Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-14 / 112. szám
NÉPÚJSÁG 1977. május 14., szombat A műszaki hónap rendezvényei A jövő héten érnek véget az idei műszaki fejlesztési hónap rendezvényei. Az utolsó hét napon a legtöbb rendezvény az építőipari műszaki szakembereknek szól: szám szerint négy előadás és egyéb program foglalkozik az építőipari műszaki haladás néhány fontos, megyénkben is időszerű kérdéseivel. Közülük a sort egy, az építőipari kutatások helyzetéről szóló előadás nyitja meg, amelyet dr. Sebestyén Gyula tart május 19-én, csütörtökön fél tíztől a békéscsabai Technika Házában, majd ugyanitt 11-től dr. Antal Iván arról beszél, milyen szervezeti fejlesztés várható a következő években az építőipari vállalatoknál. Az Építőipari Tudományos Egyesület rendezésében sorra kerülő két másik rendezvény sem kevésbé érdekes. Először, 19-én. délután 2-től az ÁÉV poligonüzemét és az új típusú kerámiapaneles lakóház-építést tekinthetik meg a szakemberek és a többi érdeklődők, majd — pénteken és szombaton — a budapesti nemzetközi vásárra és Székesfehérvárra látogathatnak el. Érdekes programok várják a gépipari szakembereket is. Május 19-én, csütörtökön délután dr. Jakucs Tamás, a megyei bíróság elnöke tart nekik előadást „Szakértők az igazságszolgáltatásban” címmel; a rendezvény egyúttal az igazságügyi műszaki szakértők megyei csoportjának alakuló ülése is. Ugyancsak a gépipari műszakiak érdeklődésére tart számot a gépek biztonságtechnikai előírásaival foglalkozó- program 20áo, délelőtt 10-kor, a Technika Házában. Néhány figyelmet érdemlő műszaki előadás lesz a jövő héten a textilipari szakembereknek. Május 18-án délután 2-től a csabai Technika Házában Revitz Lászlóné minisztériumi főosztályvezető az anyagi ösztönzéssel s az élőmunka hatékonyságával kapcsolatos kérdésekről szól, majd — pénteken délután a Patyolat Vállalatnál — Imre Andrásné a textiltisztítás legújabb módszereit ismerteti. Hogyan készül a kolbász a Gyulai Húskombinátban? Erről, azaz "a húskombinát technikai és technológiai újdonságairól Zám András tart előadást — üzemlátogatással együtt — Gyulán, 20-án délután 2-től. A szervezési kérdések iránt érdeklődők 16-án, hétfőn dr. Ambrus Tamás előadását hallgathatják meg a belső és külső ellenőrzések tapasztalatairól, majd 19-én délután 2-től dr. Takács János előadásán arról tájékozódhatnak, milyen a termelőerők elhelyezkedése Békésen. Egy-egy programot találhatnak a műszaki hónap utolsó heti rendezvényeinek sorában a mezőgazdasági, illetőleg a nyomdaipari szakemberek. Az előbbieknek dr. Lévay Sándorné előadása szól (a megyénkben alkalmazott növényvédőszerek tulajdonságairól; 17-én 15.00 órakor a Technika Házában), az utóbbiak pedig csütörtökön Debrecenben az Alföldi Nyomda munkájával ismerkedhetnek meg. — v. j. — Gyulán táncolt a Duna Művészegyüttes Évek óta visszatérő, kedves vendégek a gyulai belügyi dolgozóknak a Belügyminisztérium Duna Művész- együttese. Idei fellépésükre a sikeres koreai turné után került sor. Másfél órás előadásban szedték csokorba legjobb táncaikat. Hatásos új összeállításuk: Deák—Bárdos —Somogyi Pusztai életkép című táncjátéka, mely az ismert pásztorbotoló páros változata játékos elemekkel gazdagítva. A gyulai közönség csak a műsorszám ismétlése után engedte le az együttest a színpadról. Kóstoló nyolc hétig Az Országos Húsipari Tröszt és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa közös kezdeményezése az évekkel ezelőtt jól bevált gyakorlat felújítása: a termékek minőségének ellenőrzése társadalmi úton. Régebben ezt a tisztet az úgynevezett fogyasztók tanácsa töltötte be. Most minden megyében megalakítottak egy öttagú társadalmi bizottságot, melynek tagjai a Hazafias Népfront és a vállalatok képviselői, háziasszonyok, fogyasztók. A terv az, hogy nyolc hétig minden héten egy alkalommal kóstolót rendeznek a megyei húsipari vállalatnál, s a termékeket minősítik, illetve pontozzák. E társadalmi minősítést országosan értékelik. A munka célja, hogy a vállalatok tovább javítsák termékeik minőségét, felmérjék, miből van nagyobb kereslet, s a fogyasztók igényének megfelelően több és jobb minőségű terméket juttassanak a boltokba. Megyénkben az öttagú társadalmi bizottság május 11-én Gyulán, a Húsipari Vállalatnál kezdte munkáját. Az első alkalommal nyolcféle terméket minősítettek. Megyénkben különösen aktuális ez a segítség a vállalatnak, hiszen az új húsipari kombinát beállásával az automata gépsorok üzemeltetésével óhatatlan, hogy ne változzon a termék íze, s hogy továbbra is fennmaradjon az eddigi kiváló minőség. Az első kóstolón Zám András műszaki igazgató és dr. Banda István osztályvezető adott tájékoztatást az érzékszervi bírálat szabályairól és módjáról. Kutató nyári táborozások Ez év nyarán is indít „kutatóexpedíciókat” a Békés megyei Múzeumi Szervezet a megye különböző vidékeire. Régészeti tábor nyílik Vész- tő-mágoron középiskolások részére júliusban, egyetemi hallgatóknak pedig Batto- nyán a nyári hónapokban. Biharugrán a középiskolások és a múzeumbaráti kör felnőtt tagjai néprajzi gyűjtőtáborban találkoznak júniusban. Román nemzetiségi középiskolások Battonyán a nemzetiségi kultúra nyomai után kutatnak. A természet- védelmi tábor Szabadkígyóson lesz biológia szakos főiskolások részére, az általános iskolásoknak pedig július közepétől Gyula-Városerdőben szervezik természetfigyelő tevékenységüket. Baráti fogadáson Berlinben Szeghalom nagyközség hatvan tanácsi és intézményi dolgozója ötnapos kiránduláson vett részt Berlinben és Potsdamban. Legtöbben most voltak először az NDK- ban. A csoport megtekintette a történelmi nevezetességű potsdami egyezmény aláírásának színhelyét a Cecilien- hpffban. Megcsodálták a Pergamon Múzeumot, és voltak a Köztársasági Palotában, tisztelegtek a Trep- tówi kultúrparkban a Szovjet Hősök Emlékművénél, majd május 8-án, vasárnap délelőtt Potsdamban végignézték a szovjet és német katonák, valamint a felvonuló lakosság ünnepségét a német nép fasizmus alól történő felszabadításának 32. évfordulója alkalmából. Külön megtisztelő volt a kirándulócsoport számára, hogy a Német Demokratikus Nőszövetség megalakulásának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozatban egy baráti fogadáson látták őket vendégül, amelyen Berlin nőbizottságának küldöttei, Margót Reuter, Dagmar Sommer, Helga Schmidt és Inge puli adtak tájékoztatást a német nők életéről, munkájáról. A kirándulócsoport nevében Kozák Sándor tanácselnök vázolta Szeghalom nagyközség lakóinak életét, fejlődését és a városiasodásért kifejtett társadalmi munka eredményeit. A találkozón és a kiránduláson sok barátot szereztek a Német Demokratikus Köztársaságban a szeghalmiak. Nátor János Versenyeznek az önkéntes tűzoltók A hagyományokhoz híven, ebben az évben is megrendezik megyénkben az önkéntes tűzoltók versenyeit. A sorozatot május 7-én a szeghalmi járásbeliek kezdték el Kertészszigeten, ahol a következő eredmények születtek: A 800 liter/perces kismotorfecs- kendő-szerelésben a községi önkéntesek közül a körösla- dányiak, a vállalati férfirajok közül a Nagykunsági Állami Gazdaság versenyzői győztek. A 400 liter/perces kismotorfecskendő-sze- relésben a községek versenyében Vésztő, az ifjúsági lányok kategóriájában Körös- ladány bizonyult a legjobbnak. Az osztottsugár-szere- lést a vállalati férfirajok közül a Csepel Autó körösladá- nyi gyára nyerte, az önkéntes női rajok versenyében pedig a dévaványaiak győztek. Az ifjúsági fiúk kategóriájában Dévaványáé lett az első hely. A program szerint legközelebb május 14-én 9 órától Csorváson az orosházi városijárási önkéntes tűzoltók versenyeznek, s 15-én, vasárnap Békéscsaba VII. kerületének, Mezőmegyernek sportpályáján várja látványos esemény az érdeklődőket. Ugyanis itt kerül sor az úttörő tűzoltószakkörök és az úttörő tűzoltógárda rajok járási győzteseinek megyei versenyére. Az elméleti feladatok megoldása után 10 órakor kezdődik az „éles” szerelés, amelynek befejeztével a hat fiú- és négy leányraj céltáblára irányítja a vízsugarakat, s tűzoltóstaféta is lesz. Az úttörők megyei döntőjének legjobbjai Zán- kán szaktáborozáson vesznek majd rész, s képviselhetik megyénket az országos versenyen is. A továbbiakban május 21- én 9 órától a gyulai városijárási önkéntes rajok Sarkadon, 22-én 10 órától a mezőkovácsházi járásiak Dombiratoson, június 4-én délután 2 órától pedig a békéscsabai és város környéki rajok Telekgerendáson mérik össze tudásukat. v. z. „Süketszoba, csendszoba” A Magyar Tudományos Akadémia elektroakusztikai kutatólaboratóriumában széles körű hangtani kísérleteket végeznek a „süket” és a „zengő” szobákban. Jelenleg az elektroakusztikai gyár stúdióhangszóróinak ellenőrző mérése folyik. A gyakorlati tapasztalatokat zenekarok és hangstúdiók elrendezésének, dinamikájának beállításához használják fel. Képünkön: mérések folynak a csendszobában, ahol 10 ezer „hangelnyelőgép ék” biztosítja az abszolút csendet (MTI-fotó, Várkonyi Péter felvétele — KS) Túlterhelt vezetők Hivatalosnak minősíthető közvélemény-kutatási adatokkal nem rendelkezem, de bizonyos magántapasztalatok arra utalnak, hogy az emberek nagyjából kétféleképpen vélekednek a gazdasági vezetőkről. Az egyik tábor — és talán inkább a kisebbség — azt tartja, hogy vezetni könnyű is meg nehéz is... Könnyű, mert úgyis mindent megmond, előír és számon kér a „felsőbbség”; és nehéz, mert mindent előírnak, megmondanak és szabályoznak, mert mindig és mindenkihez alkalmazkodni kell... A másik tábor a vezetői munkát elintézi egyetlen nagyvonalú kézlegyintéssel, mondván: „dirigálni, azt a legkönnyebb...” ök a „jól értesültek”, akiknek pontos információik vannak a vezetők keresetéről, jövedelméről, állítólagos luxuslakásairól, megannyi kiváltságáról és természetesen arról is, hpgy mindezért cserébe a vezetők úgyszólván semmit sem csinálnak^ már csak azért sem, mert amit tenniük kellene, ahhoz úgysem értenek. Ki tudja miért, az emberek a gazdasági vezetők beosztását és munkáját nem egyfajta szakmaként, hivatásként ítélik meg, hanem akként, mintha a vezetők kizárólag valamiféle tiszteletbeli és inkább csak jutalomként kapott megbízatást látnának el. Nos, e magán vélekedések felrajzolása után nézzük a megbízhatóbbnak ítélhető képet: egy nemrég készült reprezentatív vizsgálat — úgynevezett munkanap-fényképezés — adatai szerint, az ipari vezetők napi átlagos munkaideje 12,5 óra. Ennek az időnek — amely négy és fél órával több a törvényesen megállapított napi munkaidőnél (s ezt nemcsak a pontosság kedvéért kell megjegyezni!) —, szóval ennek az időnek a megoszlását is vizsgálták a kutatók és a következő eredményre jutottak: a napi munkaidőnek — amelyet 100 százaléknak tekinthetünk — 10 százalékát fordítják postabontásra és a postával kapcsolatos ügyintézésre, adminisztrációra ; 20 százalékát az úgynevezett napi eligazításra — és ez nem kevés —; 35 százalékát különböző értekezletekre és elkerülhetetlen protokolláris tennivalókra; 15 százalékát telefonálásra, illetve az ügyek telefonon keresztül történő intézésére; 10 százalékát a termelőmunkával ösz- szefüggő napi feladatok megoldására, illetve üzemek, műhelyek meglátogatására és végül — de nem utolsósorban — a napi munkaidő 10 százalékát fordíthatják a megkérdezett vezetők a tulajdonképpeni irányítói munkára. A megkérdezett vezetők beosztása egyébként — mert ez is hozzátartozik a képhez — vezérigazgatók, igazgatók, illetve ezek helyettesei. Tehát nem főosztályvezetők, nem üzem- vagy gyárrészlegvezetők, akiknek munkáját, értelemszerűen, a termeléssel kapcsolatos mindennapi tennivalók elvégzése jelenti, hanem olyan beosztású emberek munkanapjainak „fényképéről” van itt szó, akiknek az általuk irányított vállalat távlataival, gazdasági stratégiájával és taktikájával, döntések mérlegelésével kell — illetve: kellene! — foglalkozniuk. Ezért vannak — illetve: lennének — vezető beosztásban és — ahogyan mondani szokták — ezért kapják a fizetésüket. És — kiderül ez a munkanap fényképéből — éppen az ilyen jellegű feladatokra fordíthatják a legkevesebb időt. Azt is mondhatnám ■ vezetői tennivalóikat csak társadalmi munkában láthatják el, a törvényesen megszabott napi munkaidőn túl. Következésképpen: ezek az emberek túlterheltek, s e vitathatatlan megállapítás mellett még az is figyelembe veendő, hogy többségük nem tartozik a kimondottan fiatalnak ítélhető korosztályhoz. Miért túlterheltek a vezetők? A vezetéstudománnyal foglalkozó szakemberek egyértelmű véleménye szerint azért, mert mindent magukra vállalnak, és legtöbbjük csak akkor nyugodt, ha közvetlenül, és ha személyesen avatkozik bele olyan dolgokba, ami egyébként nem rájuk tartozna, vagy nem az ő feladatuk lenne. A vezetői gárda túlterheltségéből adódó gondok jórésze gyakran a megfelelő apparátus hiányára vezethető vissza; hogy tudniillik: a legfelsőbb beosztású vezetők munkáját nem segíti valóságos apparátus, inkább csak a különböző beosztások betöltőinek gyülekezete. E gondok sorozata kezdődik mindjárt a különböző rangú vezetők helyetteseinek problémájával. Nálunk a helyettes — hosszú idő óta és sok helyen még ma is — inkább csak rang, cím, az ilyen vagy olyan érdemek elismerésének egyik lehetséges módja, nem pedig a tervszerű, a távlatilag is megalapozott vezetői utánpótlás eszköze. Miért van az, hogy még ma is gyakran — igaz: különböző előjelű — példaként emlegetik azokat a vezetőket, akik, úgymond, megfelelő felkészültségű és képzettségű munkatársakkal vették körül magukat? Netán ebből1 a ritka és csak üdvözlendő gyakorlatból adódik az a — és nemcsak a laikusok körében meghonosodott — nézet, hogy a „felső” vezetők nem csinálnak semmit? Éppen az a baj, hogy túl sokmindennel foglalkoznak, legalábbis ahhoz képest, ami a voltaképpeni feladatuk lenne. A vezetés, az irányítás kollektív munka, és az irányítást végző kollektívában mindenkinek sajátos szerepköre, feladata van. A feladat- és a szerepkörök elvileg jól és határozottan körvonalazottak. Eszerint kellene összeállítani a munkahelyek vezetőgárdáját és eszerint kellene a gyakorlatban is megosztani a vezetői munkával járó temérdek feladat- tömeget. Vértes Csaba n munkásmozgalmi hagyományok ápolásáért Május 12-én, csütörtökön délután, a békéscsabai városi pártbizottságon megalakult az a munkabizottság, melynek feladata — a megyei párt- vb. állásfoglalása alapján — Békéscsaba gazdag munkás- mozgalmi történetének tudományos feltárása, rendszerezése s az összegyűjtött anyagok, emlékek publikálása. A munkabizottság tevékenysége szervesen kapcsolódik a megye teljes bibliográfiai ösz- szeállítását, a munkásmozgalom harcosait bemutató leendő lexikon megírását tervező megyei szintű kutatómunkához. Mindezek fő célja a hagyománygyűjtés és -ápolás, a megye munkásmozgalmi osztályharcos ütközeteinek, sok évtizedes útjának közkincs- csé tétele az írásos publikáláson túl a párt, állami, tö- megszevezeti oktatás, ismeretterjesztés, a honismereti mozgalom csatornáin át annak érdekében, hogy a hagyományápolás segítse a szocialista világnézet térhódítását, a szocialista erkölcs és tudat erősödését. A munkabizottság megkezdte tevékenységét és kéri mindenekelőtt a veterán harcosokat, de mindenkit, aki segítségére'tud lenni e hagyományok feltárásában — a közreműködésre.
