Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-19 / 143. szám

IZUllUKTttá--------------------------­- ------­B ékéscsabával ismerkedtek a portugál vendégek Tegnap a megyeszékhely megismerése szerepelt a por­tugál pártküldöttség prog­ramjában. Délelőtt 9 órakor dr. Fekete Antal, a békés­csabai városi pártbizottság első titkára fogadta a kedves vendégeket, akik együtt ér­keztek Csatári Bélával, a megyei pártbizottság titkárá­val. Dr. Fekete Antal és Araczki János, a városi ta­nács elnöke tájékoztatta a vendégeket Békéscsaba múltjáról, jelenéről és is­mertették a jövőre vonatko­zó terveket is. Ezután a vendégek a Bé­késcsabai Kötöttárugyárba látogattak, ahol Btró Béla, a gyári pártbizottság titkára fogadta és tájékoztatta őket a gyárban folyó párt- és tö­megszervezeti munkáról, ter­melési eredményekről. A kül­döttség tagjai elmondták, hogyan van ez náluk, majd több kérdést tettek fel. Nagy érdeklődéssel hallgatták Va­sas Pálnénak, a KlSZ-bizott- ság titkárának az anyasági segélyről és a fiatalok segí­téséről, dr. Araczki András­áé szb-titkárnak a szakszer­vezetek szerepéről szóló be­számolóját. A kötöttárugyárban első­ként a bölcsődét és óvodát látogatták meg, majd az üzemben folyó munkával is­Az elmúlt napokban ünne­pelte a szarvasi Vajda Péter Gimnázium és Szakközépis­kola fennállásának 175. szü­letésnapját. A ritka évfordu­lóról háromnapos ünnepség- sorozattal emlékeztek meg a gimnázium tanárai és növen­dékei. A tanépület közös he­lyiségeiben az iskola törté­netét bemutató emlékkiállí­tást rendeztek, a tanári könyvtárban pedig a felbe­csülhetetlen értékű ősnyom­tatvány-gyűjteményt látták az érdeklődők. Például Syl­vester János 1541-es kiadású bibliafordítását, Bornemisz- sza Péter Zsoltároskönyvét, Comenius Didakticá-jának eredeti kiadását. A 175. éves iskola kiváló oktató-nevelő munkáját méltóképpen szem­léltették a gimnázium volt ta­nárainak és diákjainak tudo­mányos, szépirodalmi munkái is. A kiállítás megnyitását kö­vetően megkoszorúzták a re­formkor jeles személyiségé­nek, a gimnázium volt igaz­gatójának és névadójának, Vajda Péternek a szarvasi ótemetőben levő sírját. A ko- szorúzási ünnepségen csen­dült fel először Petőfi Sán­dor: Vajda Péter halálára cí­mű költeményének megzené­sített. változata. Borgulya András zeneszerző, a gimná­zium volt tanulója, erre az alkalomra komponálta a mu­zsikát. Este a Vajda Péter Műve­lődési Központban a megyei tanács művelődésügyi osztá­lya képviseletében Szak Bá­lint csoportvezető méltatta a 175 éves iskola eredményeit, majd jutalmakat, elismerő­jelvényeket nyújtott át. a gimnázium kitűnő pedagógu­sainak : Kunos Andrásnak. Öntözni kell Ahol lehet, teljes kapaci­tással, nyújtott műszakban, vagy éjjel-nappal működnek az öntözőberendezések, az él­tető vízből millió köbméter­nyit juttatva ki a földekre. Így van ez Füzesgyarmaton is, ahol az összes, szám szerint 17 öntözőberendezést üzemel­tetik, amelynek kezelésében több mint hatvanan vesznek részt. Naponta 83 hektárt árasztanak el megfelelő mennyiségű öntözővízzel, cu­korrépát, kukoricát, lucernát és a szántóföldi kertészetet. merkedtek. Szajbély Mihály igazgató és Biró Béla mutat­ta be a modern gépeket. Kedves jelenet volt, mikor a Martos Flóra és a Szabadság Szocialista Brigádok vezetői megkérték Raimundo Cab- ralt, a küldöttség vezetőjét, írjon be a brigádnaplóba. Délután a Békéscsabai Konzervgyárba látogattak a vendégek, ahol Kardos Ernő­mé igazgató fogadta és tájé­koztatta őket. Elmondta', hogy nemrég kezdődött a konzervgyári főszezon, és most éjjel-nappal ' mindenki erejét megfeszítve dolgozik a szezon sikeréért. A tájékoz­tató után kóstoló következett a gyár termékeiből. Elisme­rően szóltak a termékekről, s a tervszerű, pontos munkáról. A konzervgyárból a Békés­csabai Állami Gazdaságba vezetett a küldöttség útja. A telekgerendási központban Bobvos .János, a pártbizott­ság titkára fogadta a kül­döttséget és Sass János igaz­gatóval, Loros János szb-tit- kárral és Annus Tibor KISZ- titkárral együtt tájékoztatta őket a gazdaságban folyó munkákról. Meglátogatták a vendégek az állami gazdaság több egységét, majd a sza- badkígyósi kastély megláto­gatásával fejeződött be a szombati nap programja. Szőnyi Sándornak, dr. Kutas Ferencnek, Szakács Mihály­nak, Szabó Katalinnak, Szloszjár Emíliának, vala­mint Hantos Gusztáv igazga­tóhelyettesnek és Árvái Pál igazgatónak. Jó barátokat köszöntött a zúgó taps pénteken este a békési művelődési központ­ban. Az Arad megyei Butein vegyes kara énekelt a béké­sieknek. Nyolcvan román népviseletbe öltözött férfi és nő képviselte nemzeti kultú­ráját ezen a forró sikerű előd­adáson. Tisztán csengő hang­juk megremegtette a terem falait, amikor hazájukról, szülőföldjük hőseiről énekel­tek. Népdalaik szép dallam­világát olyan átéléssel tol­mácsolták, hogy az ismeret­len szöveget hallva belebor- zongtunk a kórusművészet élvezetébe. A kábító meleg ellenére frissen, szívvel tel­jesítették a közönség óhaját, ismételtek újra és újra. Ma­A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, va­lamint a Csongrád megyei Tanács június 24-, 25-én és 26-án a Kistermelés fejlesz­téséért címen mezőgazdasági táj kiállítást és bemutatót rendez Hódmezővásárhelyen, az Élelmiszeripari Főiskola állattenyésztési kar tanüze­gyarul is felzengett az ének: „Szánt a babám, csireg-csö- rög sejhaj a járom.” A százéves énekkar veze­tője kisebb megszakítások­kal majd negyedszázada Paul Paradencó-Adamesti. Izzadságcseppektöl gyöngyö­ző homlokát törölgetve szí­vesen beszél a kórusról a hangverseny szünetében: — Békés megyében jár­tunk már 1972-ben is, tud­tuk, hogy a találkozás test­véries lesz, barátokhoz jöt­tünk. Főként népi zenét éne­kel az együttes. Hosszú ide­je foglalkozunk a repertoár- bővítés gondolatával, ismer­kedjen meg ez a parasztkó­rus a klasszikus muzsikával, madrigálokkal, operai kórus­mében. A megnyitó június 24-én délelőtt 10 órakor lesz. A program szerint 25-én dél­előtt állataukciót tartanak, a bemutatott állatok bírálatá­nak eredményhirdetésére és a Kiváló kistermelő díj átadá­sára pedig 25-én délután ke­rül sor. Mindhárom nap lo­vasversenyeket is láthatnak az érdeklődők. művekkel is. Az aradi zene­gimnázium tanára vagyok, de régebben Buteinben is ta­nítottam éneket, zenét. A kó­rustagok jórésze a tanítvá­nyaim közül verbuválódott, a másodkarnagyunk pedig, Lustrea Ilié, a termelőszövet­kezet elnöke. így aztán köl­csönösen szeretjük és meg­értjük egymást. A békési kó­russal nemrégiben ottho­nunkban találkoztunk, hívá­sukra boldogan érkeztünk Békés megyébe, hogy a két megye barátságát még szoro­sabbra fűzzük. Szombaton Bélmegyeren lépünk fel, va­sárnap a magyar fővárosba látogatunk, majd búcsút ve­szünk barátainktól: La reve­dére Butein! O pártszervezetek zöme azonos foglalkozású, azonos érdeklődési kö­rű közösségek. És ez termé­szetes, hiszen egy-egy üzem, intézmény kommunistái kö­tődnek egy pártszervezethez. Egészen más a helyzet a ke­rületi (körzeti) pártszerve­zeteknél. Ezek rendkívül sa­játos összetételű, sokrétű képzettséggel, felkészültség­gel biró kommunista közös­ségek, s tagjaik lakóhelyük révén kötődnek hozzájuk. Vegyük Békéscsaba II. kerü­leti pártszervezetét: a 180 párttag közt ott van a munkásnő, az adminisztrá­tor, a katonatiszt, a volt vál­lalati igazgató, jogász, új­ságíró. Természetesen a kerületi pártszervezet tevékenységét a lakóterületi mozgalmi munka jellege szabja meg, s a párttagok aktivitásának lé­nyegi vonását az adja meg, hogy a kilenc tagú vezetőség egyénileg ítél meg minden­kit. Az elvárásokat az élet­korhoz, az egészségügyi álla­pothoz, a munkabíráshoz — mivel nagyobb részük nyug­állományú —, a képzettség­hez és a mozgalmi tapaszta­latokhoz „igazítja”. Az alap­szervezet tagjai ennek alap­ján kapnak pártmegbízatást, hogy ne csak általában hir­dessék a párt politikáját, hanem konkrétan képvisel­jék azt a lakókörzetet. Ezért a párttagok felének rendsze­res pártmegbízatása van, s legkülönbözőbb mozgalmi feladatokat látnak el. (A 180 párttag közül egészségügyi állapot miatt 30 mentesítve van a pártmunka alól.) Egy részük részt vesz a népfront különböző bizottságainak ke­rületi munkájában. A város- politikai bizottságnak olyan tagja is van, aki a Forgá­csolószerszám-gyárban dol­gozik ugyan, de mivel a II. kerület lakosa és lakóbizott­sági elnök, érdemi munkát tud végezni a körzetben. így kapcsolódott a körzeti moz­galmi munkához az Állami Biztosító békéscsabai vezető­je és a kórház főgyógysze­része. Ebben a munkában jól bontakozik ki az egész­séges patriotizmus, a lakó­hely önzetlen, áldozatokat is vállaló szeretete. Ez abban is kifejeződik, hogy a mos­tani ötéves iskolaakciót anyagiakkal olyan is támo­gatja, akinek havonta ezer- valahány forint nyugdíja van és évi 50 forintot fizet be tantermek építésére. Az Irányi utca 2. szám alatt meghúzódó kicsiny épületrészből a pártszervezet működési szálai a Bartók Béla úttal és a Luther utcá­val körülfogott városrészen, a Körös-csatornától a vasút­állomásig terjednek. Ez Bé­késcsaba belvárosa, ahol ti­zenegyezren laknak, a város lakóinak csaknem egyötöde. S éppen az adja meg a párt- szervezet működésének lük­tetését, hogy nem valamifé­le belterjes, zárt közösség­ként élnek tagjai, hanem együtt lélegzenek a körzet egész közösségével, aminek kiinduló pontja éppen a pártmegbízatás. Elsősorban a 15 pártbizalmi az, akik élő, eleven kapcsolatban vannak az egész párttagsággal. Nem csupán a tagsági bélyeget hordják ki lakásukra a kom­munistáknak, hanem rend­szeresen értesítik azokat, hogy a pártszervezetben mi­lyen események várhatók. Ez egyik biztosítéka annak, hogy a párttagok a körzet politikai kérdéseit megismer­jék, s általában a politikai folyamatokat, és konkrétan képviselhessék a párt politi­káját. E célt szolgálja a két vitakör is, ahol a résztvevők az időszerű politikai,' gazda­sági, nemzetközi kérdésekről folytatnak eszmecserét. Á politikai hatókör továb­bi terebélyesedését szolgálta a pártvezetőségnek az a lé­pése, amikor is feltérképezte a kerületben azokat a kisebb üezemeket, intézményeket, ahol nincs pártszervezet és öt párttagot bízott meg az­zal, hogy társadalompoliti­kai, mozgalmi kérdésekben pártfogolják azokat. Huszon­öt ilyen egységről tud a ve­zetőség, s a konkrét, érdemi munka ennek az évnek az elején kezdődött. A teljes kép még nem rajzolódott ki ezekről az egységekről, de annyi ismeret birtokában van már a vezetőség, hogy — a hírközlő szerveken kí­vül — politikai tájékoztatást nem kapnak az ott dolgozók, kivéve az a néhány párttag, akik a kerülethez tartoznak. Éppen ezért az az elgondoT lása a pártvezetőségnek, hogy ezen kis egységek dol­gozóinak a közéletbe való bevonását azzal segíti, hogy a II. kerületi tömegszerveze­tek, mozgalmak meghívják azokat a rendezvényeikre. Nevezetesen a népfront, s annak különböző mun­kabizottságai, mint a nőbizottság és a KISZ, a Vöröskereszt, hogy az ott dolgozók érdeklődési körüknek megfelelően vá­lasszanak a rendezvények közül. Bizonyára a közélet­hez, a mozgalomhoz való kö­tődésnek egyik eszköze ez. S a kis egységek létszáma több százra rúg. És sok köztük a fiatal. Bizony az élet olykor fur­csa dolgokat produkál, hi­szen a város központjában dolgoznak ezen egységek al­kalmazottai, és — a mozga­lom perifériáján élnek. Ezért volt nagyon hasznos, hogy a párt városi bizottsá­ga 1976. decemberében ezen egységek vezetőit tájékoztat­ta a politikai, gazdasági kér­désekről. S minden bizony­nyal, hogy ezután évenként ismétlődik az effajta tájé­koztatás. Ki tagadná, mond­juk, a május második felé­hen tartott fórum hasznos­ságát, amelyen a városfej­lesztés szerepelt, s az előre írásban leadott és a helyszí­nen szóban elhangzott kér­désekre a tanács egyik osz­tályvezetője, az Ingatlanke­zelő Vállalat igazgatója, s a Köztisztasági Vállalat veze­tője válaszolt. A fórumon részt vett és felszólalt a vá­rosi pártbizottság titkára is. A fórum alkalmat adott ar­ra, hogy a vezetők megis­merkedjenek azokkal a gon­dokkal is, melyek olykor rejtve vannak és azután megtehették az intézkedése­ket, a körzet jelenlevő lako­sai pedig hiteles tájékozta­tást kaphattak a városfej­lesztés folyamatairól. És ez a mi közéletünknek lényeges vonása, mivel eszmecsere és tájékoztatás nélkül torzult közvélemény alakulhat ki, s azzal aztán sokkal nehezebb megbirkózni. Másként kife­jezve: az ilyen és hasonló összejövetelek politikánk megértésének, megvalósulá­sának lényegi mozzanatai, a lakosság közéletbe való be­vonásának fontos elemei. Ezek az utak, módok biz­tosítják, hogy a pártszerve­zet vezetősége, tagsága vé­deni tudja a párt politiká­ját, tenni tud megvalósulá­sáért. O gaz, hogy a párttagok nagyobb részének a keze alól már nem kerülnek ki vasúti tenge­lyek, de az a gazdag tapasz­talat, aminek a birtokábau vannak, az közvetve termé­kenyít, hiszen a fejekben a rendteremtés mindig is kulcskérdése a társadalom fejlődésének. Nevezetesen: nem mindegy, hogy a KISZ II. kerületi szervezetének vi­takörein vesznek részt az if­jak, vagy pedig a mozgalom perifériáján szorulnak meg. Nem mindegy, hogy a kerü­let tanácstagjai hogyan kép­viselik a körzetet, vagy az sem, hogy a 40 lakóbizott­ság hogyan képviseli a la­kosság érdekeit. Bizony az sem mindegy, hogy az önzet­len aktivitásban jogszolgálat­ra^ jogi tanácsadásra is van erő a kerületi pártszervezet­ben. Vagy megemlítem még az iskolákat patronáló cso­portot, melynek tagjai úgy is figyelemmel kísérik a neve­lő munkát, hogy részt vesz­nek a szülői értekezleteken. Törődnek a jövővel. Cserei Pál 1977. június 19., vasárnap Üzemlátogatáson a konzervgyárban Fotó: Lónyai Lászó Jubilál a szarvasi Vajda Péter Gimnázium és Szakközépiskola A kistermelés fejlesztéséért Egy pártszervezet életéből Tisztán csengő hangok Arad megyéből A buteini kórus énekét sokszor újrázta a közönség Fotó: Gál Edit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents