Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-17 / 141. szám
1977. június 17., péntek o |g|=ü»MM Ülést tartott a Minisztertanács Százhetvenegy diák ad számot tudásáról ezekben a napokban a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola szóbeli érettségi vizsgáin. Képünkön az angol tagozatos IV. C osztály tanulói válaszolnak a történelem és magyar tételek kérdéseire az érettségi bizottság elnöke és tanáraik előtt. Június 23-án befejeződik az érettségi, fellélegezhetnek a végzősök, kezdődhet az igazi vakáció Fotó: Gál Edit II kereskedelem időszerű feladatai A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter beszámolóját Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, az Elnöki Tanács tagjának, G.iuíio Andreottinak, az Olasz Köztársaság minisztertanácsa elnökének meghívására Olaszországban tett látogatásáról. Római tartózkodása során Kádár Jánost a Vatikánban fogadta VI. Pál pápa, akivel megbeszélést folytatott. Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese jelentést tett a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XIX. ülésszakáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést, és megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy dolgozzon ki intézkedési tervet az ülésszakon elfogadott határozatokból adódó feladatok végrehajtására. A Minisztertanács Titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány áttekintette a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtására elfogadott állami intézkedési tervben foglaltak teljesítését. Megállapította, hogy azokat a kidolgozott tervnek megfelelően végrehajtották. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és megszabta a további teendőket. A belkereskedelmi miniszter jelentést tett a lakosság ez évi áruellátásáról. A kormány elfogadta a jelentést, valamint a további zavartalan ellátás biztosítása érdekében tervezett intézkedéseket. A közlekedés- és postaügyi miniszter beszámolt Budapest és az öt kiemelt nagyváros tömegközlekedésének helyzetéről és fejlesztéséről. A kormány a jelentést és a fejlesztési terveket jóváhagyólag tudomásul vette. Az igazságügyminiszter előterjesztésére a kormány rendeletben szabályozta a lakás- építkezésekkel kapcsolatos hiánypótlási kötbérfizetési kötelezettséget. Az előírt minőségben történő lakásátadá- sob, illetőleg a 30 napon belüli hiánypótlások ösztönzése érdekében a kormány úgy határozott, hogy az építőipari vállalat kötbért nem csupán a hiány, hanem a lakás egész költségvetésének összege után köteles fizetni, és annak mértéke — a hiánypótlás kijavításának idejétől függően — növekvő. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Ezzel a címmel tartott előadást a napokban Békéscsabán, a megyei tanács székházában dr. Lukács Ottó, a Belkereskedelmi Minisztérium közgazdasági főosztályának vezetője. Az MTESZ szervezési és vezetési tudományos társaság rendezésében lebonyolított fórumon a megye kereskedelemmel, vendéglátással foglalkozó szakemberéi tájékozódtak a kereskedelem aktuális kérdéseiről. Többek között a szelektív iparpolitika és a tőkés export hatásáról az áruellátásban, az ipari vállalatok érdekeltségéről a hazai fogyasztási cikk termelésében. Nagy érdeklődésre tartott számot az árpolitika gyakorlati alkalmazását taglaló előadás. Ennek kapcsán szó volt arról is: mi számít tisztességtelen haszonnak. Végül a tervezés és a gazdasági szabályozók kapcsolatáról alakult ki élénk vita. Román dallamok Békésen Két szomszéd megye, Arad és Békés gazdagítja a két nép kultúráját, művészeti együttesek, alkotó művészek kölcsönös vendéglátásával. Nemrégiben szerepelt nagy sikerrel Arad megyében a békésiek kórusa, most pedig a buteini román kórus érkezik június 17-én, pénteken legfiatalabb városunkba, Békésre. A nyolctagú vegyes kar saját hazájában is országos elismeréssel dicsekedhet. Főként népdalokat énekelnek szívesen és tehetséggel. Az énekkar tagjai közül legtöbben a buteini termelőszövetkezet munkásai, egyik karnagyuk pedig maga a szövetkezet elnöke. A román kulturális küldöttség vezetője Kocsik József, az Arad megyei Tanács művelődési bizottságának munkatársa. Június 17-én, ma este 20 órától lesz első hangversenyük a békési művelődési központban. Szombaton, 18-án Szarvasra látogatnak, majd este 19 órától a bélmegyeri művelődési házban énekelnek. A látogatás utolsó napján, június 19- én, vasárnap a gyulai várat és a Kohán-kiállítást nézik meg a román vendégek, majd búcsút vesznek megyénktől. Vízdögönyözö A gyulai Várfürdőben nagy sikere van a nemrégen átadott új gyógymedencében levő „dögönyözőnek”. A szivattyúk tíz- percenként automatikusan kapcsolódnak be és a lezúduló vízsugár jótékonyan masszírozza a fürd őzöket Fotó: Béla Ottó Közművelődési mozgalom szocialista brigádoknak Május végén forró hangulatú, színvonalas döntővel zárult a közművelődési mozgalom 1976 nyarán meghirdetett versenye. A rendezők folytatni kívánják a már hagyományossá vált versengést, amelyhez egyre több és több szocialista brigád csatlakozik. A mozgalom célja az, hogy a szocialista brigádok tervszerű, folyamatos művelődéséhez, kollektív munkájához nyújtson segítséget, a „Szocialista módon dolgozni, tanulni, élni” jelszó jegyében. Benevezhet minden munkás és ifjúsági brigád. A szóbeli versenyeken csak azok a fizikai dolgozók vetélkedhetnek, akiknek iskolai végzettsége az érettséginél nem magasabb. A nem munkásállományú brigádok külön szóbeli versenyen vesznek részt. A jelentkező brigádok színházi előadást, filmet, kiállítást tekintenek meg közösen, hangversenyre járnak, alkotó művészekkel találkoznak majd a folyamatos művelődési szakaszban. Jutalompontot kapnak azok a dolgozók, akik a politikai, szakmai állami oktatásban részt vesznek, illetve közéleti, társadalmi munkájuk alapján azt megérdemlik. A követelmények között szerepel még az állandó politikai tájékozódás, irodalmi művek olvasása, szabadon választott témák kidolgozása. A versenyző brigádok részletes tájékoztatást kapnak a feltételekről. Jelentkezni 1977. június 30-ig lehet a megye művelődési házaiban és klubkönyvtáraiban. Értük, magunkért Itt a nyár, a vakáció ideje, amikor a gyerekek szabadabban és sokkal többet jár- nak-kelnek mindenfelé. Itt az ideje — és meg is teszik szinte naponként a hírközlő szervek — a figyelmeztetésnek: vigyázzunk nagyon a közlekedésre. Felnqtt, gyerek, gyalogos, autós egyaránt, hogy a tragikus baleseteket megelőzzük. És ehhez fokozott óvatosságra van szükség, a gyerekek pedig — milyenek is lennének mások? — csintalanok. És mint megróvóan hozzá szoktuk tenni: merészek, vakmerőek. De ugyan kitől látnak erre példát nap mint nap? A felnőttektől. Nemegyszer a saját szüleiktől. Jól emlékszem még magamra régebbről, hányszor húzott vissza a hét-nyolcéves fiam, amikor idő előtt akartam a járdáról az úttestre lépni, mert sietünk, rohanunk. Azóta is sokszor eszembe jut, hogy a gyerek döbbentett rá — engem, a felnőttet — könnyelműségemre. Jó lecke volt, hamar megtanultam, korábban kellett elindulni ahhoz, hogy ne a temetőben találjam magam, vagy egy életre a tolószékben. És még valami. Talán profánul hat egy gyerek után Lukács Györgyre hivatkozni, de nem felejtem el, mit mondott nem sokkal halála előtt egy tévéinterjúban, amikor többek közt a hősiességről kérdezték. Azt, hogy ámulva szokta nézni, hogyan közlekednek az emberek — nagyon sokan. Akik a történelem legnehezebb idején életüket féltve behúzódtak, elzárkóztak a cselekvés elől, csak vártak, az utcán naponta kockára teszik az életüket, csakhogy egy fél perccel hamarabb átjussanak a túloldalra. Vass Márta Munkafegyelem, pártfegyelem Minisztertanács 1976 decemberi ülésén a következő határozat született : „Az 1977. évi népgazdasági terv szerint a nemzeti jövedelem 6—6,5 százalékkal emelkedik. Ez az ipari termelés 6 százalékos, az építőipari teljesítmények 5—6 százalékos, és a mezőgazda- sági termelés 7—8 százalékos növekedésével jön létre. A fogyasztás és felhalmozás 4—4,5 százalékkal emelkedhet. Ezen belül a lakosság fogyasztása mintegy 4 százalékkal nő. Az 1977. évi terv a lakosság életszínvonalának az 1976. évinél gyorsabb emelkedését irányozza elő.” Mondatok kijelentő módban. Százalékok, száraz adatok. Amit kifejeznek, egyenlő a fejlődéssel. A fejlődés azonban nem puszta számok halmaza. Miriden valós adat mögött munka kell, hogy álljon. És nem is akármilyen. Több, mint öt hónap telt el az 1977-es évből, s az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy terveink az esztendő végére valóra válnak. Valóra válnak, ha. Ha minden dolgozó a maga területén minden tőle telhetőt elkövet a tervek végrehajtása érdekében. Hiszen ezek az érdekek mindannyiunk közös érdekei: párttagoké és párton- kívülieké egyaránt. Mi a feltétele annak, hogy azt mondhassuk: minden tőlünk telhetőt megtettünk a magunk posztján? Ha egy szóval kellene válaszolnunk a kérdésre, akkor a válasz úgy hangzana: fegyelem. A fegyelem betartása a munkahelyen. ma minden gazdasági fejlődésünknek a forrása. Mindannyian ismerjük azoknak a kutatásoknak az eredményeit, amelyek azt bizonyítják, hogy az országban átlagosap elvesztegetett munkaidő a munkára szánt összes idő 20 százalékát teszi ki. Most megint száraz adatok, számok következnek, amelyek azonban meglehetősen kifejezőek: Hazánkban 5 millió foglalkoztatottat számolunk. Ennek a 20 százaléka 1 millió dolgozó. De ez az egymillió dolgozó nem mind táppénzes beteg, hanem tüzelőre várnak, magánügyeiket intézik, mások ott vannak a munkahelyükön is, csak éppen nem dolgoznak. Miért? Mert anyagra, vagy gépjavításra, rajzra, szállító- eszközre várnak, vagy csak egyszerűen arra, hogy kifolyjon a kávé. Akik az első négy okból nem dolgoznak, azokra nem lehet azt mondani, hogy fegyelmezetlenek. De annál inkább a vezetőjükre, mindazokra, akik a munka- és üzemszervezés területén tevékenykednek rosszul. És lehet, hogy azért, mert a kávéra várnak, vagy mert íróasztaluk telefonján magánügyeiket beszélik meg. A szorgalmas, munkaszerető, alkotni vágyó emberek szívesen dolgoznak, ha biztosítják számukra a munkához szükséges feltételeket. Minden abszolút mérce helyett az ő magatartásuk határozza meg a munkafegyelem mértékét. A mértékadók összefognak, közösségük a szocialista brigád. Hogy ezek a brigádok megalakultak, az azért történt, hogy közös erővel valósítsák meg a kitűzött célokat, a népgazdasági terveket, ök példát is mutatnak, és ezzel a példával párhuzamosan kirekesztik a közösségből a fegyelmezetleneket, a lógósokat. A munkafegyelem betartása azonban nemcsak a szocialista brigádok tagjainak kötelező, hanem minden dolgozó kötelessége. Vannak azonban olyan dolgozók, akikre a törvények még inkább vonatkoznak, s ezek a dolgozók a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjai. Az MSZMP szervezeti szabályzata kimondja: „A párttag következetesen szolgálja a szocializmus ügyét, és minden körülmények között álljon ki a szocialista társadalom érdekeiért, védelméért; mutasson példát a munkában, hivatásának teljesítésében.” Azt hiszem, nem szükséges hangsúlyoznunk azt, hogy a népgazdasági tervek megvalósítása, a párt és a kormány határozatainak végrehajtása a szocializmus ügyét szolgálja. Éppen ezért a párttagság a munkában nem valamiféle kiváltság, hanem önként vállalt kötelesség. És az a párttag, aki ennek a kötelességének nem tesz eleget, duplán büntette- tik. Egyszer a munkájában elkövetett vétségekért a munkahelyén, másodszor felelősségre vonják a pártban. Mert hibát követett el a munkájában, s mert rontotta a párt jó hírnevét. Ónként vállalta a többletmunkát, a példamutatást, a nagyobb fegyelmet. Es ha vállalásának nem tett eleget, bűnhődnie kell. Nagyobb vétség esetén úgy, hogy kizárják a pártból. A párttag azonban nemcsak akkor sérti meg a fegyelmet, ha a saját munkájának nem tesz eleget, hanem akkor is, ha látja, hogy mások követnek el hibát, s ezt nem teszi szóvá ott, ahol a mások vétségeinek továbbterjedését megakadályozni tudják. 0 az egész közösség munkájáért felelős. Vonatkozik ez az egyes pártszervezetekre is. S ha a pártszervezetek a lazaságok, visszásságok, fegyelemsértések ellen nem emelnek szDt, a gazdasági vezetők általában a párt tagjai — nem lehet. Mert a párton belül minden tag egyenjogú. Az alapszervezeti taggyűlésen bírálhatja a munkás az igazgatót, sőt kötelessége is bírálnia, ha hibát lát a főnöke munkájában, s az a hiba valós. A vezető pedig, ha visszautasítja, vagy megtorolni igyekszik a bírálatot, a pártfegyelmet sérti meg. És megsérti a fegyelmet akkor is, ha nem tesz eleget a szervezeti szabályzat azon pontjának, amely kimondja: „A párt- szervezet joga és kötelessége működési területén a párt politikájának érvényesítése, a munka átfogó ellenőrzése, az állami, gazdasági vezetők beszámoltatása.” Nemegyszer megtörténik az is, hogy a vállalat magas beosztású vezetői, ha párttagok is, nem mennek el az alap- szervezet taggyűlésére, mondván, ők már tudják, miről lesz szó. Előfordul az is, hogy elmennek, de nem mjnt párttagok, hanem mint vezetők foglalnak ott helyet. Azok is, akik így viselkednek, de azok is, akik hagyják ezt, a pártfegyelmet sértik meg. És ha megbomlik a fegyelem a pártban, mit várhatunk a munkahelyen? Lássuk be: vannak ma még olyanok, talán minden munkahelyen, akik azt lesik, hol vét a párttag a munkafegyelem ellen. S ha találnak hibát, propagandát fejtenek ki — a párt ellen. Nem hiába mondta Kádár János, az MSZMP első titkára a XI. pártkongresszuson a Központi Bizottság beszámolójában: „Mielőtt valaki kommunista lesz, illetve köztisztséget, pártfunkciót vállal, jól meg kell gondolnia elhatározását. De ha már meggondolta magát, teljesítenie kell, amit vállalt. ommunistának, párt- funkcionáriusnak, köztisztség viselőjének lenni nem kényelmes beosztást jelent, hanem mindenekelőtt kötelességet, munkát, küzdelmet, a kommunizmus eszméjének, a munkásosztálynak, a népnek önzetlen szolgálatát jelenti.” Mérő Miklós
