Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-17 / 141. szám
1977. júniug X7„ ffÉntCt \ Idegbeteg? I I I szülő nem pótolható ■ Gyámhatósági, gyermekvédelmi területről az utóbbi időben olykor aggasztó hírek kelnek szárnyra. Indokoltnak láttuk ezért, bogy felkeressük a legilletékesebbet, a megyei tanács vb igazgatási osztályát, amely egyben a megyei gyámhatóság is, ahol kérdésre az alábbi tájékoztatást kaptuk dr. Jávor esik Sándortól. Az események, amelyek a történethez kapcsolódnak, még 1972-re nyúlnak vissza. Abban az évben egy április végi napon F. A.-né, a Forgácsolószerszám-ipari Vállalat békéscsabai forgácsolószerszám-gyárában a műhely előtti udvarrészen egy deszkában megbotlott és elesett. A térdén megsérült. Hosszabb ideig nem ment orvoshoz, bár állandó lábfájdalmai voltak. Abban reménykedett, hogy majd javul az állapota. Sajnos azonban egyre rosszabbodott és később meg is kellett operáltatnia a térdét. Ezt követően az orvosi bizottság 50 százalékos munkaképesség-csökkenést állapított meg. F. A.-né az üzemi baleset idején betanított marós volt. 1975. június 8-án pedig alacsonyabb keresettel csomago- lói munkakörbe került. Kérte a vállalattól, hogy a kü- lönbözetet fizesse meg, amit azonban az, sőt a munkaügyi döntőbizottság is elutasított. Az asszony a békéscsabai munkaügyi bírósághoz fordult, amely részkártérítést, majd törvényességi óvás alapján a Legfelsőbb Bíróság teljes térítést állapított meg. Ennek megfelelően a munkaügyi bíróság a vállalatot 14 ezer 920 forint kifizetésére kötelezte. Az SZMT munkavédelmi osztálya ezt kevesellte, mert az összeget nem a marósok bére növekedésének az arányában állapították meg. Kérte az ügy rendezését, amit azonban a vállalat nem teljesített. A munkavédelmi osztálya a békéscsabai munkaügyi bírósághoz fordult az összegszerűség tisztázásáért, amely az igazságügyi könyv- szakértő közreműködésével meg is állapította, hogy 36 ezer 746 forint (továbbá a kamat) jár az asszonynak. A vállalat ismét fellebbezett, a gyulai megyei — másodfokú — bíróság azonban az ítéletet helybenhagyta. Az asszony a törvényesen járó pénzösszeget megkapta. Ezzel a csaknem négy évig tartó ügy lezárult. Sok embernek adott munkát és rengeteg akta származott belőle. Az akták között akad olyan is, amelyben a vállalat azt próbálja bizonyítani, hogy a felperes idegbetegsége késleltette a sebészeti gyógyulást. Az idegbetegség eredetét pedig meglepő| módon nehéz gyermekkorával és élete későbbi szakaszának gondjaival, bajaival hozta összefüggésbe. A magánügyek erőltetett feltárásával igyekezett hatást kelteni, amit a bíróság természetesen nem vett figyelembe. Ám a fogalmazás mégis furcsának és a ma emberének a gondolkodásmódjával ellentétesnek tűnik. Mint ahogy az is, hogy a vállalat F. A.-nét az eljárás egész folyamata alatt szinte bűnösnek, nem pedig olyan bajba jutott embernek tekintett, akin segíteni kell. Hiszen a saját hibáján kívül, pontosabban a vállalat gondatlanságából történt a baleset,#mi a munkaképesség csökkenéséhez vezetett. Nyilvánvaló, hogy bármely vállalat akkor szolgálja helyesen a társadalmi érdekeket, ha a dolgozókat ért balesetet törvényeink szellemében, tárgyilagosan ítéli meg. Nem pedig egyoldalúan, mert abból — mint jelen esetben is —, évekig tartó pereskedés származhat. S aligha lehet csodálkozni, ha a sérült, akinél munkaképesség-csökkenés következik be és emiatt mindenképpen az ügy vesztese — függetlenül nehéz gyermekkorától és a későbbi gondoktól, bajoktól —, ha nem idegbeteggé, de legalábbis roppant idegessé válik. Persze talán nem jobban, mint az válnék, aki teljes épségben a rosszul értelmezett vállalati érdekekre hivatkozva védi a „mundér becsületét”, míg egyszer csak ő maga is a csökkent munkaképességűek sorsára jutna. Pásztor Béla — Aggasztónak semmiképpen sem lehet minősíteni a gyámhatósági, gyermekvédelmi területet — mondotta. — Ha mégis van ilyen hír, az elsősorban annak tulajdonítható, hogy országosan megnőtt és megyénkben is jelentős, a szaknyelven „veszé- lyeztetett”-ként gyámhatósági felügyelet alatt álló gyermekek száma. Másrészt egyes „láthatási” problémák annyira elmérgesedtek, hogy országos lapok is foglalkoznak velük, mint a Népszabadság a május 24-i számában „Gyűlöletre nevelve” címmel. A veszélyeztetett gyermekek száma országosan 50—60 ezer közötti, emelkedő tendenciájú. Ez az emelkedés a megyében tavaly nem volt érezhető, de a 2300-as létszám mégis jelentős és intézkedésre serkentő. — Miben nyilvánul meg a veszélyeztetettség? — Általában a gyermekek zaklatottak, letörtek, iskolában nem tudnak figyelni, tanulni, igazolatlanul mulasztanak, gondozatlanok, piszkosak. A károsító hatásokra maguk is agresszívek, tiszteletlenek lesznek társaikkal és nevelőikkel szemben. így, ha a gyámhatóság — a pedagógusokkal együttesen — kellő időben nem alkalmaz úgynevezett védő-, óvóintézkedést a környezeti ártalom megszüntetésére, előbb-utóbb maga a gyermek is veszélyeztető lesz a tágabb környezetére, hajlamossá válik a bűnelkövetésre. A helyi gyámhatóság sok ilyen intézkedést tehet, és tesz is, csak nem mindig a megfelelőt alkalmazza és nem elég következetesen. A , múlt évben csaknem ezer ilyen intézkedést alkalmaztak, és 2300 helyszíni látogatás útján is igyekeztek elősegíteni a veszélyhelyzetek megszüntetését. A védő-, óvóintézkedések — a még meglevő hiányosságok ellenére — eredményesek voltak. Ennek is tulajdonítható, hogy az állami gondozott gyermekek száma (1143) évről évre csökken, a tíz évvel ezelőttinél 430-_£pl kevesebb. Másrészt akkor 373 fiatalkorú követett el a megyében bűncselekményt, a múlt évben pedig 169. Továbbra sem megnyugtató viszont, hogy az elkövetések 17 százaléka erőszakos bűncselekmény volt, 38 százaléka pedig tulajdon ellen irányult. — Milyen további eredmények tapasztalhatók? — Elsősorban a rendszeres nevelési segélyezés a jelentős. Ebben azok — elsősorban nagycsaládosok — részesíthetők, ahol a szülők hibáján kívül (pl. betegség következtében) olyan alacsony az egy főre jutó kereset, hogy nem éri el a legkisebb saját jogú nyugdíj összegét, ami jelenleg havi 1070 forint. A segélyt gyermekenként havi 480 forintról, a gyermek életkorával növekvő összegben állapítják meg. Vannak szülők, akik azzal az igénnyel lépnek fel a gyámhatóságnál, hogy nekik „jár” a nevelési segély, és hivatkoznak egyes folyóiratokban megjelent közleményekre. Ezek azonban tévesek,“ a segély még a 10 gyermekes szülőnek sem „jár”, a gyámhatóság csak akkor segélyezhet, ha a szülő maga is szorgalmasan dolgozik azért, hogy a lehető legtöbb keresetet érje el népes családja részére, és ha kifogástalanul gondozza, neveli gyermekeit. Azt pedig, hogy a megállapított segélyt ténylegesen a gyermekek javára használják-e fel, rendszeresen ellenőrzik. Ez annál is inkább fontos, mert a jelenleg 384 kiskorú részére megállapított segély megyénkben egy évben több mint 2,5 millió forintot tesz ki. — Szeretnénk hallani a bevezetőben említett láthatási problémákról. — Külön élő vagy elvált szülők gyermekeivel kapcsolatban merült fel a kérdés, hogy a „másik” szülő (vagy a nagyszülő), mikor és hogyan találkozzék a kiskorúval. ^Normális esetekben a szülők ebben megegyeznek. Ha vita van — és gyakran van —, akkor szabályozza a gyámhatóság a láthatást. A válóper során ezt a bíróság is megteheti. Van rendszeres (havonta egy-két alkalommal) és rendkívüli (folyamatos) láthatás. Az előbbi ha- ; vonta legfeljebb 36 órás időtartamú lehet, az utóbbi maximum 30 nap. KÖJÁL-őrjáraton, _____ h ogy ne legyen fagylaltmérgezés az idén sem Szerencsére nem gyakran, de évente egy-két alkalommal mégis előfordul, hogy fagylaltmérgezésekről tudósítanak a hírközlő szervek. Általában sokan fogyasztanak ebből a különösen nyári napokon közkedvelt hűsítőből, de ez azt is jelenti, ha valahol romlott fagylaltot árusítanak, az tömeges mérgezést okozhat. Ennek ^megakadályozására, megelőzésére a KÖJÁL illetékesei évenként rendszeresen ellenőrzik a fagylaltkészítőket. A KÖJÁL szakembereit, dr. Ruzsányi Laurát, Lauri- nyecz Pálnét, Bártfai Zoltán- nét és Baranyai Juditot az újságíró is elkísérte az ellenőrző körútra, ami Szarvason, az ÁFÉSZ cukrászüzemében kezdődött. Janurik Mihály készségesen kalauzolta az ellenőröket a frissen mosott fagylaltkészítő helyiségbe. Itt készül Szarvas lakosságának naponta mintegy két—három mázsa mennyiségű fagylalt, amit hét üzletben árusítanak, de innen látják el a két mozgóárust is. A táskákból előkerültek a különböző vegyszeres üvegcsék és megkezdődött a vizsgálat. Mintát vettek az elkészült fagylaltalapanyagból, az ivóvízből, a hűtőbordákról és „ujjlenyomatot” az üzem vezetőjétől és az ott dolgozóktól. Befejező aktusként elkészült a jegyzőkönyv, amely megállapította és rögzítette a tapasztaltakat. Az ellenőrök felkeresték a mozgóárusokat is, alaposan megvizsgálták, eleget tesznek-e a tisztasági, higiéniai követelményeknek. Békésszentandrás, a Körös vendéglő presszója. Itt is elvégezték a már hagyományos vizsgálatokat és felhívták a figyelmet, hogy a léfagylaltot tartalmazó kannákhoz mellékelt kísérő iratokat jobban őrizzék meg, "mivel a kiszállítási és a főzési időt ennek hiányában nem lehet ellenőrizni. Hasonló ellenőrzésekre került sor Gyulán is két fagylaltkészítő kisiparosnál, amit itt az is indokolt, hogy Gyulán rendkívül nagy az idegen- forgalom és így az előírások megszegése fokozott veszélyt jelenthet a fogyasztókra. Az ellenőrök felkeresték a gyulai ÁFÉSZ gyulavári eszpresszóját, valamint a Veszély csárdát. Estére hajlott már az idő, amikor befejeződött az őrjárat. Az azóta elvégzett laboratóriumi ellenőrzések azt bizonyították, hogy a vizsgált fagylaltminták megfeleltek az előírásoknak. A kéz és köpeny vizsgálati anyagai közül viszont egy esetben kóA>kozó, egy esetben pedig feltételes kórokozó tenyészett ki. Az edények, eszközök, berendezési tárgyak vizsgálatai alapján minden meglátogatott helyen kimutatható volt szennyjelző baktérium, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy a takarítást, mosogatást, kézmosást és fertőtlenítést, a köpenycserét fokozott gonddal kell végezni, úgyszintén gyakran kell cserélni a fagylaltadagoló kanál öblítővizét is, hogy megelőzhető legyen a fagylaltmérgezés. Lehet, hogy egynémely helyen zaklatásnak veszik a KÖJÁL-ellenőrök tevékenységét, ami lényegében nem öncélú, hanem valameny- nyiünk érdekében történik. Lelkiismeretes munkájuknak is köszönhető, hogy ellenőrzéseikkel fényt derítenek az itt-ott meglevő hibákra és az is, hogy megyénkben szerencsére az utóbbi tíz évben fagylaltmérgezés nem történt. Szöveg, fotó: Béla Ottó Tiszta-e a fagylaltáras kocsija? Ha a gondozó szülő nem tesz eleget a hátósági kötelezésnek, és mondvacsinált indokokkal meghiúsítja a láthatást, akkor a jogosult szülő kérésére a gyámhatóság figyelmezteti, ismétlődés esetén a helyi albizottság segít* ségét kéri, eredménytelenség esetén bírságol. — Mi a helyzet a gondnokoltakkal kapcsolatban? — Erről a számok önmagukról beszélnek. Jelenleg csaknem 800 bíróilag gondnokság alá helyezett gondnokolt személyi és anyagi érdekvédelmét kell a gyámhatóságoknak ellátniuk. A gondnoki tisztség viselése állampolgári kötelesség ugyan, mégis nehéz megfelelő személyt találni ennek, a mélyen emberbaráti feladatnak az ellátására. Egyébként a gondnokoltak 5,5 millió forintot kitevő készpénze gyámhatósági fenntartásos betétben van elhelyezve. A társadalmi segítésre minden vonatkozásban nagy szükség van. Emellett örömmel emelhetem ki a megyei tanács végrehajtó bizottságának azt a * határozatát, mellyel Gyermeklélektani és Ideggondozó Intézet létrehozását irányozta elő. Ez nagyban segíteni fogja a kiskorúakkal kapcsolatos, gyámhatósági feladatok ellátását, másrészt a jelentős, számú idegileg sérült gyermek gyógyítását. Mindezeket figyelembe véve kell megállapítanunk, hogy elsősorban a szülők a felelősek azért, hogy gyermekeik testileg-lejkileg ép, egészséges felnőttekké fejlődjenek. Ezt a feladatot az iskola, a hatóság, a társadalom segítheti és segíti, de át nem veheti, mert bármilyen jó is az állami gondoskodás, a szülő nem pótolható. II divat és a kínálat Némi magyarázattal szolgál az Országos Piackutató Intézet egy, a közelmúltban megjelent tanulmánya, amely az úgynevezett „láthatatlan importtal” foglalkozik. Eszerint a lakosság birtokában levő ruházati cikkek tekintélyes része nem a hazai üzletekből származik. Főként pulóvert, harisnyát, felsőruhát, kiegészítő divatcikkeket hoznak haza külföldről a magyar turisták. Nyilván azért, mert itthon nem találják meg, amit keresnek. Miért nem? Erről szakmai körökben eltérőek a vélemények. Egyesek szerint iparunk nem készít igazán korszerű ruházati termékeket Ennek azonban ellene szól, hogy a magyar cipőipar, konfekcióipar árui piacot találnak a divatot leginkább követő országokban is. Mást gyártunk exportra és mást belföldre? Esetenként igen. Bizonyos vélemények szerint azért, mert a mi kereskedőink elavult ízlésű, gondolkodású emberek, akik nem szívesen vállalják az új kockázatát, esetleg túlságosan korosak is ahhoz, hogy megértsék és méltányolják a fiatal vagy fiatalos ízlésű vevők igényeit. Biztos vagyok benne, hogy ez így, általánosságban szintén nem igaz. Ám a ruházati cikkek forgalmának számai mégis fi- gyelmeztetőek. Tavaly például a kereskedelem értékesítése messze elmaradt a tervezettől, és nagy készletek halmozódtak fel. 1976-ot a ruházati szakemberek fekete esztendőként emlegetik. De az idén sem látványos az értékesítés fejlődése, bár márciusban kiemelkedően sok ruhanemű kelt el, áprilisban már ismét mérséklődött a forgalomemelkedés, januárban és februárban pedig igen szerény volt. Vásárlásaink mennyisége bizonyára összefügg jövedelmünk alakulásával is. Tény, hogy 1976-ban a lakosság pénzbevétele kisebb mértékben nőtt, mint az előző években, de vajon miért éppen a ruházati forgalomban tükröződött ennek hatása? Valószínűleg azért is, mert ruhatárunk felfrissítése nem a legégetőbb szükségletünk, sok minden egyebet fontosságban eléje sorolunk. Ám bármennyi tényezőt is igyekszünk mérlegelni, mégis az az érzésünk: a ruházati cikkek kínálata kevésbé van összhangban a kereslettel, mint más árucsoportoké. Megkérdeztem divatosan öltözködő fiatalokat: hol vásárolnak? Elgondolkoztató válaszokat kaptam. Például: ,A bizományiban időnként pompás cuccokat lehet kifogni, csak állandóan figyelni kell, mi érkezik”. Vagy: „Mi, lányok, az egyetemen magunk varrunk!” Mások maszek butikokat látogatnak, divatos fürdőruhát, táskát, cipőt, farmert, pamutgarbót szüleikkel • hozatnak külföldről. Azt mondják: ritka szerencse, ha üzletben, áruházban igazán kedvükre valót találnak. A megszólaltatottak természetesen a vásárlóközönségnek csak egy töredékét képviselik, véleményükre, tapasztalataikra — különösen egy ilyen „fekete esztendő” után — mégis figyelni kell. A mai divatot követők vágyai nem túlzottak, nem képtelenek. Általában egyszerűen, célszerűen és kényelmesen szeretünk öltözködni; bizonyíték erre a farmer és a pamutingek népszerűsége. Ez a kívánság összhangban van mai életformánkkal, szokásainkkal. És ha nincs teljes összhangban a kínálattal, akkor nem az ' igény, hanem a kínálati hibáztatható. Kasnyik Judit Gál Zsuzsa
