Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-14 / 112. szám

a 1977. május 14., szombat — Számoljunk! Mindannyiunk kedvelt meséje az Ezeregyéjszaka. Ebben Seherezádé ezer és egy éjen át tartotta szóval — szebbnél szebb mesékkel — a szultánt. Vasárnap és szombaton a hivatalos adat szerint a csabai strandon összesen kétezren voltak. A kettő között az össze­függés az, hogy a kétezer éppen 999-cel több 1001-nél. Aki csak egy kicsit is tud összeadni és kivonni, ezt rögtön megállapíthatja. A strand gazdái, üzemben tar­tói tudnak számolni; kide­rült ez abból, hogy a be­lépőjegy ára valamelyest nőtt, a gyermekjegyek, sőt a bérletek ára is. Am az már nem jutott eszükbe, hogy a többért többet is vár a vendég. Vagy — ne túlozzunk! — legalább ugyanannyit. A vendéglátóipar sem gondolt erre, pedig ott általában jól tudnak számolni. Ha így len­ne, láthatták volna előre, milyen forgalmat, mekkora hasznot hozott volna a két­ezer vendég, akár egy-egy kétforintos fagylaltot alapul véve. De nemcsak ezt nem lehetett kapni, hanem még egy átlátszó, fonnyadt lán- gost, vagy egy rágós perecet sem. A régi bölcsek szerint az embernek két dolgot adott a természet, amiben nem csa­lódhat: az alvást és a re­ményt. Jó ezt tudni a most következő hétvége előtt, mert továbbra is számolnunk kell azzal, hogy míg a ven­déglátóipar alszik, mi csak reménykedhetünk.- v. j. ­Zárt ajtók Mostanában kissé furcsa feliratú táblák — néha csak cédulák — jelennek meg egyes boltok, szolgáltató egységek ajtajain. Áruátvétel miatt zárva — olvastuk nemrég a megye- székhely egyik boltjának aj­taján. Egyszemélyes boltnál még csak érthető, de ebben az egységben legalább öten dolgoznak. A vásárlók értet­lenül álltak, toporogtak az ajtó előtt és bosszankodtak. Joggal. Vajon mindenki árut vett át? Aligha. De köny- nyebb volt a táblát kitenni, mint azt mondani, hogy „az áruátvétel alatt a kiszolgá­lás zavartalan”... Más: Szabadság miatt az árusítás szünetel — ilyen feliratot is olvashatunk, s most, amikor már megkez­dődnek a nyári szabadságo­lások, mind több helyen. Á legutóbb olvasott felirat viszont a legfurcsább. An­nál is inkább, mert az ajtó fölött hatalmas betűk hirde­tik: DfiGÁZ-közönségszolgá- lat. Békéscsabán viszont eme szolgálat ajtaján május 10- én délelőtt a következő kis cédula volt kitéve: Értekez­let miatt zárva. Azt, hogy mikor fejezik be ezt az ér­tekezletet, már elfelejtették kiírni. Igaz, a munkát, a szolgá­lat módjait valamikor meg is kell beszélni, és ez hasz­nos, mert jobbá tehetik a szolgáltatást. No, de így, és ilyenkor?! K. J. Hétköznap Kaszaperen Nyárba hajló hétköznap délelőtt jártunk Kaszaperen. A Lenin Tsz géptelepén Dorogi Mihály bácsi a bejá­rati út javításával foglalko­zott. Az elmaradhatatlan ci­garetta most sem hiányzik szájából. Komótosan dolgo­zik, amúgy öregesen. Az iskolából az első osztá­lyosok hangos fcsiviteléssel in­dultak a sporttelepre dr. Le- hoczki Györgyné vezetésével, hogy a közeljövőben megren­dezésre kerülő tornaünne­pélyre készüljenek. Kun Robi és Csürhés Pisti ötödik osztályosok friss vi­zet visznek a számtanórára, mert a „sok szám megtik­kasztotta” őket. Hétköznap volt. Csak né­hány ellesett pillanatot örökí­tettünk meg. Demény Gyula képriportja Irány a sporttelep! Vizhordók Ötmillió lakos pénzintézetei Húszéves a takarékszövetkezeti mozgalom A falusi lakosság körében az 1950-es évek közepétől egyre erősebben merült fel az a kívánság, hogy tör­ténjék intézkedés a pénzügyi szolgáltatások, ezek kö­zött a falusi lakosság hitelellátásában mutatkozó prob­lémák rendezésére. A kisárutermelő parasztság hitel­igényeinek kielégítésére alkalmas szervezet ebben az időben nem volt. A Minisztertanács ezért felkérte a SZÖVOSZ-t, hogy a szövetkezetek megalakulását szer­vező munkával és anyagi eszközökkel segítse elő. Az azóta eltelt időben a falusi takarékszövetkezetek be­váltották a hozzájuk fűzött reményeket. Ezekben a napokban ünnepük országszerte megalakulásuk 20. év­fordulóját. A SZÖVOSZ felkarolta, s magáévá tette a lakossági kezdeményezéseket és a Pénzügyminisztériummal, a Magyar Nemzeti Bankkal, valamint az Országos Taka­rékpénztárral együttműköd­ve elindította a felszabadu­lást követően megújhodott szövetkezeti mozgalom friss hajtásának, a takarékszövet­kezetnek a szervezését, az alapokat biztosító jogsza­bály és alapszabály elkészí­tését. Az egész szövetkezeti moz­galom támogatta az új szö­vetkezeti pénzintézetek létre­jöttét. A földművesszövetke­zetek helyiséggel, berendezé­si tárgyakkal, számos eset­ben a pénzügyi, pénzintézeti munkára alkalmas dolgozók átirányításával segítették a mozgalom kibontakozását, s jelentős szerepet vállaltak a szervező munkában is. Me­gyénkben az első takarék- szövetkezet 1957. májusában Tótkomlóson alakult. Még abban az évben a megye kü­lönböző községeiben újabb hat szövetkezeti pénzintézet jött létre. Az 1960-as évek közepén napirendre került a kultu­rált takarékszövetkezeti üz­lethálózat kialakításának szükségessége. Kezdetben a takarékszövetkezetek magán- személyektől bérelt helyi­ségben működtek, de a he­lyiségek méretei már nem tették lehetővé a megnöve­kedett forgalom lebonyolítá­sát, az újabb pénzügyi szol­gáltatások bevezetését. Az üzlethálózat korszerűsítésé­nek anyagi alapjait a taka­rékszövetkezetek önerőből fedezték, amelyet részjegy­alapjuk, valamint nyeresé­gük kedvező fejlődése tett lehetővé. A takarékszövetke­zetek ma már zömmel új, modern üzletházzal rendel­keznek, ezen üzletházak ál­talában a falu központjában helyezkednek el, s mind kül­ső megjelenésüket, mind belső berendezésüket tekint­ve a községek legszebb épü­letei közé tartoznak. A 20 év alatt nagy válto­zás volt a takarékszövetke­zetek tevékenységi körében is. Kezdetben kizárólag be­tétgyűjtéssel és kölcsönfolyó­sítással foglalkoztak, megkö­tötték a kölcsönökkel kap|- csolatos biztosításokat, totó-, lottószelvényeket árusítottak. Azóta évről évre újabb szol­gáltatásokat vezettek be. Foglalkoznak az OTP meg­bízásából gépkocsinyere- mény-betét elfogadásával, nyereménybetétek gyűjtésé­vel, IKKA-utalványok be­váltásával, totó- és lottó­nyeremények kifizetésével, a magánszemélyektől felvá­sárolt állatok ellenértékének kifizetésével. Részt vesznek az idegenforgalmi szervező munkában, a COOPTOU- R1ST megbízásából bel- és külföldi utakat szerveznek, s a Merkur megbízása alap­ján 1968-ban bekapcsolódtak az új személygépkocsi-ren­delések bonyolításába is. Ma már a lakosságot érin­tő valamennyi pénzügyi te­vékenységet helyben bonyo­lítják le. A takarékszövetke­zeteknél bevezetett új pénz­ügyi szolgáltatások sok eset­ben nem annyira méretük miatt, hanem azáltal váltak jelentőssé, hogy új színt je­lentettek a szolgáltatások­ban, fölösleges fáradságtól és költségektől kímélték meg a tagokat és lakosokat, mi­vel ilyen ügyeikben nem kellett a sokszor távol eső pénzintézet — az OTP — székhelyére utazniuk. A takarékszövetkezetek te­vékenysége ma már orszá­gosan 2760 községre és 18 városra terjed ki. Különbö­ző szolgáltatásaikat több mint ötmillió lakos veheti igénybe. A takarékszövetke­zetek taglétszáma ma már jóval meghaladja az egymil­liót, akik 1350 szolgáltató­egységben intézhetik pénz­ügyeiket. A takarékszövetke­zeteknél kezelt betétállo­mány több mint 10 milliárd forint, s évenként mintegy 400 ezer esetben folyósítanak különböző célú kölcsönöket. Ütemes, eredményes fejlő­dés jellemzi megyénk taka­rékszövetkezeteinek tevé­kenységét is. Békés megyé­ben 16 takarékszövetkezet 34 kirendeltséggel és két betét­gyűjtő pénztárral áll a 77 ezres létszámú tagság és a lakosság rendelkezésére. Me­gyénk takarékszövetkezetei 681 millió forintos betétállo­mányt kezelnek, amely 50 ezer betétes tulajdona. Az éves betétnövekedés megkö­zelíti a '90 millió forintot. A takarékszövetkezetek azáltal, hogy a pénzügyi szolgáltatások igénybevételét a lakosságnak helyben — a legkisebb községekben is — lehetővé tették, lényegében társadalmi folyamatot, a fa­lu városiasodását segítették és segítik elő, ami értelem­szerűen a takarékszövetke­zetek tevékenységének tár­sadalmi hasznosságát jelenti. Galambosi László, a MÉSZÖV Takarék- és Lakásszövetkezeti Titkárság vezetője Foglalkozása: pártfogó A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 20/1975-ös törvényerejű rendelete 1976. január 1-vel lépett életbe. Ez a felnőtt szabadságvesztésből szabadultak új intézményes megoldású utógondozásáról intézkedik. A törvény meg­alkotásának a célja az, hogy elősegítse a szabadságvesz­tésből szabadult személyek­nek a társadalomba való megfelelő beilleszkedését és biztosítsa az ehhez szüksé­ges szociális feltételeket. Az utógondozás állami összefo­gása a bíróságok feladata. A megyei bíróságok mellett hi­vatásos és társadalmi párt­fogók működnek. * A megyei bíróságon dol­gozik Paulinyi Gyuláné hi­vatásos pártfogó, aki nagy tapasztalatokkal rendelkezik ebben a „szakmában”, hi­szen ez a munkakör nem is­meretlen számára, öt évig volt Gyula város és a járás területén a fiatalkorúak pártfogója. — A bíróságon mióta dol­gozik, kik segítenek munká­jában? — A rendelet megszületé­sét követően kerültem jelen­legi munkahelyemre, ame­lyet jogász vagy pedagógus láthat el. Mint pedagógus végzem ezt a munkát. Ezt természetesen egyedül nem tudom ellátni, azonban nagy segítséget kapok a lakóhelyi és a munkahelyi társadalmi pártfogóktól. A munkahelyi pártfogók feladata a börtön­ből kiszabadult munkájának, magatartásának ellenőrzése, és a dolgozó segítése. A la­kóhelyeken, városokban, ke­rületenként, így például Bé­késcsabán és más városok­ban népfrontkörzetenként vállalták e felelősségteljes és nehéz munkát azok, akik ön­zetlenül, humanitásból száll­tak mások segítségére. Álta­lában tanácstagok, önkéntes rendőrök, munkások, brigád­vezetők és megbízott tagok, szocialista brigádok és más köztiszteletben álló szemé­lyek. A pártfogói tevékenység előkészítő munkája során ör­vendetes volt, hogy a mun­kahelyek vezetői segítőké­szen biztosítottak együttmű­ködésükről. Sajnos nehézség is adódik. Néha az elmarasz­taló előítéletekkel is meg kell küzdeni. Sokat segít munkánkban a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa és a KISZ. A 30 éven aluli fia­talok „talpraállításában” a KISZ-esek is részt vesznek. — Az elmúlt 16 hónapban megyénkben és megyén kí­vül is voltak olyanok, akik Békés megyében kívántak letelepedni, ezeket hogyan segítették? — Nemrégiben keresett fel a kalocsai börtönből levél­ben egy fiatal lány, akit közveszélyes munkakerülés és üzletszerű kéjelgés vétsé­gében ítéltek el egyévi- sza­badságvesztésre. Kérte a pártfogói felügyeletet, mivel úgy érezte, hogy egyedül nem tudja megtenni az első lépéseket. Az egyik békés­csabai vállalat szocialista brigádtagja vállalta, hogy segít. Én is ott voltam, ami­kor belépett a munkahelyére és megismerkedett munka­társaival, azokkal, akik bíz­nak a „megtérésében”. A rendelet hatályba lépé­se óta Békés megyében igen kedvezőnek értékelhető az utógondozottak életvitelének alakulása. Közülük sokan jól dolgoznak és panaszmen­tes magatartást tanúsítanak: többek között Dobozon, a Petőfi Termelőszövetkezet­ben, Szarvason, a vas- és fémipari szövetkezetben, Csorváson az állami gazda­ságban dolgoznak. Az eddig elért eredmények jónak ér­tékelhetők. A szabadulók, il­letve a beilleszkedettek ér­zik a minden oldalról meg­nyilvánuló segítőkészséget. Hogy lehet elérni eredményt, azt Békés megye jó példája bizonyítja azoknak az utó­gondozottaknak életében, akik esetleg már többszörös bűnözők voltak. — Miben látja munkája szépségét? — Egy-egy sikeres elindí­tás, illetve az utógondozot­tak jó szándékú beilleszke­dése ad erőt az esetleges ne­hézségek leküzdésére is. A siker egyik feltétele: minden utógondozottal differenciál­tan megtalálni a megfelelő összhangot. Éreztetni velük azt, hogy minden tevékeny­ség az ő érdekükben törté­nik. Természetesen a siker kulcsa végeredményben mégis az utógondozott kezé­ben van, rajta múlik, hogy a mi segítségünk eredményes lesz-e. Az eddigi tapasztala­tok bizonyítják: mindenki felé érdemes a segítő kezet kinyújtani. Ebben van a munkám szépsége. Ormosi Péter JEGYZET

Next

/
Thumbnails
Contents