Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-21 / 144. szám
1977. június 21., kedd o IgHdUkfeM-------------------------------------------0 Premier: júliusi-én Megkezdődtek a várszínház! próbák A nyár izgalmas, rangos kulturális eseménye megyénkben a gyulai színházi nyár előadássorozata. Kitűnő színészek, rendezők érkeznek az ország minden tájáról, hogy felejthetetlen élményekkel ajándékozzák meg a! színházbarátokat. Az idén is változatos program hívja a közönséget a Gyulai Várszínházba. A nagy érdeklődés bizonyítéka, hogy a külföldi vendégeknek, nyári tanfolyamok résztvevőinek telt házas előadások biztosítását igényelték a szervezők. Csütörtökön, június 16-án este tartották meg az első próbát a vár színpadán. Hernádi Gyula Szép magyar tragédia című művét Szinetár Miklós Kossuth-dí- jas rendezi. Néhány név a rangos szereposztásból: Fü- löp Zsigmond, Bősze György. Hámori Ildikó, Szoboszlay Sándor, Borbás Gabi, Szom- bathy Gyula, Bicskei Károly és Tyll Attila. Az első bemutató napja: július 1. A próbán: Bősze György, Hámori Hdikó, Fülöp Zsigmond és Borbás Gabi Fotó: Gál Edit Népművelők nyári továbbképzése A megyei művelődési központ bentlakásos nyári továbbképzéseit az idén három turnusban rendezi. A báboktatók a nemzetközi báb- fesztivál bemutatóin, szakmai vitáin tanulják a művészet mesterfogásait. Június 27-től július 2-ig 11 szakág képviselői találkoznak Szarvason. Háromszáznál is többen vesznek részt a szocialista brigád- klub-vezetők, a honismereti, az ifjúsági klubvezetők továbbképzésén. Az országban egyedülálló kezdeményezés hallgatói lehetnek június 30-án és július 1-én a cigányok művelődésével foglalkozó szakemberek. A kétnapos programban szerepel többek között a Kulturális Minisztérium munkatársának, Báthory Jánosnak előadása az elmaradottabb cigánylakosság közművelődési tevékenységének szervezéséről. A harmadik csoportban augusztus 1-től 13-ig a gyermek és felnőtt néptáncoktatókat várják Békéscsabán. II békéscsabai I. kerületi pártalapszervezet üzemlátogatása Jól sikerült üzemlátogatást szervezett az MSZMP'békéscsabai I. kerületi alapszervezete: a főleg nyugdíjasokból álló 50 tagú csoport a helyi Lenin Tsz autóbuszával június 16-án a forgácsológyárat és a konzervgyárat kereste fel. A forgácsológyárban Bakó Ignác igazgató és Harmados Pál párttitkár köszöntette a vendégeket, s adott tájékoztatást az üzem eredményeiről. Elmondták többek között, hogy a sikerek jó része a törzsgárda és a szocialista brigádok munkájának köszönhető. A tájékoztatás után a vendégek megtekintették az egyes üzemrészekben a különféle termékek előállítását, majd a kultúrteremben — pihenéssel egybekötött megvendégelés közben — a gyár vezetői válaszoltak a feltett kérdésekre. Elbúcsúzva a forgácsoló- gyár kollektívájától a Békéscsabai Konzervgyárba mentek a látogatók, ahol Kardos Ernőné igazgató, Papp Károlyné párttitkár és Tóth Lajosné szakszervezeti titkár fogadta őket. A gyárban készült befőttekkel, gyümölcslevekkel kínálták meg az I. kerületi pártalapszervezet tagjait, s ismertették a konzervgyáriak gazdasági, pórt- és szakszervezeti tevékenységét Szó esett a tésztaüzem bővítéséről, s arról, hogy a termékek 60 százalékát exportálják, főleg szocialista országokba, de növekOriásharcsa akad! horogra Vasárnap hajnalban Körös- tarcsa és Gyoma között, a Hármas-Körösön óriási harcsa akadt horogra. Salamon Mátyás, a Körösvidéki Sport- horgász Egyesület tagja és felesége akasztották meg a 42 kilós óriási vízi ragadozót. A mérésnél kiderült, hogy az idei körösi rekordhal 198 centiméter. A szerencsés sporthorgász elmondta, hogy mintegy háromnegyed órás küzdelem után adta meg magát az óriás harcsa, amelyet a köröstarcsai. halászcsárdának adott el. szik a nyugati export is. A konzervgyárban 81 szocialista brigád dolgozik 850 taggal. Az idős párttagok jó érzéssel hallották a gyár vezetőinek elismerő szavait: mostani eredményeikhez a látogatók segítségével jutottak el, hiszen az alapokat a nyugdíjas párttagok teremtették meg. A vendégek ezután megtekintették a zöldborsó feldolgozását, a szárító- és a tésztaüzemet. Közös ebéd és a felmerült kérdések megválaszolása után az I. kerületi pártalapszervezet tagjai egy kellemes nap emlékeivel, sok új ismerettel gazdagodva, a vendéglátást megköszönve fejezték be üzemlátogatásukat Vitaszek Lászlóné Hűtőház és iskola kapcsolata Több éves múltra tekint vissza Békéscsabán az Achim L. András Általános Iskola és a hűtőház kapcsolata. Ezt kívánják továbbfejleszteni, bővíteni annak a megállapodásnak az alapján' melyet nemrég írtak alá a gyár és az iskola vezetői. • \ Eszerint a gyár szocialista brigádjai tovább segítik az iskolát, nemcsak a belső karbantartási munkák elvégzését vállalják ----víz- és e lektromos berendezések javítása —, hanem a bútorzat és egyéb felszerelés javítását is. A KISZ vállalja az iskolaudvar és az utca parkosítását az épület előtt. Mindez társadalmi munkában történik, ezenkívül a kommunista műszakból származó munkabér 40 százalékát a gyár évente átutalja az iskola részére. Ez az idén már meg is történt, összesen 20 ezer forintot kapott a gyártól az Achim L. András Általános Iskola. Természetesen a kapcsolat alapján a pedagógusok és a tanulók sem maradnak le a kölcsönös segítésben. A gyári rendezvényeken, ha erre igény van, az úttörők műsort adnak. A szezonmunkák i'dején pedig dolgoznak a gyárban. A pedagógusok megszervezik az üzemben az általános iskolai felnőtt-tagozatot és vállalják a tanítást. Szervezik a pályaválasztást előkészítő üzemlátogatásokat is. A szerződés betartását bizonyos időközönként közösen értékelik. Jutalomutazás Romániába Évről évre egyre többen igénylik a családi ünnepségek társadalmi rendezését. A névadásokat megható és emlékezetes eseménnyé a TÜSZ- SZI kisdobos és úttörő irodalmi színpada emeli. A gyerekek — negyven békéscsabai kislány a város szinte minden iskolájából — köz- művelődési társadalmi munkát végeznek. A közízlést fejlesztik a nívós vers- és kórusszámokból összeállított műsoraikkal. Az elmúlt napokban az irodalmi színpad tagjait kétnapos romániai kirándulással jutalmazta az iroda. Autóbusszal voltak Aradon és Menyházán. Első nap a gyerekek és a hét felnőtt kísérő — köztük Szemenkár Mátyás igazgató és helyettese, Betkó Katalin — Arad nevezetességeit nézték meg, többek közt az aradi tizenhárom vértanú obeliszkjét, a színházat, a várat és a Maros partját, majd késő délután Menyhá- zára mentek. Az esti program meglepetés volt: tábortűz. Mikor a gyerekek megtudták, egymással versenyezve maguk gyűjtötték a rozsét, amelynek lobogó fénye mellett rögtönzött vetélkedőt rendeztek a hirtelen előkerült csokoládédíjakért. A jókedvű szórakozás után jólesett a pihenés az elegáns Park Szállóban, és reggel frissen indultak a környéket bebarangolni. Érdemes volt. Egy őskohót láttak és márványbányákat, az úton pedig mindenfelé fekete, fehér és vörösmárvány darabokat szanaszéjjel. És sok vasércmintát Akadt belőlük emlék is. A jól kiszámított időből futotta még egy kiadós csónakázásra is a mesterséges tavon. Hazafelé megálltak Világosnál, úgy tértek Aradra vissza, ahol ismerősként sétáltak újból egyet. Innen már nem messze Békéscsaba, ahová vidám hangulatban, énekszóval érkeztek meg a kirándulók. V. M Egy kis pihenő az aradi séta közben A szabadság és a szocializmus összetartozik Rczúl György új kötete □ szabadság jelene, jövője a szocializmus címmel' gyűjtötte kötetbe a Kossuth Könyvkiadó Aczél Györgynek, az utóbbi három esztendőben elhangzott, megjelent legfontosabb beszédeit, írásait. Harmonikusan csatlakozik hozzájuk a kötetben az 1975-ös gyorskiadásban már közreadott — Egy elmaradt vita helyett című interjúsorozat. Ezt a szocializmus magyarországi építésének különböző' kérdéseiről készítette vele Jacques De Bonis, a France Nouvelle szerkesztője, miután Alain Peyrefitte jobboldali francia politikus, az UDR akkori főtitkára visszalépett az Aczél Györggyel tervezett nyilvános televízióvitától. Nyilvánvalóan a francia polgári politikus, aki megelőzően felelőtlenül rágalmazta hazánkat, nem merte vállalni, hogy szembeszálljon az érvekkel, a tényekkel. Mert ennek az interjúsorozatnak éppúgy, mint Aczél György többi megnyilvánulásának alapvető jellegzetessége a konkrétumokra épített, szigorú logikával végigvezetett érvelés. A szó szoros értelmében vett vita, amely tiszteletben tartja az ellenfél nézeteit, de nem tűri a tények elferdítését. Tudja, hogy a nézetek közelítése csakis vitákban lehetséges, sőt, még az azonos szemléletűek, vi- lágnézetűek között is szükségesnek ítéli a vitákat egyes részkérdésekben. „A nézet- különbségekről nem hallgatni, hanem vitázni kell, nincs helye a hétköznapi nyugalom, a rossz, szellemi tespe- déshez vezető langyos békesség őrzésének.” — mondotta az MTA tavalyi közgyűlésének zárt ülésén. Éppígy a vitaszellemre buzdította az írókat is a Magyar Írók Szövetsége közgyűlésén, de az egészséges, a becsületes vitákra, „amelyekben nem egymást akarjuk legyőzni, hanem saját korlátáinkat akarjuk meghaladni, az igazság teljesebb, több oldalú megközelítése érdekében”. A személyes indulatok és ellenszenvek nélküli érvelésre ösztönöznek a kötet sorai. Mindenütt a javítás, az előrehaladás szándékával és biztosításával. Csakis ez lehet ugyanis a lényege a nézetek ütköztetésének, nem pedig valamiféle Hyde parki szónoklat, amelynek a szavai nyomtalanul elszállnak. Ezt üzeni a formális szabadság- jogok külföldi szószólóinak és sugallja hazai közvéleményünknek, a kulturális, a politikai közélet minden résztvevőjének, vezetőjének. Hisz a szabadság — s a tartozékaként számon tartott vitaszellem — emberformáló erejében. Sőt: szenvedélyesen hisz, ezért is a kötetnek talán a legfölemelőbb írása, amelynek címéül Gramsci szép kifejezését választotta: „Mivé lehet az ember?” Mert végül is minden harcnak, minden küzdelemnek, társadalmi fejlődésnek ez a legfőbb kérdése és célja, ö hisz az emberben, akiért — és akivel! — minden törekvéseinket meg kell és meg lehet valósítani. Tudja, hogy „az ember eredendően se nem rossz, se nem jó, a társadalmi viszonyok összessége alakítja személyiségét. A társadalom haladása, amelyet a gondolkodni képes ember valósít meg, teljesít ki, egyben az ember haladása”. E szavakat a szocialista humanizmus hatja át (rendszerünk lényege), amely — mint írja — „nem járuléka, hanem nélkülözhetetlen eleme a marxista—leninista meggyőződésünknek” ... „Az emberek alakíthatóságához fűzött szilárd meggyőződés nélkül nem lehet forradalmi harcot folytatni.” Mivé lehet az emberi? — gondolkodunk mi is a szerzővel, s „nyughatatlan humanizmussal” áthatott szavaira hajlamosak lennénk messzire csapongani. Am mi sem áll távolabb tőle, mint az irreális álmodozás, mivel „olyan időszakban élünk, amikor a munkához nem elég a föllángolás, a nekibuzdulás, hanem mindenekelőtt következetességre és állhatatosságra van szükség”. A valóságérzék, a jelenlegi lehetőségeinkre való figyelmeztetés, a „van” és a „kell” közötti reális különbségtétel minden megnyilvánulásában pontosan nyomon követhető. A cikkek, beszédek alaphangjában éppúgy, mint helyenként az erre utaló konkrét megfogalmazásokban. A fejlett szocializmus építéséről szóló tanulmányában például nagy határozottsággal szögezi le: „... pártunk nem vágyálmokra, hanem reális tényekre, a társadalmi fejlődés objektív törvényeire alapozza munkáját. Abból indulunk ki, hogy sohasem szabad ösz- szetéveszteni a valóságot elérendő céljainkkal, de természetesen tudjuk azt is, hogy céltudatos törekvésünk szintén realitás, a fejlődés lényeges mozgatóereje”. Ugyanez a reálpolitikus szólal meg akkor is, amikor egy előadásában, (Számvetés után, munka közben — 1975.) szinte csak fennhangon gondolkodik napi dolgainkról, a politika elméletéről és gyakorlatáról. Tudván tudva, hogy „a politikai irányvonalhoz nemcsak az elvek tartoznak — elválaszthatatlanul hozzátartoznak az irányítási módszerek is”. És ebben kapcsolódik megint csak szervesen a kötet címében fölvetett gondolatkörbe, a szocializmus és a szabadság összetartozásába, mert — mint hangoztatja — „a nép akkor tudja igazán magáénak a szocializmust, és ismeri fel demokráciájának lényegét, ha nem csupán tárgya, hanem alanya is a társadalom igazgatásának”. I rre az „alanyra” utal minduntalan a kötet I valamennyi cikke, tanulmánya, beszéde. Az elért eredmények rögzítésével, de ugyanakkor „alkotó elégedetlenséggel” is — mikor, mit kíván az adott helyzet. Miként valósítható ez meg — arra igyekszik feleleteket keresni, választ adni minden- \ napi életünk számos területéről Aczél György kötete. Nemcsak a szorosabban vett munka területét, a közművelődést, a tudományos és kulturális, ideológiai életet érinti, hanem közvetve és közvetlenül a mai magyar valóság, társadalmi fejlődésünk minden lényeges kérdése szerepel könyvének lapjain. Lőkös Zoltán Tervpályázat városközpontra A Békés megyei és a békéscsabai Városi Tanács, az ÉVM és a KPM tervpályázatot hirdet Békéscsaba városközpontjának rendezésére. A pályázati kiírást,június 27-től vehetik át az érdeklődők az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban (Budapest V., Beloiannisz u. 2—4.), s a kész terveket legkésőbb szeptember 26-ig kell postán elküldeni a békéscsabai Városi Tanácsnak. A legjobb tervek díjazására és megvásárlására 380 ezer forintot irányoztak elő. A bíráló bizottság legkésőbb október 28-ig hirdeti ki a pályázat eredményét.
