Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-07 / 106. szám
GHEES! 1977. május 7., Szombat Mezőgazdasági KlSZ-védnökségek Beruházások a baromfiprogramért A megye baromfitenyésztésének helyzetéről tárgyaltak a napokban Orosházán, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat, a termelőgazdaságok és a megye mezőgazdasággal foglalkozó szakemberei. A megbeszélés időszerűségét az adta, hogy a fejlesztési tervek megvalósításának szakaszában sok a megválaszolatlan kérdés. A tervidőszak végéig 1975-höz viszonyítva 31,8 százalékkal kell növelni a vágóbaromfitermelést. A program az elkövetkező években integrált formában valósul meg. Így 1980-ra a feldolgozóipar igénye évente mintegy 3300 vagon vágóbaromfi lesz, mely 77 vago- nos növekedést jelent. A feldolgozóipar termelésének alapanyagát változatlanul a mezőgazdasági nagy- és kisüzemekben folyó tenyésztés, hizlalás szolgáltatja. A terv sikeres végrehajtását tehát itt kell megkezdeni. A tenyésztéssel, hizlalással foglalkozó üzemekben a baromfitartásra alkalmas épületek csaknem fele ma már korszerűtlen. Nem felelnek meg a higiéniai és tartási követelményeknek. Az épületek másik 50 százalékának is csak kis hányada újítható fel gazdaságosan. A baromfitenyésztés továbbfejlesztése így beruházásokat igényel. A tervidőszakban a megyében 26 nagyüzem tervezte a baromfitartásra alkalmas épületeinek felújítását, illetve új telepek létrehozását. Ezek nagy részét battériás, ketreces hizlalásra teszik alkalmassá. A baromfi- ágazatokban is igaz azonban, hogy a legnagyobb és legolcsóbb tartalék a technológiai fegyelem szigorú betartása. Ezzel csökkenthető az önköltség, növelhető a gazdaságosság, mennyiségileg több, minőségileg jobb, exportra is alkalmas baromfit adhatnak a telepek. Az integrált termelés része, hogy jó legyen a kapcsolat a feldolgozóüzemekkel, adott esetben a baromfifeldolgozó gyárakkal. A békéscsabai és orosházi gyár együttesen az ország első három legnagyobb üzeme közé tartozik. A Békéscsabán és Orosházán megvalósuló fejlesztések, beruházások még tovább növelik jelentőségét. Csak pontos szervezéssel, mintaszerű együttműködéssel kerülhetők el a később érkező szállítások miatt a gyár feldolgozó szalagjainak ma még előforduló időszakos leállásai. Az előbb már említett együttműködés segíti, hogy a termelés szerkezete igazodjon a belföldi fogyasztók igényeihez és a kiviteli lehetőségekhez. A termelés további bővítésének újabb feltétele pedig a szakosodás mind szélesebb elterjesztése. Ilyenekkel találkozhatunk többek közt a nagyszénás! Október 6., a békési Egyetértés, a med- gyesegyházi Egyetértés és a gyulai Munkácsy Termelő- szövetkezetekben. Nem lebecsülendők a baromfitenyésztésben a kisgazdaságok és az ÁFÉSZ-ek szervezésében működő szakcsoportok, hiszen az összes baromfiállomány 57 százaléka, a tojóállomány 82 százaléka a háztáji kisegítő gazdaságokban van. Ezek támogatásának mintapéldája a med- . gyesegyházi Egyetértés Termelőszövetkezet tevékenysége. A továbbfejlődést segíti a kiegyensúlyozott takarmányellátás is. A II. tiszai vízlépcső és öntözőrendszer felett vállalt KISZ-védnökség 1977-re ' is jelentős feladatokat tartogat: a fő teendő a kiskörei főmű II. ütemének megvalósítása, a hullámtéri duzzasztómű 1978-ban való átadása. Megoldásra vár a nagykunsági öntöző főcsatorna III. szakaszának kiépítése, a hajdúhát- sági, a décsfazekas-zugi, a taktaközi és a Szamos menti főmű megépítése, továbbá a hajdúnánási, a taktaközi, a tarcali és a gáva-vencsellői öntözőfürt kialakítása. A mezőgazdasági KISZ- szervezetek ebben az esztendőben tapasztalatcseréken, kirándulásokon ismertetik meg a fiatalokat a létrehozott öntözéses modellgazda- ságok: a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság, a hajdúszo- váti , Lenin Tsz, a kisújszállási Tisza II. TSz, a rakamazi Győzelem Tsz, a kondorosi Egyesült Tsz eredményeivel, s az üzemek és szövetkezetek KISZ-szervezeteinek véd- nökségi munkájával. Fiatal agrár szakemberek tájékoztatják az odalátogatókat az öntözéses gazdálkodás előnyeiről. A húsprogram keretében, üzembe helyezésük után is folytatják a Miskolci Húskombinát és a Szegedi Szalámigyár fölött vállalt védnökséget. A fiatalok a termelés hatékonyságának növelését és az alapanyag-ellátás zökkenőinek megszüntetését szorgalmazzák. KISZ-védnökséggel épül a Gyulai Húskombinát. A véd- nökségi munka kiterjesztésére további lehetőség nyílik a szekszárdi és a Bajai Húskombinát, a Tatabányai Húsüzem építése, valamint több húsüzem — a szolnoki és a kaposvári — rekonstrukciója révén. Kel a kukorica, fejlődik a cukorrépa A békéssámsoni Előre Termelőszövetkezet területét megkímélte a kedvezőtlen időjárás. Belvízkár alig van a tsz-ben. A tavaszi munkákat május első hetében a tervek szerint befejezik. A háromszoros biztonsággal vetett Április közepén már-már úgy látszott: csak a remény marad. És az sem sokáig, ha nem fordul az idő. A 2600 hektár búzából 500 hektárt tarkított foltokban a víz. A 740 hektár lucernából 400 került víz alá és a tavaszi vetésre kijelölt 1700 hektárból is 900 ázott a mindennapos esőkben. Az elöntött gyepeket is ideszámítva, a ’dévaványai Aranykalász Tsz végül is 2 ezer hektár „vízkárt” jelentett a biztosítónak. Mindezt tetézte, hogy az 1977-re szóló üzemi terv is azzal zárja az idei feladatok összegzését: az előirányzatok kedvező időjárási viszonyok között elérhetők. Vigasznak és biztosítéknak — az előbbiek után — ez vajmi kevés. A tsz tudniillik arra vállalkozott, hogy 1975-höz képest most 32 százalékkal növeli a növénytermesztés termelését. Az utóbbihoz joggal tekintették jó alapnak a lelkiismeretesen elkészített magágyba került őszieket, azt, hogy minden talpalatnyi földet rendben felszántottak, hogy a megtermelt szerves trágyát is az utolsó mázsáig a földbe dolgozták. A megfelelő felké140 hektáros cukorrépa szépen fejlődik, a terület nagy részén már egyeltek is. Vegyszeres felülkezelés a 400 hektáros borsón és az 1100 hektáros búzán repülőgéppel megtörtént. A vegyszerezéssel párhuzamosan a szükséges levéltrágyát is kiszórták a területre. Időben, gyorsan vétették a kukoricát 1100 hektáron, ebből 900 hektáron már kikeltek. A 17 hektáros vegyes zöldségtermő területen a koraiakat kipalántázták, most öntözésük van soron. MIT VISZ n VIZ? Dévaványán számon tartják szülés után érthetően szerepelnek a tervben a tavalyi hozamoknál magasabb — esetenként jóval magasabb — átlagtermések. így számítanak például a zöldség 26 hektárjáról a tavalyi 28 vagonnal szemben 53 vagon terményre az idén, illetve arra is, hogy a lucernalisztüzem az elmúlt évi 420 vagonhoz képest most 10 százalékkal termel majd többet. Nos, az már biztos, hogy ezeket elérni igazán nem lesz könnyű. Már csak azért sem, mert a víz is foltokban pusztított, nem lehet a kivesző búza helyébe mást vetni. Egy megoldás maradt: a kieső bevételeket ellensúlyozó másodvetések tervezése. Már le is kötöttek 120 hektárt ilyenformán barna mustár exporttermelésére. A számítások szerint ez is hozhat félmilliót. Vagyis a növénytermesztésben ma még a legtöbb dolog „zsákbamacska” Dévaványán. Az ugar még mindig gőzölög az erős napfényben. Eddig összesen, ha 400 hektárt tudtak bevetni. Talán, ha most már egy darabig nem esik, még nincs minden veszve. Tegnapig 600 hektárról vonult vissza a víz. Egyelőre azonban több a bizodalom az állattenyésztésben. Ennek az ágazatnak 23 százalékkal kell többet produkálnia ebben az esztendőben, mint két évvel korábban. A tejtermelés növeléséhez kedvező feltételt teremt az, hogy a gondos tenyésztői munka eredményeként már tavaly is meghaladta a 3 ezer litert az egy tehénre jutó termelt tej éves átlaga. Ugyanígy biztos alapokon nyugszik a szövetkezet sertéságazata, amely a község ellátására egy húsüzemmel egészül ki, ahol az idén 1500 sertést dolgoznak fel a tervek szerint. Mindent egybevetve, a dévaványai Aranykalász Tsz a dolgozó tagok változatlan létszáma mellett 20 százalékkal szeretné növelni termelését. Ezzel egy időben csaknem 3 millió forintot fordít a gépesítés fokozására, 3 és fél milliót pedig a tárolótér bővítésére, illetve a gépszínek korszerűsítésére. A belvíz ugyan nem szerepel a tervszámok között, de nem is moshatja el azokat — Dévaványán legalábbis így tartják. K. E. P. Készülnek az új termés fogadására a Sarkad! Cukorgyárban. Ennek sok-sok fontos előfeltétele van, de- talán a legfontosabb az, hogy a gyár kazánjai tiszták, működőképesek legyenek. Jelenleg — lásd képünkön — a Békés megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Vállalat szakemberei dolgoznak a kazánokon; ko- romtalanítják őket, eltávolítják belőlük a vízkövet. E több hónapos, nehéz munka célja, hogy a kazánok jól, gazdaságosan, azaz energiatakarékossági szempontból is \ megfelelően működjenek. Bőven akad tehát dolga a kéményseprő vállalat békési és szeghalmi körzete munkásainak. Mire az új cukorrépa első szállítmánya megérkezik, el kell készülni a munkával. Gyár épül a Sárréten Néhány földszintes, kopottad házikó — ez ma a Budapesti Harisnyagyár szeghalmi üzeme. — De már nem sokáig — .mondja Vékony József üzemvezető. — Már elkészültek a tanulmánytervek, és ha minden jól megy, az év közepén megkezdődhet a gyárépítés. Gyárat alapítani sehol sem könnyű, nincs ez másként a Sárrét „fővárosában”, Szeghalmon sem. A vidéki ipar- fejlesztésért a nagyközség párt- és tanácsi vezetői több üzemmel felvették a kapcsolatot, végül a Budapesti Harisnyagyár bizonyult megfelelő partnernek. Olyan iparra volt szükségük ugyanis a szeghalmiaknak, ahol női munkaerőt tudnak foglalkoztatni. A felmérések során kiderült, hogy a járásban mintegy 4000-en, zömmel nők, várnak munkára. Ezenkívül a termelőszövetkezetek csak az év egy részében tudnak munkát biztosítani az asszonyoknak — erre a bázisra is lehet építeni. Ilyen megfontolások után kezdődött meg 1976. augusztus 23-án a munka Szeghalmon. Először 11-en különböző javító, válogató tevékenységet végeztek, a betanítók a gyulai gyárból jöttek. A kapcsolat egyébként azóta sem szakádt meg velük, jelenleg mint a Budapesti Harisnyagyár gyulai gyárának kihelyezett üzeme működnek. A létszám egyre nőtt, és közben új feladatokat is kaptak. Szeghalmon nézik át és csomagolják — belföldre és exportra — a combfix harisnyákat és a különböző zoknikat. Tiszta, könnyű, nőknek való munkát végeznek a dolgozók, szeretik is amit csinálnak. Napjainkban 80-an keresik itt kenyerüket és lenne még jelentkező bőven, de egyelőre nincs hely a bővítésre. Készül azonban — előregyártott elemekből — egy csarnok, melyet még ebben az évbei> átadnak. Ha ez meglesz, újabb 80 nő talál munkát az üzemben. Természetesen még ez sem végleges megoldás. Már szabaddá tették azt a 3,2 hektáros területet, ahol az új gyár lesz. Mintegy 240—250 millió forintért, két ütemben valósulnak meg a tervek. Az első szakasz munkálatait még az idén elkezdik. A Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat júniusban szállítja a terveket, a kivitelező a Békéscsabai ÉPSZER lesz. Erre az évre az alapozással kell elkészülniük és a jövő év második felében 400 dolgozóval megkezdődik a termelés az új gyárban. A második ütem 1980-ra fejeződik be és ekkor mintegy 8—900-an találnak munkát a — nevezhetjük már így — szeghalmi harisnyagyárban. Napjainkban még nem tisztázódott véglegesen, milyen munkafolyamatok kerülnek majd Szeghalomba. Az első időszakban valószínűleg főleg kézi munkát igénylő tevékenységeket végeznek, komolyabb gépesítés a második ütemben várható. Az már biztos, hogy a felkészültséget, nagy technológiai fegyelmet igénylő festést az új gyárban végzik majd. Ehhez szakemberek is kellenek és őket valahonnan ide kell hozni. Letelepítésüket segíti, hogy a Budapesti Harisnyagyár a szanált lakások pótlásáért 3 millió forintot fizetett és ezzel megváltották a lakáskijelölési jogot is. Szeghalmon és környékén máris óriási az érdeklődés az új gyár iránt. A párt- és tanácsi vezetők szívügyüknek tartják, hogy a terv szerint, időben megkezdődhessen a termelés. Teszik ezt azért, hogy munkát biztosítsanak a környékbeli nőknek és azért is, mert tudják: ipar nélkül nem képzelhető el a fejlődés. L. L. Jobb szervezéssel, eredményesebben A Gyomai Háziipari Szövetkezet az idén 144 millió forint termelési érték elérését tűzte célul. Ezzel egy időben 35 százalékkal növelik exporttevékenységüket, s így ebben az évben mintegy 35 millió forint értékű készárut értékesítenek határainkon túl. A szövetkezet termelésének 80 százalékát felsőruházati síkkötött termékek, a többit a különféle ipari szövetek gyártása adja. Az elmúlt években az átlagosnál kisebb volt a szövetkezet termelése, s ez szükségessé tette a programozott gyártás bevezetését, az anyagellátás javítását, a technológiai fegyelem szigorítását és nem utolsósorban a minőség javítását. Az első negyedév mindezek együttes hatására kedvezően alakult. Az elmúlt év hasonló időszakához képest 14,5 százalékkal több készterméket állítottak elő. Az eredményesség a gazdálkodásban is megmutatkozott: a tervezettnél 24,4 százalékkal nagyobb nyereséget értek el. Ezt segítette többek között a március elején üzembe helyezett 400 négyzetméteres új varroda, a 9 darab Rimoldi gyorsvarró, valamint a 4 darab pántkötő gép. A második negyedévben üzembe helyeznek további 3 darab FRJ NDK gyártmányú körsíkkötő gépet, melyek évente mintegy 20 millió forint termelési értéket produkálnak. Ezzel befejeződik a 44 millió forintos beruházás második üteme. A kelmetermelő és a konfekciógépek kapacitásának aránya egyensúlyba kerül, s a tervidőszak végére 200 millió forint értékű ruházati cikket gyárt a Gyomai Hisz. A szövetkezet termékei iránt határainkon túl is nagy a kereslet. A különféle ruházati cikkek eljutnak a Szovjetunióba, Hollandiába, Lengyelországba, áz NDK- ba, valamint a Közel-Keletre. A napokban újabb tőkés vásárlók jelentkeztek üzletkötési céllal.
