kártérítési kötelezettséget ál­lapított meg, amit azonban a vállalat nem fogadott eL Az ügy fellebbezéssel a bé­késcsabai Munkaügyi Bíró­sághoz, majd a járásbíróság­hoz került. B. P. bírói ítélet alapján végül is a táppénz és a kereset közötti különbözet 50 százalékát kapta meg, ami 1140 forintot tett ki. B. p. azonban az ügye in­tézésével ügyvédet bízott meg és csak akkor nézett na­gyot, amikor megkapta a számlát. Az ügyvédi munka- közösségnek 1760 -forintot kellett befizetnie. — Miért fogadott ügyvédet? — kérdezte B. P.-től az SZMT munkavédelmi fel­ügyelője. — Nekem még sem ilyen, sem más ügyem nem volt. Senki sem tájékoztatott, hogy mit kell csinálnom. Ki­től várhattam volna segítsé­get? — hangzott a válasz. — Miért nem fordult a szakszervezeti bizalmihoz, vagy a szakszervezeti bizott­ság titkárához tanácsért? — Nem tudtam, hogy ilyen esetben is lehet. — A jogsegély-szolgálatról sem hallott? — Csak akkor tudtam meg, hogy van ilyen, amikor már ügyvédet fogadtam. B. P.-nek a tájékozatlan­ság 1760 forintjába került. Az, ami bejött a vámon, nagy ráfizetéssel ment el a réven. Nem volt tehát olcsó a „tandíj”. Kár, hogy a költ­ségnek legalább egy része nem hárítható át azokra, akiknek a dolgozók felvilá­gosítása hivatali kötelessé­gük. Pásztor Béla bédi yarga Lajos, Kürti Lászlóné, Leiner Gyula, dr. Maurer József, Murányi Miklós, Rocskai Mihály, Vas­vári Mihály és Zalai György. Ugyancsak a békemozgalom­ban kifejtett tevékenységé­ért kitüntették a békési Sze­gedi Kis Isván Gimnáziumot, a bucsai általános iskolát, valamint az orosházi Dél- Békés megyei Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsé­gét is. Pénteken, június 24-én dél­előtt nyílt meg, s vasárnap estig tekinthető meg Hód­mezővásárhelyen a MÉM és a Csongrád megyei Tanács közös rendezésében a mező- gazdasági táj kiállítás és be­mutató. A háromnapos ren­dezvény célja, hogy segítse a kistermelőket, bemutassa a háztájikban is alkalmazható nagyüzemi módszereket, az elért eredményeket és az új tenyésztési elképzeléseket. A tájkiállításon több mint 30 vállalat, állami gazdaság, termelőszövetkezet, valamint számos szakszövetkezet és kistermelő — közöttük több Békés megyei — mutatta be termékeinek javát, tenyész­állatainak értékes egyedeit. Szombaton délelőtt a te­Várszínházi gálaest Gyulán Bár a Gyulai Várszínház idei évadja hivatalosan csak július 1-én, Hernádi Gyula: Szép magyar tragédia című történelmi drámájának be­mutatójával kezdődik, a né­pes szereplőgárda már hol­nap este bemutatkozik. Este nyolc órai kezdettel az Erkel Művelődési Köz­pontban — rendhagyó mó­don, először a nyári rendez­vénysorozat 14 éves történe­tében — gálaestet szervez­nek — sok meglepetéssel! Az viszont biztosnak ígérkezik, hogy az ország számos tár­sulatából a nyárra Gyulára szerződött színész közül a gálán fellép többek között Hámori Ildikó, Ronyecz Má­ria, Bálint András, Szobo3Z- lay Sándor. Az est nem fejeződik be a függöny legördültével, azt követően ugyanis színész— közönség találkozóra kerül sor. A KGST komplex prog­ramjának része az európai szocialista országok közös be­ruházásában létesülő oren- burgi gázvezeték megépítése. Az Orenburg és a Szovjet­unió nyugati határa között húzódó 2750 kilométeres épí­tési szakasz július 4—16. kö­zött a népek barátsága fesz­tiválnak „ad otthont”. A Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége az építkezésben érdekelt országok küldöttsé­geinek részvételével a <Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom közelgő 60. évfordulója jegyében rendezi meg a ta­lálkozót. A népek barátsága feszti­válon hazánkat az MSZBT, a SZOT, a KISZ és a Nehéz­ipari Minisztérium képvise­lőiből álló delegáció képvise­li. Péntek reggel utoljára ta­nulhatták a bábkészítést a kisligetben a békéscsabai gyerekek, de a délelőtt még az övék volt az ifjúsági háj­ban, ahol három bábelőadást láthattak. Délután a feszti­válcsoportok üzemlátogatásá­ra került sor. A Kner Nyom­nyészállatok árverésére ke­rült sor. A felvezetett 29 szarvasmarhából 20 Holstein- Friz, vagy annak valamilyen keresztezett példánya volt, s mind gazdára is talált. A sertéstenyésztésben öt nagy­üzem — közöttük az újkí- gyósi Aranykalász Tsz Corn­wall és a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz német öves sertései — álltak az érdeklő­dés középpontjában. A két Békés megyei szövetkezet be­mutatott sertései jól tartha­tók extenzív körülmények között is. Szombaton délután az ünnepélyes díjkiosztáson a bemutatott állatok bírála­tára és eredményhirdetésére került sor, majd 28 kister­melőnek átadták a „Kiváló kistermelő” plakettet. A tantermek kiürültek, a diákok építőtáborokba, üdü­lőkbe „költöztek”, kihasznál­va a vakáció idejét egy kis keresetre és pihenésre. Az ipari tanulók azonban ma­radtak a munkaasztalok és munkagépek mellett, a gya­korlati képzés ugyanis to­vább folyik a tanműhelyek­ben és a munkahelyeken. Ez a körülmény megsokszorozza a szakmunkásképző iskolák és az üzemek jó kapcsolatá­nak ápolását a vakáció ide­jén. Mint Zsedényi Lajos igazgató tájékoztatásából megtudtuk, Orosházán, a Bir- kás Imre Szakmunkásképző Intézet nagy gondot fordít a vakáció ideje alatt is a tan­intézet és az üzemek jó kap­csolatára. A mostani tanév­ben közel 500 ipari tanuló nyári gyakorlati képzéséről kiéli gondoskodniuk. Az isko­lához tartozó 17 vállalati tan­műhelyben szerződést kötöt­tek a szocialista brigádokkal, melynek alapján a legjobb harmadikos ipari tanulókat felveszik brigádtagnak, a ta­A gáztávvezeték építői munkasikerekkel köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját; munkafelajánlásaikat a fesz­tivál idején ismertetik. A fesztivál eseményeit vala­mennyi szakaszon gazdasági, kulturális programok — a szocialista országok filmfesz­tiválja, nemzetközi műsorok — teszik színessé. Július 13—16. között a magyar építési szakaszon zaj­lik majd a zárórendezvény. Itt jelenleg 2100-nál több magyar szakember dolgozik. Bogorodcsányban, a magyar telephelyen szovjet és ma­gyar művészek adnak ünnepi műsort. Végezetül Ivano- frankovszkban összegezik az építkezésben részt vevő dol­gozók jubileumi munkaver- seny-felaj ánlásaikat. dában a franciák, a gabona­felvásárlónál a kanadaiak, a kötöttárugyárban a lengye­lek, a Volánnál a szovjetek, a MÁV-nál a románok, az építőknél a bolgárok, a ba­romfifeldolgozónál a ju- goszlávok adtak műsort A két német együttes pedig a MEZŐGÉP és a Víz- és Csatornamű Vállalat vendé­ge volt. Este a fesztivál résztvevőit a Balassi tánc- együttes műsora szórakoztat­ta az if júsági házban. Szombaton délelőtt lezaj­lottak az utolsó bemutató­előadások a színházban, s délután 5 órakor ugyanitt a záróünnepség. Majd este 9 órakor az ifjúsági ház tánc­házzá alakult át, ahol dal­lal, tánccal, vidám jó kedv­vel búcsúztak egymástól az együttesek tagjai. Ma, reggeltől estig vidéki vendégszerepléssel megyénk­től köszönnek el a külföldi és hazai csoportok. Békésen a franciák és a pécsi Bóbita, Eleken a románok, Gyulán a szovjetek, Medgyesegyházán az NDK és az ölbői úttörők, Mezőkovácsházán a kanadai­ak és a szentlőrinciek, Nagy­szénáson a bolgárok és a bu­dapesti Astra, Orosházán a lengyelek és a szekszárdiak. Sarkadon az olaszok és a szentgotthárdiak, Szeghalmon a svájciak és a kaposváriak, Szarvason pedig a csehszlo­vákok és a nyíregyháziak lépnek fel. pasztáit szakemberek pedig vállalják a jövő szakmunká­sainak gyakorlati és politikai nevelését. ' A jó kapcsolatot fémjelzi egyebek közt, hogy az Oros­házi Üveggyárban az eddigi hat tanműhelyt kettővel sza­porították, mintegy 800 ezer forintos költséggel, műszerek, kéziszerszámok, esztergapa­dok beszerzésére pedig töbÚ mint egymillió forintot fordí­tottak. Az eredmény bizonyít: a tárgyi és gyakorlati tanuló- versenyeken a tanintézet ipari tanulóinak 85—90 szá­zaléka vesz részt, s a leg­utóbbi megyei döntőn mint­egy 50 százalékuk I—III. he­lyezést ért el. Az országos versenyre már évek óta 8— 10 tanuló jut fel, ahol álta­lában a legjobb 10 között vé­geznek. A tantestület a nyári egyhó­napos megosztott szabadsá- goltatás idején még nagyobb gondot fordít az üzemek lá­togatására, az ipari tanulók munkahelyi felügyeletére. Taktikus — mondjuk egy öltözékre, mert jó mozogni benne. Prak­tikus — állítjuk egy megol­dásról, mert kéznél levő, mert hasznos bizonyos ten­nivalók elvégzésére. Minden­napi életünk tele van prak­tikus megoldásokkal. Mert „praktikus” nem szólnunk akkor, ha jobb hallgatni, nem vitatkozni például a közlekedési rendőrrel — ha éppen ugyancsak praktikus meggondolásokból — nem a zebrán keresztül mentünk át a túloldali kirakathoz. Ez persze már arra figyelmeztet, hogy a praktikus nem is min­dig praktikus. Ez utóbbi tanulságot ter­mészetesen átfogalmazhatjuk más életbölcsességre is. Pél­dául arra, hogy „nem min­dig a legrövidebb út vezet a célhoz”. De tulajdonképpen felesleges is folytatnunk. A praktikusnak szigorú mérté­ke van, azaz megvan a meg­felelő, jól körülhatárolt he­lye az életünkben. Ha ezen túllép, már csak átmeneti, ideiglenes jelleggel megol­dás, amelyre kényszerhely­zetek szorítanak rá bennün­ket nemegyszer. Még mesz- szebb távolodván pedig e körtől, még ellentmondáso­sabbá válik a gyakorlatban. Vegyük például a borravaló­zást. Adok, mert más is ad. Így „praktikus”, mert gyor­sabb (?) és pontosabb (?) a kiszolgálás, vagy mert lesz egyáltalán kiszolgálás. Csak­hogy, ha mindenki ad, akkor hamar oda a készségesség. Többet kell adni, hogy újra megjelenjen. De másnak is többet kell adni, úgy, hogy a dolognak rossz végtelenje tá­mad. A praktikusnak látszó megoldás visszájára fordul, s felfokozza a problémát, anél­kül, hogy megoldaná. A prak­tikus pedig fogalmilag is át­csapott önmaga mértéktelen- ségébe, a prakticizmusba, sa­ját megoldásnélküliségébe. Praktikus játék a szavak­kal? — kérdezhetné valaki. Lehetséges. Mentségül szól­jon azonban: a prakticizmus ellen. A prakticizmus ellen, amely feltételezi, hogy az ég­világon mindent közvetlen és kézenfekvő megoldásokra le­het redukálni. Az igazság ez­zel szemben azonban az, hogy vállalnunk kell a „ke- rülőutakat”, a vállalkozás és cselekvés sokféleségét, amely az aktuális szükségletek ki­elégítésén túl a feltételek és különösen a jövőbeni feltéte­lek megteremtésének áttéte­les, nem-praktikus útjai is bennefoglaltatnak. Annál is inkább, mert a „praktikus­ban”. az elhallgatáshoz, a kenőpénzhez és borravalózás­hoz hasonló jelenségekben eleve van egy konzervatív elem: negatívumaiban is olyannak fogadja el a való­ságot, amilyen. „Különbé­két” köt ezzel a negatív va­lósággal. Különbékét, amely azonban különböző veszélyek kockázatát rejti magában: a színvallás” elmaradása lel- kiismeretfurdalást eredmé­nyezhet, gyermekeinknél ne­gatív megítélést válthat ki, a borravalózás pedig zsebünk számára is soknak bizonyul. Mindig újra és újra felme­rül tehát: lehetünk-e büntet­lenül, akár önmagunkkal Békéscsabán, a városi ta­nács egyesített egészségügyi intézményeiben 19 ápolónő végezte el napi munkája mel­lett a szakképesítést jelentő tanfolyamot. Közülük tízen jeles eredménnyel tettek ké­pesítő vizsgát. A napokban a békéscsabai kórházban tartották meg az avatóünnepséget, melyen Bo- da Zoltármé, a Békés megyei tanács Semmelweis Egészség- ügyi Szakiskolájának igazga­szemben és önmagunk előtt is egyáltalán „praktikusak”? A prakticizmus ellenében felsorakoztatható érvek azon­ban jóval túllépnek a szemé­lyes élet nehézségein és er­kölcsiségének dilemmáin, a társadalmi ellentmondásokat és károkat okozó következ­ményeket is magukban fog­lalnak. Egy vállalat vezetése lehet például „praktikus”, azaz lehetőségei által adott, vagy éppen „kiügyeskedett” rövid távú nyereségessége mellett elhanyagolhatja táv­lati fejlesztési politikáját, jö­vő nyereségének feltételét. Rövid távon — akár még a büntetlenség látszatával is — tehet úgy, hogy nem ve­szi számításba a gazdasági élet egészének fejlődésten­denciáit, igényeinek dinami­káját. Találhat átmeneti meg­oldásokat problémái áthida­lására, időleges elodázására. „Praktikus” döntéseinek kö­vetkezményei azonban sokkal messzebb gyűrűzhetnek, mint saját rendelkezései körének határai. Nemcsak saját gár­dájának jövőjét kockáztatja, hanem népgazdasági szinten is negatívan hat, hiszen csök­kenti ennek, mint egésznek a teljesítményét is. Hasonlóképpen hatna, ha — mondjuk — oktatási és képzési rendszerünket egy­szerűen hozzáigazítanánk ter­melési rendszerünk felbecsült szükségleteihez. „Praktikus­nak” tűnhetne, mert legol­csóbbnak, és főleg leginkább megtérülőnek látszik. Nem kellene küzdeni túlképzéssel, és a belőle adódó egyéb fe­szültségekkel. Mégis: nem bizonyulna-e nagy lemondás­nak szocialista társadalmunk összteljesítménye szempont­jából? Nem fosztanánk-e meg eleve magunkat olyan kényszerhelyzetektől, ame­lyekből csak előrelépni le­hetne? Azoktól a dinamikus feszültségektől és ellentmon­dásoktól, amelyekből a fej­lődés mindig is származott? A praktikusság a középsze­rűség világának bizonyulna ezúttal is. A szocializmus azonban nem leszorít, nem hozzáköt valamihez, egy ál­lapothoz, hanem mobilizál, s ezért ellentmond és küszkö­dik minden középszerűség­gel. n prakticizmus ily mó­don újabb és újabb problémákat teremtő, ellentmondásokat (megoldás helyett) elodázó gondolkodás- mód és magatartás. Az ösz- tönösség jele: a tudatosság, a széles elméleti látókör hiá­nyának a tanúsága a gazda­ságban, a politikai-közéleti tevékenységben, az oktatás­ban ps nevelésben — életünk valamennyi területén. Ezért kell fellépnünk ellene. El­lenszere az elméletileg is fel­készült, széles látókörű, kul­turált politikai és erkölcsi magatartás. Az a magatartás, amely nem kis állóvizekben kívánja megsütni pecsenyé­jét, hanem az ellentmondások közegében képes mozogni és tevékenykedni, átfogva az el­lentmondások teljességét is. Vagyis: az alkotó és gondol­kodó ember küzdelme, az al­kotó és gondolkodó társada­lom vállalása... tóhelyettese mondott beszé­det. Az ápolónői okleveleket dr. Libor János főorvos adta át. Az új ápolónők eskütéte­le után dr. Sonkoly Kálmán igazgató főorvos köszöntötte a legjobbakat. Külön dicsé­retben részesítette Briezsnyik Pálnét, aki az elmúlt ftárom évben kiemelkedő munkát végzett. Részére jutalmat adott át. A sikeres vizsgát tett ápo­lónők a békéscsabai kórház­ban folytatják munkájukat. Holecska Gyula, a bucsai általános iskola igazgatója átve­szi az OBT kitüntető oklevelét. Fotó: Gál Edit Mezőgazdasági tájkiállítás és bemutató Ipari tanulók vakáció nélkül Véget ért a bábfesztivál Ma vidéki jutalomjátékok Hülvely István Ápolónőket avattak

Next

/
Thumbnails
Contents