Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-06 / 105. szám
1977. május 6., péntek o megszelídült, most a kórház területén a kisebb szállításokat bízzuk rá. Közben már az állatkórház udvarára érünk, szemben az új épületet mutatja dr. Gálik Mihály. — Nagyon várjuk, hogy beköltözhessünk ide. A technikai fölszereltség persze nem minden. Hozzáértő, állatszerető emberek is kellenek. Most tizenhármán dolgoznak a kórházban. Klinikus állatorvosképzés nincs, ezért csak itt leshetik el ennek a mesterségnek a fogásait. Azoknak, akik a gyakorlatból jönnek, sokkal nehezebb. Ott megszokták a szabad mozgást, itt kötve vannak. Az állandó készenléti szolgálat se kedvező. Aztán itt vannak a legkínosabb pillanatok: azok, amikor valakinek meg kell mondani, hogy kedvence nincs többé. A kórház kapujában búcsúzunk a főorvostól, elmenőben még hallom: — Az unokámnak beteg a kutyája. Az ő kedvéért hoztam el, ugye, meg tudják gyógyítani ? Gál Eszter Az 1976. évi gazdálkodás eredményeinek és tapasztalatainak összegezése során a Körösök térségében gazdálkodó termelőszövetkezetek fejlődésében bizonyos, a tevékenységgel összefüggő további korszerűsödés tapasztalható ebben az évben is — állapította meg a minap a tsz-szövetség küldöttközgyűlése. Melyek ezek? A szakosodás és a specializáció. Ez a termelési szerkezet további egyszerűsítésében, a kenyér- gabona, a kukorica, a cukorrépa és a napraforgó vetés- területének egyértelmű növekedésében nyilvánul meg. Az állattenyésztésben is hasonló törekvések tapasztalhatók. A Körösök térségében gazdálkodó tsz-ekben növekedett a szarvasmarha-, a sertés- és a juhállomány. Jelen esetben a törzsállomány számáról van szó. Ez ugyanis magával hozza az eddiginél több haszonállatot, a tenyésztői munka színvonalának emelkedését. Tehát a hústermelés 1976. évi eredményeinek túlteljesítésére is jók az üzemi alapok. Másrészről a gazdálkodás anyagi alapjai is javultak. Korábban arról beszéltünk, hogy a megyének ebben a tájegységében az 1976. évi igen kedvezőtlen időjárás miatt 15-17 szövetkezetnél súlyos anyagi gondok voltak. Mégis csak három tsz-ben kellett lefolytatni a szanálási eljárást. A többi gazdaság igen előnyösen „úszta” meg az évzárást. Az történt ugyanis, hogy tavaly a rossz év ellenére ezekben a szövetkezetekben jelentős készleteket halmoztak fel. Év közben törzsállományukat is fejlesztették. A pénzügyi szervek okosan segítettek. A készletekre forgóalaphitelt nyújtottak. A takarmány és az állatállomány tehát az üzemben maradt, azi 1977. év árbevételének biztos alapjaként. A hitelpolitika tehát ténylegesen a termeléshez, az 1977. évi feszített tervek teljesítéséhez nyújtott segítő kezet. Érthető, hogy a mező- gazdasági hitelpolitikával kapcsolatban egyetlen megjegyzés sem hangzott el. A kormány a társadalmi érdek érvényesítésére a tőle telhető legtöbbet tette, nyújtotta. Kérdés: a tsz-ek politikai, gazdasági vezetői ezekben a nehéz, ismét az időjárás mostohasága miatt, oly sok gondot okozó hetekben miként tudják megszervezni a közép- és rövidtávú tervek teljesítését? Már most bizonyos, hogy néhány növény hozama elmarad a tervezettől. A búzavetéseket megsanyargatta az április végi eső és szélvihar. A kukorica vetése elhúzódik az eső okozta belvíz miatt. (Nem is kis területen). A bevételkiesések pótlására tehát most, a helyzetelemzés megtétele után kell és szükséges gondolni. Ezt erősítette meg felszólalásában Csatári Béla, a párt megyei bizottságának titkára is. Dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese a vezetők egyértelmű felelősségét hangsúlyozta a tervek teljesítésében. Hankó Mihály országgyűlési képviselő, a békéscsabai Lenin Tsz elnöke a gazdálkodás költségoldalának többszöri — kollektív — átvizsgálását ajánlotta az ésszerű takarékosság megvalósítására. A termelési célokra lekötött eszközök és anyagok egy részének szabaddá tételére, az újabb, az elérhető elképzelések bevételt növelő megvalósítására más mód nem kínálkozik. Hrabovszki Mihály, a békésszentandrási Zalka Tsz elnöke a növényfajták intenzív irányú váltásának szükségességét elemezte. Különösen áll ez a tájegység fő növényére, a búzára: lassú az átállás a nagy termést adó fajtákra. Sótyi János, a gyulai Munkácsy Tsz elnöke, Balogh Sándor, a kamuti Béke Tsz elnöke, dr. Oláh József, a tsz-szövetség megbízott titkára, Ladnyik Mihály, a kondorosi Egyesült Tsz elnöke és mások egyértelműen megerősítették az elhangzottakat. A termelési tervek valóra váltásában nagy jelentőséget tulajdonított minden felszólaló a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kibontakozott munkaversenynek. Az 1977. évi tervek teljesítésére a politikai, az emberi és az anyagi-műszaki feltételek jobban, sokrétűbben adottak, mint egy évvel ezelőtt. A megye tsz-ei akkor a jelenleginél minden tekintetben gyengébb alappal indultak, az 1975. évi eredményeket — az országban egyedül Békésben — teljesítették túl. Most, bár mostoha tavaszunk volt, de a gazdálkodás feltételei javultak, minden okunk megvan a bizakodásra. Ha ehhez következetes szervező és kitár-' tó gyakorlati munka társul — elsősorban a szocialista munkaverseny révén —, akkor a részletes tervek teljesítéséhez nem férhet kétség. Dupsi Károly Állatokról emberséggel — Szia, Kutyus! No, ne egyél meg. — Lajka, gyere vissza! Ne bántsd a vendéget! Ez úgy hangzik, mintha egy családi ház portáján akadékoskodna a házőrző. Pedig nem így van, a helyszín a békéscsabai állatkórház. A megye három ilyen jellegű intézménye közül ez a legnagyobb, itt egyszerre 28 nagy állatot, azaz lovat, szarvas- marhát gondozhatnak. Dr. Gálik Mihály, a kórház vezető állatorvosa mondja: — Minden állatfajta előfordul itt, bejelentés nélkül hozhatják a „kedvenceket” is. De legtöbbet mégis beteg szarvasmarhákkal, lovakkal és csak végül, de nem utolsósorban a kisállatok gyógyításával foglalkozunk. A tsz-ek és az állami gazdaságok, háztájik jószágai is ide kerülnek, ha sürgős és kórházi körülményeket igénylő ápolásra szorulnak. Főleg a nagyállatok szülészeti eseteivel fordulnak hozzánk. Ha a nagy távolság, az útviszonyok miatt nem lehet beszállítani, mi megyünk a helyszínre. A brucella- és tbc-mentes szarvasmarha-telepekre is kijárunk ellenőrzésre. A főorvost a műtőbe hívják. Néhány pillanat múlva, mikor visszajön, így szól: — Jöjjön, körülvezetem, s közben majd beszélgetünk. A tágas, világos műtőben éppen egy tehénnek segítenek az állatkórház orvosai a kis- boci világrahozatalában. — Itt pedig a gyógyító istálló — mutat körbe a főorvos. — Ez a kisboci tegnap született, a kismalacokkal együtt jól érzi magát az inf- ralámpa alatt. Ez itt híresség: egy Imperiál-csikó, nagyon összerugdalták szegénykét a társai, de most már nemsokára rendbe jön. ö pedig a telep kedvence, Magdus, a „nyugdíjas” ló. Mikor ide került, nagyon félt az emberektől, valószínű, nem bántak jól vele előző otthonában. Jó szóval, kedvességgel egészen A Medgyesegyházi BÖRTEX Szövetkezet battonyai telepén 70-en dolgoznak. Az Endrődi Cipész Szövetkezettel kooperációban szocialista exportra naponta mintegy 700 pár női divatcipő-felsőrészt készítenek. Vidiczki Szeverné — képünkön — a felsőrészeket illeszti össze Fotó: Veress Erzsi Havonta csaknem 120 tonna öntvény készül el Békéscsabán, az Erőmű és Karbantartó Vállalat öntödéjében. A kazánrostélyok, csapágyházak és más alkatrészek az erőművek fontos kellékei, csakúgy, mint a kazánokban eltüzelt szén előkészítéséhez használatos szénőrlőmalom- kalapácsok, amelyeket hetente kétszer szállítanak Le- ninvárosba, a Tiszai Erőmű Vállalat üzemeibe. A csabai öntöde első negyedévi tervét 102 százalékra teljesítette. Dolgozói jó munkájuk eredményeként nemrégiben vették át Budapesten a vállalat elismerő oklevelét. A pesti ünnepséget bensőséges csabai rendezvény követte. Az öntöde öt munkása — Lakatos Gábor, Domokos Ferenc és Varga József öntők, Balogh Lajos anyagmozgató és Molnár Zoltán üzemvezető — vették át a Kiváló Dolgozó kitüntetést; Araczki Mihály öntvénytisztító kiváló szakszervezeti munkájáért kapott elismerő oklevelet, s 30 éves törzsgárdajelvényt kapott — többek közt — Oláh György, az üzem egyik legrégibb dolgozója. egyiknek Bíró László a vezetője. Ügy is mondják: ez a Bíró brigád. Ám mindjárt tréfára fordul a szó. Az emberek ugyanis megállapítják, hogy akkor sem lenne helytelen az elnevezés, ha nem Bírónak hívnák a brigádvezetőt. Maga a brigád „bíró”. Bírja a hideget, a hőséget, az esőt, a sarat. Még azt a télies tavaszt is, ami az idén nem egyszer meglepte őket. — Épp az út alapját építettük. A billenős gépkocsik hordták a követ. Beragadtak a sárba. Egyiket-másikat traktorral kellett kivontatni — emlékszik vissza azokra a keserves napokra Bíró László. Dupla erővel dolgoztak, kínlódtak, s félannyi teljesítményt sem értek el, mint máskor, jó időben. Mert az úton és a hídon nyáron kétszer olyan a meleg, télen pedig kétszer olyan a hideg, mint másutt. Hát még a szél! Perzsel vagy dermeszt. Nincs menekvés előle. A Bíró brigád négy éve alakult. Tagjai többségben öcsödiek. A munkában nemcsak összeszoktak, hanem bizonyos szerveződéssel jócskán könnyítettek a helyzetükön. Egyszerűen „specializálódtak”. Lakatos József például a tereprendezéshez, a formafektetéshez, Dézsi László a terméskő kúp lerakásához ért, Jakab Dániel és Rostás Sándor a betonlehúzás mestere... — Csak az lenne a fontos, hogy maradjon együtt a brigád — vélekedik Virág János, aki 64 évesen, nyugdíjasként állt be ismét a sorba, mégis fiatalosnak látszik, s majd ki csattan az egészségtől. Kérdezem is: — Talán a friss levegő hat ilyen jótékonyan? — Az, biztosan. Meg a fröccs, de csak mértékletesen. — Mások is így gondolkoznak? Rostás Sándor nem állja meg szó nélkül: — Nagy a család, másra kell a pénz, ami különben sem sok. Mi többet szeretnénk. Néha ugyan van prémium, meg jutalom, de azt sem két kézzel méri a vállalat. Majd az út és a híd átadásakor üti nagyobb összeg a markunkat. Persze csak akkor, ha határidő előtt befejezzük a munkát és nem lesz minőségi kifogás. — Kunszentmártonban építettük a Körös-hidat. Elkészítettük az alapbetont. Jöttek a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat aszfal- tozói. Kérdezték: „Ki csinálta az alapot?” „Mi, a Bíró brigád” — válaszoltuk, ök meg mondták: „Ilyen jó alapot még nem láttunk” — büszkélkedik joggal Jakab Dániel, aki úgy véli, hogy ez a legszebb elismerés. Mert az aszfaltozok tárgyilagosan ítélik meg, hogy mi jó vagy mi rossz, hiszen a betonalap minőségétől függően válik köny- nyebbé vagy nehezebbé a saját munkájuk. — És ennél a hídnál mit mondanak majd az aszfaltozok? — Már előre tudathatjuk velük, hogy vdtt serhitles^,' rosszabb a betonalap. A’ hír» nevünket nem akarjuk elveszteni. Kubikosoknak „vallják”- magukat a brigád tagjai,i de már nem kell sok segítség nekik a zsaluzáshoz, a vasszereléshez, a terméskő kúp lerakásához és más szakértelmet kívánó munkához sem. Kellő irányítással minden feladatot végrehajtanak. Igaz, csak azok, akik — mint Molnár Pál, Bíró László, Jakab Dániel, Jakab József, Virág János és Rostás Sándor — több éve hídépítésen dolgoznak. De vajon itt marad- nak-e továbbra is ? Rostás Sándor kitérő választ ad: — Majd meglátjuk. .,. A pénztől, a bánásmódtól meg attól is függ, hogy naponta hazamehetünk-e vagy sem. — Most egyelőre tehát minden rendben van? — Egyelőre ... Dolgozunk, megélünk. Becsületet is szereztünk a munkánkkal. A brigád megkapta a zöldkoszorús jelvényt. És ami nagyon lényeges: minden esténket a családdal töltjük. Mi nem tanultunk, de a gyerekeink igen. Azt akarjuk, hogy többre vigyék, mint ameddig mi jutottunk. Mit is lehetne ehhez hozzáfűzni ? Mindenkinek vannak vágyai, törekvései. Az övéké a társadalmi célokkal egybe is vágnak. És az bizonyos, hogy azok a hidak, utak, amelyeknek az építésében a Bíró brigád részt vesz, nagy hasznot jelentenek és sokáig fogják hirdetni alkotóik szorgalmát, hozzáértését, munkában való helytállását. Pásztor Béla Békésszentandráson most már teljes erővel épül az új 827 méter hosszú útszakasz, a Holt-Körös felett pedig a betonhíd. Ha elkészül — s ez június 30-ra várható —, a forgalom majd ide terelődik át, s ,elkerülhetők lesznek a régi út balesetveszélyes kanyarjai. Az elavult régi hidat pedig olyan váltja fel, amelyen a legnagyobb kamionok is zavartalanul közlekedhetnek. Szabó Lajosnak, a KPM Békéscsabai Közúti Igazgatóság főmérnökének a véleménye szerint a munka üteme jó. Ha így folytatódik, a Hídépítő Vállalat határidőre átadhatja az utat és a hidat. A munkát rendkívül megnehezítette az iszapos talaj. Emiatt egyebek közt csaknem 12 ezer tonna követ és 43 ezer köbméter földet kellett felhasználni. A hídpillé- reket 12 méter mélyre levert betoncölöpök tartják. A munka neheze á gépekre hárul. Két brigád dolgozik csupán gyalogosan. Az Megkezdődött az öntözés Az elmúlt napok csapadékmentes, napsütéses időjárása nyomán jelentősen csökkent a földek vízkészlete. A kunágotai Bercsényi Tsz-ben a hét elején üzembe helyezték az öntözőberendezéseket, s megkezdték a csapadék rendszeres pótlását Fotó: Veress Erzsi Elemzés, következtetés, cselekvés Öntvények Leninvárosba Hídépítők Békésszentandráson
