Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-11 / 109. szám

Fülöp Erzsébet: Parton Műterem-látogatáson Fülöp------------------------------------ignauKyíW S zakszervezetek és a közművelődés Hódmezővásárhely. Ízlel­getem a város levegőjét. Né­zem az öreg, veretes gimná­zium falait és Németh László rémlik fel. És további arcok: Bibó Lajos, Pákozdy Ferenc, Moldvay Győző... és a fes­tők, a vásárhelyi iskola, Tor­nyai, Kohán... és Németh József, Szalay Ferenc, Kurucz D. István, Hézső Ferenc, Fü­löp Erzsébet, Fejér Csaba, Fodor József ... Megállók a felsorolásban. Fülöp Erzsébet műtermé­ben, a képek között. Festé­szetének korszakai villannak fel egy-egy pillanatra,- érzé­sek, gondolatok válnak sza­vakká, mondatokká a képi látvány nyomán. S a képek mögött kitárulkozik egy vi­lág, Fülöp Erzsébet világa, amely Orosházán bomlott ki, de Vásárhelyen lett teljes, végérvényesen azonban nem szakádt, nem tudott elsza­kadni a szülővárostól sem, ahol 1962-től tanít. Valójá­ban ez a két alföldi város kö­tötte végérvényesen magá­hoz a művészt. Kötötte Vá­sárhely hagyományaival, múltjával, a kibontakozás reményével és megvalósítá­sával, a sikerrel, a műterem­mel, a gyökéreresztésre ser­kentő indítékokkal. Kötötte Orosháza a gimnáziummal és nem utolsósorban a szülők­kel és a szülői házzal. A két várossal való kapcso­latait kutatva számtalanra bukkanni. E kapcsolatok olyan szálak, amelyek bár külön-külön szövődtek, van bennük közös motívum, még­is elválnak egymástól, és úgy érezni, hogy e kettősség, e két város közötti megoszlás nem mindig jelentett előnyt. Való igaz, hogy a kétféle összpontosítás, még ha kiegé­szítik is egymást, mégis nagy erőfeszítést jelentett és el­képzelhetetlen, hogy legin­kább a művészi pálya ívelé­sét ne akadályoznák. Vallja is Fülöp Erzsébet, hogy min­den kis sikerért, minden kis elismerésért kínnal és verej­tékkel kellett megküzdenie. Pedig az elismerés sem vára­tott. Első önálló kiállítása 1967-ben Hódmezővásárhe­lyen meghozta számára a si­kert, de megjelölte a tovább­lépés irányát és szükségessé­gét is. 1971-ben Budapesten a Fényes Adolf teremben ál­lított ki, 1973-ban pedig Sze­geden, de képeivel mindig találkozni az országos és a hagyományos őszi vásárhelyi tárlatokon. A tervei ígérete­sek. ősszel szülővárosában, Orosházán a Szántó Kovács Múzeumban mutatkozik be, s tervezi közeli budapesti ki­állítását is a Műcsarnok ka­maratermében. Korábban arról szóltam, hogy e két várossal való kap­csolat a művésztől kétféle összpontosítást kívánt, ugyan­akkor el kell azt is mondani, hogy élményt is adott, a fes­tő számára elengedhetetlen vizuális élményt, amely, ha lassan változó képet is mutat, mégis szüntelenül megújhó- dik és újjáteremtődik. Ez a vizuális élmény az orosházi és a vásárhelyi paraszti vi­lág, aprely annak idején ha- zacsaíogatja a festőt, amely tiszta forrásként bugyog fel minduntalanul és a festő gondolatairól vall a világ számára. A paraszti élet felfedezése a maga nemében nem újdon­ság. Tették ezt már nagyon sokan Fülöp Erzsébet előtt is, s ebből a felfedezésből iskola is született, stílus is, filozófia is született. Valószínű, hogy ennek a tűnő világnak a mo­tívumait mások, más megkö­zelítéssel újból felfedezik, is­mét tudnak majd újat mon­dani róla. Miért? E mostani felfedezés sem a rácsodálko- zás, a naiv egyszerűség és tisztaság felfedezése, hanem a döbbenetes tragédiák meg­mutatása. Emberi sorsok, ma­gatartások, egy művész ér­zésvilágának képei, motí­vumai ez a világ. A képeket nézve szinte szorítja az em­ber torkát az embernek az ember után kiáltó tragédiá­ja, a magáramaradottság, egyedüllét. Az emberi kap­csolatok teremtése, közösség utáni áhítozás, az embernek emberhez szóló segítségüze­netei. S mindehhez megsze- rezhetetlen élményt nyújtott Mindenütt az országban sok ezer diák készülődik a ballagásra, hogy aztán négy év tudásáról számot adjon az érettségi vizsgán. így van ez a nemrég a KISZ KB Vörös Vándorzászlójával ki­tüntetett sarkadi Ady Endre Gimnázium és Postaforgal­mi Szakközépiskolában is. Amikor beléptünk a gim­náziumba, mindenütt tré­ningruhás fiatalok igyekez­tek a honvédelmi nap első eseményére, a lövészver­senyre. A gimnázium igaz­gatója hamar előkerítette az iskolai KISZ-bizottság tag­jait, hiszen a ballagóünnep­ség szervezése az ő felada­tuk. A bizottság már bizo­nyította jó szervező képes­ségét az Ady-ünnepségek al­kalmával. Most is gyorsan előkerül a ballagás pontos terve Bacsa Margit, a KISZ- bizottság kultúrfelelősének köpenyzsebéből, és már so­rolja is az eseményeket. — Május 13-án a balla­gást megelőzően hagyomá­nyos tréfás hangulatú „elő- ballagást” tartunk, amikor minden negyedikes társunk kisgyermeknek öltözik. Van, aki rövidnadrágos óvodás­nak, van, aki csecsemőnek, s ki-ki választott éveinek megfelelően vagy babakocsi­val, vagy rolleren, esetleg háromkerekű kerékpáron vo­nul fel. Aznap nem látni ko­moly arcot nálunk. Felsza­badult öröm tölti be az is­kolát, még egyszer utoljára a könnyes, igazi búcsú előtt... Másnap már komolyan, egyenruhába öltözve indul­nak búcsúkörútjukra. Elő­ször a tanács vezetőitől, dol­gozóitól vesznek búcsút, majd a pártbizottság mun­katársaitól. Utána minden érettségiző elhelyez egy szál virágot a Lenin-szobornál. Tizenegy órakor kezdődik az iskolai ünnepség, ekkor a le­velező hallgatókkal együtt végigjárják az iskola terme­it, elbúcsúzva tanáraiktól, az iskolától és középiskolás éle­tüktől. Erzsébetnél a két város közötti heten­kénti utazás. Egy pusztuló világ, egy pusztuló életforma változásai peregnek az em­lékezés filmszalagján. Pereg­nek a képek, idézve az elha­gyott tanya málladozását, el­múlását. Jóleső örömmel szemléltem képeit, amelyekből igen érde­kes hangulat áradt, amely hatalmába kerített. Ezt érez­tem nem csupán a csendéle­tein, hanem figurális kompo­zícióin is. Ügy érzem, hogy az önkifejezésnek valamilyen sajátos titkára jött rá, így lesz aztán a kép sajátos Fü­löp Erzsébet-i. Az önkifeje­zésnek ez a megvalósítása pedig nagy erőfeszítést kí­ván tőle, s ezért is vállalja, most már egyértelműen csak a festői mivoltot. Mindez pedig új fordulópont az életé­ben. — Nem zavar benneteket, hogy felnőttekkel kell együtt búcsúznotok? Sipos Márta, a KISZ-bi- zottság tagja rövid magya­rázatba kezd: Nálunk a diákok jól ismerik a felnőtt hallgatókat. A KISZ-tagok minden év elején felajánlják segítségüket, és így a korre­petálások alkalmával jó kap­csolat alakul ki köztünk. Vannak olyanok is, akik csa­ládon belül adnak segítséget. Nagy Gabi például az édes­apját, Sajti Juli az édesany­ját segíti a felkészülésben. — A felnőttek sokkal elfo- gódottabb, izgatottabb han­gulatban várják a búcsú­zást, mint a gyerekek — mondja Csausz Vilmos, az igazgató. Mindig meghat a tétovaságuk, a szorongásuk, mert tudom, sok lemondás­ba, álmatlan éjszakába ke­rült az, hogy ott állhatnak tarisznyával a vállukon és énekelhetik a fiatalokkal együtt: Ballag már a vén diák... — Hol rendezi az iskola a ballagóbált? — A bál elmarad, mert túl közel van az írásbeli érettségi napja, a kialvatlan­ság pedig legalább 20 száza­lékos teljesítménycsökkenés­sel járna. Ezt pedig nem en­gedhetjük meg — válaszol határozottan az igazgató. Amikor az érettségi felől érdeklődünk, hozza a ponto­san kidolgozott forgatóköny­vet, amelyben piros aláhú­zások jelölik a különösen fontos tennivalókat. — Az első vizsgákon már túlvannak a fakultatív la­boráns- és népművelőkép­zésben részt vett negyedike­seink. Tíz tanulónk szerzett anyagvizsgáló laboráns, 14 pedig népművelési ügy­intéző képesítést. Ha­tan közülük dicsérettel vé­geztek. Az érettségi írásbe­lik május 16-tól 21-ig tarta­nak, a szóbeli vizsgák pedig június 9-től 12-ig. Az utolsó növénytermesztő és állatte­Rendkívül fontos témát tárgyalt nemrégiben a párt megyei végrehajtó bizottsága: a Központi Bizottság Közmű­velődési határozata megvaló­sításának megyei szakszerve­zeti tapasztalatait. A vb po­zitívan értékelte a szakszer­vezetek közművelődési mun­káját. Azok az adatok, me­lyek a jelentésben demonst­rálják e széles körű tevékeny­séget, nemcsak imponálók, hanem jelzik egyben azt az utat is, amit az utóbbi évek során befutott a munkásmű­velődés. Csak néhány adalék ebből: A dolgozók általános isko­láját 6 ezer 400-an végezték el, akikből hatezer dolgozó üzemi kihelyezett osztályok­ba járt; csak a tavalyi okta­tási évben 1600-an vettek részt felnőtt szakmunkás kép­zésben ; 830 tanfolyamon csaknem 20 ezer hallgatója volt a szakszervezetek tömeg­politikai oktatásának; 2850 szocialista brigád 34 ezer 300 tagja állandó részese és szer­vezője a színház-, mozi-, mú­zeum- és tárlatlátogatások­nak ; 632 brigád nevezett be a közművelődési vetélkedők­be; a szakszervezeti könyv­tárak olvasóinak 44 százalé­ka fizikai dolgozó. Sorolhat­nánk tovább a jól működő műkedvelő művészeti csopor­tok, a meglevő szakkörök, rétegklubok tevékenységének mind erőteljesebb szerepét a szocialista emberré válás fo­lyamatában. Vagy hogy ezt a folyamatot miként segíti elő a tudományos ismeretter­jesztés, a felnőttoktatás új módszereinek, kötetlenebb formáinak alkalmazása stb. A Központi Bizottság hatá­rozata tehát a munkahelyi közművelődés fejlődésében is tervszerűen halad a megva­lósulás útján. Ugyanakkor nyésztő szakközépiskolai osztály most érettségizik, és ezzel meg is szűnik gimná­ziumunkban ez a képzési forma. A postaforgalmi szakközépiskola tanulói négyhetes postai gyakorla­ton vesznek részt, amelyen az év közben tanult elméle­tet gyakorlatban is kipró­bálják. Az érettségire készü­lő diákok bármikor felke­reshetik tanáraikat, a könyv­tár nyitva tart, az alsós év­folyamok pedig biztosítják az érettségi alatt a rendet, és kedveskednek a negyedi­keseknek egy kis kávéval, kólával. A felkészüléshez két tanterem áll rendelkezé­sükre az ó-épületben. — Ó? — Ezt az elnevezést házon belül használjuk. Amikor a régi, jelenleg szakközépisko­lai épület kulcstartóit fes­tették a gyerekek, diákos tö­mörséggel a régi épületet „ó” jelzéssel látták el, és ez az elnevezés rajta is maradt. Elmenőben még beszélget­tünk néhány negyedikes di­ákkal. Közülük mindenki tovább szeretne tanulni, so­kan a tanári pályát válasz­tották. Már nagyön a búcsú­zás, az érettségi előtti izga­lom hatása alatt állnak. Hó- dor Juli — népszerű nevén Zsüli — méltatlankodva szól az előrehozott írásbeli miatt. — Nem is lesz időnk iga­zán pihenni és felkészülni. Szombaton ballagás, hétfőn már írásbeli. Közben, és ezt nem panaszként mondom, sok időt elvett az Ady-ün- nepségre való készülés. Az új tornaterem építésénél is tetemes társadalmi munka­órát gyűjtöttünk össze. No, de reméljük a legjobbakat... Tervekben nincs hiány. A megvalósítás első lépcsőfoka az érettségi, utána jönnek a felvételik. És ezek sikeres megvalósítása után is az életben még számtalanszor kell „érettségből” vizsgát tenni. B. Sajti Emese akad néhány területe, amire a párt megyei végrehajtó bi­zottsága ráirányította a fi­gyelmet. Dióhéjban melyek ezek? Mindenekelőtt a megye fo­kozódó iparosodásából követ­kező új ellentmondások fel­oldásában kell intenzívebben segítenie a munkásművelő­dés szervezésének. Az új és fejlődő üzemek dolgozóinak jó része, bár ipari tevékeny­séget folytat már évek óta, de gondolatilag, szemléletileg még erősen kötődik régebbi életmódjához. Közöttük gá­tolja a közművelődési tevé­kenységet az is, hogy jelen­tős számban bejáró dolgozók, ök nemigen tudnak részt venni munkahelyi rendezvé­nyeken. Ezért szükséges olyan formákat és módsze­reket keresni, melyek igazod­nak élet- és munkakörülmé­nyeikhez. Van már jó kez­deményezés ennek megoldá­sára: a lakóhelyeiken műkö­dő szakmaközi bizottságok próbálják bevonni őket a he­lyi intézmények hatókörébe. Ám az eredmény még ko­rántsem mondható kielégítő­nek. Másik gond az egyre nép­szerűbbé váló vetélkedők te­rületén jelentkezik. Mégpedig abban, hogy rendezésükben hiányos az együttműködés a különböző ágazati, területi szervek között. Magyarán: párhuzamosan más-más té­Az 1800-as évek végén az Indiában állomásozó angol gyarmati hadsereghez két fiatal katonatiszt érkezik. Arthur példás katona (ala­kítója Michael York), társa Millington (James Faulkner) azonban mindent elkövet, hogy „neveletlenségével” ki­zárassa magát az ezredből. Lázadozásának csitítására beindul egy kegyetlen és kí­sértetiesen züllött gépezet „az ezred becsületéért”. Michael Anderson a ren­dező. Magyarországon siker­rel játszott filmjei: a Nyolc­van nap alatt a föld körül és a Crossbow akció. A Neve­letlenek című filmjét május 12-től 16-ig vetíti a Brigád mozi. Dundiorr merényletet kö­vetett el a játékok ellen. Al­vóbabát, Teddy macit, Orosz­lánt és Nyuszit egy zsákba tömte, s nekivágott velük a nagyvilágnak. Így kezdődik a színes svéd rajzos játék­film: a Dundiorr és társai, melyet a Brigád moziban látnak a gyerekek május 15- én délután fél négytől. A Királylány zsámolya cí­mű új magyar fűm írója, Dobozy Imre így vall alko­tásáról: „Sok írásom és fil­mem is önéletrajzi foganta­tásé. A Királylány zsámolya című kisregény néhány epi­zódja is személyes élményen alapul, a felháborodás íratta májú vetélkedő is fut. Ezért aztán a brigádokra túlzott követelmények nehezednek. Ebből következik, hogy a jö­vőben differenciáltan, a leg­célirányosabb témát tartva szem előtt működjenek össze a vetélkedők szervezői a kö­zös cél, a műveltség fokozá­sa érdekében. A harmadik vissza-vissza- térő gond a munkásművelő­dés személyi, anyagi és tár­gyi feltételeinek további fej­lesztésében van. Ha csak ar­ra gondolunk, hogy például a szakszervezetek 99 központi és körzeti könyvtárában mindössze 10 függetlenített és 41 tiszteletdíjas vezető van, vagy hogy a vállalati műve­lődési házakban mindössze 12 függetlenített ember látja el a sokrétű szervezőmunkát, ebből is kitűnik, hogy miért szükséges javítani az egész vállalat közművelődési, okta­tási és mindenfajta munkás­művelődési tevékenység szer­vezésével leterhelt függetle­nített vezetők hálózatát. Ugyanakkor — és erre is fel­hívja a figyelmet a vb — megkönnyítheti feladatuk el­látását a vállalati művelődési bizottságok megalakítása, amelyek jó működése tovább javíthatja, egységesebbé, tervszerűbbé teheti a munka­helyi közművelődés sokolda­lú tevékenységét. velem. A fiatalok szinte gye­rekes hiszékenységét, tapasz­talatlanságát használta ki a német—magyar szövetséges hadsereg, amikor kiképzés, fegyverek nélkül dobta őket a frontra — a halálba. Azt hiszem, nyugodtan használ­hatom a szót: ez már gyil­kosság volt.” A Királylány zsámolya egy dunántúli domb neve. Né­hány kamaszfiú akarja megvédeni ezt a kis földda­rabot, a II. világháború utolsó vérfürdős szakaszá­ban. Van azonban egy ta­pasztaltabb társuk, Bodra szakaszvezető, aki már nem hisz a szólamokban, a harc­mezők „dicsőségében”. Ne­hezen értik meg egymást, a kialakuló összetartás, egy­mást féltés sem tudja meg­menteni őket a nyüas fegy­verektől. Csak Bodra éli meg az új világ jöttét. Fejér Ta­más rendező filmjét május 17-től 20-ig játssza a Brigád mozi. Nyomozás Osztravában, ez az új, színes csehszlovák film címe, melyet a Szabadság mozi vetít május 16-tól 18- ig. Az osztravai rendőrség egyetlen munkanapján há­rom súlyos bűnügyben foly­tat nyomozást. A bonyolult eseményeket együtt izgul­hatjuk végig a nézőtéren, addig míg a tettes személye kiderül. Ballagásra, érettségire készülnek Sarkadon HHHk^RHHMHHH^K*^w : Nff *• m m lalázsovits Lajos Bodra szakaszvezető szerepében A Király- ány zsámolya című új magyar filmben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents