Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-21 / 144. szám
a 1977. június 21., kedd Ügyek szabadságon? Elmarad mögöttünk a táj — utazunk. Mindegy; vonat vagy autó ablakából röppen- e tekintetünk az elénk szaladó majd távolodó képre, útipoggyászunkban valamennyien viszünk egy láthatatlan típuscsomagot, amely a Balaton mellett éppúgy, mint akár a lengyel Kárpátokban minden vakációnak ugyanazt a hangulati biztosítékát jelenti. Ez a csomag a tudat alatt is eleven megkönnyebbülés: napi kötelezettségeinket otthon hagytuk. S akinek valamilyen okból nem jár együtt nyári szabadságával a földrajzi környezetváltozás — az is maga mögött hagy egy tájat: munkahelyének ügyekkel, határidőkkel, kis és nagy kudarcokkal, sikerekkel szegélyezett, hunyt szemmel is jól ismert vidékét. A vakáció hangulati biztosítéka tehát ilyenkor is jelen van. Csak az a kellemetlen, hogy nem működik egyenlő ideig. Ki előbb, ki később egyszer- csak tettenéri magát, hogy gondolatai azon a megköny- nyebbülten elhagyott tájon kalandoznak: vajon mi történt ott azóta? Vajon, aki helyettem odaállt a _ géphez, nem közönyös figyelmetlenséggel nyúl-e hozzá? Akinek átadtam az ügyiratokat, nem felejtette-e el, melyik a legsürgősebb? Es egyáltalán: azon az ismerős tájon nem következett-e be a dolgok rendjében valami fennaka- I dás, rendellenesség, amiatt, hogy átmenetileg elfordítottuk róla törődő tekintetünket? Ezek az aggodalmak nemcsak tiszteletre méltóak, mert a jó munkaerkölcs aranypróbái — hanem sajnos, jogos aggodalmak is. Mint a télutói influenzajárvány, épp olyan menetrend- szerű nyári jelenség a szabadságolások idején elharapódzó gyakorlat: ügyeink, hétköznapi életünk ritmusa lassulni kezd, olykor kihagy. Mintha a rendes évi vakációk beköszöntével az évszaktól független tennivalók szerelvényét egy kaján kéz mellékvágányra tolná. Beáll a „nyári szünet”: sok munkahelyen megkezdődik a tömeges szabadságolások bénító- csüggesztő periódusa. Mintha egy munkaterület, ügy gazdájával együtt a munkaterületért, ügyért való felelősség is vakációra menne, egyszer csak polgárjogot nyernek az ilyen mondatok: „sajnos, nem tudom, én csak helyettesítek...” — „nagyon sajnálom, de tessék egy hét múlva érdeklődni, mert X. elvtárs szabadságon van”, — I „ebben - nem dönthetek, tessék akkor telefonálni, ha Y. elvtárs megjött a szabadságáról”. £s az érdekelt fél, aki azt hitte, remélte, hogy egyetlen ember távolléte miben sem befolyásolhatja valamely munkafolyamat vagy ügyrend menetét, érdemi elintézését, aki komolyan vette a sokat használt, mert mélységesen igaz tényt: egy valaki miatt az élet nem áll meg — nos, az érdekelt fél nem tehet mást, mint életbölcseleti tűnődésekbe bocsátkozik afelől, hogy jogos indulatból fakadó átkait kire szórja: a szabadságát töltő X. elvtársra, vagy hátrahagyott helyettesére. De bárhogy dönt is, a lényegen nem tud változtatni, ügyesbajos dolgát nem tudja elintézni. Lassan-lassan berendezkedünk rá, hogy egy rossz gyakorlat természetessé válik, s ezzel bezárul az ördögi kör, a szabadságolások idején nem érdemes komolyan intézkedni, mert mindenki tudja, hogy ilyenkor nem intéződik el érdemben semmi. ...és az idő? Az életünkből elveszett, ellopott idő? Azt ki adja vissza...? Nóti Ilona A vasárnapot Gyulán töltötte Santarém megye kommunista delegációja, melyet elkísért Gyulavári Pál, az MSZMP megyei bizottságának titkára és Kutas Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa. A pártszékházban dr. Marsi Gyula, a párt váamelynek során első kézből (szerezhettünk benyomásokat a szocialista valóságról. Meggyőződhettünk arról, hogy a marxizmus—leniniz- mus elmélete hogyan öltött testet a szocializmus építésének nem könnyű munkájában. Nagyon tetszett, hogy mi pártbizottságon is. Sokat fogunk beszélni majd a taggyűléseken, a kommunistákkal való találkozás különböző eseményein, mindenütt, ahol kíváncsiak arra, mi is az igazság a szocialista rendszerben, a fejlettebb társadalom építésében. MeJól érezték magukat a Várfürdőben rosi bizottságának első titkára, dr. Horváth Eva, a HNF megyei bizottságának elnöke és dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke fogadta és tájékoztatta Gyula város életéről. A tájékoztatást rövid városnézés követte, amelynek során felkeresték a törökzugi lakótelepet, a Kohán- kiállítást és a Várfürdőt. Délutánra a vendégeknek szabad programot biztosítottak, akik kihasználva a kellemes időt, strandoltak. Este, a búcsúzáskor megvendéglátóink nemcsak az eredményeikkel büszkélkedtek, de feltárták azokat a gondokat is, amellyel munkájuk során találkoztunk. Meglepett bennünket az orosházi Új Élet Termelő- szövetkezetben látott nagyszerű kollektív gazdálkodás, hiszen nálunk „gyermekcipőben” jár a mezőgazdasági munkának ez a formája. Láttuk az Orosházi Üveggyárban a magas színvonalon szervezett munkafolyamatot, betekintést kaptunk a magyar munkásosztály gyénkben több mint ötezer kommunista tevékenykedik. Számukra bizonyára ugyanolyan élmény lesz megtudni, mi történik ma Magyarországon, mint amilyen izgalmas volt nekünk is. Végül megragadom az alkalmat, hogy a Békés megyei Népújságon keresztül is köszönetünket fejezzük ki a párt megyei bizottságának, az első titkárnak, Frank Ferenc elvtársnak. és valamennyi ipari és mezőgazda- sági üzem párt- és gazdasági vezetőinek, a városok vezetőinek és a megye egész lakosságának a szívélyes, elvtársi fogadtatásért. Bízunk abban, hogy a nem távoli időben Békés megyei kommunistákat láthatunk vendégül Santarém megyében. B. O. Biztonsági öv, türelmi idő nélkül Az autósok közül sokan tudják, hogy a becsatolt öv milyen biztonságot, védelmet nyújthat a jármű utasainak. Csaknem 50 ezer közúti baleset értékelése alapján kimutatták: ha a biztonsági övét használják, az áldozatok 60 százaléka túlélte volna a balesetet. Az elemzések szerint a közle- kedési baleseteknél a gépkocsikban tartózkodók leggyakrabban a jármű valamelyik részéhez csapódnak, a v.ezető, vagy az utasok kizuhannak a kocsiból, az autó olyan mértékben deformálódik, hogy a benne ülőknek nem marad elegendő hely, s az összeroncsolódott karosz- széria okoz sérüléseket. A sérülések megelőzésének az a legjobb módja, ha a járművek vezetőit, utasait olyan módon sikerül rögzíteni, hogy testük az erős ütközéskor se csapódhasson semmilyen szilárd alkatrészhez. Ez a biztonsági öv lényege. Július 1-től hazánkban is kötelező lesz a biztonsági öv használata — a taxik kivételével — minden olyan személygépkocsi első ülésén, amelyben a biztonsági öv beszerelésére gyári rögzítő van elhelyezve. Mi a helyzet a kereskedelemben, a szervizekben? — Az elmúlt másfél évben 12 ezer pár biztonsági övét adtunk el Békéscsabán, Orosházán, Gyulán és Szarvason. Volt olyan időszak, amikor 8 típusból válogathattak a vevők — mondta Kassai Béla, az- Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója. — Az elmúlt év őszén megindult egy országos akció, melynek során a 618 forintos övét 380 forintért árusítottunk. Az utóbbi fél évben mintegy hétezer pár biztonsági övét adtunk el, a raktárakban még mintegy kettőezer pár van. A megnőtt kereslet nyomán a választék két típusra csökkent. A bukósisak bevezetése abban az időben nagy lecke volt, most arra törekedtünk; mind mennyiségben, mind minőségben megfelelő legyen a készletünk, ne ismétlődhessen meg a „bukósisakügy”. — Nálunk egy hete az utolsó darab biztonsági öv is elkelt — sorolja Hrabovsz- ky Pál, az AUTÖKER békéscsabai fiókjának helyettes vezetője. — Egy újabb szállítmány útban van, s néhány napon belül többféle típust árusítunk ismét Az utóbbi másfél évben 2910 pár biztonsági övét adtunk el, olykor 18 fajtából válogathattak a vásárlók. Üzletünkben július 1. után is tartunk biztonsági övét. Az AFIT gyulai szervizében az idén 270 pár biztonsági övét adtak el, illetve szereltek be, a raktáron több mint száz garnitúra vár eladásra. — Az utolsó percig ki tudjuk elégíteni az igényeket, igaz csak a soproni AFIT által gyártott hárompontos típusból, mely felszerelhető minden KGST-országban gyártott, s néhány nyugati márkájú kocsiba. A legnagyobb forgalmunk az ősszel volt, a tavaly eladott kettőezer pár biztonsági öv zömét ekkor értékesítettük. — Lesz-e türelmi idő? — kérdeztük Balta Jánostól, a Békés megyei Rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának vezetőjétől. — Július 1-től fokozottan ellenőrizzük a biztonsági öv használatát. Ezt a közlekedési rendőrök már most is ellenőrzik, ugyanis 1977. január 1-től kötelező az 1976. július 1. után először forgalomba hozott járművekben a biztonsági öv használata. A türelmi időről:- a rendelkezés másfél éve köztudott, úgy vélem, ez az idő elegendő volt arra, hogy a gépjármű-tulajdonosok felkészülhessenek a rendelkezés végrehajtására, türelmi idő nincs — mondta Balta János rendőr főhadnagy. — Szekeres — Tetszett a középkori vár kértük Raimundo Gábráit, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját, a delegáció vezetőjét, összegezze a Békés megyei tartózkodásuk során látottakat, tapasztaltakat. — Mindhárman a fiatalabb korosztályhoz tartozunk. Én! vagyok a legidősebb, 29 éves, Fernando Oliveira 23 éves, Eugénio Pisco pedig 25 éves. Ebből is adódik, hogy friss szemmel, nagy érdeklődéssel figyeltünk meg mindent itt-tartózkodásunk során. Mély benyomást tett ránk az a testvéri szeretet, amely körülvett bennünket mindenütt. Nagyon hasznosnak ítéljük ezt a látogatást, helyzetéről, életkörülményeiről. Hasonlóan kedvező tapasztalatokat gyűjtöttünk a megyeszékhely üzemeiben. Nagyon tetszett Gyula, ez a történelmi város, mert az ódon házak és a középkori téglavár mellett láthattuk a szocializmus új arcát, a szépen rendezett tereket, az újonnan épült házakat. Megítélésünk szerint a bennünk felgyülemlett sok élményanyagot jól tudjuk majd hasznosítani odahaza, Portugáliában, agitációs munkánkban. Utunkról, az itt látottakról beszámolunk a párt központi bizottságának és természetesen élménybeszámolót tartunk a santaréDöntött a Legfelsőbb Bíróság Áthelyezés EGYOLDALÜLAG? A vidéki textilgyár — átszervezésre és létszámcsökkentésre hivatkozással — egyik varrónőjét teljesítménybéres vetülékcsévélői munkakörbe helyezte. Ez ellen az illető a munkaügyi döntőbizottságnál panasszal élt. Arra hivatkozott, hogy az intézkedés sérelmes, mert nemcsak munkaköre, bérezése, de még a munkavégzés ideje is megváltoznék. Egyébként is új feladatát egészségi állapota miatt sem tudná ellátni. Jelenleg órabéres, egy műszakos, a csévélői munkakörben pedig három műszakban, teljesítménybérben kellene dolgoznia. A munka- szerződés módosításához nem adta beleegyezését. A munkaügyi döntőbizottság a panasznak helyt adott, az áthelyezési határozatot hatályon kívül helyezte és elrendelte, hogy a varrónőt tovább is eredeti munkakörében foglalkoztassák. A döntőbizottsági határozat megváltoztatásáért és az áhelyezés hatályban tartásáért a gyár a munkaügyi bíróságon pert indított. A bíróság a keresetnek helyt adott, a döntőbizottság határozatát megváltoztatta és a varrónőnek a csévélői beosztásba történt átirányítását helybenhagyta. Az ítélet indokolásában megállapította: a varrónő nem szakmunkás, beosztása segédmunkás, tehát betanítottmunkás-kate- góriába tartozik, akár varrodai, akár csévélői beosztásban dolgozik. Az áthelyezéssel munkaköre nem változott, ezért közös megegyezésre nincs szükség. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: — A Munka Törvénykönyve szerint a munkaszerződést^ a vállalat és a dolgozó csak'” közös megegyezéssel módosíthatja. A munkaszerződésnek három fő tartalmi eleme van: megállapodás a munkakörben, a munkabérben és a munkavégzés helyében. Évekkel ezelőtt, amikor a munka- viszonyt létesítették, abban egyeztek meg, hogy az illető varrónői munkakört tölt be, egy műszakos beosztásban dolgozik és havi 2000 forint a munkabére. A gyár azzal az intézkedéssel, hogy alkalmazottját varrónői munkakörből vetülékcsévélői munkakörbe helyezte, egyoldalú munkaszerződés-módosítást hajtott végre, ami jogszabály szerint törvénysértő. AZ APASÁG ÉS A SZÜLŐI FELÜGYELET A szülők elváltak és kiskorú fiúgyermeküket a bíróság az anyánál helyezte el. A diák 17 éves volt, amikor anyja hozzájárulása nélkül közelben lakó apjához költözött. Ott-tartózkodása alatt a szomszéd 16 éves leánya teherbe esett. Amikor a gyermek megszületett, a fiú apja kíséretében megjelent a gyámhatóságnál, s kijelentette: a gyermek tőle származik. Az apa a nyilatkozat megtételéhez hozzájárult, s ennek alapján az újszülöttet a diák nevére jegyezték be az anyakönyvbe. Néhány hónap múlva a fiú visszament anyjához, és annak beleegyezésével, az apaság vélelmének megdöntése iránt pert indított. A járásbíróság, majd a megyei bíróság elutasította. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte. A határozat indokolása szerint a fiú, amikor az apaságot vállalta, 16 éves, tehát cselekvőképességében korlátozott személy volt, akinek a nyilatkozata csak törvényes képviselője hozzájárulásával érvényes. A családjogi törvény értelmében, ha a szülők nem élnek együtt, a gyermek feletti felügyeleti jogokat és kötelezettségeket az a szülő gyakorolja, akinél elhelyezték. A Legfelsőbb Bíróság természetesen nélkülözhetet- 4ennek tartja, hogy a bíróság megállapítása, vajon a gyermek a fiútól származik-e vagy sem. Hajdú Endre „Otthon elmondjuk, milyen a szocialista valóság” Elutazott a Portugál Kommunista Párt küldöttsége
