Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-14 / 112. szám
a 1977. május 14., szombat — Számoljunk! Mindannyiunk kedvelt meséje az Ezeregyéjszaka. Ebben Seherezádé ezer és egy éjen át tartotta szóval — szebbnél szebb mesékkel — a szultánt. Vasárnap és szombaton a hivatalos adat szerint a csabai strandon összesen kétezren voltak. A kettő között az összefüggés az, hogy a kétezer éppen 999-cel több 1001-nél. Aki csak egy kicsit is tud összeadni és kivonni, ezt rögtön megállapíthatja. A strand gazdái, üzemben tartói tudnak számolni; kiderült ez abból, hogy a belépőjegy ára valamelyest nőtt, a gyermekjegyek, sőt a bérletek ára is. Am az már nem jutott eszükbe, hogy a többért többet is vár a vendég. Vagy — ne túlozzunk! — legalább ugyanannyit. A vendéglátóipar sem gondolt erre, pedig ott általában jól tudnak számolni. Ha így lenne, láthatták volna előre, milyen forgalmat, mekkora hasznot hozott volna a kétezer vendég, akár egy-egy kétforintos fagylaltot alapul véve. De nemcsak ezt nem lehetett kapni, hanem még egy átlátszó, fonnyadt lán- gost, vagy egy rágós perecet sem. A régi bölcsek szerint az embernek két dolgot adott a természet, amiben nem csalódhat: az alvást és a reményt. Jó ezt tudni a most következő hétvége előtt, mert továbbra is számolnunk kell azzal, hogy míg a vendéglátóipar alszik, mi csak reménykedhetünk.- v. j. Zárt ajtók Mostanában kissé furcsa feliratú táblák — néha csak cédulák — jelennek meg egyes boltok, szolgáltató egységek ajtajain. Áruátvétel miatt zárva — olvastuk nemrég a megye- székhely egyik boltjának ajtaján. Egyszemélyes boltnál még csak érthető, de ebben az egységben legalább öten dolgoznak. A vásárlók értetlenül álltak, toporogtak az ajtó előtt és bosszankodtak. Joggal. Vajon mindenki árut vett át? Aligha. De köny- nyebb volt a táblát kitenni, mint azt mondani, hogy „az áruátvétel alatt a kiszolgálás zavartalan”... Más: Szabadság miatt az árusítás szünetel — ilyen feliratot is olvashatunk, s most, amikor már megkezdődnek a nyári szabadságolások, mind több helyen. Á legutóbb olvasott felirat viszont a legfurcsább. Annál is inkább, mert az ajtó fölött hatalmas betűk hirdetik: DfiGÁZ-közönségszolgá- lat. Békéscsabán viszont eme szolgálat ajtaján május 10- én délelőtt a következő kis cédula volt kitéve: Értekezlet miatt zárva. Azt, hogy mikor fejezik be ezt az értekezletet, már elfelejtették kiírni. Igaz, a munkát, a szolgálat módjait valamikor meg is kell beszélni, és ez hasznos, mert jobbá tehetik a szolgáltatást. No, de így, és ilyenkor?! K. J. Hétköznap Kaszaperen Nyárba hajló hétköznap délelőtt jártunk Kaszaperen. A Lenin Tsz géptelepén Dorogi Mihály bácsi a bejárati út javításával foglalkozott. Az elmaradhatatlan cigaretta most sem hiányzik szájából. Komótosan dolgozik, amúgy öregesen. Az iskolából az első osztályosok hangos fcsiviteléssel indultak a sporttelepre dr. Le- hoczki Györgyné vezetésével, hogy a közeljövőben megrendezésre kerülő tornaünnepélyre készüljenek. Kun Robi és Csürhés Pisti ötödik osztályosok friss vizet visznek a számtanórára, mert a „sok szám megtikkasztotta” őket. Hétköznap volt. Csak néhány ellesett pillanatot örökítettünk meg. Demény Gyula képriportja Irány a sporttelep! Vizhordók Ötmillió lakos pénzintézetei Húszéves a takarékszövetkezeti mozgalom A falusi lakosság körében az 1950-es évek közepétől egyre erősebben merült fel az a kívánság, hogy történjék intézkedés a pénzügyi szolgáltatások, ezek között a falusi lakosság hitelellátásában mutatkozó problémák rendezésére. A kisárutermelő parasztság hiteligényeinek kielégítésére alkalmas szervezet ebben az időben nem volt. A Minisztertanács ezért felkérte a SZÖVOSZ-t, hogy a szövetkezetek megalakulását szervező munkával és anyagi eszközökkel segítse elő. Az azóta eltelt időben a falusi takarékszövetkezetek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Ezekben a napokban ünnepük országszerte megalakulásuk 20. évfordulóját. A SZÖVOSZ felkarolta, s magáévá tette a lakossági kezdeményezéseket és a Pénzügyminisztériummal, a Magyar Nemzeti Bankkal, valamint az Országos Takarékpénztárral együttműködve elindította a felszabadulást követően megújhodott szövetkezeti mozgalom friss hajtásának, a takarékszövetkezetnek a szervezését, az alapokat biztosító jogszabály és alapszabály elkészítését. Az egész szövetkezeti mozgalom támogatta az új szövetkezeti pénzintézetek létrejöttét. A földművesszövetkezetek helyiséggel, berendezési tárgyakkal, számos esetben a pénzügyi, pénzintézeti munkára alkalmas dolgozók átirányításával segítették a mozgalom kibontakozását, s jelentős szerepet vállaltak a szervező munkában is. Megyénkben az első takarék- szövetkezet 1957. májusában Tótkomlóson alakult. Még abban az évben a megye különböző községeiben újabb hat szövetkezeti pénzintézet jött létre. Az 1960-as évek közepén napirendre került a kulturált takarékszövetkezeti üzlethálózat kialakításának szükségessége. Kezdetben a takarékszövetkezetek magán- személyektől bérelt helyiségben működtek, de a helyiségek méretei már nem tették lehetővé a megnövekedett forgalom lebonyolítását, az újabb pénzügyi szolgáltatások bevezetését. Az üzlethálózat korszerűsítésének anyagi alapjait a takarékszövetkezetek önerőből fedezték, amelyet részjegyalapjuk, valamint nyereségük kedvező fejlődése tett lehetővé. A takarékszövetkezetek ma már zömmel új, modern üzletházzal rendelkeznek, ezen üzletházak általában a falu központjában helyezkednek el, s mind külső megjelenésüket, mind belső berendezésüket tekintve a községek legszebb épületei közé tartoznak. A 20 év alatt nagy változás volt a takarékszövetkezetek tevékenységi körében is. Kezdetben kizárólag betétgyűjtéssel és kölcsönfolyósítással foglalkoztak, megkötötték a kölcsönökkel kap|- csolatos biztosításokat, totó-, lottószelvényeket árusítottak. Azóta évről évre újabb szolgáltatásokat vezettek be. Foglalkoznak az OTP megbízásából gépkocsinyere- mény-betét elfogadásával, nyereménybetétek gyűjtésével, IKKA-utalványok beváltásával, totó- és lottónyeremények kifizetésével, a magánszemélyektől felvásárolt állatok ellenértékének kifizetésével. Részt vesznek az idegenforgalmi szervező munkában, a COOPTOU- R1ST megbízásából bel- és külföldi utakat szerveznek, s a Merkur megbízása alapján 1968-ban bekapcsolódtak az új személygépkocsi-rendelések bonyolításába is. Ma már a lakosságot érintő valamennyi pénzügyi tevékenységet helyben bonyolítják le. A takarékszövetkezeteknél bevezetett új pénzügyi szolgáltatások sok esetben nem annyira méretük miatt, hanem azáltal váltak jelentőssé, hogy új színt jelentettek a szolgáltatásokban, fölösleges fáradságtól és költségektől kímélték meg a tagokat és lakosokat, mivel ilyen ügyeikben nem kellett a sokszor távol eső pénzintézet — az OTP — székhelyére utazniuk. A takarékszövetkezetek tevékenysége ma már országosan 2760 községre és 18 városra terjed ki. Különböző szolgáltatásaikat több mint ötmillió lakos veheti igénybe. A takarékszövetkezetek taglétszáma ma már jóval meghaladja az egymilliót, akik 1350 szolgáltatóegységben intézhetik pénzügyeiket. A takarékszövetkezeteknél kezelt betétállomány több mint 10 milliárd forint, s évenként mintegy 400 ezer esetben folyósítanak különböző célú kölcsönöket. Ütemes, eredményes fejlődés jellemzi megyénk takarékszövetkezeteinek tevékenységét is. Békés megyében 16 takarékszövetkezet 34 kirendeltséggel és két betétgyűjtő pénztárral áll a 77 ezres létszámú tagság és a lakosság rendelkezésére. Megyénk takarékszövetkezetei 681 millió forintos betétállományt kezelnek, amely 50 ezer betétes tulajdona. Az éves betétnövekedés megközelíti a '90 millió forintot. A takarékszövetkezetek azáltal, hogy a pénzügyi szolgáltatások igénybevételét a lakosságnak helyben — a legkisebb községekben is — lehetővé tették, lényegében társadalmi folyamatot, a falu városiasodását segítették és segítik elő, ami értelemszerűen a takarékszövetkezetek tevékenységének társadalmi hasznosságát jelenti. Galambosi László, a MÉSZÖV Takarék- és Lakásszövetkezeti Titkárság vezetője Foglalkozása: pártfogó A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 20/1975-ös törvényerejű rendelete 1976. január 1-vel lépett életbe. Ez a felnőtt szabadságvesztésből szabadultak új intézményes megoldású utógondozásáról intézkedik. A törvény megalkotásának a célja az, hogy elősegítse a szabadságvesztésből szabadult személyeknek a társadalomba való megfelelő beilleszkedését és biztosítsa az ehhez szükséges szociális feltételeket. Az utógondozás állami összefogása a bíróságok feladata. A megyei bíróságok mellett hivatásos és társadalmi pártfogók működnek. * A megyei bíróságon dolgozik Paulinyi Gyuláné hivatásos pártfogó, aki nagy tapasztalatokkal rendelkezik ebben a „szakmában”, hiszen ez a munkakör nem ismeretlen számára, öt évig volt Gyula város és a járás területén a fiatalkorúak pártfogója. — A bíróságon mióta dolgozik, kik segítenek munkájában? — A rendelet megszületését követően kerültem jelenlegi munkahelyemre, amelyet jogász vagy pedagógus láthat el. Mint pedagógus végzem ezt a munkát. Ezt természetesen egyedül nem tudom ellátni, azonban nagy segítséget kapok a lakóhelyi és a munkahelyi társadalmi pártfogóktól. A munkahelyi pártfogók feladata a börtönből kiszabadult munkájának, magatartásának ellenőrzése, és a dolgozó segítése. A lakóhelyeken, városokban, kerületenként, így például Békéscsabán és más városokban népfrontkörzetenként vállalták e felelősségteljes és nehéz munkát azok, akik önzetlenül, humanitásból szálltak mások segítségére. Általában tanácstagok, önkéntes rendőrök, munkások, brigádvezetők és megbízott tagok, szocialista brigádok és más köztiszteletben álló személyek. A pártfogói tevékenység előkészítő munkája során örvendetes volt, hogy a munkahelyek vezetői segítőkészen biztosítottak együttműködésükről. Sajnos nehézség is adódik. Néha az elmarasztaló előítéletekkel is meg kell küzdeni. Sokat segít munkánkban a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a KISZ. A 30 éven aluli fiatalok „talpraállításában” a KISZ-esek is részt vesznek. — Az elmúlt 16 hónapban megyénkben és megyén kívül is voltak olyanok, akik Békés megyében kívántak letelepedni, ezeket hogyan segítették? — Nemrégiben keresett fel a kalocsai börtönből levélben egy fiatal lány, akit közveszélyes munkakerülés és üzletszerű kéjelgés vétségében ítéltek el egyévi- szabadságvesztésre. Kérte a pártfogói felügyeletet, mivel úgy érezte, hogy egyedül nem tudja megtenni az első lépéseket. Az egyik békéscsabai vállalat szocialista brigádtagja vállalta, hogy segít. Én is ott voltam, amikor belépett a munkahelyére és megismerkedett munkatársaival, azokkal, akik bíznak a „megtérésében”. A rendelet hatályba lépése óta Békés megyében igen kedvezőnek értékelhető az utógondozottak életvitelének alakulása. Közülük sokan jól dolgoznak és panaszmentes magatartást tanúsítanak: többek között Dobozon, a Petőfi Termelőszövetkezetben, Szarvason, a vas- és fémipari szövetkezetben, Csorváson az állami gazdaságban dolgoznak. Az eddig elért eredmények jónak értékelhetők. A szabadulók, illetve a beilleszkedettek érzik a minden oldalról megnyilvánuló segítőkészséget. Hogy lehet elérni eredményt, azt Békés megye jó példája bizonyítja azoknak az utógondozottaknak életében, akik esetleg már többszörös bűnözők voltak. — Miben látja munkája szépségét? — Egy-egy sikeres elindítás, illetve az utógondozottak jó szándékú beilleszkedése ad erőt az esetleges nehézségek leküzdésére is. A siker egyik feltétele: minden utógondozottal differenciáltan megtalálni a megfelelő összhangot. Éreztetni velük azt, hogy minden tevékenység az ő érdekükben történik. Természetesen a siker kulcsa végeredményben mégis az utógondozott kezében van, rajta múlik, hogy a mi segítségünk eredményes lesz-e. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják: mindenki felé érdemes a segítő kezet kinyújtani. Ebben van a munkám szépsége. Ormosi Péter JEGYZET
