Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-25 / 148. szám

r 1977. június 25., szombat Jó étvágyat? „De gustibus non est dis- putandum”. E latin szólás- mondás magyarul azt jelenti, hogy ízlésekről nem kell vi­tatkozni. Vegyünk egy szél­sőséges esetet. Ha egy medi­kus — tegyük fel — fogadás­ból a boncolásra használt késével fertőtlenítés után szalonnát eszik — ez gusztus dolga. Vannak emberek, akik élnek-halnak például a pál- pusztaiért; másokban viszont émelygést, sőt undort kelt a sajt szaga. Az viszont már a higiéniai előírások semmibe vételét jelenti, ha piszkos konyharuhával törölik az evőeszközöket; ha egy ven­déglőben legyek mászkálnak a tányérokon; ha az üzletek­ben néhány tucat felelőtlen vásárló által összenyomko­dott kenyeret akarnak elad­ni... Sorban állás közben me­ditáltam azon, vajon mennyi bapilus vándorol át az eladó kezéről a különféle húské­szítményekre. Noha a kol­bász- és szalámifélék bőrét le lehet húzni, s a tőkehús megtisztítása sem okoz gon­dot. Sőt, sütéskor vagy főzés­kor a kórokozók nagy része elpusztul. A tepertőt, a ra­kotthúst, a gépsonkát és más hasonló hentesárut viszont nem lehet megtisztitani. Az izzadt tenyerekről — ahol nincs pénztáros — a pénzre, onnan az eladó kezére, majd a húsféleségekre özön bakté­rium kerül, s ezáltal megnő a fertőzés veszélye. A villa használata és különféle cso­magolási eljárások alkalma­zása tisztábbá, higiénikusab- bá tenné a kiszolgálást. „Sosem tudja az ember, mitől hízik” — szokták mon­dani olyankor is, ha valaki kétes tisztaságú ételből fo­gyaszt „jóízűen”. Lehet, ez tréfának jól hangzik, de et­től függetlenül a fertőzést még megkaphatja az illető. Abszolút steril körülmé­nyeket nehéz teremteni, nem is erről van szó. A tisztaságot azonban kellő gondoskodás­sal, ellenőrzéssel lehet bizto­sítani. Ennek elmulasztása — különösen nyári melegek ide­jén — óriási veszélyt rejt magában. Senki sem kíván­hatja egy hentestől, hogy minden pénzfogás után sza­ladjon kezet mosni. Azt vi­szont elvárhatjuk, hogy pél­dául a le nem mosható étel­féleségek tisztán kerüljenek a csomagba. Néhány kiszolgáló az ud­variasságát, előzékenységét még azzal is megtoldja, hogy jó étvágyat kíván a ve­vőnek. Az pedig csakis ak­kor tud jóízűen falatozni, ha tudja, hogy ízlésesen, tisztán csomagolt és nem összevissza fogdosott élelmiszert vitt haza. —y—n Javult a vendégfogadás és -ellátás a Balatonnál A Belkereskedelmi Minisz­térium — a tavalyi tapasz­talatok, a gyakori panaszok alapján — a fővároson kí­vül elsősorban a Balatonnál rendelte el, hogy különös gonddal készüljenek a ven­dégek fogadására és ellátá­sára úgy, hogy az idegenfor­galom előnyei, haszna a he­lyi lakosság ellátásában is érezhető legyen. A tóparttól öt kilométeres sávban ugyan­is az állandó lakosok száma 135—140 ezer, míg a szezon­ban 400—430 ezer ember tartózkodik rendszeresen ezen a területen. Ezenkívül a hazánkba érkező mintegy 8 millió külföldi többsége sem kerüli el a tavat, s az ötmillióra tehető hazai-turis­taforgalom nagy része is oda irányul. A rendelkezés végrehajtá­sát anyagi lehetőségeiktől függően megkezdték, s a szezon kezdetére többségében befejezték a vállalatok. A balatoni főidényre több mint 160 millió forint felhasználá­sával a tó északi partján 390, a délin 400 kereskedel­mi és vendéglátóipari léte­sítményt — az árusítópavi­lontól a szállodáig — újítot­tak fel, korszerűsítettek, s több új egységgel bővítették is a hálózatot. Felújították egyebek kö­zött a tihanyi motel 80 sze­mélyt befogadó két szárnyát, kétszeresére bővítették a kemping kapacitását és jú­lius 1-én adják át rendelte­tésének a korszerűsített, több mint ezer személyes teraszos éttermet és az 1500 adagos konyhát. A hónap végén nyitja meg Fonyódligeten a Somogy megyei Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat a forfa-elemekből házilag épí­tett 280 négyzetméteres ABC-kisáruházat, a déli part bolthálózatát, vendéglátóhe­lyeit és üdülőit ellátó So­mogy megyei FŰSZERT ba- latonboglári és siófoki 4000— 4000 négyzetméteres korsze­rű bázisraktára az előző évi- . éknél kedvezőbb feltételeket teremtett az áruutánpótlás­hoz. A jövő hónap első felében avatják a 460 sze­mélyes B kategóriás, de an­nál magasabb szolgáltatást nyújtó Neptun Szállót Bala- tonföldváron, ahol egy régi vendéglő korszerűsítésével 600 személy részére terem­tettek másodosztályú árakon étkezési lehetőséget. A Lidó Szálló teljes felújításával megkezdődött a siófoki szál­lodasor rekonstrukciója is. Javult az ipar szállítási készsége, a tej-, a hús-, a konzervipar és a hűtőipar az igényeknek megfelelően szállít, és a söripar is ponto­san adja az üzleteknek a keretekben meghatározott mennyiséget. Az idén or­szágszerte 6 százalékkal, a Balatonnál 12 százalékkal több sör kerül forgalomba. Elfogadható az édesáru-ellá- tás, s ha nem is mindenütt, de a nagyobb forgalmú te­rületeken, az ABC-áruhá- zakban rendszeresen van szalámi. A tavalyinál jobb a zöldségellátás. A minisztérium, valamint a Somogy és a Veszprém megyei Tanács vezetőinek véleménye szerint a balato­ni vendégfogadás és -ellátás feltételei sokat javultak. Az érdekelt vállalatok további feladata a mostani kedve­zőbb, bár még korántsem ki­fogástalan ellátási és szol­gáltatási színvonalnak leg­alább a tartása a szezon vé­géig. Mind a minisztérium, mind az illetékes tanácsok rendszeresen ellenőrzik en­nek a követelménynek az ér­vényesülését. Július 3: Az 55. nemzetközi szövetkezeti nap Hz OSZT felhívása A mozgalom hagyományai­hoz híven július első vasár­napján — immár 55. alka­lommal — világszerte meg- ünneplik a nemzetközi szö­vetkezeti napot. A hatvan ország 330 millió szövetkezőjét képviselő Szö­vetkezetek Nemzetközi Szö­vetsége most közzétett nyi­latkozatában a tartós béke biztosítását elősegítő, az igaz­ságos társadalmi és gazdasá­gi rendszert szolgáló szövet­kezeti elvek világszerte törté­nő elterjesztését, valamint az együttműködés szélesítését tűzi ki zászlajára. A 4600 szövetkezetben 4,2 millió tagot tömörítő magyar szövetkezeti mozgalom kép­viseletében az Országos Szö­vetkezeti Tanács elnöksége adott ki felhívást. Ebben rá­mutat, hogy Magyarországon, a többszörös tagságot is fi­gyelembe véve, a felnőtt la­kosság mintegy 25 százaléka tagja a szövetkezetnek, s együttesen a nemzeti jöve­delemnek csaknem egyhar- madát állítják elő, társadal­mi-mozgalmi tevékenységük­kel pedig a szocialista de­mokratizmus és a közműve­lődés fejlesztését szolgálják. Az 1400 termelőszövetkezel a mezőgazdasági termelésnek mintegy kétharmadát adja és eredményesen segíti a szö­vetkezeti parasztság gazda­sági, társadalmi fejlődését. A 988 ipari szövetkezet szerepe az építőiparban, egyes belső ellátási, szolgáltatási, vala­mint exporttevékenységekben különösen kiemelkedő. A kiskereskedelmi forgalomnak csaknem egyharmadát szer­vezi a 305 általános fogyasz­tási és értékesítő szövetkezet, amelyek a termelőszövetke­zetekkel együttműködve munkálkodnak a zöldség-, gyümölcstermelési program megvalósításán, elősegítve a háztáji és a kisegítő gazda­ságok lehetőségeinek minél jobb kiaknázását. A lakás- szövetkezetek több mint 600 ezer ember számára nyújta­nak otthont, a takarékszövet­kezetek szolgáltatásait pedig több mint egymillió ember veszi igénybe. A szövetkezők hagyomá­nyos ünnepe alkalmából az OSZT a szövetkezetek előtt álló társadalmi, gazdasági feladatok közül az új típusú szocialista szövetkezetek lét­rejöttét és munkálkodását is lehetővé tevő Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kibontakozott munkaverseny felkarolását, az 1977. évi népgazdasági terv sikeres megvalósítását állítja a középpontba. Felhívja a szövetkezeteket: tegyék haté­konyabbá szervezetüket, erő­sítsék tagsági kapcsolataikat, fejlesszék a szövetkezeti de­mokráciát, valamint közéleti, közművelődési tevékenységü­ket. Helsinki szellemében hangsúlyozza a felhívás a béke ügyének szolgálatát. A helyi megemlékezéseken túlmenően az Országos Szö­vetkezeti Tanács, mint arról már korábban hírt adtunk — a Békés megyei szervek­kel együttműködve — Szarvason, július 3-án nagy­gyűlést és egész napos kul­turális programot szervez. A szövetségek vezetőinek tájékoztatása szerint me­gyénk három ágazatában — az ipari szövetkezetekben, a mezőgazdasági tsz-ekben és a fogyasztási szövetkezetek­ben — jól halad az előké­szület és a szervezés. Az ipa­ri szövetkezetekből eddig kétezer résztvevőt írtak ösz- sze. A mezőgazdasági tsz- ekből a vártnál nagyobb ér­deklődés kíséri a szarvasi programot. Ugyanez mond­ható el az ÁFÉSZ-ek, a ta­karékszövetkezetek és a la­kásszövetkezetek részéről is. A nyári hónapokban fokozottan ellenőrzik az üdítő italok és ásványvizek minőségét, illetve eltarthatóságát a Fővárosi Ásványvíz- és Jégipari Vállalat központi laboratóriumában. Képünkön: Csigi Ágnes tartósítóipari mérnök az üdítő sav- tartalmát ellenőrzi (MTI-fotó, Várkonyi Péter felvétele — KS) Magyarországon az első szélmalmokat a XIII. században építették. A terveket a Hollandiában tanuló magyar diákok hozták magukkal. Így a hollandi ún. tornyos típusú négy, vagy hat vitorlakerekes szélmalom terjedt el. Országszerte jól ismert a tési (képünk) és a kiskunhalasi szélmalom (MTI-fotó, Bisztray Károly felvétele — KS) Tegyük szebbé lakóhelyünket Tanácsülés Békésen Békés város Tanácsá­nak legutóbbi ülésén kilenc napirendi pont szerepelt. Ezúttal három közérdeklődésre számot tartó témát ragadtunk ki, amelyet megvitatott, tu­domásul vett a testület. A Hazafias Népfront váro­si bizottsága és a városi ta­nács együttműködéséről Ber­ta József, a HNF városi bi­zottságának titkára és Ma- koviczki János tanácselnök számolt be. Megállapították, hogy eredményes volt a kap­csolat a legutóbbi tanácstagi, valamint az országgyűlési és időközi választások előkészí­tésében és lebonyolításában. Ugyancsak közösen oldották meg a tanácstagi beszámolók megszervezését, ahol igen sok értékes javaslat, észrevétel hangzott el. Az együttműkö­dés az utóbbi években tartal­masabb, újszerűbb lett. Erre példa, hogy a tanácstagi vá­lasztókerületek mellett létre­hozták a körzeti népfrontbi­zottságokat. Együttműködés Általános gyakorlattá vált, hogy a tanács hosszú, kö­zép- és rövid távú terveinek elkészítéséhez véleményt kér a népfront városi és kerületi bizottságaitól, bevonja azok­ba a felmérésekbe, amelyek az elképzelések összehasonlí­tásához nélkülözhetetlenek. Fontos területe az együtt­működésnek a településfej­lesztő társadalmi munka szervezése, kibontakoztatása. Minden évben indítanak va­lamilyen akciót a város szé­pítésére. Ilyen volt legutóbb a környezetvédelmi hcviap, vagy a tegyük szebbé válasz­tókerületünket mozgalom. Tevékenyen kiveszik a ré­szüket az ifjúsági és a nőpo­litikái határozatok megvaló­sításából is. Külön kell szól­ni arról a jó együttműködés­ről, amely a cigánylakosság, a tanyákon, külterületeken élők szociális és kulturális ellátottságának emelését szol­gálja. Kis lemaradás Ezt követően került sor az 1976. évi költségvetési és fejlesztési terv teljesítésének értékelésére. Az előirányzott költségvetési alapból 58 mil­lió forintot használtak fel. Módosítani elsősorban a gaz­dasági ágazatban kellett. Többek között a költségveté­si üzemnek nyújtottak segít­séget a fürdő- és köztisztasá­gi feladatok megoldására. A belvíz elvezetésére 718 ezer forintot utólag biztosítottak. Az év folyamán 360 négyzet- méter járda, és csaknem két kilométer út felújítására ke­rült) sor. Jelentős összeget költöttek az egészségügyi és a szociális intézmények kor­szerűsítésére. Beindult a röntgen- és az ideggyógyá­szati szakrendelés, javult a rendelők műszerellátottsága. Ami a fejlesztési terv meg­valósítását illeti, lemaradás tapasztalható. Az V. ötéves tervben 88 célcsoportos lakás felépítésére van lehetőség. Az 1980-ra esedékes 10 millió forintot a megyei tanács át­csoportosította, ami azt je­lenti, hogy 1978-ig 64 lakást hoznak létre a városban. A kiviteli tervek azonban ké­sőn készültek el, így a lakás­építés költségének egy részét terület-előkészítésre használ­ták fel. Ugyanilyen okok mi­att késik a bölcsőde és a di­ákotthon építése is. A nyolc­tantermes általános iskola kivitelezését viszont meg­kezdték, és 1978 júniusában átadják rendeltetésének. Nem kisebb érdeklődés kí­sérte a következő napirendet sem. Ez „A város környezet­védelme és zöldterület-gaz­dálkodási helyzete” címmel került a testület elé. A be­számoló a. városi tanács kör­nyezetvédelmi bizottságának munkájáról adott számot és meghatározta a további fel­adatokat. Sajnos, az Élővíz­csatorna a város legsúlyo­sabb környezetszennyező for­rása. A valamikor sportolás­ra, fürdésre alkalmas víz szennyvízcsatornává válto­zott, amely a település nagy részének levegőjét egészség­telenné teszi. Csak közüs erűvel örvendetes, hogy a város- központban egyre nagyobb a parkosított terület. A Vihar­sarok Termelőszövetkezet pe­dig hozzáfogott az erdő tele­pítéséhez Dánfokon. De saj­nos vannak gondok is. A város utcáit járva gyakran tapasztalni, hogy a szenny­vizet az utcai csapadékvíz­elvezető árokba öntik. Van­nak olyan üzemek, intézmé­nyek, amelyek vajmi keveset törődnek környezetük tisz­tán tartásával. A környezetvédelemmel kapcsolatban határozati ja­vaslatot fogadott el a tanács­ülés. Utasította a végrehajtó bizottságot, hogy az Élővíz­csatorna vizének megtisztítá­sára Békéscsaba, Gyula ta­nácsával közösen hozzon in­tézkedéseket. A termelés­ellátás-felügyeleti osztály ve­gye fel a kapcsolatot a Hi­dasháti Állami Gazdasággal, a termelőszövetkezetekkel és készítsen ütemtervet a város környéki parkerdő kialakítá­sára. A vitában felszólalók egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a környezet megóvása az ember védelmét jelenti. Éppen ezért az eddiginél sok­kal többet szükséges tenni a lakosságnak is. Nem elég ha­tározatokat, rendeleteket hozni, érvényt kell szerezni azoknak. Seres Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents