Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-21 / 144. szám

a 1977. június 21., kedd Ügyek szabadságon? Elmarad mögöttünk a táj — utazunk. Mindegy; vonat vagy autó ablakából röppen- e tekintetünk az elénk sza­ladó majd távolodó képre, útipoggyászunkban vala­mennyien viszünk egy látha­tatlan típuscsomagot, amely a Balaton mellett éppúgy, mint akár a lengyel Kárpá­tokban minden vakációnak ugyanazt a hangulati biztosí­tékát jelenti. Ez a csomag a tudat alatt is eleven megkönnyebbülés: na­pi kötelezettségeinket otthon hagytuk. S akinek valami­lyen okból nem jár együtt nyári szabadságával a föld­rajzi környezetváltozás — az is maga mögött hagy egy tá­jat: munkahelyének ügyek­kel, határidőkkel, kis és nagy kudarcokkal, sikerekkel sze­gélyezett, hunyt szemmel is jól ismert vidékét. A vakáció hangulati biztosítéka tehát ilyenkor is jelen van. Csak az a kellemetlen, hogy nem működik egyenlő ideig. Ki előbb, ki később egyszer- csak tettenéri magát, hogy gondolatai azon a megköny- nyebbülten elhagyott tájon kalandoznak: vajon mi tör­tént ott azóta? Vajon, aki he­lyettem odaállt a _ géphez, nem közönyös figyelmetlen­séggel nyúl-e hozzá? Akinek átadtam az ügyiratokat, nem felejtette-e el, melyik a leg­sürgősebb? Es egyáltalán: azon az ismerős tájon nem következett-e be a dolgok rendjében valami fennaka- I dás, rendellenesség, amiatt, hogy átmenetileg elfordítot­tuk róla törődő tekintetün­ket? Ezek az aggodalmak nem­csak tiszteletre méltóak, mert a jó munkaerkölcs aranypró­bái — hanem sajnos, jogos aggodalmak is. Mint a télutói influenzajár­vány, épp olyan menetrend- szerű nyári jelenség a sza­badságolások idején elhara­pódzó gyakorlat: ügyeink, hétköznapi életünk ritmusa lassulni kezd, olykor kihagy. Mintha a rendes évi vakáci­ók beköszöntével az évszak­tól független tennivalók sze­relvényét egy kaján kéz mellékvágányra tolná. Beáll a „nyári szünet”: sok munka­helyen megkezdődik a töme­ges szabadságolások bénító- csüggesztő periódusa. Mintha egy munkaterület, ügy gazdájával együtt a mun­katerületért, ügyért való fe­lelősség is vakációra menne, egyszer csak polgárjogot nyernek az ilyen mondatok: „sajnos, nem tudom, én csak helyettesítek...” — „nagyon sajnálom, de tessék egy hét múlva érdeklődni, mert X. elvtárs szabadságon van”, — I „ebben - nem dönthetek, tes­sék akkor telefonálni, ha Y. elvtárs megjött a szabadsá­gáról”. £s az érdekelt fél, aki azt hitte, remélte, hogy egyetlen ember távolléte miben sem befolyásolhatja valamely munkafolyamat vagy ügyrend menetét, érdemi elintézését, aki komolyan vette a sokat használt, mert mélységesen igaz tényt: egy valaki miatt az élet nem áll meg — nos, az érdekelt fél nem tehet mást, mint életbölcseleti tű­nődésekbe bocsátkozik afelől, hogy jogos indulatból fakadó átkait kire szórja: a szabad­ságát töltő X. elvtársra, vagy hátrahagyott helyettesére. De bárhogy dönt is, a lényegen nem tud változtatni, ügyes­bajos dolgát nem tudja elin­tézni. Lassan-lassan berendezke­dünk rá, hogy egy rossz gya­korlat természetessé válik, s ezzel bezárul az ördögi kör, a szabadságolások idején nem érdemes komolyan intézked­ni, mert mindenki tudja, hogy ilyenkor nem intéződik el érdemben semmi. ...és az idő? Az életünkből elveszett, ellopott idő? Azt ki adja vissza...? Nóti Ilona A vasárnapot Gyulán töl­tötte Santarém megye kom­munista delegációja, melyet elkísért Gyulavári Pál, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára és Kutas Gyula, a megyei pártbizottság mun­katársa. A pártszékházban dr. Marsi Gyula, a párt vá­amelynek során első kézből (szerezhettünk benyomásokat a szocialista valóságról. Meggyőződhettünk arról, hogy a marxizmus—leniniz- mus elmélete hogyan öltött testet a szocializmus építé­sének nem könnyű munká­jában. Nagyon tetszett, hogy mi pártbizottságon is. Sokat fogunk beszélni majd a tag­gyűléseken, a kommunisták­kal való találkozás különbö­ző eseményein, mindenütt, ahol kíváncsiak arra, mi is az igazság a szocialista rendszerben, a fejlettebb társadalom építésében. Me­Jól érezték magukat a Várfürdőben rosi bizottságának első tit­kára, dr. Horváth Eva, a HNF megyei bizottságának elnöke és dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke fo­gadta és tájékoztatta Gyula város életéről. A tájékoztatást rövid vá­rosnézés követte, amelynek során felkeresték a török­zugi lakótelepet, a Kohán- kiállítást és a Várfürdőt. Délutánra a vendégeknek szabad programot biztosítot­tak, akik kihasználva a kel­lemes időt, strandoltak. Este, a búcsúzáskor meg­vendéglátóink nemcsak az eredményeikkel büszkélked­tek, de feltárták azokat a gondokat is, amellyel mun­kájuk során találkoztunk. Meglepett bennünket az orosházi Új Élet Termelő- szövetkezetben látott nagy­szerű kollektív gazdálkodás, hiszen nálunk „gyermekcipő­ben” jár a mezőgazdasági munkának ez a formája. Láttuk az Orosházi Üveg­gyárban a magas színvona­lon szervezett munkafolya­matot, betekintést kaptunk a magyar munkásosztály gyénkben több mint ötezer kommunista tevékenykedik. Számukra bizonyára ugyan­olyan élmény lesz megtudni, mi történik ma Magyaror­szágon, mint amilyen izgal­mas volt nekünk is. Végül megragadom az al­kalmat, hogy a Békés me­gyei Népújságon keresztül is köszönetünket fejezzük ki a párt megyei bizottságának, az első titkárnak, Frank Fe­renc elvtársnak. és vala­mennyi ipari és mezőgazda- sági üzem párt- és gazdasági vezetőinek, a városok veze­tőinek és a megye egész la­kosságának a szívélyes, elv­társi fogadtatásért. Bízunk abban, hogy a nem távoli időben Békés megyei kom­munistákat láthatunk vendé­gül Santarém megyében. B. O. Biztonsági öv, türelmi idő nélkül Az autósok közül sokan tudják, hogy a becsatolt öv milyen biztonságot, védel­met nyújthat a jármű utasai­nak. Csaknem 50 ezer köz­úti baleset értékelése alap­ján kimutatták: ha a biz­tonsági övét használják, az áldozatok 60 százaléka túl­élte volna a balesetet. Az elemzések szerint a közle- kedési baleseteknél a gép­kocsikban tartózkodók leg­gyakrabban a jármű vala­melyik részéhez csapódnak, a v.ezető, vagy az utasok ki­zuhannak a kocsiból, az autó olyan mértékben deformáló­dik, hogy a benne ülőknek nem marad elegendő hely, s az összeroncsolódott karosz- széria okoz sérüléseket. A sérülések megelőzésének az a legjobb módja, ha a jár­művek vezetőit, utasait olyan módon sikerül rögzíteni, hogy testük az erős ütközéskor se csapódhasson semmilyen szi­lárd alkatrészhez. Ez a biz­tonsági öv lényege. Július 1-től hazánkban is kötelező lesz a biztonsági öv használata — a taxik kivé­telével — minden olyan sze­mélygépkocsi első ülésén, amelyben a biztonsági öv be­szerelésére gyári rögzítő van elhelyezve. Mi a helyzet a kereskede­lemben, a szervizekben? — Az elmúlt másfél évben 12 ezer pár biztonsági övét adtunk el Békéscsabán, Orosházán, Gyulán és Szarvason. Volt olyan idő­szak, amikor 8 típusból vá­logathattak a vevők — mondta Kassai Béla, az- Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója. — Az el­múlt év őszén megindult egy országos akció, melynek so­rán a 618 forintos övét 380 forintért árusítottunk. Az utóbbi fél évben mintegy hétezer pár biztonsági övét adtunk el, a raktárakban még mintegy kettőezer pár van. A megnőtt kereslet nyo­mán a választék két típusra csökkent. A bukósisak beve­zetése abban az időben nagy lecke volt, most arra töre­kedtünk; mind mennyiség­ben, mind minőségben meg­felelő legyen a készletünk, ne ismétlődhessen meg a „bukósisakügy”. — Nálunk egy hete az utolsó darab biztonsági öv is elkelt — sorolja Hrabovsz- ky Pál, az AUTÖKER bé­késcsabai fiókjának helyettes vezetője. — Egy újabb szál­lítmány útban van, s néhány napon belül többféle típust árusítunk ismét Az utóbbi másfél évben 2910 pár biz­tonsági övét adtunk el, oly­kor 18 fajtából válogathattak a vásárlók. Üzletünkben jú­lius 1. után is tartunk biz­tonsági övét. Az AFIT gyulai szervizé­ben az idén 270 pár bizton­sági övét adtak el, illetve szereltek be, a raktáron több mint száz garnitúra vár el­adásra. — Az utolsó percig ki tud­juk elégíteni az igényeket, igaz csak a soproni AFIT által gyártott hárompontos típusból, mely felszerelhető minden KGST-országban gyártott, s néhány nyugati márkájú kocsiba. A legna­gyobb forgalmunk az ősszel volt, a tavaly eladott kettő­ezer pár biztonsági öv zö­mét ekkor értékesítettük. — Lesz-e türelmi idő? — kérdeztük Balta Jánostól, a Békés megyei Rendőr-főka­pitányság közlekedési osz­tályának vezetőjétől. — Július 1-től fokozottan ellenőrizzük a biztonsági öv használatát. Ezt a közleke­dési rendőrök már most is ellenőrzik, ugyanis 1977. ja­nuár 1-től kötelező az 1976. július 1. után először for­galomba hozott járművek­ben a biztonsági öv haszná­lata. A türelmi időről:- a rendelkezés másfél éve köz­tudott, úgy vélem, ez az idő elegendő volt arra, hogy a gépjármű-tulajdonosok fel­készülhessenek a rendelkezés végrehajtására, türelmi idő nincs — mondta Balta János rendőr főhadnagy. — Szekeres — Tetszett a középkori vár kértük Raimundo Gábráit, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának tag­ját, a delegáció vezetőjét, összegezze a Békés megyei tartózkodásuk során látotta­kat, tapasztaltakat. — Mindhárman a fiata­labb korosztályhoz tartozunk. Én! vagyok a legidősebb, 29 éves, Fernando Oliveira 23 éves, Eugénio Pisco pedig 25 éves. Ebből is adódik, hogy friss szemmel, nagy érdeklő­déssel figyeltünk meg min­dent itt-tartózkodásunk so­rán. Mély benyomást tett ránk az a testvéri szeretet, amely körülvett bennünket mindenütt. Nagyon hasznos­nak ítéljük ezt a látogatást, helyzetéről, életkörülményei­ről. Hasonlóan kedvező ta­pasztalatokat gyűjtöttünk a megyeszékhely üzemeiben. Nagyon tetszett Gyula, ez a történelmi város, mert az ódon házak és a középkori téglavár mellett láthattuk a szocializmus új arcát, a szé­pen rendezett tereket, az újonnan épült házakat. Megítélésünk szerint a bennünk felgyülemlett sok élményanyagot jól tudjuk majd hasznosítani odahaza, Portugáliában, agitációs munkánkban. Utunkról, az itt látottakról beszámolunk a párt központi bizottságának és természetesen élménybe­számolót tartunk a santaré­Döntött a Legfelsőbb Bíróság Áthelyezés EGYOLDALÜLAG? A vidéki textilgyár — át­szervezésre és létszámcsök­kentésre hivatkozással — egyik varrónőjét teljesít­ménybéres vetülékcsévélői munkakörbe helyezte. Ez el­len az illető a munkaügyi döntőbizottságnál panasszal élt. Arra hivatkozott, hogy az intézkedés sérelmes, mert nemcsak munkaköre, bérezé­se, de még a munkavégzés ideje is megváltoznék. Egyéb­ként is új feladatát egészségi állapota miatt sem tudná el­látni. Jelenleg órabéres, egy műszakos, a csévélői munka­körben pedig három műszak­ban, teljesítménybérben kel­lene dolgoznia. A munka- szerződés módosításához nem adta beleegyezését. A mun­kaügyi döntőbizottság a pa­nasznak helyt adott, az áthe­lyezési határozatot hatályon kívül helyezte és elrendelte, hogy a varrónőt tovább is eredeti munkakörében foglal­koztassák. A döntőbizottsági határo­zat megváltoztatásáért és az áhelyezés hatályban tartásá­ért a gyár a munkaügyi bí­róságon pert indított. A bí­róság a keresetnek helyt adott, a döntőbizottság hatá­rozatát megváltoztatta és a varrónőnek a csévélői beosz­tásba történt átirányítását helybenhagyta. Az ítélet in­dokolásában megállapította: a varrónő nem szakmunkás, beosztása segédmunkás, te­hát betanítottmunkás-kate- góriába tartozik, akár varro­dai, akár csévélői beosztás­ban dolgozik. Az áthelyezés­sel munkaköre nem válto­zott, ezért közös megegye­zésre nincs szükség. A jog­erős ítélet ellen emelt tör­vényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság a következő­képpen döntött: — A Munka Törvényköny­ve szerint a munkaszerződést^ a vállalat és a dolgozó csak'” közös megegyezéssel módosít­hatja. A munkaszerződésnek három fő tartalmi eleme van: megállapodás a munkakör­ben, a munkabérben és a munkavégzés helyében. Évek­kel ezelőtt, amikor a munka- viszonyt létesítették, abban egyeztek meg, hogy az illető varrónői munkakört tölt be, egy műszakos beosztásban dolgozik és havi 2000 forint a munkabére. A gyár azzal az intézkedéssel, hogy alkal­mazottját varrónői munka­körből vetülékcsévélői mun­kakörbe helyezte, egyoldalú munkaszerződés-módosítást hajtott végre, ami jogsza­bály szerint törvénysértő. AZ APASÁG ÉS A SZÜLŐI FELÜGYELET A szülők elváltak és kisko­rú fiúgyermeküket a bíróság az anyánál helyezte el. A di­ák 17 éves volt, amikor any­ja hozzájárulása nélkül kö­zelben lakó apjához költö­zött. Ott-tartózkodása alatt a szomszéd 16 éves leánya te­herbe esett. Amikor a gyer­mek megszületett, a fiú apja kíséretében megjelent a gyámhatóságnál, s kijelentet­te: a gyermek tőle származik. Az apa a nyilatkozat megté­teléhez hozzájárult, s ennek alapján az újszülöttet a diák nevére jegyezték be az anya­könyvbe. Néhány hónap múl­va a fiú visszament anyjá­hoz, és annak beleegyezésé­vel, az apaság vélelmének megdöntése iránt pert indí­tott. A járásbíróság, majd a megyei bíróság elutasította. Törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság mindkét íté­letet hatályon kívül helyez­te. A határozat indokolása sze­rint a fiú, amikor az apaságot vállalta, 16 éves, tehát cselek­vőképességében korlátozott személy volt, akinek a nyilat­kozata csak törvényes képvi­selője hozzájárulásával érvé­nyes. A családjogi törvény értelmében, ha a szülők nem élnek együtt, a gyermek fe­letti felügyeleti jogokat és kötelezettségeket az a szülő gyakorolja, akinél elhelyez­ték. A Legfelsőbb Bíróság természetesen nélkülözhetet- 4ennek tartja, hogy a bíróság megállapítása, vajon a gyer­mek a fiútól származik-e vagy sem. Hajdú Endre „Otthon elmondjuk, milyen a szocialista valóság” Elutazott a Portugál Kommunista Párt küldöttsége

Next

/
Thumbnails
Contents