Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-17 / 141. szám
1977. június 17., péntek A Gyulai Fa-, Fémbútoripari Szövetkezetből az idén 120 millió forint értékű ülőbútort exportálnak. Szovjet megrendelésre színháztermi székeket gyártanak, az USA-ba pedig halászszékeket szállítanak. Képünkön: Laurentz Rudolf né székalkatrészeket csiszol Fotó: Veress Erzsi imtuuwwwMWWi**M*******“******%*M****t*%%*MWM**wwww*www Hetven hollandi kisboci “ísá9 Ksar-llimszkhen? Csanádapáca. A Széchenyi Termelőszövetkezetben termelési tanácskozás folyik. A jó kedélyű Kocsis József főállattenyésztő, míg bent az értekezleten referál, Berta Mihály tehenészeti telepvezető gondjaira bíz. Hogyan is állnak azokkal a hollandi tehenekkel? — szól a kérdés, és nem késik a válasz sem. — A szövetkezet távlati fejlesztési terve 1980-ig egy 300 férőhelyes szakosított tehenészet beindítását írja elő. Ehhez a tervek megvannak, s jövőre kezdjük el a két, egyenként 150 férőhelyes, pihenőboxos istállót építeni. S ami a terveknél is fontosabb: tavaly decemberben 100 darab tejtermelésre való, fekete tarka síkvidéki szarvasmarhát vásároltunk Hollandiából... Dénes László szarvasmarha-tenyésztési ágazatvezető intézte a beszerzést, a válogatást, a szállítást. Az előválogatott, vemhes üszőket korábban tengermelléki legelőn tartották, így aztán nem a legjobb kondícióban, mintegy 300—400 kilós átlagsúllyal érkeztek. Az itteni éghajlathoz való alkalmazkodásuk viszont könnyen ment. Jelzi ezt a szaporulat is, amely június végére a százat is elérheti. — Elénk vérmérsékletű, gyors anyagcseréjű állatok — folytatja Berta Mihály —; egy-egy alkalommal keveset esznek, de többször kell nekik enni adni. Mivel a hollandok semmit sem árultak el a tartásukról, magunknak kellett kitapasztalnunk a gondozást, a bánásmódot... — Például? X— Például azt, hogy célszerű, ha napjában négyszer esznek; a negyedik az éjféltáji pótadag... Amióta ezt bevezettük, jelentősen megnőtt a tejtermelés. Márciusban még1 csak 14 litert adtak naponta és fejenként, a múlt hónapban viszont már csaknem tizenhetet... ♦ Néhányan, amikor meglátták őket, felháborodtak. Ezek kecskék! — mondták a fekete, apró termetű tehenekre. S az idegenkedésnek érthetőbb oka is volt, Mt szén a hollandi tehenek idegesebbek, érzékenyebbek, mint a szívósabb magyar- tarkák, s ezért több türelem is kell hozzájuk. — Majd meglátja, ha a szemükbe néz, hogy ezek különleges állatok, úgy is mondhatnám: intelligensebbek. .. — biztat Dénes László. — Máshogy kell őket megközelíteni, türelmesen, óvatosan. Nem lehet például siettetni a fejést, vagy mondjuk, rohangálni közöttük. .. Apró dolgokra figyelnek; akár hiszi, akár nem, még arra is reagálnak, ha más színű ruhában vagyunk, mint amit megszoktak .. A szarvasmarhatelep. Fehér csizmát húzunk, köpenybe bújunk, kezet mosunk. Egy bekerített, szabad térségen, fák árnyékába húzódva állnak a fekete hollandi „tehénkék”; már nem épp kicsik, hiszen némelyikük elérte az ötmázsás súlyt is. — Az ott 25 litert ad naponta — mutat az egyikre a telepvezető. — Van annál jobb is! — toldja meg Dénes László. — Az 56-os számú, nézze csak, 28 és fél litert adott tegnap. .. ♦ Hetven hollandi kisboci. ök már magyar földön látták meg á napvilágot. Köze- ledtünkre előjönnek, s néznek figyelmesen, de legtöbbjük bent marad az épületben, a hűvösben. Odajönnek a ketrec oldalához; némelyik kinyúlva végignyal köpenyünk ujján vagy szabadon lengő szélén; egy másiknak a zöld jegyzetfüzetem tetszik meg. De ha feléjük nyúlok, odábbmennek, s alig tudom dudoros, frufrus fejüket megsimogatni. Az elletőistállóban öt perce született 35—40 kilós fekete kisbika szárítkozik a ketrecében, az infralámpák alatt. Pár lépéssel arrább Gazdag István ellető gondozó újabb jövevényre vár. Látszik is már valami a még ifjabb bociból: a négy fehér pata. — Lábbal jön... — jegyzi meg mellettem valaki. Ha most kérdésekkel zavarnám a, gondozót, mintha orvost faggatnék szülés közben. — A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója — mondja róla Dénes László. — A minisztertől vette át nemrég a kitüntetést... Példás szeretettel és türelemmel bánik az állatokkal évek óta. ♦ Mert ez is kell hozzájuk — vagy éppen ez elsősorban. S megéri-e? Minden bizonynyal igen. Egyrészt azért, mert ha a háromezer literes évi átlagos tejtermelést túlszárnyalják, 25 ezer forintos térítést kapnak minden egyes Vásárolt állat után. Másrészt azért, mert ahány literrel több tejet termelnek az idén, mint tavaly, annyi liter után három forint felárat is kapnak. Harmadrészt, mert — rövidesen — a kifejt tej mennyiségével arányosan többet fizető, új bérezési rendszert is bevezetnek, s ez a fejőket, etetőket a gondosabb, eredményesebb állattartásban még inkább érdekeltté teszi. ♦ ' S az eltelt fél év alatt meg is kedvelték a hollandi teheneket az apácaiak. Látják ugyanis, hogy mindig több és több tejet szállítanak el tőlük a feldolgozóba, s ez mindennél többet mond. A kérdésre a válasz: egyelőre még nem. Mégpedig azért nem, mert a szarvasi PLASTOLUS szövetkezet nem győz eleget gyártani a gyerekek körében oly népszerű műanyag csipogó játékokból. Minősége, kivitele hiába éri el az exportálhatóság szintjét, jelenlegi kapacitásukkal a belföldi igényeket is csak alig-alig tudják kielégíteni. Már pedig a szövetkezet vezetői — nagyon helyesen — úgy vélekednek, hogy nem szabad olyan piaci politikát folytatni, mely nekik ugyan jó, de a vásárlóknak a magasabb importár miatt rossz lenne. Inkább a gyártás fejlesztését tűzték ki célul. Szinte hihetetlen, hogy évente félmillió sípoló baba az ország igénye. Ennyit gyártanak napjainkban, és ezt a mennyiséget akarják erőteljesen növelni. Ehhez persze új gépekre, berendezésekre is szükség lesz, ezért hitelt kíván igénybe-venni a szövetkezet. A tárgyalások már folynak, és mert exportbővítő beruházásról van szó, remélhetőleg sikerrel zárulnak. Addig azonban a jelenlegi felszereltséggel kell dolgozniuk és más módon fejleszteni a fő profilt, a játékgyártást. Üj oktató-nevelő, szórakoztató társasjátékok prototípusait készítették el. Rövidesen már kapható lesz a boltokban a biztonságos közlekedésre nevelő KRESZ-játék. Az ezermesterboltok részére készítik az Ismerd meg hazádat! kirakós térképet. A műszaki újdonság ezekben a társasjátékokban az, hogy egyre több papíralkatrészt helyettesítenek műanyaggal. Ezáltal nemcsak esztétiku- sabb, de sokkal tartósabb is lesz a termék. Vadonatúj fejlesztés egy pörgettyűs játék, — Szervusztok, jó estét! Kész van már a vacsora? — tréfálkozva, széles jókedvvel lép a lakásba a családfő, mint aki a szokásos napi munkából tér haza. A meglepetés tökéletes; az izmos, vékony arcú fiatalember ugyanis majd egy éve, 1976 augusztusában indult munkába, a sok ezer kilométerre fekvő Uszty- Ilimszkbe — onnan érkezett most haza, Orosházára, nyári szabadságra. Szibériában, az Angara partján, Bratszktól 260 kilométerre van egy város, Uszty-Ilimszk, (ami magyarul annyit tesz: az Ilim folyó torkolatvidéke). Amilyen nehezen tanultuk meg kiejteni ezt a városnevet, olyan gyorsan vált fogalommá. Itt épül a KGST hat tagországának közös beruházásában az a cellulőzkombinát, amely a világ egyik legkorszerűbb ilyen gyára lesz. A roppant méretű építkezésen itt is, ott is magyar szót hallani. Háromszázan vannak. A Békés megyeiek közül az első csoporttal négyen érkeztek szabadságra. A KISZ Békés megyei bizottsága a múlt héten kötetlen beszélgetésre hívta meg a hazaérkezőket — itt volt alkalmunk találkozni és beszélgetni Lukács Pál orosházi áccsal. A köszöntő, elismerő szavak és a jutalom átadása után természetesen következett a kérdés: „Mi újság Uszty- Ilimszkben ?” — Az első nagy örömöm az volt itthon, hogy három és fél éves fiam megismert, mely nagyobb csoportok szórakoztatására is alkalmas. A mintadarabot rövidesen bemutatják a TRIÁL-nak és a kereskedelem érdeklődésétől függ a sorozatgyártás megkezdése. A fő profil a játékgyártás a PLASTOLUS ipari szövetkezetnél, de emellett nagyjelentőségű hulladékfeldolgozó, értékmentő tevékenységük is. A kábelgyártáshoz nélkülözhetetlen szigetelőszalagból évente 200 tonnát állítanak elő és ezt mind a már másutt kidobásra ítélt hulladékból. Kapcsolatban állnak az ország műanyaggyáraival és megvásárolják a náluk már nem használható anyagokat. Ebből a már említett szigetelőszalagon kívül padlóburkoló lemezt • is gyártanak, melynek ára mintegy fele a hasonló termékeknek. Építészeti felhasználásra vákuumformázott fal- és mennyezetburkoló elemeket állítanak elő műanyagból, és megkezdik az egy darabból fröccsöntött székülőkék és támlák gyártását. Erre egy új gép vásárlása teremtette meg a lehetőséget. Egy kilogrammos fröccsöntőt helyeztek üzembe és ezzel már nagyobb darabokat is gyártani tudnak. A műanyag székelemeken kívül más időjárási hatásoknak ellenálló bútorokat is gyártanak, elsősorban szabadtéri felhasználásra. A szövetkezet kollektívája sok, szerteágazó feladatot végez. Éves tervükben 75 millió forintos érték előállítása szerepel, de ezt most 2 millióval megtoldották. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára tették a felajánlást, és úgy tűnik, vállalásukat még megtoldják. L L. és most láttam először a kisebbet, aki 1976. decemberében született — meséli a fiatal munkás, aki a kérdés ellenére itthoni élményekkel kezdi a beszélgetést, s ez nagyon is érthető. — Különben szinte furcsa itthon. Ha a futó ismerősök rámköszönnek, alig tudok rájönni, kivel is találkoztam. Am azután egy-kettöre a munkájára, az építkezésre terelődik a szó, és természetesen a városra, amely két éven át az ideiglenes otthont jelenti a messzi földről érkezőknek. — A mi brigádunk, a 4-es betonozó, 30 tagú. Többnyire a kisegítő üzemrészek építésében veszünk részt. A munkába autóbusz visz a városból bennünket. A magyarokon kívül dolgoznak ott bolgárok, nemrég érkeztek az NDK-beli fiatalok és természetesen szovjetek. Az ottani sajátosságok közül az időjárás után '(mértek mínusz 56 fokot is) nyomban a méreteket említi: — A legközelebbi város, Irkutszk meg Bratszk Uszty- Ilimszktől 2—300 kilométer, ami nem számít távolságnak! Vagy például: az első munkanapok egyikén kértünk egy kevés anyagot a betonozáshoz. Erre kaptunk vagy 30 köbmétert, majdnem any- nyit, amennyit itthon egy egész év alatt szoktunk felhasználni ! Az építkezésen összesen 30 betonozóbrigád dolgozik, és folyik közöttük a versengés: ki a legjobb? A mérce pedig az, hogy egy hónapban hány Az újkígyósi Aranykalász Tsz-ben a napokban gyepgazdálkodási tanácskozást és bemutatót tartottak a megye szakembereinek. A termelő- szövetkezet területének 22 százaléka, vagyis 1705 hektár a gyep. A rét- és legelőgazdálkodás az utóbbi években megtorpant, s most újból folytatják a fejlesztést. Ezt elsősorban az állattenyésztés fejlesztése, az állomány gyarapodása teszi indokolttá, ugyanis a szövetkezetnek 1800 szarvasmarhája és 2000 anyajuhból álló juhászata van. A közös gazdaság célkitűzései között szerepel, hogy Intenzív legelőgazdálkodással 700 hektáron felszámolják a lucerna- és a szálas takarmány termesztését, ezeken a helyeken gazdaságosabb ipari növényeket köbméter betont dolgoznak fel. A magyaroknak nem kell szégyenkezni: a 4-es brigádot a legelsők között tartják számon. — Nem vinnél be a városba? — szólította meg, persze oroszul, a szimpatikus fiatalembert egyik műszak után a magyar ács. így kezdődött a barátság Lukács Pál és Szása között, aki sofőr az építkezésen, és családjával együtt Uszty- Ilimszkben él. Otthonukban szívesen látott vendég a magyar fiú, és Szása is gyakran megfordul a szállodában, ahol Lukács Pál lakik. — Mivel telik a szabad idő? — Igazán nem panaszkodhatunk, van lehetőség sportra, szórakozásra, társasjátékra egyaránt. Én el-ellá- togatok Szásáékhoz, jókat szoktunk beszélgetni. Kétszer voltam moziban is. Aztán:, patronáljuk az 5-ös számú általános iskolát, és cserébe használhatjuk a tornatermüket, ott sportolni szoktam. A fárasztó munka után egyébként nem mindig vágyik az ember már programra, inkább pihen, levelet ír — és levelet vár. — Nem bánta meg? — Nem. Sőt! Három évet is vállalnék. — Merthogy 1979-ben kezd majd termelni az a gyár, és szeretném látni, ahogy dolgozik, szeretnék hazahozni emléket az első cellulóztermékből. Tóth Ibolya és kenyérgabonát termesztenek majd. A mostani tanácskozáson szó esett az újratelepítés, a felújítás módszereiről, az ősgyepek műtrágyázásáról. A nagyobb odafigyelés és a céltudatosabb munka után az idén már 1000 hektár legelőről takarítottak be jó minőségű gyepszénát. A legújabb betakarító gépsorokról Roz- gonyi Zoltán, a Körösvidéki Tsz-Szövetség műszaki vezetője adott tájékoztatást. Ezt követően a betakarító gépsorok gyakorlati bemutatójára került sor. A megyében most vizsgázott a MEZŐGÉP törökszentmiklósi gyárában készült rotációs kasza. A géppel jó minőségben, gazdaságosan lehet betakarítani telepített füvet, lucernát, vörös herét és füves lucernát. Varga János Londonban sípol a szarvasi baba? Gyepgazdálkodási tanácskozás gépbemutatóval A tanácskozás résztvevői nagy érdeklődéssel figyelték az új rotációs kaszát Fotó: Veress Erzsi
