Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-06 / 105. szám
1977. május 6., péntek Nyári eszperantó program Az elmúlt napokban kibővített vezetőségi ülést tartott a Békés megyei területi eszperantó bizottság. Megtárgyalták az elmúlt négy év munkáját és a mozgalom nyári programjait. Az iskolai és a felnőtt nyelvtanítás iránti érdeklődés évről évre fokozódik, bár oktatóhiánynyal küzdenek, annak ellenére, hogy lenne elegendő megfelelő képzettségű pedagógus. Ok: a nagy iskolai elfoglaltság miatt kevesen tudnak időt szakítani eszperantó szakkörök szervezésére. Az utóbbi négy év alatt mégis 40 iskolai csoportban 1357 diák tanult és 27 felnőttanfolya- mon 349 érdeklődő ismerkedett a nemzetközi nyelvvel. Az iskolai nyelvoktatás először — három évig — kísérleti jellegű volt az UNESCO támogatásával. Utána szakkörökké szervezték át a csoportokat, s csak néhány iskolában — mint Endrődön és Gyulán — maradt meg tantárgyként heti két órában az eszperantó. A legnagyobb létszámú oktatás a Gyulai 1. számú Általános Iskolában folyik, ahol jövőre egy újabb 3. osztály diákjai kapcsolódnak a nyelvtanulásba, egészen a 8. osztályig. Európa-hírű és jelentőségű rendezvény a nyári eszperantó egyetem, amelyet a TIT szabadegyetemeinek keretében 15 éve minden nyáron Gyulán tartanak. Előadói neves szakemberek: bel- és külföldi eszperantisták. Az idén — július elején — a tudományos ismeretterjesztő előadásokon kívül olyan témák is lesznek, amelyek a 15 évre emlékeztetnek és ösz- szegezik a szerzett tapasztalatokat és felelevenítik a közös élményeket. Ugyancsak a nyár folyamán rendezik meg az országos eszperantó tanulmányi versenyt, melynek gondolata szintén Békés megyéből ered, s legelőször 1960-ban Gyulán tartották meg és jizóta is idejönnek az ország minden Képeslevelezőlap-múzeum, Szerencs Kevesen tudják, hogy Magyarországon található a világ harmadik legnagyobb ké- peslevelezőlap-gyűjteménye! Hihető, nem hihető: így igaz! Csupán Washingtonban és Leningrádban őriznek több képes levelezőlapot, mint nálunk, Szerencsen, ahol külön múzeumot nyitottak e különleges postai termékek bemutatására. Hogy ki találta fel az üzenetközvetítésnek ezt a ma már oly elterjedt formáját? Nem tudjuk! Csupán arra hivatkozhatunk, hogy már az ógörög Periklész is rajzzal díszített levélben értesítette ismerőseit az i. e. ötödik században. Az efféle rajzos — majd színes képpel, fotóval ékesített — levelek csak nemrég, a múlt század közepe táján váltak közkedveltté. A legelső díszítetlen levelezőlapot is csak 1869-ben továbbította a posta, s ezt követően egy év múlva készült el a legelső képes levelezőlap. Igaz, még igen kicsi képpel, hiszen e kartonlapnak csupán a bal felső sarkában volt egy aprócska ábra, amely rohamra induló szuronyos katonát mutatott. E rajzot egy bizonyos Bubitz nevű német férfiú készítette 1870-ben. August Schwarz oldenburgi könyv- kereskedő vélte úgy, hogy honvédő kötelességük teljesítésére jobban buzdíthatja így felesége szüleit. (Akkoriban folyt a német—francia háború.) Ki gondolta volna, hogy micsoda papíráradat indul útjára az aprócska ötlet nyomán ... A következő években már Európa több országában nyomtak képes levelezőlapokat. Így egyebek között Bécs- ben is, ahonnan gyorsan átkerült Magyarországra a képeslapdivat. Jogos persze a kérdés, hogy miért éppen Szerencsen látható ez a világviszonylatban is óriási gyűjtemény. Szerencs egykori orvosa, dr. Petrikovics László jóvoltából. Neki — aki harminc- három éven át gyógyította a szerencsieket — volt szenvedélye a képeslapgyűjtés, és négyszázezres kollekciót szedett össze a világ minden tájáról. Köztük jó néhány különleges, egyedi darabot. Dr. Petrikovics László 1967- ben Szerencsnek adományozta levelezőlapjait, amelyek 1969-től immár múzeumi védettséget élveznek. Ma már több mint félmillióra — talán hatszázezernél is többre — tehető a szerencsi múzeumban őrzött képeslapok száma __ E z a hatalmas gyűjtemény természetesen rendszerezve várja a látogatókat. Kezelői témakörönként csoportosították az anyagot: ennek megfelelően a külföldi tájakat NDK-film Beethovenről Szovjet színész, Donatas Banionis játssza a Beethoven életéről készülő NDK-film főszerepét. Képünkön: jelenet a filmből; Beethoven (Donatas Banionis. a bal oldalon) filmbeli fivérével (Stefan Lisewski, a jobb oldalon) (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) részéből a versenyző általános és középiskolás tanulók. Ehhez kapcsolódik az idén először az egyhetes tanárképző tanfolyam. ' Az elmúlt esztendőkben növekedett az eszperantót beszélők száma, s aki megtanulta, igyekszik is hasznát venni: élénk levelezés folyik a környező országokba. Dr. Palovits Gyuláné munkáját -dicséri a turizmus fellendülése: a békéscsabai városi csoport ugyanis évről évre jól sikerült tanulmányi kirándulásodat szervez külföldre. A békésiek a lengyel rádióval alakítottak ki jó kapcsolatot: a tagok közül Csapó Anna és Leczkési Mária rendszeres tájékoztatást küld a megye eszperantista eseményeiről. Az úttörők továbbképzésében nagy segítség a zánkai tábor, ahol rendszeresen 15— 30 tanulóval képviselteti magát Békés megye. Ricsei Balázs endrődi tanár évek óta mint altáborvezető dolgozik Zánkán és irányítja az úttörők ottani nyelvtanulását. Vass Márta ábrázoló lapok országonként, a hazaiak megyénként kerültek egy-egy csomagba. Külön csoportosították a történelmi személyiségek arcképeit, s megint külön a műf vészportrékat. A képeslapok között akad jó néhány különlegesség. Van például egy 1900 táján készült fantáziarajz, amely Székesfehérvárt ábrázolja — a 2000. év táján; s van egy másik lap, amely fekvő helyzetben egy havas sziklagerincet mutat, álló helyzetben épedig egy indián arcélét... Bőven van természetesen giccs is a képeslapok között! így például a Hit, Remény, Szeretet jelképes nőalakokkal való ábrázolása, meg azok a mozgatható, ide-oda tologatható lapok, amelyeken hol egy csókolözó szerelmespárt, hol meg a rájuk boruló papírfüggönyt látni. S végül ne hagyjuk említés nélkül azt a levelezőlapot sem, amely már 1898-ban képes volt megszólalni. Ugyanolyan hanglemezes példány az is, amilyenek nemrég oly közkedveltek voltak — csak időközben elfeledték, majd újra fölfedezték ezt a technikát... Akácz László „Termő ékes ág...” Fotográfiák a téren Szeverényi Tamás: Kapcsolat Negyedszer nyitott szabadtéri fotográfiakiállítást a békéscsabai Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda, ezúttal az alakuló-formálódó Kossuth téren. A „Termő ékes ág...” elnevezéssel rangot és nagy érdeklődést kiváltó országos pályázat ez évi anyagának bemutatása nyilvánvalóan arra is hivatott, hogy az esztétika élményen túl, keresztmetszetét adja hazai fotográfusaink felkészültségének, fantáziájának, újító kedvének. Mert nem vitás, hogy az eléggé lehatárolt témasugár egyre inkább nem tűri el a konvencionális megoldásokat, és még akkor is igazság ez, ha erre a nem lelkesen és örömmel emlegetett hagyományos megfogalmazásra talán kissé több példát sorolhatnánk a kelleténél. Kétségtelen viszont, hogy a zsűri dolga nehéz, hiszen a gyermek, a családi élet, az emberi összetartozás képi megfogalmazása igencsak egyéniségeket követelő feladat. Végignézve és gyönyörködve az idei kiállítást, mely az iroda közművelődési érzékenységének szép példája, az a vélemény alakul ki a szemlélőben, hogy érdemes mindezt tovább folytatni, érdemes ösztönözni a fotográfiát művészi színvonalon művelőket, hogy újabb és újabb oldalról, nézőpontból mutassák be gyermekeink világát, a családok örömét, az egymásra találás szépségeit, mely pillanatok a jószemű és érzékeny lelkű fotográfus előtt rejtettek úgysem maradhatnak. Körbe sétálva az elegáns tablókat, elgondolkozva a fő díjas, és a Népművelési Intézet plakettjével is kitüntetett fotográfia, Szeverényi Tamás békéscsabai pályázó Kapcsolat című képe előtt, a megérdemelt elismerés az első. ami megfogalmazódik, majd rögtön utána az, hogy Szeverényi mestere az ellenfénytechnikának, érzi és mondanivalót erősítő eszközként használja a fény-árnyék ellentéteit, átmenetei azonban — díjnyertes képe is bizonyítja. ezt — soha nem kemények, inkább bársonyosan puhák, plasztikusak. Lehet, hogy másik fotográfiája, a Korok öreg fája és apró gyermeke kifejezőbb és kevésbé követi a megszokottságot, a fő díjas kép azonban a szabadtéri tárlat egyik legjobb darabja. Feltehető, hogy a kiállítás nézői is elsősorban azokat a képeket érzik jobbnak, melyek az adott témakörön belül újat keresnek, és a recenzens sem mondhat mást. Az egyébként kitűnő technikai felkészültséget bizonyító felvételek mind érdemesek a figyelemre, az igazi sikert mégis azoknak Ítélném, akik a gyermeki élet, a család, a párválasztás humoros, mi több groteszk pillanatait is képesek voltak észrevenni és megörökíteni. Zsedényi Ferenc Plus» mínusz 80 év című, vagy Kanyó Ferenc Apa dolgozik, Gubis Mihály Kis Bence, Med- gyasszay Béla Történet, Fejér Gábor Nevelés című képei az idei kiállítás kiemelkedően jelentős alkotásai. Kár, hogy sokan képtelenek megszabadulni a gyermekét magához ölelő anya mozdulatát megörökítő megfogalmazástól, még a mesterkéltség, a kimó- doltság vádját is elvállalva, ezt variálják csupán. Sok a gyermekarc, ez jó, közöttük néhány tiszta élményre külön is felhívnám a kiállítási ezután megtekintők figyelmét. Nagyon szép, míves munka Veress Erzsébet Barbara, Varga Zsuzsa Hárman. Sipos József csodálatosan harmonikus Leírtam a nevedet, Gál Edit Öröm és Váradi Zoltán Edit című fotográfiája, több ezek közül megérdemelten kapott elismerést is. Sok ezren látják e napokban Békéscsabán ezt a mély emberi tartalmakat hordozó kiállítást, mely a legdemokratikusabb módon, a város egyik terén lépett közönség elé, nem hivalkodóan, mégis figyelmet követelő szerénységgel. Sass Ervin Gyermekek a képernyő előtt Ebben az esztendőben, éppúgy, mint az előzőben, ismét megrendezik a televíziós gyermekműsort és gyermekfilmek \ kőszegi szemléjét. Az érdekes esemény, amelyen alkotók, írók, bábművészek, színészek, szerkesztők, rendezők, kritikusok, pedagógusok, pszichológusok és más szakemberek vesznek részt, május 9-én kezdődik. Ezt az időszerűséget használjuk fel arra, hogy felkeressük Sándor Györgyöt, a Magyar Televízió közművelődési igazgatóját, aki tavaly a kőszegi szemle igazgatója volt és idén is ez lesz a tisztje. Témánk: a gyermek és a televízió kapcsolata, s a legfiatalabb korosztályoknak készült műsorok. — Nemcsak nálunk, hanem a világ más országában is sok vitára adott okot a gyermek és a televízió kapcsolata — kezdi a beszélgetést Sándor György. A különféle korú nézők közül talán éppen a gyermekek a leglelkesebb és legérzékenyebb befogadói a műsoroknak. Sok időt töltenek a képernyő előtt, A statisztikánk szerint a gyermekek naponta 1—2 órát nézik adásainkat. Már három esztendős koruktól sok mindenre kíváncsiak és sok kérdésükre éppen a televízió műsoraiból kapnak választ. Amint ez tavaly, a kőszegi szemlén is megfogalmazódott, a ■szocialista életmód kialakítása elképzelhetetlen anélkül, hogy a gyermek életének nélkülözhetetlen része legyen az olvasás, a színházba járás, a zenehallgatás és az értelmes televíziónézés. — Tapasztalata és a rendelkezésre álló felmérések, vizsgálatok alapján miként vélekedik a televízió és a gyermekek kapcsolatáról? A gyermek és a televízió kapcsolata alapjában kedvező, de nincs gondok nélkül, mint ahogy minden pozitív jelenségnek vannak árnyoldalai is. Elegendő, ha a televízió előtt eltöltött órákra gondolunk. Tapasztalatunk és felméréseink egyaránt azt mutatják, hogy minél szerényebb körülmények között él egy család és lakóhelye minél távolabb van a fővárostól és a várostól, annál lényegesebb szerepet játszik a televízió. A műsorok gyakran helyettesitik azokat a kulturális indítékokat, amelyek nem egy családban ma még hiányoznak. Éppen emiatt a televízió a munkás- és parasztcsaládokban különösen fontos kulturális misz- sziót tölt be. önmagában a televízió nem elegendő a gyermekek, a fiatalok kulturális neveléséhez. Mindehhez együtt kell működnünk a rádióval, könyvkiadással, a filmgyártással az ifjúsági mozgalommal, iskolával és nem utolsósorban a szülőkkel. — Milyen a. jó gyermekműsor? — Jó műalkotások esetében nem szabad túlzottan nagy jelentőséget tulajdonítani, hogy milyen korosztályhoz tartoznak, akik nézik. A jó mű jellegzetessége a több- rétűség, az, hogy felkelti a különböző korosztályok érdeklődését. A világirodalom befogadásának egy ide vonatkozó tapasztalatát szeretném idézni: nem minden szuverén alkotás, remekmű való gyermekeknek, de a gyermekirodalom minden szuverén, nagy alkotása a felnőtteknek is kedvenc olvasmánya. A jól megcsinált és igazi művészi értékű gyermekfilmet sem kell félteni attól, hogy csak a fiatalok értik. A jó alkotást éppen az jellemzi, hogy az életnek olyan tükrözését adja, amelyben sokan ismernek saját tapasztalataikra, örömeikre, gondjaikra. — ön, mint a szemle igazgatója, mit vár a kőszegi rendezvénytől? — A helyi intézményekkel, az úttörőszövetség és a Filmművészek Szövetsége tevékeny közreműködésével megrendezzük a második szemlét, ahol bőségesen lesz alkalmunk arra, hogy meghallgassuk a legilletékesebbek, vagyis a gyermeknézők véleményét és kritikusok észrevételeit. Idén elsősorban a gyermek társadalmi nevelését szolgáló viták állnak a középpontban. A bemutatók és a viták-mellett sor kerül népszerű műsorok nyilvános felvételére, a kőszegi úttörők akadályversenyére, az úttörőszövetség legilletékesebbjei válaszolnak a gyermekek kérdéseire, közös muzsikálás, valamint játék is lesz. Azt reméljük, hogy a második szemlénk is sok értékes tapasztalatot ad nekünk, hozzásegít bennünket legfontosabb törekvésünkhöz, hogy évről évre szélesíteni és javítani tudjuk a gyermekeknek szánt műsoraink kínálatát. Molnár Károly
